Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-13 / 28. szám

10-re be is fejeztetik, a fürdőhelyen állandóan tartózkodó orvos alkalmazására vonatkozólag azomban, minthogy erre vállalkozó nem akadt, teljes eredmény el nem éretvén, azon indít­ványt teszi, hogy fogadtássék el Dekmár János és dr. Singer Benő jelenlegi fürdőorvosok aján­lata, akik nappal folyton a fürdőhelyen tartóz­kodni, éjjelre pedig szükség esetén szintén kint maradni ' magukat kötelezik. A közigazgatási bizottság a szolgabírói jelentést tudomásul véve, a fürdőorvosra vonatkozó indítványt a jelen körülmények figyelembe vételével ideiglenesen elfogadta, minthogy azomban az 1876. évi XI \. t. c. 109 §-a állandó fürdőorvos alkalmazását rendeli el minden gyógyfürdőre nézve, a fürdő­hely tulajdonosát felhívja, hogy a törvény em­lített rendeletének a jövő évtől teljesen megfe­leljen. — Az adófelügyelői jelentés szerint május hó­ban hátrálék volt 1056402 frt 73 kr., junius hóban le lett fizetve 59095 frt 36 kr., s így junius végén a hátrálék 997307 frt 37 kr., a junius hóban fizetett adót az 1883. évivel egy­behasonlítva, 1884-ben 5706 frttal kevesebb folyt be. Egyenes adóban a f. év első felében befolyt 581458 frt 13 kr., az 1883. év első fe­lében 544297 frt 76'­2 kr. s így a folyó évben 37160 frt 36'j krral az eredmény kedvezőbb. Bélyeg és közvetlen illeték, szolődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi díj és egyéb tar­tozás cimén junius hóban befolyt 157549 frt 45 kr., mult év hason időszakában 153689 frt 28 1 2 kr,, tehát a folyó évnek junius havában 3860 frt 16 1 > krral több. — A jelentés szerint a f. évi adókivetés teljesen befejeztetett, a kive­tési lajtsromok a községi elöljáróságoknak az előírás teljesítése végett most adatnak ki. Fize­tési halasztás junius hóban egy esetben engedé­lyeztetett. — Zala-t'.yerszet), 1884. julius 10-én. Tekintetes szerkesztő úr! A „Zalamegye" 26-ik számában megjelent levelem célja oda irányult, miszerint kiderítsem azt, hogy a fele­baráti szeretet parancsa először Mózes által lett hirdetve. Ezen elvitázhatlan tényt Farkas Dávid képviselő úr a „Zalamegye" 27-ik számában megjelent válaszában hely­ben hagyta ugyan, de szükségesnek látta félreértett szavait oda magyarázni, hogy a zsidóság ezen paran­csot csak is saját felekezetére alkalmazza, de más val­lásúak irányában a felebaráti szeretet e nemét (?) nem gyakorolja. .leien soraim feladata pótlólag bebizonyítani, mi­szerint ezen magyarázat Mózes törvényei szellemét még akkor sem érintené, ha állítása alapos volna is. Feladatom annál könnyebb, mert a képviselő úr habozás nélkül kimondja, hogy ezen törvényről alapos tudomása van, miért is csak reá kell utalnom. Mózes II. könyve 22-ik fejez. 21. vers., Mózes III. könyvé 19. fejez. ;S4 ik verses Mózes V. könyve 10. fejez. 19. versére, mert minden egyes parancsolat egy érv, minden egyes törvény egy bevehetetlen bástya a szükségesnek vélt magyarázat Ilon, miután azokban kizárólag a fele­baráti szeretet gyakorlata, más vallásúak irányában parancsoltatik. Igaz azomban, liogv az uj szövetségben foglalt azon parancs „Szeressétek ellenségeiteket" az ó szövet­ségben nem fordul elő, de az sem hogy „gyűlöld ellen­ségedet", mivel épen minden ember, ha ellenség is, fe­lebarát marad, és vallásombeli is, ellenségem lehet. — „Amit magadnak nem kívánsz, másnak ne cselekedd" szinte nem fordul elő, de az elsőbbség nem az Evange­liunié, hanem a most annyira zaklatott Talmudé, mely­ben e mondat már ötven évvel Kr. sz. e. a zsidóság egyik bölcsétől lett megörökítve. ­Farkas Dávid képviselő úr hazafisága, jellem-szi­lárdsága, általános ember szeretete, minden kérdésen felül áll, zsidóság iránti ellenszenvről vagy gyűlöletről szó sem lehet. Ha tehát a hitágazatban való felvétel végett ajánlott „mit magadnak nem kívánsz, másnak ne eseleked"-ről azt állítja, hogy ő ezt épen a zsidófeleke­zet között nem tapasztalta, azt mint egyéni észlelést el kell hinnem. Mások észleletével nem csak hogy feltűnő ellentétbe áll, de Mózes nyilt parancsa ellen sem bizo­nyít semmit. Nekem például lerombolták házam redőit, bezúz­ták ablakaimat, összetörték fiam állkapcáját, később fi i is gyújtották pajtámat. — Ur Isten! a felebaráti sze­retet melyik neméből tették mind ezt? a közönséges­ből e, vagy pedig abból, mely épen a zsidó felekezet között nem tapasztalható? Ily észlelés mai nap ország­szerte sem feltűnő, sem ritka ugyan, de az Evangélium nyilt parancsa ellen még sem bizonyít semmit, esak annyit legfelebb, hogy : „Peccatur intra et extra." Hazafiúi tisztelettel í>r. (írauer Mihály. Megyei járványbizottság A megyei közegészségügyi bizottság Svastits Benó O. 7 O . ^ alispán úr elnöklete alatt I. hó 8-án í.'-iután 3 órakora szállásház termében a Toulonban kiütött kolera járvány tárgyában ülést tartott, melyen tekintettel a járvány terjedő voltára, tekintve továbbá, hogy a most már kö­zelebbről fenyegető veszélylyel szemben az óvrendsza­bályoknak legkisebb részleteikben és lelkiismeretes pon­tossággal leendő foganatosítása elmulas/.thatlan szük­ségességet képez, megyei járváyybizottsággá alakult s a következő határozatokat hozta: Mivel a belügyminisztérium által 1871. évben ki­adott járvány utasítás részletesen tartalmazza a járvá­nyos kolera leírását, az egészségesek részéről követendő életrendet, a gyógyeljárást és az orvosrendőri intézke­déseket: ezen szabályzat elegendő példányban kinyo­mattatván, szoros miheztartásul a járási szolgabiráknak és ezek utján minden, e megyebeli községek valamint N.-Kanizsa város tanácsának, a járási, kör és községi orvosoknak, lelkészeknek és jegyzőknek oly utasítással adatik ki, hogy az utasítás 9 ik szakaszában előirt élet­rendi szabályok megtartására a lakosságot minél több­ször, alkalmas, de nem ártalmas félelmet keltő módon figyelmeztessék. Az említett életrendi szabályok között legfontosabb a mértékletesség, miért is a járási szolga­biráknak, valamint N,-Ká,nizsa város tanácsának elmu­laszthatlán hivatalos kötelességévé tétetik az 1880. évi megyei szabályrendelettel megállapított korcsmai zár­órák pontos megtartása feletti éber felügyelet, a megyei csendőrparancsnokság pedig az alispáni hivatal utján megkerestetik, hogy a megyebeli csendőrséget a korcs­mai zárórák megtartása feletti felügyelésre és az erre vonatkozó szabályrendelet ellen vétők bejelentésére utasítsa. Tapasztalás szerint a városokban, sőt falukban is a korcsmákban s egyéb vendéglői helyiségekben gyak­ran számosan és nem ritkán zsúfolásig vannak több időn át oly idegen, keresetnélküli egyének, akik kerül­ve munkát és foglalkozást, és emellett nélkülözvén az ellátás minden kellékeit, az ily állapotban legkönnyeb­ben érhető betegségek ragályosságát sőt járvány kiüté­sét és veszélyes terjedését idézhetik elő: a közegészsé­get ezen oldalról fenyegető veszély elhárítása tekinteté­ből a járási szolgabiráknak ugy Nagy-Kanizsa város tanácsának hivatalos kötelességévé tétetik, hogy az igy hősének és Lengyelország öregapjának bájakban és kel­lcmekben a túlságig dús leányát. * * * Kaktusz a mézeshetek után egészen aristokratikus hajlamainak engedte át magát. Bájos nejével négyfogatú equipageon kucsirozott, melynek ajtain, valamint a ko­csis és inas livrée-jének gombjain kilenc ágú korona árnyékában olvadt össze a Palacsinszky és Lipthay cimer. A múzsákat is jobbára elhanyagolta, csak néha napján költött egy-egy bökverset, melyeknek éle nagyob­bára hajdani pajtásai, a gombóezmegyei gentry tagjai ellen irányult. Micziszlav grófot Gasteinba küldte, adván kezébe ezer forintot, hogy ott a család díszét fenntarthassa. Micziszlav gróf elutazott, de már egy hét múlva levelet irt Kaktusznak, mely szerint, Bécs közelében brigantik és carbonárik szövetkezett hada rohanta meg a vasúti vonatot, s a többi utasokkal egyetemben őt is kirabolták! Küldjön tehát utánna ujabb ezer forintot. Különben kedves tábornok társával és rokonával Maes­kánszky herceggel találkozott, kivel együtt a saison után a kedves Kaktusz ölelésére fognak sietni, stb. Természetes, hogy az ujabb ezer forint haladék nélkül póstára tétetett. Ismét egy hét telt el, ismét levél érkezett Miczisz­lávtól. Ezúttal nem kért ezer forintot, hanem azért a levél lesújtotta szegény Kaktuszt, igen lesújtotta és a porig alázta. A levél igy hangzott: „Kedves fiam! A postán küldött ezer forintot kész­hez vettem. Köszönöm. Te annyi nagylelkűséget tanú­sítottál irányomban, hogy nem fizethetek mindazokért fekete hálátlansággal. Tudd meg a valót! — En nem vagyok gróf Palacsinszky Mieiszlav, nem vagyok nyu­galmazott lengyel tábornok, s egyáltalán uem is vagyok lengyel, hanem Palacsinta Miska egykori zahl-kellner a „Fehér-Ló" vendéglőben, később első rendit hős szí­nész Múzsaffy Proporczius szinigazgató úr truppjánál, kedves nőd pedig nem Palacsinszka Boguszlava grófnő, hanem Krepp Elisabett kíérdeműlt masamód, s később kardalosuő ugyancsak Múzsaffy Proporcius úr társulatá­nál, mely ez időszerint Kulimászfalván és környékén csinál sáskajárást. Mindezek után még azt tudatom veled, hogy megfogok javulni s két ezer forintodat nem fogom köny­nyelmüen eltékozolni, hanem valahol Csehországban pálinkás bugyikot nyitok, mely elhatározásom azt hiszem annál kevésbbé lep meg, miután magad is tudod, hogy a krumpli-pálinkát teljességgel nem gyűlölöm. Add át kérlek alázatos kézcsókomat az én „szeretett gyermekemének, kedves nőd őnagyságának. Csaszlau 18** május 29-én ölelő szerető atyád: Palacsinta Miska. Kaktusz azt hitte, hogy megőrül, midőn ezen bor­zasztó sorokat elolvasta. Rohant imádott neje boudoir-jába s felolvasta a libertádor levelét. Elisabeth asszony térdre esett, megesküdött volhi­niai Szent-Szvatopluk szemeire, hogy soha sem szeretett és soha sem fog szeretni senkit Kaktuszon kivül és Kaktusz megbékélt, ma boldog családapa, s — (mi biz Isten nem hiszszük) — a rosz nyelvek szerint a szere­tetre méltó Elisabeth urnő hetenkint háromszor tart gimnasticai gyakorlatokat békeszerető hátán. Azt hiszem tisztelt olvasóim, most már valószinü­nek tartják, hogy akkor, midőn Kaktusz versenyt sóhajt Kugelliupf Abélárd úrral, a világ fájdalom által gyötört adó-executorral: tulajdon házasságának regénye ötlik emlékezetébe. célnélkül a korcsmákban tartózkodókat illetékességi he­lyeikre s ezzel egyfelől a munkára képeseket önfentar­tási kötelezettségük teljesítésére szorítsák, másfelől a valóban munkaképtelenek a községi törvény értelmében az arra illetékes község által a szükséges ellátásban részesíttcssenek. Mivel a kolera járvány elhárítására szolgáló rend szabályok között leghatályosabb a köztisztaság fentar tása, a lakhelyiségek tisztántartása és pontos fertőtle­nítés: az ez irányban szükséges óvintézkedések teljesí­tésére a lakosság a szolgabiróság és Nagy-Kanizsa város tanácsa által szigorúan utasíttatik. Az árnyékszékek, emésztő gödrök, csatornák s általában a talaj, valamint a lakhelyek fertőtlenítésére, kezelésének egyszerűsége­és olcsóságánál fogva leginkább ajánltatik a vasgálic és karbolsav. A szolgabiróságok utján a községi elöljárósá­goknak kötelességükké tétetik, hogy rögtön intézkedje­nek arra nézve, miszerint az említett fertőtlenítő szere­ket a gyógyszerészek, s ahol ilyenek nem léteznek, a kereskedők elegendő mennyiségben készletben tartsák; amely községekben pedig még kereskedések sincsenek, ott a községi elöljáróság tartozik ily szereket beszerezni és készletben tartani és azokat beszerzési áron a közsé­gi lakosság használatára bocsátani. — A vendéglősök szigorú büntetés terhe alatt felhí­vatnak, hogy az idegenek fehérneműit mosásba adás előtt kellőkép fertőtlenítsék. A piaci rendőrség és hus szemle szigorú foganato­sítása tekintetéből a szolgabirák utasítsák a községeket arra, hogy az egészség ellenes élelmi szerek árulását általában és különösen éretlen gyümölcs, állott hus, romlott halak árulását megakadályozzák. Az elrendelt óvrendszabályok mikénti foganatosí­tásának folytonos ellenőrzése, az esetleges mulasztások azonnali bejelenthetése, úgy a netán nálunk is fellépő kolera járvány folytán megbetegedet egyének elhelye­zése és ápolása iránti előkészítő intézkedések megtétele céljából a községi járvány bizottságok megalakítása szükségesnek mutatkozván: a járási szolgabilók utasít­tatnak, hogy járásuk mindegyik községében az elöljá­róság köréből és ahol községi vagy körorvos lakik, ezt okvetlen belevéve, )!—4 tagú járványbizottságot azon­nal alakítván, ezen bizottságok tagjainak névjegyzékét f. hó 25-ig a járásorvosokkal és a megyei főorvossal közöljék. Hasonlóan N.-Kanizsa város tanácsa is utasít­tatik egy vagy a szükséghez képest több ily járvány­bizottság alakítására. Ezen helyi járványbizottságok főkép felügyelnek a köztisztaság fentartására, mikép teljesíttetik a fertőt­lenítés általában mindenütt, de leginkább vendéglőkben, vasúti indóházakban s más nyilvános helyiségekben, gondoskodnak, hogy a fertőtlenítő anyagok kellő mennyi­ségben készletben tartassanak; továbbá az esetleg elő­forduló kolera betegek részére, akiknek gyógykezelése szegénységük folytán a család többi tagjaitól elkülönít­ve otthon nem foganatosítható, elkülönített kórházi he­lyiségeket és a szükséges ápoló személyzetet kijelelik, végre gondoskodnak, hogy az ápoló személyzet a, kor orvosok illetőleg járásorvosok által most azonnal kellő oktatásban részesíttessék. A netán megyénkben is fellépő kolera terjedésé­nek megakadályoztatása céljából főfontossági'i levén ezen betegségnek azonnali felismerése : ennélfogva az e megyében létező összes hatósági és gyakorló orvosok a járási szolgabirók és N.-Kanizsa város tanácsa által rögtön felhivandók arra, hogy azon esetben, ha kolerá­tól gyanús betegedési eset fordulna elő: arról az elsőfo­kú illetékes közegészségi hatóságnak rögtön jelentést tegyenek. Az elsőfokú hatóságnak szintén rögtön telje­sítendő feladatában áll azután a járásorvos közreműkö­désével a bejelentett betegedési eset minőségét mégha tározni és ha az járványos betegségnek bizonyulna: arról a megye alispánjához azonnal — lehetőleg táv­irati utón jelentést senni. Hogy azon esetre, ha az óvrendszabályok legpon­tosabb foganatosítása ellenére is megyénkben a kolera fellépne, a szükséges járványorvosok rögtön kirendelhe tők legyenek: az alispán úr felkéretik, hogy az e me­gyebeli összes magán orvosokhoz felhívást intézzen arra nézve, váljon azok a szabályszerű napidíjak és fuvar­költségek élvezete mellett hajlandók-e kolera esetében székhelyükön kivül járványorvosi megbízatást elfogadni vagy sem? A megyebeli városok és községek elöljáróságai a járási szolgabíróságok illetve N.-Kanizsa város tanácsa által szigorúan és felelősség terhe mellett félhivatnak, hogy a köztisztaság tekintetéből pontosan ügyeljenek fel arra, miszerint az utcák, közterek, pecegödrök tisz­tán tartassanak, az egészségre ártalmas hulladékok rögtön eltakaríttassanak, szigorúan ügyeljenek fel, hogy a nyitott csatornákba állati hulladékok, moslék s pisz­kos anyag ki ne öntessék, faluhelyeken a trágyáié be­fogadása végett az udvarokon e célra alkalmas gödrök ásandók; kiváló gond fordítandó a kutak tisztántartására s a jó s tiszta víz állandó fentartására ; a legnagyobb pontossággal eszközlendő a husszeinle és pedig vágás előtt az élő állat megvizsgálandó, váljon egészséges-e, levágás után annak belső része tüzetesen megtekintendő, váljon a levágott állatnak belső baja nem volt-e, végül ellenőrzés tárgyát képezi még a mészárszékekben levő hus is, váljon állott s igy romlásnak indult hus a mé­szárszékekben nem tartatik-c? A piaci szemle gyakor­lásánál az éretlen s így az egészségre veszedelmes gyü­mölcsök, vagy más rosz minőségűnek talált élelmi cik­kek elkobzandók. Mindezek pontos foganatosításának ellenőrzését a községi elöljárók a körorvosokkal együtt gyakorolják, azok teljesítése iránt felelősek s mulasztás esetében a szolgabiróságok a mulasztók terhére a hiá­nyokat pótolni tartoznak. A szolgabirók a járásorvosok­kal időnként vizsgálatot tartanak, váljon az elrendeltek miként lettek foganatosítva. — Ezek amaz intézkedések, melyeket a járványbi­zottsággá alakult megyei közegészségügyi bizottság egyelőre tett a Toulon felől fenyegető kolera járvány

Next

/
Oldalképek
Tartalom