Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)
1884-11-30 / 48. szám
Melléklet a „Zalamegye" 1884-ik évi 48 ik számához. járuljon. A közgyűlés egy küldöttséget küld ki, az iránti javaslattétellel megbizva, bogy a Zalaegerszeg-szent-iváni helyi érdekű vasút létesítéséhez a inegve mily mérvben járuljon. A küldöttség tagjaivá Svastits Benó alispán úr elnöklete alatt Eperjessy Sándor, Nóvák Ferenc, Skublics Gyula, Tolna)' Károly urak választattak meg. Olvastatott a közigazgatási bizottság előterjesztése, a megyei árvaszéknél egy ideiglenes pótülnöki állás szervezése tárgyában. Miután a megyei árvaszéknél alkalmazott fogalmazó közegek a legnagyobb tevékenység mellett sem képesek az árvaszéknél levő hátrálékokat a napról napra fokozódó ügyforgalom mellett a jogos igényeket kielégítő gyorsasággal feldolgozni s miután a gyámpénztári tartalékalap az új személyszaporítással járó terhet elviselheti: az árvaszéknél egv. főispáni kinevezéssel betöltendő ideiglenes pótülnöki állomás szervezését 3 frt napidíjjal a közgyűlés elhatározta. A községi jegyzői szigorlat tárgyai és megtartási módja, nem külömben a vizsgáló bizottságok szervezése iránt az 1883. évi I. t. c. (i. §-a értelmében alkotott szabályrendelet 2. §. b.) pontja szerint a vizsgáló bizottságba a törvényhatósági bizottság kebeléből Szigethy Antal és Farkas József urak a közgyűlés által három évre megválasztattak. — Az egyenes adók 1885 évre való kivetese tárgyá ban kibocsátott kir. adófelügyetöi körrendelet. (Vége.) A most említett pont annyiban szenved változást, hogy az 1. II. osztályú kereseti adó 1885. évtől kezdve kivétel nélkül minden adókra nézve az ezen két adónemről szidó külön kivetési lajstromban lesz kivetendő. Magától értetvén, hogy a 111. oszt. kereseti adó alá tartozók családtagjai a 111. osztályú lajstrom illető rovatába felveendők. Utasítom továbbá jegyző urat és felhívom a tekintetes polgármesteri hivatalt, miszerint az 1885. évi I. és 11. osztályú kereseti adókivetési lajstromokat az 1884. évi kivetési lajstromokkal együtt 1884. évi december hó 15-ig felülvizsgálás végett minden körülmények között további megsürgetés bevárása nélkül terjeszsze be. Az 1883. évi x. t. cikkre való hivatkozással uta sítoui jegyzi urat és felhívom a tekintetes polgármesteri hivatalt, miszerint a kizárólag napszámból élő napszámosokra a kivetési lajstromba leendő felvétel mellett — adót ki ne vessenek, ha csak az illetők nem kizárólag napszámból élnek, hanem vagy keresetük minőségéhez képest az első osztályú kereseti adó egyéb alosztályainak egyikébe tartoznak, vagy haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsön adott tőkéből vagy ingatlan birtokból oly jövödelmet húznak, mely a fennálló törvények értelmében adó alá esik, mely esetekben az illető azon osztály szerint, mely alá esik, kereseti adóval megrovandó. Megjegyeztetik, miszerint a községek elöljárói és Nagy Kanizsa város tekintetes polgármesteri hivatala a napszámosoknak adó alóli kihagyásáért felelőséggel tartoznak és a mennyiben egyik vagy másik napszámos törvényellenesen adó alól kibagyatnék, bebizonyult mulasztás esetén a közadók kezeléséről szóló törvény rendelkezéséhez képest 25 frtig terjedhető pénzbírságban lennének a mulasztó közegek elmarasztalandók. IV. A III. osztályú kereseti adót illetőleg. A III. osztályú kereseti adó a törvéuy értelmében már 1884. évben három évre t. i. 1884., 1885. és 1886ra terjedő érvénynyel vettetett ki, magától értetik, hogy azoknak, a kik már a folyó 1884. évben ezen adóval megvoltak róva és azon üzlet vagy foglalkozás, melynek alapján megrovattak, évközben az 1883. XLIV. t. cikk 12. §-ának 2. b. értelmében változást nem szenvedett, ujabb vallomást adni nem szükséges; ellenben azok, akik a folyó 1884. évi adókirovás ideje óta a 111. osz. kereseti adó alá tartozó üzletet nyitottak vagy foglalkozást kezdtek, vagy előbbi üzletükkel és foglalkozásukkal felhagytak s ezt mindeddig az illető helyen be nem je. lentették, kötelesek a fent kitett határidő alatt a törvényes következmények terhe alatt az erre vonatkozó bejelentést ! megtenni, illetőleg szabályszerű vallomást benyújtani. E végből a következőket rendelem és pedig: A) azon adózókra nézve, kik az 1884. évben III. oszt. kereseti adóval már megróva voltak és foglalkozásuk illetve üzletük változást nem szenvedett, az innét egyidejűleg kiadott Egyenes adók G. nagy Regál, 14. c. raktár számmal jelzett III. oszt. kereseti adó lajstrom szerkeszteudő. Ezen kivetési lajstrom 1 —10 rovata pontosan kitöltendő és a mult évi kivetési lajstrommal együtt, melynek jegyzet rovatábau az 1884. évben beállott változás kitüntetendő, -— 1885. évi tebraár hó 10-éig a C. alatt említett lajstrommal együtt ide mulhatlanul beterjesztendő; B) azon adózókra nézve pedig, kik az 1884. évi III. oszt. kereseti adó megállapítása óta nyitottak üzletet vagy kezdettek foglalkozást, a vallomást iveknek 1885. évi január hó 15-éig leendő-bekövetelése és ezen vallomási iveknek az 1880. évi november hó 4-én 15832. sz. alatt kelt körrendeletben foglaltak szerinti adatokkali ellátás mellett, a III. oszt. kereseti adó kivetési lajstrom nyomtatványa szerkesztendő ezen lajstromot a vallomást' ivekkel együtt 1885. évi február hó 10-éig ide mulhatlanul terjessze be, mivel ez utóbbiakra nézve még az adókivető bizottság megállapítása lesz szükséges. V. A IV. osztályú kereseti adót illetőleg. A IV. oszt. kereseti adó alá tartozó egyének kötelesek vallomásaikat 1885. évi január hó 15-éig mulhatlanul beadni, e végből az erre vonatkozó nyomtatvány még f. évi december hóban azon figyelmeztetéssel adandó ki, hogy a lelkiismeretességgel kitöltött vallomásaikat 1884. évi január hó 15-éig annál is inkáb mulhatlanul beadják, mivel mulasztás esetén az adóhivatalból fog megállapíttatni, a felhívásról szóló vevény, úgymint a II. pont alatt említtetett, a vallomáshoz csatolandó. A beadott és hivatalból felvett vallomási ivek és a mult évi kivetési lajstromok segélyével 1885. évre IV. oszt. kereseti adó kivetési lajstrom, melynek 1—10 rovata pontosan kitöltendő, szerkesztendő és a vallomási ivekkel együtt 1885. évi január hó 31-éig ide múlhat lanul beterjesztendő. Megjegyeztetik, hogy a vallomási ivekre a kellő adatok az 1880. évi november hó 4-én 15832. szám alatt kiadott körrendeletemben foglaltak szerint pontosan rávezetendők. VI. A tőkekamat adót illetőleg. A tőkekamat adó kivetés az adókötelesek vallomásai, a be és kikebelezési végzések, valamint a mult évi vallomások alapján eszközlendő. E végből a nyomtatványok a feleknek 1885. évi január hóban már kiosztandók azon figyelmeztetéssel, hogy vallomásaikat 1885. évi január hó 15.éig mulhatlanul adják be, mivel mulasztás esetén adójuk hivatalból fog meg állapíttatni, a felhívásról szóló vevények, úgymint a II. pont alatt említtetett, a vallomásokhoz csatolandók. A mult évi tőkekamatadó vallomási ivek, valamint a zálogjog be- és kikebelezési végzések még e hó folyama alatt külön számmal az 1885. évi összeírásnál leendő irányadóul kiadatni fognak. történelmi adatot fogok felhozni. A római birodalom lakossága időszámításunk első három századában, hogy kerékszámot mondjak, bár Olaszországon kívül csupa meghódított vagy meghódolt, nyelvre és származásra egymástól különböző nemzetekből alakult, mégis bizonyos egyöntetűséget mutatott. Fölvette eleinte kényszerűségből, utóbb önkényt, a bódító rómaiak nyelvét, szokásait, élet- és világ-nézletét, szóval egészen rómaivá hasonult át; a rabigába görnyedt népek egyedei, barbár hangzású neveik dacára, büszkék lettek arra, hogy ró maiak, a minek halvány eltorzult nyomai még a mai románoknál, oláhoknál is feltalálható. Ez az állapot azonban már a harmadik század vége felé, a mikor is a germán zsoldosok seregesen tódultak a római sasok alá, bomladozni kezdett, a negyedik században pedig végkép megszűnt. A római elemek a városokba vonultak vissza és itt nem éltek, csak tengődtek még vagy másfél századig; a vidéket idegeu népek foglalták el, melyek ugyan ideig óráig a rómaik számára művelték a földet, a rómaiak csatáit vívták, római tisztviselők által kormányoztattak, de rómaiakká már nem lettek. A birodalom lakosságának egyöntetűsége, a tények kérlelhetlen logikája, a népvándorlás súlyos csapásai alatt hol előbb, hol utóbb, de mindenütt végképen megsemmisült. Paunoniában ez a processus már a harmadik században kezdődött és a negyedik század közepe felé befejezett ténynyé vált. Ezt az átalakulást, mely utóvégre is a nyugotrómai birodalom megsemmisülésére vezetett, maguk a rómaiak kezdeményezték, ők maguk alatt vágták a fát. Hogy ne is említsem a germán zsoldosokat, a kikkel ismét germánok ellen harcoltak, a tömérdek hadi foglyot, kiket folytonos harcaikban zsákmányúl ejtettek, a tartományok elpusztult részeibe telepítették le mint gyarmatosokat, colonokat, kik mintegy jobbágysági vi szonyban művelték a földet, az államnak részt is, adót is fizettek, röghöz voltak kötve, gyermekeiket pedig elvitték katonáknak. — Egész barbár néprészletek kértek és kaptak fölvételt a birodalomba szabadabb intézményekkel, mint laeti vagy gentiles, ezek a hadsereghez külön csapatokat állítottak és máskép is nagyobb önállóságnak örvendettek, mint a eolonok. Midőn a vandalokat, kik Wisumar királyuk alatt a Körös és Maros közt laktak, Geberich gót király a Maros mellett véres csatában egészen tönkre tette, Nagy Constantin császár a vandalok mintegy 300,000 főre menő maradékát Pannoniában telepítette le. Laktak azonban itt quadok és sannaták is, mert ezek 354 ben fellázadtak és tűzzel vassal pusztították a tartományt. Julianus caesar megverte őket, átkergette a Dunán törzsrokonaikhoz, sőt még azok tartományába, a Duna és Tisza közti rónába is behatolván, Sarmaticus névvel tiszteltetett meg. A Nagy Constantin által betelepített vandalokkal az alán nép egyes törzsei is találtak székhelyeket Pannoniában; mert Gratián császár pannóniai alánokból állít testőrcsapatot, mi által maga ellen bőszíti mind a rómaiakat, mind az udvarában és hadseregében mindenható frank-germánokat. 375 táján gótok, alánok és hunnok törnek Pannoniába, 380-ban pedig a Safrach és Aletbeus vezérlete alatti gótok ölnek és rabolnak ebben a tartományban. Szt. Jeromos 393. táján a következőket írja Heliodorhoz intézett levelében: „Borzad az ember lelke, ha korunk viszontagságait tettinti Már több mint húsz éve, hogy Constantinápoly és a juliai Alpok között naponként római vér foly. Schythiát, Thráciát, Macedóniát, Dardaniát, Dáciát, Thessaliát, Achaját, Epirust, Dalinátiát, mindkét Pannoniát a gót, sarmát, quad, alán, hun, vandal és markomann hadak pusztítják, rabolják." A népváudorlás mindeme izgalmainak bővebb fejtegetése az itt lakott nép miféleségi kérdését még csak bonyolultabbá, bizonytalanabbá teszi. Részemről legtöbbet bízom a szerencsés véletlenbe, mely a kutató és búvárkodó régészt ritkán hagyja cserben, hogy az, ha azonnal nem is, de talán a közel jövőben a keszthelyi sírmezők fölött derengő ezen homályt is el fogja oszlatni. Minthogy pedig a nagyméltóságú m, kir. pénzügyminisztériumnak f, évi szeptember hó 26-án 36151 szám alatt kelt rendelete szerint az adózónak minden egyes tőkéje vagy járadéka után kivetett tőkekamat vagy járadékadó — hogy a kivetési lajstrom jegyzet rovatába az adós nevét kitüntetni lehessen — a kivetési lajstromba külön-külön tétel alatt vezetendő be, utasítom jegyző urat és felhívom Nagy-Kanizsa város tekintetes polgármesteri hivatalát, miszerint az adókötelesektől mindeu egyes tőke úgy járadékra nézve is a vallomási ivet külön-külön követelje be. A beadott, vagy a mult évi vallomási ivek és végzések alapján a kivetési lajstrom 1 -8 rovatai pontosan kitöltendők és minden egyes adózó a kivetési lajstrombau annyiszor veendő fel, a hány tőkéje vagy járadéka van. A kivetési lajstromok a vallomási ivekkel együtt, melyhez a mult évi vallomási ivek és a kiadott végzések csatolandók 1885. évi január hó 31-éig ide mulhatlanul beterjesztendők. A tőkekamat adóra nézve különben a fentieken kivül irányadóul szolgál az 1880. évi október hó 30-án 15311 szám alatt kelt körrendeletem, mely szerint különösen a per alatt álló tőke kamatai, ha az illető fél által hiteles okmánynyal nem igazoltatnék, hogy most is per alatt állnak, adó alá felveendők. \ II. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját illetőleg. Ezen adónem ott, a hol ilyen létezik, utasítom jegyző urat és felhívom Nagy-Kanizsa vátos tekintetes polgármesteri hivatalát, miszerint a vállalat vagy egylet igazgatójától a vallomást, az 1884. évi mérleget, nyeresség és vesztesség számlát, az 1884. évi tiszta nyeremény felosztását előtüntető közgyűlési jegyzőkönyvet és a mennyiben az alapszabályok megváltoztak volna, ezen megváltozott vagyis új alapszabályokat is követelje be és ezeket az illető kivetési lajstrommal együtt 1885. évi március hó 31-ig ide terjeszsze be. VII. A fegyver adót illetőleg. A fegyveradó az 1883. évi XXIII. trvcikk értelmében 1885—86. évre a következő módon vettetik ki: Az adótárgyak összeírását azokra nézve, kik csak fegvveradót fizetnek, az adózók által a fenti törvény 14. §-a értelmében beadott bejelentések alapján a községek elöljárói teljesítvén, utasítom jegyző urat és felhívom Nagy-Kanizsa város tekintetes polgármesteri hivatalát, miszerint a bejelentésre szükséges nyomtatványok kiszolgáltatása mellett az adózókat bejelentéseiknek 1885-ik évi junius hó 30-áig leendő beadására szóllítsák fel. — A bejeletések alapján 1885—-86. évre összeállított fegyveradó kivetési lajstromok az 1884—85. évi kivetési lajstromokkal együtt megállapítás végett 1885. évi julius hó 10-ig minden körülmények között ide beterjesztendők. IX. Az általános jövödelmi pótadót illetőleg. Az általános jövödelmi pótadó kivetés az 1883. évi XLVI. t. c. által módosítást szenvedvén, a mennyiben a III. és IV. osz. kereseti adó, tőkekamat és járadékadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója után az általános jövödelmi pótadó ugyanazon kivetési lajstromban, melyben az említett adónemek felvéve lesznek, kivettetik és csakis a föld és házadó után kivetendő általános jövedelmi pótadóra nézve lesz szükséges külön kivetési lajstromnak szerkesztése, mivégből a következőket rendelem: Az 1883. évi XLVI. trvcikk 8. § ának végrehajtása iránt 10730 szám alatt kiadott pénzügyminiszteri utasítás 7. §-a értelmében a bekebelezett és a kiszámított általános jövödelmi pótadóból levonható adósság utáni kamatok bevallására nézve a szükséges nyomtatványok az illető feleknek 1885. évi január havában kiosztandók azon figyelmeztetéssel, hogy a vallomásokat pontosan és lelkiismeretesen kitöltvén, 1885. évi január hó 31-ig mulhatlanul beadják, mivel ezen idő után beadott vallomások tekintetbe vétetni nem fognak. Jegyző úr (városi adóhivatal) kötelessége leend, minden ily vallomásra a beérkezés napját rávezetni és a beérkezés idejét sajátkezű aláírásával igazolni. A vallomások begyűjtése, valamint az 1885. évi földadónak és a házosztály és házbéradónak az adókönyvben történt egyénenkénti előírása után, a kivetési lajstrom hibátlanúl elkészítendő és 1885. évi ápril hó 10-ig mulhatlanul beterjesztendő. A kivetési lajstrom cimtáblájára az 1885. évi földadó, házosztály és házbéradó egy összegben ráve zetendő. Az adómentes föld vagy házak után azon arányhoz képest, mely szerint a föld, házosztály vagy házbéradó fizettetnék, az általános jövödelmi pótadó a kivetési lajstrom megfelelő rovatai alatt felelősség terhe alatt kivetendő. Végre megjegyeztetik itt, hogy a beadott vallomásokban előforduló oly kölcsönökre nézve, melyeket a vallomást tevő adózó hitelüzlettel foglalkozó pénzintézetektől vett fel, a vallomás jegyzet rovatában kitüntetendő azon összeg, mely az eredetileg kölcsön vett és bizonyos évek alatt törlesztendő tőkeösszeg után a kötvényben megállapított kamatláb szerint kamat gyanánt egy évre esik. X. A hadinentességi díjat illetőleg. A hadmentességi díj vallomási ivek a díjkötelesektől 1885. évi február hó végéig mulhatlanul bekövetelendők az e célra szóló E. minta nyomtatványon. A vallomási ivek, változási kimutatások és B. nyilvántartási jegyzékek segélyével az 1884. évi ápril hó 10-én 8201 szám alatt kelt' körrendeletben foglaltak szem előtt tartása mellett készítendő kivetési lajstromokat az adatokkal együtt 1885. évi ápril hó 10-éig ide terjeszsze be. Magától értetvén, hogy az eddig felvéve volt hadmentes díjkötelesek, külön lajstromba, az ujonan felveendő díjkötelesek szintén külön lajstromba felveendők.