Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-09-14 / 37. szám

Zala Egerszeg-szent iváni vasutügy. I. A Zala-Egerszeg szent-ivani vasutügyben a

(cs. kir. szab. déli vasút társaság iizlet igazgatósága a műszaki jelentést, tervezetet és költségvetést megküldvén, a további eljárás végett szükséges teendők tekintetében i. 1884-ik évi szeptember hó 14-én délutáni 2 órakor Z.-Egerszegen a gazdasági egyesület termében tartandó tanácskozásra t. c. érdekeltek tisztelettel meghivatnak. Zala Egerszegen, 1884. szeptember hó 8-án. A végrehajtó bizottság nevében: Háczky Kálmán m. k. elnök. II. Mint illetékes helyről értesültünk, Zala-Egerszeg város igen tisztelt birája id. Czinder István úr telkéretett, hogy legyen szives a városi képviselő testületet még a t. év szeptember 14-ik előtt közgyűlésre összehívni s a f. é. szept. 14-ki érdekeltségi közgyűlésre a képviselő testület illetőleg Zala Egerszeg mezőváros az iránti határozatát előterjeszteni, hogy a város mint e minőségben legfőkép érdekelt fél, minő-s mily összegű kozzájárulással s adományokkal fog a vasút kiépítésére közreműködni; minthogy a további szükséges teendők tekintetében az alapot s kiindulási pontot ez szolgáltatja, mert a vasút létesítése főkép s majdnem csakis a város ezen elhatározásától függ. Reméljük, hogy a végrehajtó bizottság ezen felkérésének t. városbíró ur megfelelőleg intézkedett s reméljük, hogy a képviselő testület, midőn a város létérdeke, jövője felett kell dönteni, az áldozatban elmegy a végső határig. Zala-Egerszeg minden polgárát felkérjük, hogy mint érdekelt fél a f. é. szept. 14-én d. u. 2 órakor tartandó érdekeltségi gyűlésre annál inkább megjelenni el ne mulaszsza, mert esetleg az egyesek által ajánlandó adományok, teljesítendő hozzájárulások, átvállalandó címletek, az ügynek hozandó áldozatok aláírások utján felvétetni s megállapíttatni fognak. III. Addig is, mig alkalmunk leend az ügy tel jes megismertetése végett a műszaki jelentést s költségvetést részletesen közölni, előlegesen a következőket jelezhetjük. A Zala-Egerszeg-szent-iváni vasút egy szabványos nyomtávval biró helyi érdekű vasút leend. A Zala jobbpartján az irány viszonyok a Zala partjáig lenyúló dombláncolatok, mocsárok, főkép pedig az állomásba betorkolásnál lévő meredek miatt felette kedvezőtlenek lévén, a méretjelzések csak a balparton teljesíttettek. A műszaki jelentés szerint gazdasági szempontból ajánlatos a pályaudvart Kaszaháza község közelében elhelyezni, mert ez által a pályavonal 2'6 kmrel megrövidülne; a Zala völgyének egész szélességében eszközlendő magas feltöltések, a Zala folyón át vezetendő nagy lúd, mely tetemes árvíznek van alávetve, elesnének. Ennélfogva a Kaszaháza közelében elhelyezendő állomásról szóló alternatív költségvetés is készíttetett. (Szent Ivávról indulva) Kaszaházától kezdve a nyom átlépi a Zala völgyét és ezen folyót egy 120 m. hosszú híddal hidalja át. Az építésre használható kövek csak a Szt.-Ivántól 7 kui. távolságra keletre fekvő kemendi kőbányából nyerhetők - ezek műtárgyak előállítására alkalmasak, csakhogy árukat a távoli és rosz országutakon való szállítás igen emeli. Hogy tehát alkalmazásuk a minimumra száilíttassék le, az összes hidak és átereszek fából létesíttetnek. A tervezett helyi érdekű vasat építési hossza a szt.iváni állomásból való kiágazásától egészen a zala-egerszegi fejállomásig 8-9 (6'3) km.*) A szent-iváni felvételi épület közepétől a zalaegerszegi fejállomás végéig 9-3 ((S'43) km. illetőleg a felvételi épületek közepéig 8'79 (G-l9) km. A Zala folyón át építendő híd szerkesztésénél az átfolyási nyilás ugyanazon méretekkel vétetett fel, mint a milyennel az ugyanazon folyón épitett közúti hidnál bir — csupán a főátfolyási nyílásnál vétetett fél 12-0 in—nyi nyilt táv, mig a többi nyilások a nyíltban mérve csak 6*0 m.-el bírnak — s a tartók fogazott gerendákból állanak. A vasútnak csak oly állomás telepe lesz ZalaEgerszegen, melynek hossza 500 méterrel vétetett fel. Ugyanott a forgalmi szolgálat részére következő műtárgyak építtetnek: egy felvételi épület, egy áruraktár rakódó perronnal, egy hidmérleg és egy árnyékszék utazók részére. A mellék és kitérő vágányok hossza az állomásban 950 m. Őrházak a folyó pályán nem alkalmaztatnak. Forgalom szempontból Szt.-Iván és Zala-Egerszeg állomásokon szükségesnek találtatott egy távirda vezetéknek készülékkel együtt felállítása. Azon feltevés mellett, mely az általános tervezet alapjául is felvétetett, hogy a tervezett vasút üzemét a cs. k. szab. déli vaspálya veszi át, nagyobb mérvű újabbi építések szükségtelenek, miért is a költségvetésben csak 3000 frt vétetett számításba. A térkép szerint, ha Kaszaházán leend az állomás, a személy felvételi épülethez a lejáró ut a kaszaházi temetőnél levő hidon túl leend; — ha pedig Zala-Egerszegen leend az állomás, a felvételi épület a Pipahegyre vezető utón túl s a kőhidtól mintegy 300 m. távolra leend. (A sommás költségkimutatást jövő a számban hozzuk.) Alispáni jelentés az 1884. évi zzeptemher 9-iki közgyűlésre. Méltóságos főispán úr! Mélyen tisztelt közgyűlés! A törvény által tisztemül szabott kötelességemhez képest van szerencsém a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet, mely a legutóbb tartott törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésétől vagyis folyó évi május havától ezen évi augusztus hó végéig terjedő időszakot foglalja magában, a következőkkel mély tisztelettel előterjeszteni. — *) A zárjelben mellékelt számok a liosz, azon esetben jelzik, ha az állomás Kaszaliázán helyeztetik el. A közegészségi állapot a felnőttek közt a lefolyt 4 havi időszákon át általában kielégítő, sőt legnagyobb részben kedvező volt, járvány vagy ragály nem uralgott, és szórványosan is csak az izületi cstiz — heveny, gyomor és bélhurutnak általában szelid lefolyású ritkább esetei fordultak elő, sőt a julius hó közepén hirtelen rendkívüli nagy fokra emelkedett meleg és reá követ kezett zivataros nedves időjárási változásnak sem volt a közegészség állapotára nézve káros behatása tapasztalható. mit igazol a felnőttek beteg forgalmának valamint a halálozásoknak is az előző időszakihoz képest jelentékeny apadást tanúsító s felette kedvező aránya; ettőli eltérést a gyermekek egészségi állapota csak annyiban mutatott, hogy a keszthelyi, csáktornyai, letenyei és zala-egerszegi járások egyes községeiben ugy NagyKanizsa városában a gyomor és bélhurutnak s a vérhasnak is bár gyakoribb, de szinte veszélytelen lefolyású esetei mutatkoztak; — a hevenyfertőző kórok küzűl pedig a vörheny Lángviz, Fűzvölgy és Kis-Lakos községekben lépett fel járványosán, összesen 27 kóresettel, melyek közül felgyógyult 1G, meghalt 11; továbbá a "kanyaró Kehida községben öltött járványos jelleget — összesen 31 kóresettel, és a járvány megszűntével beterjesztett zárjelentés szerint felgyógyult 21, meghalt 10; végre Keszthelyen, Keszthely polgárvárosban és Gyömörő községben, összesen 12him lő kóreset fordult elő, melyek közül felgyógyult G, meghalt 2, s jelenleg még gyógykezelés alatt van 4: — ezenkívül' Zala Koppan községben az álhimlőnek 53 esete merült fel a gyermekek közt, s köziilök meggyógyult 44, meghalt 9. Ugyanitt kell felemlítenem, hogy a déli francia országban kitört s most már olasz országban is terjedést nyert kolera járvány ellen a nagyméltóságú belügyminisztérium körrendelete alapján megyénkben ugy általam, valamint a járvány bizottsággá alakult megyei közegészségi bizottság részéről a kellő intézkedések minden irányban megtétetvén és azok foganatosításáról a szolgabírói jelentések beköveteltetvén, az ezekből észlelt hiányok pótlása után ma már jelenthetem, hogy a fenyegető veszélylyel szemben megyénkben mindazon intézkedések megtörténtek, melyek a járvány behurcolásának lehető meggátlására, a közegészség oltalmára, ártalmainak s veszélyeinek elhárítására, vagy a járvány netáni fellépte esetén annak elfojtására illetőleg az óv- és gyógyrendszabályok pontos és sikeres foganatosítására szükségesek, és e tekintetben további legfőbb teendőt és hatósági feladatot képezend a szigorú ellenőrzés és annak mulhatlan eszközlése, hogy az elrendelt intézkedések a szükséghez képest célszerűen és sikeresen végrehajtassanak, s hogy más részről a közegészsógi szervezet a még betöltetlen körorvosi állomások betöltésével kiegészíttessék, mely utóbbi az erre vonatkozó magas belügyminiszteri rendelettel a közgyűlés tárgysorába tüzetesen felvéve lévén, az a megyei állán dó választmánynak ez érdembeni javaslata alapján hozandó közgyűlési határozattal nyerendi érdemi elintézését. A lefolyt 4 havi időszak alatt boncvizsgálat teljesíttetett összesen 34, és pedig törvényszéki eseteknél 12, rendőri tekintetből 22; az előbbieknél a halál okai voltak: agy bénulás sértés folytán 3, agy vérömleny 2, agyrázódás 1, elvérzés lövés folytán 4, gyomorlob mérgezés következtében 1. és hashártyalob 1 esetnél; —* a rendőrileg boncoltaknái pedig fulladás 8, szivhűdés 5, elvérzés 3, agyszélhűdés 2, tüdőlob 1, égési sebek 1, belső elvérzés 1 és bélhurut 1 esetnél. Sajnos öngyilkosságnak 16 esete fordult elő, melyek közül 8 esetnél lövés 7 esetnél felakasztás és 1 esetnél phosphor oldattali önmérgezés által hajtatott végre az önkivégzés; ezen kivül 2 öngyilkossági kisérlet is történt, lövés és gyufaoldattali mérgezés által, a rögtön alkalmazott hatósági gyógykezeléssel azomban az illetők megmentettek; - mellőzve a szerencsétlen áldozatok névszerinti felsorolását, megjegyzem, hogy mind ezen eseteknél az orvosrendőri vizsgálat szabályszerüleg teljesíttetvén, a gyászos tett gyanítható indokául leginkább szerencsétlen családi viszály, továbbá gyógyíthatlan betegség s részben súlyos anyagi csapások szülte belső meghasonlás tűnt ki. Elmekórnak 5 sajnos esete fordult elő, melyek közül kettőnek szerencsétlen áldozata közveszélyes kór állapotánál fogva az országos tébolydába szállíttatott, kettő nyugodt magatartásához képest házi gondozás alatt gyógykezeltetik, egy pedig a rajta kitört őrjöngési rohamok közt meghalt. Véletlen szerencsétlenségnek 35 esete fordult elő, melyek közül részint fürdés és halászás közben, részint pedig csolnakbóli kiesés folytán vizbefullásnak 21 egyén, épűletrőli leesés folytán agyrázódásnak 3 egyén, leomló part általi agyonnyomásnak 2 egyén, leeső gerenda és kutgém általi agyonütésnek 2 egyén, villámcsapásnak 2 egyén, ló általi agyonrugásnak 1 egyén, terhes szekérrőli leesés folytán elgázolásnak 2 egyén, led ülő fal általi agyonnyomásnak 1 egyén és végre bor leeresztés alkalmával legurult teli bordó általi agyonzuzásnak 1 egyén estek áldozatául. Jelentésemnek a közegészség ügyét tárgyazó ezen része kiegészítéséül van szerencsém a népesedési mozgalomnak az egyes lelkészi hivatalok kimutatásai alapján összeállított számadatait a lefolyt 4 havi időszakra vonatkozólag a következőkben előterjeszteni: 1884. évi május l-től augusztus hó véqéig. Járás Születtek Meghaltak Szaporodás N agy-Ka n i zsa vá rosá ba n 213 165 48 Tapolczai járásban 455 252 203 Sümegi „ 442 310 132 Keszthelyi „ 317 189 128 Kanizsai „ 371 288 83 Pacsai „ ;503 197 106 Z.-egerszegi „ 448 282 166 Novai n 206 110 96 Alsó-Lendvai ., 402 269 133 Letenyei „ 296 151 145 Perlaki „ 428 273 155 Csáktornyái „ 428 251 177 összesen: 4309 2iá< 1572 .1 hasznos háziállatok egészségi állapota — a sertések kivételével általában kedvező volt, s azok közt antrax kór esetek a szokottnál is ritkábban egyéb ragályos kórbani elhullások pedig éppen nem fordultak elő; a sertések közt azonban az üszkös toroklob és orbánc több községekben járványosán és rohamos terjedéssel lépvén fel, számos elhullásokat okozott, főleg a juliusi forróság alatt, s a kór megszűnte a kellőkép megtett hatósági óv- és gyógyintézkedések mellett is esak augusztus havában következett be. E jelentésein tárgyát képező 4 havi időszak alatt a szarvasmarha jáilati és kereskedelmi forgalma eléggé jelentékeny volt, mit tanúsít az, hogy fí é. május hó l-től augusztus hó végéig a központból a megyebeli kör- és községi jegyzők részére összesen kiadatott 57092 darab 5 kros és 13701 drb. 3 kros — összesen 70,793 darab járlati űrlap, melyekért összesen 3265 frt 63 kr. bélyeg illeték szolgáltatott át a királyi adóhivatalba. A lónevelést illetőleg a folyó évi augusztus hó 7., 8., 9. és 10-ik napjain Bellatincz, Csáktornya, Perlak és Nagy-Kanizsán megtartott jutalomdíj osztás eléggé igazolta a tenyésztés sikeres előhaladásában elért szép eredményt, mit különben a tenyésztés következő számadatai is tanúsítanak u. is: A folyó évre engedélyezett 60 drb. állami mének után az ezen évi fedezési eredmény az előző évit is túlhaladva 3409 darabot tett ki, tová bbá a magas minisztérium által Összesen 1160 ft méntartási segélyben részesített és magánosok tulajdonában lévő 16 db. jelesb ménekkel fedezett kancák száma 1014 db. volt s így összesen ezen évben már 4423-i.t rúgott azon tenyész-kancák száma, melyek részint állami részint kiváló minőségüknél fogva méntartási segélyre érdemesített magán ménekkel fedeztettek, a jövő évre pedig ugyan az ezen évi fedezési eredmény alapján a kir. méntelep parancsnoksággal tartott tárgyalás utján 68-ban állapíttatott meg az e megyére szükséges és remélhetőleg engedélyezendő állami mének száma, mi a tenyésztés nagy és sikeres lendületét eléggé igazolja. A közbiztonság ellen a lefolyt 4 havi időszak alatt elkövetett súlyosabb biinmerényletek következők voltak u. is : Májús hó 14-én késő esti időben Németh Imre esékuti lakós a bácsi határban úgynevezett csárda-kutnál lovai itatásakor 4 állítólag oláhcigányok által megtámadtatván, késszurásokkal meggyilkoltatott s lovai elraboltattak: a gyilkos tett színhelye egy uton kívüli réten lévén, a szerencsétlen csak másnap hajnalkor találtatott fel a liegypásztor által és gyilkosaiul még azt, „hogy 4 oláhcigány volt" kimondani tudta, de arra rögtön meghalt. A minden irányban megindított s jelenleg is folyamatban lévő nyomozás eddig a való tettesek kitudására nem vezetett. — Junius hó 4-én Sípos István akali lakós, Visztó Gábor csopaki és Bindits Sándor puszta kis-pécseli lakósokkal együtt egy hajón menvén a Balatonba, miután utóbb nevezettek Sipos István nélkül tértek vissza, az őrjáratozó csendőrség által Sipos István holléte iránt kérdőre vonatván, bevallották, hogy a hajón köztük támadt összeveszés és dulakodás közben Sipost Bindits István a Balatonba taszította, hol a hullámok közt végkép elmerült; végre junius hó 20-án Szüts Ferenc lesencze-tomaji molnárt a biliegei csárdánál tapolczai útjában Szabó Elek ugyan leseneze-tomai erdős agyonlőtte boszúból azért, mert előző nap Szüts a nevezett erdőst libáinak agyonlövése miatt szidalmazván, midőn ez őt fegyverével megfenyegette, Szííts tőle fegyverét elvette s az urodalmi ispánnak beadta, honnét azt az erdős visszakapván, másnap Szüts Ferenc molnárt általa tudva volt tapolczai útjában belesve agyonlőtte; ezeken kivül előfordult még 4 verekedés közbeni emberölési eset és pedig kettő majorsági cselédség közt és szinte kettő korcsmai összeveszés alkalmával; az itt elősorolt esetek vétkes tettesei közül Szabó Elek erdős a kir. ügyészségnél önként jelentkezett, a többi esetek tettesei pedig a nyomozás alkalmával letartóztattatván, a bíróságnak átszolgáltattak. vl vagyonbiztonság ellen a lefolyt 4 havi időszak alatt elkövettetett: betörés tolvajság 32, egyszerű tolvajság 62, állattolvajság 17 és ezen összesen 111 tolvajsági esetek közül a vétkes tettesek 72 esetnél nyomoztattak ki és szolgáltattak át az illetékes bíróságnak; továbbá vadászati kihágásért 9 és engedélynélküli fegyvertartásért 7 (ígyen jelentetett fel, igazolvány hiánya miatt pedig 21 csavargó egyén tartóztattatott le és szolgáltatott át az illetékes hatóságnak. A közbiztonsági szolgálatot s annak szervezeti részét illetőleg - ezúttal is elismerőleg kell ugyan kiemelnem, hogy a m. kir. csendőrség fontos feladatának megfelelő buzgósággal, kellő szabatos és szabályos eljárással igyekszik betölteni hivatását, s e tekintetben kifejtett működöse a lehetőséghez képest sikeresnek mondható, de más felől tagadhatlan az, hogy működési sikerének lehetőségi aránya a viszonyoknál fogva nem felel meg és nem felelhet meg -azon követelménynek, mit a közbiztonság fontos érdeke cleugedhetlenűl előszab, s ennek oka a csendőrségi létszám csekélységében fekszik, s itt megjegyeznem kell, hogy a megyére szervezetileg megállapított 102 főnyi létszám «em volt eddig a rendes szolgálatra kiegészíthető. Ez iránt kötelességemhez képest nem inulasztám el kellőleg indokolt felterjesztéseimet a magas belügyminisztériumhoz megtenni, s ez érdembeni felterjesztéseim a megyei közigazgatási bizottságnak és a f. évi májusi törvényhatósági közgyűlésnek felirataival is támogatást nyertek, melyek alapján a létszám szaporítása és 2 új őrsállomás szervezése iránt a tárgyalások meg is tartattak, s minthogy ennek szükségessége az illető kir. csendőrparancsnoksággal egyetértőleg állapíttatott meg, így annak tényleges bekövetkeztét is remélni lehet, de mivel ezt nem csupán a közbiztonságnak, hanem a közrendtartásnak is az őrködést — illetőleg járőri eljárást oly nagymérvben igénylő érdeke továbbra el nem odázhatóvá teszi, ugyan azért mély tisztelettel kérem a tek. közgyűlést, hogy a nmlgú belügyminisztériumhoz intézendő feliratával a szükségesnek megállapított és elfogadott csendőrségi szaporítás miolőlbí tényleges foganatosítását szorgolólag kérelmezni méltóztassék.