Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-11-23 / 47. szám

A zala egerszegi tanítói járáskor öszi köz gyűlése A zala egerszegi tanítói járáskör ez évi ó'szi köz gyűlését f. bó 20-án tartotta Zala-Egerszegen, melyen Kovács Károly, Krosetz János iskolaszéki tag urak. Simon István helybeli segéd lelkész úr, Breisftch Sámuel pártoló tag úr mint vendégek, dr. Ruzsicska Kálmán, gr. Festetiás Benó kir. tanfelügyelő' urak s az egyesü­letnek 39 tagja vett részt, úgy hogy egyesületi kiiz gyülésünk egyike sem volt még ily látogatott. A közgyűlést megelőzőleg 9 órakor az első leán\ osztályban Polánszky Róza k. a., mint osztály tanítónő, gyakorlati előadást tartott a beszéd és értelem gyakor latok köréből, ismertetve a kertet. A sikerült előadá­sért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. A gyakorlati előadás befejeztével a tu­lajdonképi közgyűlést a polgári iskola rajztermében Páukovieh György járásköri elnök nyitotta meg, lelkes szavakban buzdítván a tagokat, hogy egyesületünk köréből igyekezzenek száműzni annak legveszedelme­sebb ellenségét a közönyt; szép vonásokkal ecseteli a tanítói állás magasztosságát és ama nagy befolyást, me­lyet a tanító közvetlen a keze alá adott gyermekekre, s" ezáltal magára a nemzetre gyakorol. Végül az egye­sület tagjait kitartásra buzdítva, az ülést megnyítottnak nyilvánította. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr — első alkalma levén tankerülete tanítói egyik járáskörén meg­jelenhetni, — melegen üdvözli a járáskör tagjait, szé­pen fejtegeti a tanítói egyesületek, járáskörök kiváló fontosságát, mely mig egyrészt a testületi szellem fej­lesztésének hatalmas emeltyűje, más részt a legkedve­zőbb alkalmul szolgál a tagok szellemi tevékenysésé­gének fokozására. Figyelemmel ktsérendi a járáskör működését, s részéről azon igéretét nyilvánítja, hogy nem csak bejegyzett, de activ tag is akar lenni, mely Ígérete a tagok lelkés éljenzésével fogadtatott. Majd Páukovieh György elnök olvasta fél évi jelentését. Utalva ama körülményre, hogy a mult évi őszi gyűlésünkön járáskörünk tiz éves történetét előad­ván, ugyan akkor három évi elnöki működésének két első évéről részletes jelentést tett s igy ismétlésekbe bocsátkozni nem akarván, eme jelentése az 1883. évi őszi közgyűléstől a mai napig terjedő időszak esemé­nyeit öleli fel. Jelentése szerint egyesületünk -amennyi­re ideje engedte — az országos tanító közgyűlés által kitűzött tételeket majd mind feldolgozta, járáskörünk közreműködött a megyei tanszermúzeum létesítésén, se­gély egyesülete folyton növekedik; a tagok számát il letőleg jeletdeg az egyesületnek van 2 alapító, 55 pár toló és 42 rendes tagja. Végül megköszöni saját maga és tisztársai nevében a bizalmat, melyet 3 év vei előbb megválasztatásuk által a járáskör beléjük he­lyezett. Az éljenzéssel fogadott elnöki jelentés után dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő megjegyzi, hogy habár ő a járáskör gyakorlati működésének tanúja nem volt, de a felolvasott jelentésből örömmel értesült, hogv e járáskör feladatának derekasan megfelelt, s e tekin­tetben az elismerés első sorban a járáskör tisztviselőit illeti, miért is indítványozza, hogy az elnöknek, úgy a járáskör többi tisztviselőinek adaadó, buzgó működése­ért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztassék, mely indít­vány a közgyűlés egyhangú helyeslésével találkozott. Mendly Károly zala-egerszegi polgári iskolai ipar­tanító olvassa fel értekezését e tétel felett: „Milyen Reszketve az örömtől s mámortól néztem szemei közé! Észrevette, hogy ez utóbbi szavak már nem a megkezdett játék hangján voltak elmondva, felismerte szavaimban az igaz szerelem vallomását, s pirulva mondá rá, hogy . . . igen. Kimondhatlan boldog voltam. Szerettem volna, ha az a vasparipa a világ végéig rohant volna velünk, legalább addig tartott volna boldogságunk. De hajh! a pillanatnyi boldogságnak véget vetett a gőzös átkos füttye, midőn berobogtunk a kanizsai pályaudvarba. Még egy ideig boldogan karomon vezettem a per­ionon fel s alá Ellát, s mindketten abban a csalódásban ringattuk magunkat, melybe a véletlen juttatott. Uti társnőnk, kinek nevéről s lakhelyéről is megfeledkez­tünk kérdezősködni, eltűnt, be ment-e a városba, avagy más felé ment, nem vettük észre! Kiilömben is keveset foglalkoztunk véle, élveztük egymás közelében a rövid jelent, mert utunk itt ketté vált. Elválásunk előtt Ella remegő kezét az enyémbe tartva, megígértem neki. hogy vissza utazta alkalmával ugyanitt fogok reá várni. * * « Két nap múlva illatos levélkét kaptam. A boríté­kon a k . . . i pósta bélyege volt. Nagyot dobbant szi­vem, ezt ő irtaV De csakhamar szomorúan csalódtam; inert e sorokat kaptam: „Uram! Szükségesnek vélem önnek tudtára adni, hogy amaz éltes nő, kit önök nem rósz szándékból ugyan, de könnyelműen félrevezetni akartak, s kit önök nem ismertek meg . . . én voltam, Ella nagy­n é n j e. Ellának megbocsájtottam, ő ártatlan a dolog­ban. De ön urain, szerepének egy részében, melyet ­megvallva — elég ügyesen játszott, nincs kellőleg iga­zolva. Ella szívből szereti önt, ha szavainak hitelt ad­hatok, ön viszont. Ez ellen nincs kifogásom, de hogy máskor hasonló félrevezetésektől őrizkedjék, megtiltom önnek, hogy ama naptól számítva egy évig Ellához kö­zelíteni merészeljen, s elvárom, hogy férfiúi becsület szavával igéri, hogy e tilalmat semmi módon áthágni nem fogja. Ez legyen szerelme próbája . . — Egy év! Egész élet, ott, ahol a másod percek részei is számba vétetnek! De hát mit tehettem! Meg kellett ígérnem, hogy örökre el ne veszítsem őt. Azzal vigasztalám magamat, hogy ha ez az év az élet, ugy a mit a sors ez élet ben megtagadott tőlem, a másvilágon — egy év múlva, — dúsan kárpótolja majd ! . . . Oh! azok a nagvnénék! . .. legyen az ismétlő iskolák könyve falun, milyen váró son?" Kiindulva amaz elvből, hogy az ismétlő iskola a jelen szervezetben midőn t. í. nem tesz egyebet, mint a ti éves népiskolai tanfolyam alatt szerzett isme­reteket megújítja, hogy azok feledésbe ne menjenek — tarthatatlan. Az ismétlő iskola helyett mind falun, mind városban szakiskolák állitandók fel. A falusi ily isko­láknál mind két nemű növendékek külön tanítandók; ez a közerkölcsiség szempontjából igen kivánatos oly iskolánál, ahol nem egyszer megtörténik, hogy az itt tanköteles leány férjhez megy. Részletesen elősorolja, hogv falun mind a fiúk, mind a leányok minden egyes szakkörből mire taníttassanak, elvül véve, hogy a gya korlati irányra fektetendő fősúly minden egyes tárgy tanításánál. A városokban külön iparos és kereskedelmi iskolák felállítását óhajtja, ahol a tanulók az életben saját szakukat illetőleg a legszükségesebb gyakorlati ismereteket elsajátíthatják. Végül indítványozza, hogv az országos tanítói gyűlés kerosse meg a magas mi­nisztériumot, hogy akár pályázat utján, akár szaktekin télvek által kegyeskedjék oly olvasókönyveket készít­tetni, melyek által mód és alkalom nyujtassék a növen­dékek részére az élet szükségelte ismereteket minden egyes szaktárgyból elsajátíthatni. A felolvasás élénk eszmecserét szült. — Többen ugyanis sokallották a falusi ismétlő iskolák számára az értekező által minden egyes tárgyból végzendő tananya­got s annak reducálását javasolták. A közgyűlés az olvasókönyvek készítése tárgyá­ban az országos tanítói közgyűlés által a magas minisz­tériumot megkerestetni határozta, egyúttal felolvasónak a kitűzött tétel kidolgozása körül kifejtett ügybuzgal­máér't jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. A néptanítók országos árvaházának és az Eötvös alapnak gyűjtő bizottsága mvéh«n a bizottság működé­séről jelentést tett Bő ly József bizottsági elnök. A gyűjtés eredménye: az árvaház javára befolyt 9.) frt l 47 kr., melyből 6 frt 87 kr. még március hóban a központba elküldetett, a többi 88 frt 58 kr. pedig a helybéli takarékpénztárba helyeztetett el. Az Eötvös alapnak járáskörünkben van 20 rendes tagja, a kik tagsági díjaikat 1883. évről 3 kivételével lefizették. ­A közgyűlés a gyűjtő bizottságnak sikeres működéséért jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott, a beterjesztett számadásokat pedig megvizsgálás végett a számvizsgáló bizottságnak adja ki. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint az egye­sület számadása rendesen vezettetett. Az egyesület va­gyona áll a) 104 frt 26 kr. pénzkészletből és 519 frt 38 kr. követelésből s így az egyesület jelenlegi vagyona 623 frt 64 kr. Ehhez járul még 3 frt 33 kr. kamat­hátralék. A bizottság jelentése szerint a legtöbb köl­csönvevő törlesztését pontosan nem teljesíti : ennek kö­vetkezménye a 70 frt 83 kr. törlesztési hátralék; indít­ványozza, hogy a kölcsöi vők törlesztési idejüket a pénztárnok nyilvántartsa, s| ha 14 nap múlva sem tel­jesíti valaki törlesztését, a pénztárnok az illetőt figyel­meztesse. Az indítvány elfogadtatott, egyúttal a bizott­ság jelentése alapján pénztárnok a felelősség terhe alól felmentetik. A jövő tavaszi közgyűlés helyéül Bak község jeleltetett ki. A közgyűlés meghallgatja az ottani tanító előadását, továbbá Kovács György alsó-ns.-apátii tanító tart gyakorlati tanítást a természetrajz köréből. Értekez­nek : Udvardy Ignác „A törtek tanításáról a népisko­lában", Schmiedt József „A természetrajz tanításáról a népiskolában" cimű tételek lelett. A közgyűlés ezután Weisz Joel korelnöklete és Mendly Károly korjegyző vezetése mellett megejtette a tisztújítást. Miután Páukovieh György elnök több ol­dalról nyilvánuló felkérésre is ragaszkodott ahhoz, hogy az elnöki állást újból nem fogadja el, megválasztattak : Udvardy Vince elnökké, Sárvári József alelnökké, Ba­lassa Benő jegyzővé, Kovács Gyügy másod jegyzővé, Stern Miksa pénztárnokká. A néptanítók árvaháza és az Eötvös alap gyűjtő bizottság tagjaivá Bődy József elnöklete alatt Faller József és Udvardy Vince. A megválasztott új tisztikar nevében Udvardy \ ince elnök fejezi ki köszönetét a bizalomért; igéri, hogy részükről tőlük kitelhetőleg igyekeznek kötelmük­nek megfelelni, kérik azonban a tagok részéről a me­leg támogatást. Pénztárnok indítványozza, hogy a segély-egyletnek a takarékpénztárban elhelyezve levő pénzén kamatozó s nyereménynyel egybekötött sorsjegy vásároltassák. Az indítvány elfogadtatott, annak kivitelével a választmány megbízatott. Végül dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő szólal fel, örömének adva kifejezést a mai napon szer­zett ama tapasztalata felett, hogy e járáskör tagjai nemcsak testületi megjelenésükkel, hanem szellemileg is a paedagogia követelte magaslaton állanak s őket további ernyedetlen kitartásra buzdítja. Az egyenes adok 1885. évre való kivetése tárgyá­ban kibocsátott kir adófelügyelöi körrendelet.*) A nmlgú ni. kir. pénzügyminisztériumnak f. évi október hó 28-án 66497 sz. a. keltés az idei „Pénzügyi közlöny" 39. számában megjelent körrendelete folytán és hivatkozva az 1883. évi XL1V. és XLVI. t. cikkre, mely már 1884. évben életbe lépett, az 1885. évi föld­adó, házosztály és házbéradó, I.és II. oszt. kereseti adó, III. és IV. osztályú kereseti adó, tőkekamat és járadék adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy­letek adója, általános jüvüdelmi pótadó, fegyver és a *) A meg ei kir. adófelügyelö urnák az 18f5. évi egyenes adók kivetése tárgyában kibocsátott ré-zletes és a minden egves adónemnél szükséges eljárás tekintetében kellő felvilágosítást, nyújtó körrendeletét aunvival inkább célirányosnak tartjuk közölni, liogy a t közönség ezen, őt oly közvetlen érdeklő ügyben magának­teljes tájékozást szerezhessen A körrendelet a megyei községi és kör egyzőségekhez és Nagy-Kanisza város polgármesteri hivatalá­i hoz van intézve, hadmentességi díj iránti kivetési munkálatok azonnali megindítását elrendelem és pedig: I. A föl adót illetőleg. A földadó az új kataszteri munkálatok alapján lesz kivetendő, de hogy az minden akadály nélkül és annak idején foganatosítható legyen, utasítom jegyző urat. illetive fölhívom a tekintetes polgármesteri hivatalt, miszeront valamennyi, a folyó 1884. évben bekövetkezett bírt k­változási eseteket a birtokivekben haladéktalanul, de legkésőbb 1884. évi december hó 31-ig niulhatlanul és szabályszerűen vezesse keresztül, a változás alá esett birtokiveket zárja le és azokból az ekként kiigazított, valamint a többi birtokivekből is az egyénenkénti tiszta jövödelinet és ennek megfelelő földadót az e célra külön készítendő egyénenkénti kivetési jegyzékbe vezesse be, zárja le és összesítse ; kiváló gondot fordítván a főüsz­1 szegnél arra, hogy a kivetési jegyzék főösszege a bir­tokivek összesítésének főösszegével, valamint az ismét később annak idején kimutataudó földadó összeggel tel jesen egyezzék. A földadó egyénenkénti kivetésének befejezési idejéül 1885. évi január hó 20 át tűzöm ki, mely tiszta és pontos munkálat befejezése után a föld­adó egyénenként az 1885. évi adófőkönyv megfelelő rovata alatt 1885. e'vi január hó 31-éig minden körül­mények között bevezetendő és erre nézve ugyanazon időig ide jelentés teendő minden további megsürgetés bevárása nélkül. II. A házadót illetőleg. A közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t. c. 11. és 12. §§-aihan foglalt intézkedések értelmében az 1884. évre eszközölt házadó (házosztály és liázbéradó) kivetés három és t. i. 1884., 1885. és 1886. év tarta­mára bír érvénynyel azon épületek után, melyeknek házbérjüvüdelme. az ezen három évi kivetési időszakot megelőző évben, vagyis 1883. évben már bevallva lett, a folyó 1884. évben a háziéi jüvödelmet bevallani nem szükséges. Bevallás tehát csakis azon épületekre nézve nyúj­tandó be, melyek a fentebb említett idő óta épültek, lakható állapotba helyeztettek és házbérjüvödelmük ed­dig még be nem jelentetett. Kötelesek ennélfogva mindazon háztulajdonosok, kik a folyó 1884. évre vonatkozó házbérjövödelem vallomás benyújtása óta építkeztek, épületeiket lakható állapotba he­lyezték és a házbérjövödelmet eddig még be nem jelentették, folyó éri november hó 30-áig a törvényes következmények terhe alatt házbérjövödelmi vallomásaikat a községi elöl­| járóságnál (városi adóhivatalnál) a hivatalos órák alatt benyújtani. Utasítom ennélfogva jegyző urat és felhívom a tekintetes polgármesteri hivatalt, miszerint a kir. adó­hivataltól átvett házbérjövödelmi vallomási űrlap nyom­tatványokat a fentebb említett háztulajdonosoknak azon figyelmeztetéssel adják ki, hogy vallomásaikat a nyom tatvány minden rovatának pontos és lelkiismeretes ki­töltése mellett 1884. évi november hó 30-áig adják be. Azon esetre, ha ezen határidő alatt a házbérval­lomások benem adatnának, az illető birtokos vevény mellett írásban felhívandó, miszerint ebbeli vallomását az 1883. évi XLIV. t. c. 15. §-a értelmében nyolc nap alatt annál is inkább adja be, mert különben, házbér adója hivatalból fog megállapíttatni és a netáni hiányok pótlása végett a helyszínén tartandó szemlének költsé­geit viselni ís tartozni fog. Ezen vevények az illető vallomásokhoz csatolandók. Hasonlóképpen kötelesek azon háztulajdonosok is, kik házosztályadóval rovatnak meg, a mult 1883. évben történt házösszeírás ideje óta általuk eszközölt, akár eijészen új, akár toldalék építkezéseket avagy nagyobb átalakításokat a végre bejelenteni, hogy a házosztályadó szabatosan és megfelelően vettethessék ki. A házadóra nézve a fent említettekből kifolyólag a következőket rendelem : Minthogy az adófőkönyvben csak egy évi tartozás irható elő, ennélfogva szükséges, hogy a beállott váltó zások tekintetbe vételével, mely változás a kivetési lajstrom jegyzet rovatába esetenként bejegvzendő, az előző évi helyesbített lajstromok alapján új házadó ki­vetési lajstrom készítendő. Ezen házadó kivetési lajstromok az egyidejűleg kiadott házadóváltozási nyilvántartási jegyzék segítsé­gével oly módon szerkesztendők. hogy azon házszámokra nézve, a melyeknél változás nem történt, a házsorszám és a tulajdonos neveinek kitüntetésé mellett csak a házosztály és házbéradó rovat, töltendő ki, mig ellenben azokra nézve, melyeknél változás állott be, a kivetési lajstrom minden egyes revata elbírálás végett — kitöltendő. Megjegyeztetik, hogy azon községekre nézve, hol semmiféle változás nem történt, új kivetési lajstrom ké­szítése nem szükséges, hanem elégséges lesz, ha előbbi kivetési lajstrom ide küldetik be. Az ilyféle lajstromok végén azonban felemlítendő, hogy változás nem történvén, úgy azon összeg, mely 1884. évben kivetve volt, 1885. évre is meghagyandó. Ezen záradék a biró és jegyző úr által aláírandó. A házadókivetési lajstromok pontosan és hibátlanul lezárva és összegezve 1884. évi december hó 15-ig az 1884. évre szóló kivetési lajstromokkal együtt ide mul­hatlanul beterjesztendők. III. A 1. és 11. osztályú kereseti adót illetőleg. A I. II. osztályú kereseti adókötelesek összeírása, a kivetési lajstrom szerkesztése és az adókivetésére nézve az 18x(J. évi november hó 3-án 15758 szám alatt kelt körrendeletem III. pontja eléggé kimerítő és rész­letes utasítást tartalmaz, mely 1885. évre is a 14. pout mellőzésével egészben fentartatik és annak pontos meg­tartására a jegyző urat utasítom és Nagy-Kanizsa város tekintetes polgármesteri hivatalát felhívom. A most említett pont annyiban szenved változást, hogy az 1. 11. osztályú kereseti adó 1885. évtől kezdve kivétel nélkül minden adókra nézve az ezen két adónemről szóló külön kivetési lajstromban lesz kivetendő. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom