Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-09-07 / 36. szám

vajmi csekély vagy épen serami figyelmet sem fordítottak ; ez idézte elő azután, hogy a kormány az erdők végelpusztulását megakadályozandó, szükségesnek találta azokat mintegy gyámsága alá venni. Alkotmányos korunk kezdetén a kormány abbeli nemes intentiója, hogy a fent nevezettek erdőgazdászata felett a felügyelet gyakorolja, bő vita tárgyát képezte — és az akkori időben a következő üdvös megállapodások létesültek : 1-ör hogy a községi illetőleg a fent nevezettek erdőségeinek mikénti kezelésére a megyék kiválólag ügyeljenek fel; 2-or hogy nevezettek kötelezve legyenek erdőségeik számára kellően átgondolt erdőgazdasági tervet készíttetni, mely tervezet jóváhagyás végett beterjesztendő lett volna; azomban a megyék ez irányú működésüket kellőkép nem teljesítvén, az erdők ifjítása, valamint a haszonélvezetek tartóssága körüli felügyeletet a kormány vette át; 3-or szakértő erdészek alkalmaztassanak, hogy azok közreműködése és szigorú felügyelete mellett a gazdászati tervek igénybe vétele mellett a fa haszonélvezeteinek tartóssága és az erdő újbólítása kellőleg elérhető legyen; 4 er amely községek nem volnának képesek gazdászati terveiket elkészíthetni, azok számára az üzemtervek mérsékelt ár mellett a kinevezett erdészeti személyzet által lennének szerkesztendők oly formán, hogy azt nem szakember is megérthesse, — és hogy az erdők újbólítása körüli munkálatok teljesítése pontosan történjék, arra kerületenként fel kell ügyelni. A törvényből kifolyólag már is vannak oly léuyeges kérdések, melyek kellő megoldást várnak. -— Igy a törvény szavai szerint az 500 holdat erdőtérek mint „szálerdőüzem" nem kezelketők, — mert ezen üzemnél föl tétel eztetik, hogy az erdő oly kort érjen el, midőn maghullás és természetes uton önerejéből niegifjodhatik. Mit fog tenni azonban az erdész a törvény értelmében akkor, — ha oly 60—100 holdas községi erdőre kell neki majd üzemtervet készíteni, mely mint volt úrbéri erdő a tagosítás előtt a birtoktulajdonos által 0-7 részben levágattatott — és 1200 | öl kiterjedésű területen alig 7 8 szál fa található —- nem is feltétlen talajon, korra 200 éven felül, minden további növekvési feltétel nélkül és sem törzs, sem gyökhajtási képességei nem bir; a milyen erdő pedig Zalamegyében sok községnek jutott birtokába. Ily erdőterületeknél okvetlen „szálerdőüzemet" kell folytatni és a telepítést magról, részint csemeték átültetésével kell majdan folytatni. A községeknél az erdőkezelést illetőleg legfőkép megkívántatik, hogy rendszerinti gazdálkodás folytattassék és e részben örömmel tapasztalható, hogy a községek a legjobb akarattal igyekeznek erdőségeik kezelését a törvényszabta módok szerint teljesíteni. Azonban szerény véleményem szerint a tervek községeknél főleg csak a legszükségesebbre terjedjenek; kerülni kell azon művészi, fáradságos és költséges munkákat, melyek az államnál, úgy egyes magán uradalmaknál bizonyos fok elérhetése végett alkalmaztatnak; ezek ellenében egészen egyszerű, könnyen érthető tervezeteket használjanak, melyek az ifjítási módon kiviil csak azt mutassák fel, mely erdőrészek kerülnek a közelebbi időszakban vágás alá, s hogy mely sorrendben következzenek a vágások — és vájjon azokon foganatosittatnak-e a culturák? Ügyelni kell, hogy a községek a legeltethetési térről le ne szoríttassanak ; figyelemmel kell ugyanis lennünk ama körülményre, hogy a megyében népünk egyik legbiztosabb jövödehni forrása a marha-tenyésztésen alapszik, — tehát az üzemtervek úgy szerkesztendők, hogy azok által a nép illetve a községek jóléte csorbát ne szenvedjen. Neuszidler János. Helyi, megyei és vegyes hirek. A zala-egerszegi közegészségügyi bizottság f. hó 1-én tartott ülésén tekintettel arra, hogy a városi kórháznál előforduló pénz- és egyéb ügyek, úgy az ezekből eredő jelentések igazgatóság nélkül rendesen nem kezelhetők, az előforduló ügyek vezetésére egv igazgató kineveztetéso szükségesnek mondatván ki, a bizottság a városi képviselő testületet ily állás szervezése végett megkeresi s ez állásra dr. Háry István kórházi főorvos urat ajánlja. — Miután a Franciaországban kitört kolera a foganatba vett országos intézkedések dacára egyre szélesebb körben kezd terjedni s aggasztó módon közéig felénk is, a bizottság emberbaráti, de egyúttal elmulaszthatlan kötelességének ismeri a városi hatóság figyelmét a már korábban hozott határozatok szigorú megtartására felhívni, a város lakosságot a tisztaság rendszabályaira utasítani, főkép a fertőtlenítések naponkinti eszközlésére a háztulajdonosokat szorítani, ennen szigorú ellenőrzésére a rendőri hivatalt kötelezni. Végül szükségesnek tartja egy városi tanácsosnak kiküldetését, a ki felügyelne a tekintetben, váljon a rendőri hivatal ez irányú működését mint foganatosítja. — A Csáktornyái magyarnyelvi póttanfolyam — mint a „Muraköz"-ben olvassuk — aug. 23-án befejeztetett. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr elnöklete alatt tartatott meg a befejező vizsgálat. A horvát iskolákban működő és magyarul nem jól beszélő tanítók elég ügyesen tanítottak magyarul a beszédértelem-gyakorlatok anyagából. Ha otthon is gyakorolják magukat a magyar beszédben, akkor bizonyára meg lesz a póttanfolyamon szerzett alapnak a haszna. A póttanfolyamot a kir. tanfelügyelő úr lelkes szavakkal zárta be. Köszönetet mondott a póttanfolyam vezetőinek odaadó működésükért és a hallgatók által elénekelt magyar „Hymnus" hangjai után figyelmeztette a hallgatóságot, hogy vésődjenek szivükbe az elénekelt dal szent szavai, törekedjenek apostalai lenni a magyar nyelvnek, legyenek hű polgárai és lelkes munkásai a hazának! Adja Isten, hogy úgy legyen. Városunknak rendezett tanácsú várossá való átalakítása tárgyában készített kérvény a megye törvényhatóságához már beterjesztetett s ezen, városunkra nézve oly fontos ügy a szeptember 9-én s folytatva tartandó megyei rendes törvényhatósági közgyűlésen lesz tárgyalva. Legkevésbbé sem kételkedhetünk a tekintetben, hogy a megye törvényhatóságának egyeteme ezen áldozattal járó tervünk kivitelére nézve pártoló felterjesztést fog tenni a magas minisztériumhoz; úgy vagyunk ugyanis alaposan értesülve, hogy megyénk közönségének teljes ! helyeslésével találkozik városunknak, mint a megye székhelyének, az átalakításra irányuló eme törekvése. Vettük a következő gyászjelentést. Krasovec Matild férj. Szádár Ferencné, dr. Krasovec Ignác. Szádár Mariska férj. Cseszuák Józsefné mély fájdalommal jelentik, szeretett feledhetlen édes anyjuk, illetőleg nagyanyának özv. Krasovec Jánosné szül. Kiss Annának, hosszú és kinos szenvedés után folyó évi augusztus hó 31-én reggeli 4 órakor a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, élete 66 évében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei f. évi szeptember hó 1-én délutáni 5 órakor fognak a helybeli sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. évi szeptember hó 2-án délelőtti 10 órakor fog a csáktornyai plébániai templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Csáktornyán 1884. évi augusztus hó 31-én. Béke hamvaira! A zala-egerszegi polgári fiu-iskolánal az 188

4 ,. tanévi beiratások már befejeztettek s a szabályszerű előadás f. hó 5-én kezdetét vette. Örömmel constatálbat juk. hogy az intézet évről évre látogatottabb lesz. E tanévre beiratkozott összesen 143 tanuló és pedig 142 rendes és egy magántanuló. Az 1. osztályban 64, a II-ban 27, a III-ban 29, a IV-ben 13, az V-ben 6, a Vl-ban 4 a tanulók száma. A IV., V. és VI. osztályos növendékek közül 9 a kereskeskedelmi szakra és 8 a műasztalosságí tanműhelybe iratkozott be. Meghivo. A zalamegyei jegyzői-egylet ez évi nagy gyűlését f. évi szeptember 11-én d. e. 9 órakor Csáktornyán fogja megtartani. A gyűlés tárgyai lesznek: a) a járási körök végleges megállapítása fölötti intézkedés; b) az országos központi jegyzői-egylettől áttett indítványok elintézése, e) a tek. megyei bizottsághoz a jegyzői fizetés „érdemében teendő felterjesztés és d) a beadandó indítványok tárgyalása. Felkérem tisztelt kartárs urat, miszerint az irt napon és helyen megjelenni és a gyűlés tárgyainak elintézésében közreműködni szíveskedjék. Nemes-Apáti 1884. augusztus hó 4-én. Illés Lőrinc s. k. egyleti elnök. Eljegyzés. Luiff József kir. járás bírósági hivatalnok a napokban jegyezte el Skublies Flóra kisasszonyt, Skublies Kálmán zala-egerszegi ügyvéd kedves leányát. Tekintetes szerkesztő úr! A „Zalamegye" 34-ik szántában a szegényház egy lakója hálás köszönetet mond Brandt, Richárdnak. A végén azt is mondja, — s ezt már Brandt Richárd vagy magyarországi megbizott hirdetője adhatta meg — hogy „kapható minden gyógyszertárban." Ezt nem nézhetjük el s kijelentjük, hogy Brandt R. tolakodó módon hirdetett, — beleket rongáló drasticus labdacsaival nevünket nem akarjuk összeköttetésbe hozni, s hogy mint károsat a forgalomból teljesen kizártuk. Brandt R. egy nyegle nyerészkedő s mi nem fogjuk törvénytelen üzelmét elősegíteni. Megvagyunk győződve, hogy Magyarország igen sok gyógyszerésze e labdacsokat kitette forgalomból, annnál is inkább, mert kormányunk mult évben forgalmát betiltotta, mint olyat, mely mérges és drastikosan ható szert tartalmaz. Határozottan protestálunk ily megszégyenítés ellen. — Teljes tisztelettel Zala-Egerszeg, Unger Domonkos, Kasztéi• Sándor gyógyszerészek. Adomány az országos tanítói árvaház javára. A zala-egerszegi polgári fiúiskola tantestülete a f. 188

4'-. tanév elején az intézetnél előfordult vizsgálatból befolyt nyolc forint vizsgálati díjat testületi határozat folytán a magyarországi tanítók országos árvaháza javára felajánlotta s az összeget a zala-egerszegi járáskör árvaházi bizottsága elnökének, Bődy József úrnak, átszolgáltatta. Megyénk mezőgazdasági allapata. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriura állandó gazdasági tudósítóitól augusztus hó 25-től szeptember hó l-ig beérkezett jelentések szerint a nagykanizsai járásban a buza középszerű termést adott, szeme nem oly szép piros, mint a mult évben, de üszög és rozsdamentes, kapások szépek, szőlő nagyon hátramaradt, sarjú kevés; a sümegiben a szőlő rosz termést igér, sarjú mennyiség- és minőségre nézve kielégítő, burgonya szép, a korai szedetik; a tapolezaiban a cséplés folyamatban, az eredmény nem felel meg a várakozásnak, a buza középen alóli termést adott; a rozs és árpa keresztszámra jól fizetett, zab rosz termést adott; az alsó-lendvaiban a buza és rozs cséplése folyamatban, mennyiségre középterméssel fizet, kapásnövények szépek; a letenyeiben a tengeri jó termést igér; magnak való lóhere kaszálása megkezdetett, sarjú kaszálását a sok esőzés hátráltatja. Vízbefult. Zartler János bárhelyi határban lakó kalamász égetőnek 5 éves Rozi nevű leánya e hó 1-én délben a ház háta mögött lévő s kntgyanánt használt vizfogóhoz ment kis korsóval, hogy testvérkéinek az ebédhez vizet vigyen. Merítés közben a kis leány egvensúlvt vesztett s belebukott a vizfogóba, honnét kimászni nem tudván, minthogy segélykiáltására senki sem ment, belefúlt. — Hulláját a szegény anva hosszas keresés után találta meg. — Kétségbeejtő a létért küzdő szegény család fájdalma, mely 6 élő fiú közül egyetlen leányát veszítette el. — Öngyilkosság. Dudás va férj. Süllé Istvánné 19 éves, r. kath. borsfai születésű becsehelyi lakós, gyermektelen nő mult hó 31-én délelőtt 10' 2 órakor saját lakháza padlásán felakasztva találtatott. A megejtett hatósági orvosrendőri vizsgálatból kiderült, hogy nevezett nő azon idő alatt, míg hozzátartozói a templomban voltak, a padlásra ment s az ott levő meglehetős magas rakás szénára fellépett, egy kötőféket a nyakára, annak végét pedig a tetőgerendára erősítve, a szénáról el ugrott, s így önmaga vetett véget életének. Öngyilkosságának okát ez ideig nem sikerült kipuhatolni, mert az elöljáróság, valamint hitelt érdemlő tanúk egybehangzó állítása szerint férjével, úgy hozzátartozóival a legjobb egyetértésben volt. A fegyver áldozata. Szabó János raaróczi lakós és begypásztor, begyőri portyázása közben mult hó 31-én reggel töltött fegyverét egy bokor mellé téve. a fegyver agyával a bokorba beleesett, honnan midőn a csövénél fogva kihúzta, a ravasz egy ágba beleakadva, felhuzódott, majd visszacsapódott s a véletlen elsülés alkalmával az egész töltés nevezett hegypásztor jobb oldalába és hasába hatolván, rajta halálos sebet ejtett. A szerencsétlen a lövés utón még egy kis ideig liaza felé vánszorgott, de a nagy vérvesztés folytán csakhamar összeesett és mások által haza szállíttatott. A járásorvos gyógykezelés alá vette, de a nagy belsérülés következtében életben maradásához semmi remény sincs. Varosunkban augusztus hóban elhaltak: 1-én Hanel-Háugler Vilmos 1 éves, cseléd fia, sorvadásban, 2-án Némethy Mári 4 éves, bognár leánya, torokgyíkban és Kocsis Borbálya 42 éves napszámosné, nehéz szülésben, 3-án Leszuer Dávid 64 éves házaló tüdőgümőkórban, 4-én Veikszli Örzse 62 éves fiakkeros neje, tüdőgyulladásban, 5-én Prácher Károly 58 éves aranyműves, tüdővészben, 8-án Möldner Ármin 19 éves tanító jelölt, gümőkórban, 9-én Beretz Janka 1

1 ., éves, írnok leánya, sorvadásban, 12-én Puer Örzse I hónapos, csizmadia leánya, sorvadásban és Heckenászt József 1 éves, postatiszt fia, bélhurutban, 14-én Hegyi Ferenc 1

1 2 éves, hivatalszolga fia, torokgyíkban, 16-án Cili Helena 50 éves, hivatalszolga neje, szívbajban, 17-én Laczi Jóska 1 éves, cseléd fia, sorvadásban, 22-én Veber Róza 10 hónapos, mészáros leánya, sorvadásban és Horváth Klára 72 éves csizmadia neje, végelgyengülésben, 25-én Kálmán Apolouia 33 éves, földtnives neje, nyavalatörésben, 26-án Kiss Anna 82 éves, földmüvesné, végelgyengülésben, 27-én Szökrönyös Sándor 1

1 , éves, földmives fia. torokgyíkban, 31-én Némethy Gyula 2 éves, boguár fia, torokgyíkban. — Zala-Egerszegen 1884. augusztus 31. Rigó Ferenc körorvos. Nincsen vidéke hazanknak, mely a rövid idő alatt rendkívül megkedvelt „Magyar Sálon" képes havi folyóiratot ne ismerné. A „Magyar Sálon" első füzete ez évi májusban jelent meg és az óta ezrekre megy száma ezen kitűnő folyóirat megrendelőinek, mely irodalmunk legelső tekintélyeinek és művészetünk legkitűnőbb mes tereinek támogatása mellett oly niveaura emelkedett, hogy az összes fővárosi és vidéki sajtó egyértelmű nyilatkozata szerint, méltán megmérkőzhetik bármely hasonló irányú külföldi vállalattal. A „Magyar Sálon" minden újabbi füzete egy-egy magasabb fokozatot jelent e folyóirat haladásában és az éppen most megjelent 5-ik (szeptemberi) füzet valóban oly nagyszerűen sikerült, hogy a magyar irodalom és művészet igazi díszére válik. Elég ha a tartalomjegyzéket egyszerűen felsoroljuk, hogy a művelt magyar közönség meggyőződjék a „Magyar Sálon" előkelő izlésíí modoráról és tömegesen hozzájáruljon annak fentartásához, mely a kiadóknak minden látszat szerint rendkívüli áldozatokba kerül. A füzetet Tóth Kálmán meglepően szép arcképe nyitja meg, a legközelebbi bajai ünnepély alkalmára, Szana Tamás irt hozzá életrajzot és Inczédi László ismerteti Baja városát. Található még a füzetben ezenkiviil Tóth Kálmánnak egy roppant érdekes sajátkezű kézirata, egy költeménye silhouettel illusztrálva, a költő szülőházának rajza Széchy Gyulától és Vadnay Károly a költő kebelbarátjának fotográfiája. Következik ezután egy székely népballada Benedek Elektől megragadó szép rajz kiséretében, továbbá Pataky László Párisbau élő magyar művész képe „A vámnál", dr. lleltai Ferenc cikke „A magyar földbirtok megterheltetése." Jókai Mói- eredeti regénye, „Az apja fia", melyet a „Magyar Sálon" részére irt, Jókai Róza k. a. rajzaival, GrófVay Sándor hangulatos költeménye „Ave Maria". Dr. Ötvös Adolf „Reminiscentiák Lauberól" arcképpel, Tóth József beszélye „Az első pillangó" 3 szövegrajzzal, Tábori Róbert „A Wagner-kultusz Németországban", Kodoláuyi Antal „A Jáger-féle ruházkodásról." Dr. Körösi László „A garam-szt.-benedeki templom újjászületése," 4 eredeti képpel. Borostyáni Nándor eredeti regénye. „Utazás a Duna jegén" 2 szövegrajzzal, Siposs Soma gyönyörű költeménye képkeretben, Lukács Sándor egy új szinműve „Az Isten keze" és az „Egyveleg" rovat, melynek változatos tartalma kiváló figyelmet érdemel: tudományos apróságok, Deák Ferenc eredeti kézirata, Kossuth Lajos Tivadar egy új találmánya, egy humoros reclaine cikk „A nagy dob", Aranypor, Adomák képpel, Divat, Humor, Talányok és megfejtések díjak kiosztásával, szerkesztői posta. Mindez oly érdekesen és élvezetesen van összeállítva, hogy nem mulaszthatjuk el a „Magyar Sálon" szeptemberi füzetét különösen is igen melegen ajánlani t. olvasó közönségünknek. Előfizetési ára egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt 70 kr., díszkötési tábla 80 kr. Megrendelhető a „Magyar Sálon" kiadóhivatalában Budapest, Dohány-utca 12. sz. I. emelet. Az ,.Olvasókör" szépirodalmi regény-folyóirat 11. füzete megjelent és a „Gyémánt Király" cimű jeles történeti regény folytatását tartalmazza. A regényt franciából Tölgyesy Mihály fordította. A folyóirat megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Ara egy füzetnek 25 kr. Előfizetési ára negyedévre (6 füzet) 1 frt 50 kr. — Kapható és megrendelhető Fülöp György szerkesztőnél Budapesten Statió u. 31. sz. a. Beküldetett. A ki t:>bb évig, bámulatos eredménynyel használt egy gyógyszert. Brandt Richárd úrhoz Zürichben. Közel 60 éves ember létemre, mintegy 4 év óta használom az ön svájezi labdacsait s mondhatom csodálatos eredtnénynyel. Székrekedés, puffadás s ennek folytán nehéz légzés, s vértorlódás, a mely ba jókkal már hosszú éveken át kiizködtem s melyektől minden orvosi szer alkalmazása dacára sem szabadúlhattam meg, az ön svájezi labdacsai által gyökeresen elenyésztek. A labdacsok bevétele soha se okozott legkisebb nehézséget sem; hatásuk mindig biztos s utánua mintegy újjá születve érzi magát az ember. Most oly esészsésres vagyok, mint a hal a vizben, mint a madár a levegőben — s nem győzöm dicsőíteni érte az ön tudományát, mely valódi áldás az emberiségre nézve. Mély tisztelettel, Semler adolf Stádlerhofban, Merau mellett Tirol), 1884. jan. 8. — Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsai egy dobozzal 70 krért kaphatók.