Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-11-16 / 46. szám

Árvaszéki elnök úr utalva ama körülményre, hogy míg 1883. év október végéig az árvaszékhez beérkezett ügy darabok száma 19337 volt. addig a f. 1884. év hasún időszakában 21o22 s így tiz hó lefolyása alatt ez évben a szaporulat 2185-et tesz; más részt tekintettel arra, hogy az árvaszékhez beosztott két közigazgatási gyakornoki állás julius óta betöltetlen, indítványozza, hogy a két közigazgatási gyakornoki állás helyett egy aljegyzői állás szerveztessék 720 frt iizetéssel s mivel igy semmi költségszaporulat nem áll be, ennek jóváhagyása végett a magas minisztérium kerestessék meg. Alispán úr a javaslatot illetőleg utal a szolgabirói hivatalok halmozott teendőire, ahonnan a közigazgatási gyakornokok elvonattak, holott eredetileg oda lettek rendelve, mit igazol ama körülmény is, hogy megyénkre 11 gyakornok vagyis ép annyi lett engedélyezve, ahány járás van s igy ameddig az árvaszékhez beoszt-.tt gya kornokok a szolgabiróságoknál alkalmazandók. Az ügyforgalma szülte bajon egy ülnöki állás szervezés- által lehetne segíteni az árvatár tartalék alapjának terhére. A közigazgatási bizottság ennek alapján a magas minisztériumot a törvényhatóság utján megkerestetni határozta, hogy az árvatár tartalékalapjának terhére egy ülnöki állás rendszeresítését engedélyezni kegyeskedjék. Az adóf'ülügyelő úr tüzetes jelentésében előadja, hogy úgy az egyenes adók, mint a bélyeg és közvetlen illetékek és más közvetett adóhátrálékok behajtásának erélyes és gyors foganatosítása iránt a lejárt október havában több irányú körrendeletek kibocsátásával, nem külömben egyes kiküldött tisztviselők által teljesített helyszíni adóügyi ellenőrzések, valamint állami adóvégrehajtók kiküldése folytán intézkedett, mely intézkedések következtében a közadók befizetését illetőleg javulás állott be; mert a lefolyt október hóban befolyt 206186 frt 84'/j kr., maradt hátrálék a f. évi esedékes 4 részletnek (747822 frt 50 kr.) hozzászámításával október végén 1.488,974 frt 01 kr. — 1883. év október havában befolyt 155340 frt 80 kr., s így a f. év hason szakában 50,«37 frt 64'

2 krral több folyt be. 1883. év október végén volt egyenes adó hátrálék 1.271,001 trt 61 kr., míg f. év október havában 1.488,974 frt 01 kr. s így t. év október havában 217,972 frt 40 krral a hátrálék több, mely a fent érintett október havi kedvezőbb befizetéssel szemben onnan ered, mivel ez évben az adóelőirányzat 344492 frttal több, mint a mult 1883. évben. — Bélyeg és közvetlen illeték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi dij és egyéb tartozék citnén októberben befolyt 275974 frt 66 '/

2 kr., mely szemben az 1883. év hason szakában ugyan ezen cimek alatt befolyt összeggel, 33613 frt 70 kr. többletet tüntet fel. — Fizetési halasztás, úgy házadómentesség egv-egy esetben engedélyeztetett. — Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr felolvassa október hó 21-től november 10 ig terjedő időszakot felölelő jelentését. Ajánlja a közigazgatási bizottság ügyeimébe a zala egerszegi polgári iskolához csatolt asztalos tanműhely eddigi sikereit; jelezi a polgári iskolák mellett felállított kereskedelmi, ipari és gazdasági szaktanfolyamoknak közgazdasági s iparos productiónk legégetőbb napi kérdéseivel összefüggő céljait. Feltünteti az andráshidai iskola ügyében az egyházi és községi hatóság által együttesen tett szerves intézkedéseket. A letenyei izr. iskola a szükséges tanszerekkel felszereltetett. Jelenti továbbá, hogy a zala-egerszegi iskolaszék szabályozta a növendékek templom látogatását. Részletes jelentést tesz a muraközi hegyvidéki állami iskolák megnyitásáról, ezen iskolák állapatáról és magasztos céljairól, növendékeik számáról és gondnokságaik buz galmáról. Megtekintette a szelniczai és szent-mártoni iskolákat, jelezi a muraszerdahelyi iskolázás viszonyait, ép úgy a vratisineczi állapotokat. Részletezi a hegyvidék állami iskoláinál a bit- és erkölcstani oktatás ügyében tett intézkedéseit. Jelenti, hogy a stridói felekezeti iskola megszüntette tett, Perlakon pedig az állami iskola fejlesztésére nagymérvű intézkedések történtek s egyúttal a felekezeti iskola megszüntettetett. — A zalaegerszegi alsó fokú ipar iskola ügyében az ipartanodai bizottsággal tanácskozott a kir. tanfelügyelő úr s reméli, hogy a helyesbített költségvetés alapján a városi képviselő testület újból életbe léptetendi jól szervezett ipar iskoláját. — Csesznák Sándor bizottsági tag a „Budapesti Hirlap" nov. 10-iki számában közzétett perlaki levéltől indíttatva kérdezi kir. tanfelügyelő úrtól, miben áll a dolog jelzett közleménynek az állami iskola illető célzásaiban. Kir. tanfelügyelő úr kijelenti, hogy Perlak város községi képviselő testülete nov. 9-iki ülésébenujabban és ezúttal véglegesen elhatározta, hogy a város a felekezeti iskolát segélyezni nem fogja s az állami iskola fejlesztését e törpe kisebbség kivételével szívből óhajtja. Kir. tanfelügyelő a felosztott felekezeti iskola helyiségét kibérelvén, azonnal új tanerőkről gondoskodott. Az újból elrendelt beiratások folytán a perlaki állami iskolának ez idő szerint 120 helyett 325 növendéke van, kiknek száma az átmeneti válságok lezajlása után 400- ra tog emelkedni. Kii

1, tanfelügyető ismételten biztosíthatja a közigazgatási bizottságot, hogy az állami iskola eszméje Perlak város közönségében, az eddig elért szellemi siker s a magas kormány áldozatkészsége következtében, minden akadály dacára ellenállhatlan következetességgel hódit. Az állami iskolai növendékek hitoktatására vonatkozólag kir. tanfelügyelő kijelenti, hogy a hit- és erkölcstani órák a perlaki egyházi hatóság által, — kivéve a felekezeti iskola beszüntetése és j átadása ügyében lefolyt néhány napot a tanév elejétől I rendesen megtartattak. A tanfelügyelői jelentés után főispán úr őméltósága dicsérettel emlékezik meg tanfelügyelő uruak a muraközi állami iskolázás ügyében tanúsított tapintatáról. Özv. Czéder Józsefné. Botfa község részéről az évi 19 frt 86 kr. nyugdíját 1882. évi október hó 8-tól 1*84. október 8 ig nem kapván uieg, járási szolgabiró úr megbízatott, hogy az 1882. évi október hó 8-tól 1884. évi október hó 8-ig esedékessé vált 39 trt 72 kr. nyugdíjat Botfa községtől végrehajtás terhe alatt hajtsa be. Kir. tanfelügyelő úi előterjeszti Baboss László nagy-kanizsai közegészségügyi bizottsági tagnak a nagykanizsai elemi iskolák tultömöttségét s az iskolázás törvény ellenes tüneteit, sőt annak részben teljes gátolását feltüntető panaszát és jelentését. Ez ügyben a kir. tanfelügyelő s a megyei főorvos urak megbízattak, hogy saját hatáskörükben az iskolaszékkel egyetértve, a jel ze'tt állapot felől maguknak helyi tájékozást szerezzenek s erre vonatkozó jelentéseiket a decemberi közigazgatási gyűlésre terjeszszék be. — Czéder József volt botfai tanító özvegye 1*75. évtől tanítói hátrálék cimén Botfa községtől 176 frtot követel. Járási szolgabiró úr a közigazgatási bizottság által kiküldetik, hogy az özvegy által feltüntetett 176 frt hátrálék természetét és jogosultságát a községi és iskolai elöljáróság, nem külömben panaszos özvegy je lenlétében állapítsa meg, s eljárása eredményéről a közigazgatási bizottság tanügyi előadóját értesítse. Özv. Horváth Lilla A.-Lendván egy magán leány növelde felállítására engedélyt kér. — Tekintve folyamodónak a nevelés terén eddig kifejtett szakmiuikásságát, kérvényét a közigazgatási bizottság pártolólag és annak fentartásával terjeszti a vallás- és közoktatásügyi in. kir. minisztériumhoz, hogy iskoláját a törvény igényeinek megteielőleg szervezni és berendezni s növeldéje fejlődése esetében kizárólag okleveles tanítókat tartozik alkalmazni. — Kir. tanfelügyelő úr bemutatja a zágrábi bibornokérsek értesítését, melyhez képest a muraközi tanítók nyugdíj jogosultságát megállapító bizottságba Gadó Mátyás légrádi és Peczek György tiiske-szent-györgyi plébánosok neveztettek ki, mely értesítés tudomásúl vétetett. — Kir. tanfelügyelő úr jelentést tesz a közigazgatási bizottság szeptemberi ülésének végzésével elrendelt és Szalay István becselyí tanító fizetésének emelését célzó intézkedés tárgyában. Mivel az iskolaszék által bemutatott hivatalos adatokból kitűnik, hogy Szalay Ist\áu Becsehely és Pólya községektől tanítói és kántori illetmények cimén összesen 756 trt 20 krt élvez: mivel ezen összegből levont tisztán kántori illetmény után még iniudig 578 frt tanítói fizetés mutatható ki; végül tekintettel arra, hogy ezeti 578 frt tanítói járandóság megfelel az 1868. évi XXXVIII. t. c. 142.'§-a abbeli igényeinek, hogy a népiskolai rendes tanító fizetése legaíább 300 frt, a segédtanítóé pedig 200 frt legyen : folyamodó a nevezett községek ellen támasztott amaz igényével, hogy a segédtanítót a községek fizessék, elutasíttatott. — A „Muraköz" cimű lap kiadójának abbeli kérelmét, hogy a magas kormány 400 frt. segélyben kegyeskedjék részesíteni a célból, hogy a lap heti lappá átala kíttatván, Muraközben a nép magyarosítása érdekében hatalmas missióját sikeresebben legyen képes megvalósítani s Muraköz népét a hazaellenes eszmékkel szaturált horvátországi néplapok olvasásától elvonja — a közigazgatási bizottság a tanügyi szakreferens javaslatára pártolólag terjeszti fel. — Gánicsa, Pórszombat és Hódosán állami népiskolák 188''.. tanévi költségvetései a magas minisztériumhoz pártolólag terjesztetnek fel. — A Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Meghívás. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" 1884. évi november hó 23-án délelőtti 10 órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében rendkiviili közgyűlést tart, melyre a t. tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. A közgyűlés főbb tárgyai: 1.) A f. évi október 5—7-ki megyei termény, gyümölcs, szőlő, borkiállítás lefolyásáról felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 2.) A tenyész bikák bevásárlásáról s tovább adásáról bizottsági jelentés. 3.) Legelőre bérelt csikók tulajdonosai részére segély utalványozása. 4.) A faiskolát kezelő néptanítók díjazása iránti határozás. 4.) Az 1885-ik évi munka terv- és költségvetés iránt javaslat tételre, úgy az egyesület pénztárnokának, valamint a „Keszthely vidéki" és „ Nagy-Lengyelí" körök számadásainak megvizsgálására bizottság kiküldése. 6.) Zala-Egerszeg mezőváros képviselő testületének kérelme az egyesület háza átellenében levő egyesületi gyümölcsfa kertnek ház telek céljára örök árban átengedése végett. 7.) Folyó ügyek. Kelt Zala-Egerszegen, 1884. évi november hó 8. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" igazgató választmányának t. tagjai a f. évi november hó 23-án délelőtt 9 órakor tartandó választmányi ülésre, melyen a f. évi november hó 23-án délelőtt 10 órakor tartandó közgyűlésen felveendő tárgyak előkészítőleg tárgyaltatni fognak, — minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Zala-Egerszegen, 1884. november 8-án. HÁCZKY KÁLMÁN s. k. elnök. Helyi, megyei és vegyes hirek. Varosunknak rendezett tanácsú várossá való átalakítása a befejezés stádiumában van. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint az iigv a belügyminisztériumban munka alatt van, a legelső miniszteri tanácsban referálva lesz s biztos kilátásunk van a tekintetben, hogy a legközelebbi közgyűlésre teljesen el lesz intézve. Hirdetmény. Zalamegye törvényhatósági bizottsága t. 1884. évi november hó 24-én d. e. 10 órakor Zala Egerszegen a megyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tüzetes tárgyát képezendi: 1. Az 1885. évi közmunka beosztás és utépítészeti ter vezet megállapítása. 2. Az 1876. Vl-ik t. c. 4. §-a értelmében a közigazgatási bizottságból kilépő 5 tag névszerint Háczky Kálmán, Koller István, Molnár Elek, Nagy Károly, Séllyev László urak helyett uj tagok választása. 3. Az igazoló választmány jelentése, melylyel a törvényhatósági bizottság legtöbb adótfizető tagjainak 1885. évre megállapított névjegyzékét megerősítés végett bemutatja. 4. A katonabeszállásolás terhének arányos megosztása céljából alkotott megyei szabályrendelet 1. és 4-ik szakaszai értelmében az 1885. évre szükséges megyei katonabeszállásolási pótadó összegének és az ezen alapból fizetendő napi kártalanításnak megállapítása. 5. A kéményseprési munkakerületek megállapítására vonatkozó szabályrendelet tervezete a f. évi szép tember 9-iki közgyűlés határozata értelmében bemutattatik. 6. A pápa-keszthelyi vasút tárgyában kirendelt küldöttség jelentése. 7. Á balaton füredi nádasok eltá volítása tárgyában kirendelt küldöttség jelentése. Miről a törvényhatósági bizottság tagjai tisztelettel értesíttetnek és szives megjelenésre felkéretnek. -*- Zala-I'geraeeg, 1884. november hó 15-én, Glavina Lajos s. k. főispán. A zala egerszegi ipartanodai bizottság f. hó 9-én tartott ülésén Kovács Károly bizottsági elnök úr előterjeszti, hogy a képviselő testület legutóbbi gyűlésén tekintettel arra, hogy a magas kormánytól az alsófokú ipariskola fentartási költségeire mit sem kaptunk, más részt a növendékek nagyon is rendetlenül járnak iskolába s így a célba vett eredméuy nem volt elérhető — az alsófokú ipariskolát beszüntette s helyébe a vasárnapi iskola felállítását mondotta ki. A gyűlésre meghitt dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő úr elismeréssel emlékezvén meg a városnak a tanügy terén ez ideig feltüntetett áldozatkészségéről, más részt hangsúlyozván azon szép eredményt, melyet az ipariskola felmutatott, kéri a bízott ságot, ne ejtse el az iparos iskolák eszméjét, hanem igyekezzék a költségek lehető reducálása által új költ ségvetést készíteni s annak alapján a képviselő testületet az ipariskola újból felállítása iránt megkeresni; részéről biztosítja a bizottságot, hogy a magas kormánytól államsegély kieszközlése iránt a kellő lépést megteszi. A bizottság megköszönve a tanfelügyelő urnák kilátásba helyezett támogatását, új költségvetést készített, mely szerint az ipariskola 151 frttal kerülne többe, mint a célba vett vasá;napi iskola fentartása. — S tekintve, hogy az iparos tanoncok jelentékenyen nagyobb haladást tehetnek ipariskolában, mint a vasárnapi iskolában, mit más körülménytől eltekintve legjobban igazol, hogy az ipariskolában heti 8, a vasárnapiban pedig csak heti két órában nyernek oktatást; figyelembe véve más részt, hogy az ipariskola fentartása csak 151 forinttal kerülne többe: mindezeknél fogva erősen hiszszük, hogy a képviselő testület a tanügy oltárára e csekély áldozatot meghozandja a módot nyújt iparos tanonca inkuak elsajátítani az életben reájuk nézve legszükségesebb ismereteket. Legyenek meggyőződve, hogy az ezen iskolára fordított kiadás bőven kárpótolva lesz a szellemi haszon által. Szükséges azomban az intézet esetleges életbe léptetése esetén a törvény szigorával járni el azok ellenében, akik tanoncaikat az iskolába járástól elvonják. — A magyar törtónelmiképcsarnok tárgyában az alispáni hivatal a szolgabíróságokhoz a következő rendeletet intézte: „A honalapítás ezred évének közeledtével természetszerűen fordulunk történelmi multunk felé, mely borús és derült napjaiban számos kimagasló alakot mutat tel, kik közül számosak arcképei köz- vagy magán tulajdonban sok helyütt mai napig drága ereklyeként őriztetnek, míg néhol ismeretlenül porlepetten a végenyészet esélyének vannak kitéve ép ugy, mint azon történelmi nevezetességű helyek és építmények régi időkből fenmaradt képei, melyek szemünk elé tárják gazdag történelmi multunk színhelyeit. Pusztító háborúk, az idők vas foga, közöny s kellő szakértelem hiánya ugyan történelmünk ezen érdekes illustratióiuak jó részét már megsemmisítették vagy tetemesen megrongálták, de van még most igen sok, részben ismeretlen anyagunk, mit annál gondosab ban kell most megőriznünk s felkutatnunk. Ezen indok vezette az írók és művészek társaságát azon eléggé nem méltányolható mozgalom megindí tására, melynek célja: egy magyar történelmi képcsarnok létesítése, s inely tervet néhány köztörvényhatóság a képviselőházhoz intézett lelkes beadványban már is felkarolt. Az ügy, természeténél fogva a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi 111. kir. minisztérium ügyköréhez tartozván, hozzá tétetett át, minek folytán a jelzett cél megvalósíthatására a nevezett magas minisztérium az összes törvényhatóságok hazafias közreműködését kikérte. Előre bocsátva azt, miszerint a magyar történelmi képcsarnok tárgyát képezik az egyházi történelmi, katonai irodalmi, művészeti vagy bármely más tekintetben hazánkra nézve nevezetességgel biró egyének olajban festett, réz-, fa-, kőmetszetii vagy a prophicai művészet bármely ágában előállított vagy szobrászati kivitelű arcképeik, szobraik vagy síremlékeik; osztályozás és kivitel tekintetben ugyanezen szempont alá esnek a városok, várak, csataterek stb. festményei, rajzai, térképei is. Felhívom ennélfogva (cimet), miszerint a hatósági területén, első sorban pedig a székhelyén létező ilynemű képeket és emlékeket a fentiek szemmel tartásával s azok hozzávetőleges nagyságának s a helynek megnevezésével, ahol azok találtatnak, azonnal összeiratván, ezen kimutatást esetleg nemleges jelentését lehetőleg mielőbb terjeszsze be. Célja ezen összeírásnak megismerni a még meglevő anyagot, mely azután szakértők által rendezendő időszaki kiállításokon, vagy pedig a helyszínén megbi-