Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-31 / 35. szám

AJ Szarvasmarha. 7. Magyar fajta. Bika: 1. díj 100 darab 10 frankos arany, 2. díj 40 drb. 10 frankos arany, 3. díj 20 drb. 10 frankos aiany. Bikaborjú: (1 éves korig) 1. díj 10 drb 10 fran­kos arany, 2. dij 5 drb 10 frankos arany. Tehén: 1 díj 50 drb 10 frankos arany, 2. dij 20 drb 10 frankos arany, 3. díj 10 drb 10 frankos arany II. Nyugati fajta. a) Berni simmenthali (kuhlandi, mariahofi), pinz­gaui (möllthali), allgaui. Bika: 1. díj 80 drb 10 frankos arany, 2. díj 40 drb 10 frankos arany, 3. díj 30 drb 10 frankos arany, 4. díj 10 drb 10 frankos arany. Tehén: 1. díj 50 drb 10 frankos arany, 2. díj 20 drb 10 frankos arany, 3. díj 10 drb 10 frankos arany. Bikaborjú: 1. díj 1 *» drb 10 frankos arany, 2. díj 5 drb 10 frankos arany. bj Egyéb kulturfajták és keresztezések, 1 drb bikára 30 arany, 1 drb tehénre 20 arany. B) Sertések. I. Hazai kondor sestés. a) szőke: kan 1. díj 20 drb 10 frankos arany, 2. díj 10 drb 10 frankos arany; koca 1. díj 15 drb 10 frankos arany, 2. díj 8 drb 10 frankos arany, h) fekete: kan 1 díj 20 drb 10 frankos aranv; koca 1. díj 15 drb 10 frankos arany. II. Nyugati fajták kan 1 dij 20 drb 10 frankos arany; koca 1 díj 15 drb 10 frankos arany. XVII. Valamennyi díj csupán absolut becsű állat­nak adható ki. XVIII. A pénzbeli díjak mellett oklevelek is adatnak, melyeken a jutalomdíj megemlítve van. XIX. Pénzbeli díjakon kívül elismerő oklevelek adatnak. XX. A vásár látogatása díjmentes. Kelt Budapesten, 1884. évi julius hóban. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Helyi, megyei és vegyes hirek. A városi képveselö testület f. hó 28-án tartott ülésén előterjesztetett a kiküldött bizottságnak Zala­Egerszeg nagyközségnek rendezett tanácsú várossá átala­kítására vonatkozó jelentés illetőleg javaslat (a terjedel­mes s ezen, városunkat oly igen érdeklő ügyet minden oldalról teljes világításában feltüntető javaslatot lapunk jövő számában egész terjedelmében közöljük), továbbá a javaslattal együtt beterjesztett, az 1876. évi V. törvény cikk 40. § a értelmében szükséges folyamo­dás is felolvastatván, a bizottság javaslata egyhangúlag elfogaátatott, Zala-Egerszeg nagyközségnek rendezett ta­nácsú várossá átalakítása elhatároztatott s a kiküldött bizottság a folyamodás és mellékleteinek visszaadása mellett felkéretett, hogy ezeket kellően felszerelve, Zalamegye t. törvényhatóságához oly időben szíves­kedjék beterjeszteni, hogy községünknek rendezett ta­nácsú várossá szervezése már a jövő 1885. évi január 1-vel foganatba vétethessék. — Városbíró úr jelenti, hogy a kiépíteni elrendelt vágóhidi csatorna a kir. mérnöki hivatal véleménye szerint a kellő eséssel és költségkimélettel csak olykép épithető ki, ha a zala­egerszegi plébánia tulajdonát képező réten vezettetnék keresztül s minthogy a szombathelyi püspök úr őmél­tósága, valamint a helybeli apát plébános úr őnagysága bir szerint hajlandó volna a kérdéses rétből szükséges részt az ezen rét mellett fekvő városi rétnek megfelelő részével elcserélni, a kérdéses rétek elcserélését a kép­viselő testület elfogadta, a csere-szerződés megkötésével az elöljáróságot megbízván. Egyúttal az építeni szán­dékolt bőrszárítónak a csereszerződés megkötése után ugyanezen rétre leendő építése elhatároztatott s a ter­vezetnek szakértői elkészíttetésére s ennek a szolgabiró­sággal leendő közlésére az elöljáróság megbizatott. — Városbíró úr az újabb kórházi területhez szükséges telkek megvásárlására vonatkozó szerződéseket a megyei törvényhatósági jóváhagyás kieszközlése érdemében szük­séges intézkedés végett beterjesztvén, e szerződések az 1871. évi 18. t. e. 20. §-a értelmében jóváhagyás végett a megye törvényhatóságához haladéktalanul felterjesz­tetni rendeltettek. — Ditrieh Ferenc pacsai lakós ké­ményseprő folyamodott, hogy Zala-Egerszeg községben leendő letelepedésre jogot és egyúttal ezen község köte­lékébe való felvételt nyerjen. Folyamodónak a letelepedési jog az 187(3. évi Y. t. e. 5. §-a alapján megadatott, azonban kérelmének a községi kötelékbe való felvétel iránti része az ugyanazon törvény 7. tj. a) és b) pontja alapján tekintve, hogy folyamodó a községben még két évig községi adót nem fizetett és egyéb közterheket folytonosan nem viselt, megtagadtatott. Zala-Egerszeg varosanak rendezett tanácsú vá­rossá átalakítása tárgyában a megye törvényhatóságá­hoz intézett kérvényt Szabó Samú kir. táblai tanácsel­nök, Kovács Károly igazságügy miniszteri tanácsos őmél­tóságaik, mint egyúttal helybeli birtokosok szintén alá­írni méltóztattak, a mi felett annyival is inkább kell örvendenünk, hogy megyénk e két jeles fértia a távol­ban is meleg érdeklődéssel viseltetik városunk jövője iránt és annak felvirágoztatását célzó ügyet hathatós támogatásukkal elősegíteni törekednek. — A nemesi pénztár s a megyei magánalapítványt kezelő választmány nevében Glavina Lajos főispán úr őméltósága, mint a a választmány elnöke, irta alá a kérvényt. Személyi hir. Dr. Apáthy István úr egyetemi ta­nár s a letenyei kerület országgyűlési képviselője pár nap óta Zala-Apátiban időz a Zalavári bencésreudű apát­ság vendégszerető házánál. Dr. Ruzsicska Iválmái kir. tanfelügyelő úr f. hó 30-án Csáktornyára utazott a képezdei igazgató tanácsi ülésre, onnan pedig Muraköz néhány községébe megv állami iskolák felállítása tár­gyában . Hymen. Oltay Guido zala-szent-györgyi földbirto­kos Szent István napján eljegyezte Csesznák László kir. tanácsos és Festetits Tassilo gróf urodahuai kormányzó­jának bájos leányát. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Zalay Lajos nagy T-kauizsai kir. törvényszéki Írnokot a kapu­vári kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé, dr. \ izlendvav Imre nagv-kanizsai kir. törvényszéki joggyakornokot a zala-egerszegi kii-, törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Mely reszvéttel vettük a hírt, hogy Szeghő Ist­ván zala-egerszegi kir. törvényszéki biró úr. aki mint a helybeli önk. tűzoltó egyetnek képviselője az e hó 17—21. napjain Selmeczbányán tartott országos tűzoltói közgyűlésen vett részt, hazajövet Budapesten tvphusba esett: a legújabban vett értesülés szerint baja mái­jobbra fordult, de 10—14. napig még Budapesten kell maradnia. A zala-egerszegi ügyvédi kamara részéről köz­hírré tétetik, hogy Csesznák József perlaki, dr. Oberka Károly, dr. Rimánóczy Ferenc kaposvári, dr. Rotsehild Samu, dr. Neusiedler Antal. dr. Fülöp Kázmér nagy­kanizsai, dr. Mayer Ignác marczalii lakós ügyvédek a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek: Pap Sándor Nagy-Atádról Keszthelyre, Lájpczik Vince Ka­posvárról Marczaliba — a kamara területén belül helyez­ték át lakhelyüket; Fatér János kaposvári és Kada Antal szigetvári ügyvédek elhalálozásuk folytán az ügy­védi lajstromból kitöröltettek s az elsőnek irodája ré­szére Vörös János kaposvári, az utóbbié részére p.edig Duehon Ödön szigetvári ügyvéd rendeltetett ki gond­nokul. Vettük a következő gyászjelentést: Wünsch Fe rene és neje, szül. Ferenczy Károlin, leányuk: Ilona férj. Somogyi Llekné és vőjiik Somogyi Klek úgy ezek gyermekei: Ilona és István szomorodott szívvel jelentik felejthetlen iiuk, testvére, sógora és nagybátyjuk Wünsch Károlynak élete 33-ik évében, f. hó 26-án, reggeli fél 10 órakor, a halottas szentségek ájtatos felvétele után hosszas szenvedés következtében történt gyászos elhuny tát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 28-án, délután 5 órakor a helybeli Szent-Miklósról nevezett sírkertben fognak örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 29-én, reggeli 9 órakor fog a Minden­hatónak beniutattatni. Keszthelyen, 1884. aug. hé 26-án. Áldás és örökbéke lebegjen hamvai fölött!! Névmagyarosítás. Kohn Ignác zala-Iövői illetőségű ugyanottani lakós vezetéknevének „Katoná"-ra. továbbá kiskorú Pimaizli Vilma nagy-kanizsai illetőségű ugvan­ottani lakós vézetéknevének „Pataki" ra kért átváltóz­ta tását a m. kir. belügyminisztérium 41799 illetve 47291 sz. a. kelt rendeletével engedélyezte. ..Nefelejtsek" címe alatt Bátorfi Lajos a „Zalái Tanügy" szerkesztője csinos költemény füzért adott ki. A díszes kiállítású mű kapható magánál a szerzőnél Nagy-Kanizsán 1 frt 20 krért. Ajánljuk a művet olvasó közönségünk becses figyelmébe. - ­Meghivó. A nagy-kanizsai „Kisdednevelő Egyesü­let" részéről 1884. évi szeptember 7-én, vasárnap dél­után 3 órakor nádor-utcai saját helyiségében a választ­mánynak f. évi julius 1-én tartott ülése határozatában rendkívüli közgyűlés tartatik, melvre az egyesület tag­jai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: a) Kilépett választmányi tagok helyett uj választás, b) a f. évi ápr. 27-ki közgyűlésről elhalasztott magyar-utcai óvoda ügyének kérdése, c) Módosított alapszabályok tárgyalása, d) Netáni indítványok. Nagy-Kanizsa, 1884. augusztus 22-én. Plihál Ferencné egyesületi elnök. Megyénk mezőgazdasági állapotára vonatkozólag vettük a következő sorokat: Tekintetes szerkesztő úr! A csépléssel odáig jutottunk, hogy már most egész biz­tossággal elmondhatjuk, miszerint termésünk nem egé­szen üti meg a középszerűt. A minőség nagyobb részben kielégítő, s annál sajnosabb a példátlan olcsó ár, melyért a szegény gazda terményét eladni kénytelen: sőt odáig jutottunk, hogy az árnak rohamos hanyatlása miatt már most potom árért sem bírunk eladni. Mi lesz a szegény gazdának sorsa ily hallatlan pangás mellett és épen most, midőn a cat. munkálatok alapján föld­adónk 100- egész 200 százalékig emelkedik. Hozzájárul, hogy megyénkben a bortermelés csaknem a gabonával egyenlő tekintet alá esik, remélhető bortermésünk pedig oly silány, hogy nem az évi költséget, hanem még a munkáltatáshoz szükséges bormennyiséget sem fedezendi. Kivétel Balaton-mellékének egy része, hol közép termésre van kilátás.— Kukorica és burgonya, valamint a takarmány répa a juliusi tartós szárazság és rendki viili forróság miatt gyenge, kedvező őszi idő mellett talán közép termést fog adni; széna és sarjú kevés: a heréket megyeszerte az aranka tette tünkre. Téli gyü­mölcs helyenkint mutatkozik, de nagyobb részben alig valami — az egy szilva kivételével, melv csaknem megyeszerte tűrhető termést ígér. — Ily készülettel megyünk a minden jelek után erősnek mutatkozó tél és a kétszeresre emelkedett adó elébe. llj kir. postahivatal megyénkben. F. hó 21-én Csopak községben kir. postahivatal lépett életbe, mely levél- és kocsipóstai küldemények felvétele-, továbbítása­illetve kézbesítésével foglalkozik. Összeköttetését a Vesz­prém és Balaton Füred fürdő közt fennálló kocsiküldönc járlal által nyeri és kézbesítő körét Csopak. Pa 1 óz­nak. Balaton-Kövesd községek és Nosztori puszta képezi. Ritka tyúktojás. Teskándon t. Baranyay Jánosné asszonyság egyik tyúkja ludtojás nagyságút tojott s midőn feltörte mind a fehérje, mind a sárgája kifolyt, bámulva vette észre, hogy bent még egy tojás van teljesen kifejlődött állapotban. E valóban ritka példány a zala-egerszegi polgári iskolának lett adományozva. TÜZ. Móricz György barabásszegi lakosnak épülő félben lévő háza folyó hó 20-án d. u. — eddig ismeret­len okból — kigyuladt és leégett. A tulajdonos egész nap a házkörül volt nejével együtt s alig távozott attól el, a ház kigyuladt. Biztosítva nem volt semmi; a kár mintegy 285 frt. Á Regényviiág ez idei évfolyama befejezése felé közeledik. A kitűnő tartalmú szépirodalmi hetilapnak 41—45 füzeteit küldötték most. be Révai testvérek, a vállalat kiadói. Tóth Sándor „A ki senkié sem" című regényében mind több ismertető jelt nyújt arra nézve, hogy művét kitűnően sikerültnek és modern socziális eszméket hirdető, megkapóan szép munkának tartsuk. Nemcsak a szakavatott író tolla ismerhető fel rajta, de a kitűnő ízléssel, nagy gonddal dolgozó író is, ki e re­gényével valóságos műregényt nyújt. Sárffv Ignác-uak „A nő- című regénye sem több sem kevesebb, mint a mire első közleményeiből következtettünk, érzelgős théma ügyesen feldolgozva, méltó arra, hogy rokonlel­keket tetszésre ragadjon. Az irály szép és választékos, olvasása kellemes élvezetet nyújt. A külföldi irodalom­nak legújabb termékét, Jules Charetienek, ,,A minisz­ter" híres szerzőjének új regénye, „Zilah herceg" szin­tén a Regény világ hasábjain jelenik meg. Ha szerzője iránt szükséges még az érdeklődés felkültése, csak any­nyit mondunk, hogy „Zilah herceg" meséje magyar tárgyú és bár az egész cselekmény műhelye Páris és az egész regény a szó szoros értelmében párisi társa­dalmi regény, mégis hazánk iránt oly meleg rokonszenv szól belőle és Claretie a franciáknál valóban bámulatos mérséklettel oly oldalról tünteti tel nemzetünket, honi viszonyainkat, hogy eltekintve az eltekintendőktől, a regény fordítása mint érdekes curiosum is hálás, olva­sása pedig kellemes mulatság. Az apróbb tárcaközlemé­nyek közül Catulle Mendés gyönyörű szerelmes histó­riáit emeljük ki, melyek Zempléni P. Gyula fordításá­ban nemcsak az eredeti zamatot, de az eredeti szépsé­geket is hiven visszatükrözik. A Regényvilág a művelt közönség pártolását minden tekintetben megérdemli már csak azért is, mert hasábjain nemcsak a legjelesebb írók találkoznak, de irodalmunk legkitűnőbb termékei is itt látnak napvilágot. Előfizetési ára egy negyedévre csak 1 frt 95 kr. (Kiadóhivatal: Budapesten, Révai Testvé­rek könyvkereskedése.) Azienda. Mai számunk hirdetési rovatában közöl jük az „Azienda" elemi baleset b. t. junius 28-iki köz­gyűlésében kihirdetett és az „Azienda" élet és járadék b. t. ugyanakkor kihirdetett zárszámláját s vagyonki­mutatását. A mint e jelentésből látjuk, ezen két jóhir­nevü testvérintézet fejlődése a lefolyt évben előhaladást tett s működését jó üzleteredméuynyel végezte. A tiiz,­jég- s szállítmányi osztályok üzletkimutatása 1882. ju­nius 1-től 1883. év végéig terjed. A tüzosztályban az összes díj s illetékbevétel 4.522,222 frt 55 kr., a mely összegből levonva az összes kiadásokat 4.048,313 frt 48 krt, marad mint bruttó működési nyereség 473,909 frt 07 kr. Csökkenti ezt a mult évben általános rosz jégbiztosítás vesztesége 123,484 frt 09 krral: ellenben szaporítja a szállítmányi biztosításban elért nyereség 71,450 frt 99 krral. Az össznyeseség a biztosítéki alapok 85,175 frt 51 krnyi gyümölcsözésével együtt tehát 328,414 frt 38 kr., melyből 201,477 frt 17 ki-, osztatott fel külön tartalék-, igazgatósági- s alapítási osztalék, s végre részvényosztalékokra, mely utóbbiak a részvény­tőke 7°',,-át teszik ki. Az „Azienda" élet s járadék b. t. bevezetésben említett 2-ik rendes közgyűlésében kihir detett s a mérleghez csatolt statisztikai kimutatások sze­rint az 1883. év végével 37,245 szerződés 28.557,780 frt összegben állott fenn; 4*06 új ajánlat nyújtatott be 5.035,996 frt összegben, s igy a biztosítási állomány a kifizetések által megszűnt ügyletek levonása után 1257 drb szerződéssel és 985,554 trt összeggel szaporodott. Az összbevétel 3.555,585 frt 58 kr, az összkiadás 3.434,270 frt 62 kr. A társulat fedezése alapjai 7.495,654 frt. A kedvezőtlen halálozási viszonyok dacára 121,306 frt 90 krnyi nyereséggel zárul az év és igy 6" „-os részvényosztalék osztatott szét és 20,536 frt 47 kr. új számlára vitetett elő. .N y i 1 tt 6 r*) xra ET" Nchlezinger Regina Ellenbogen Henrik jegyesek. Za 1a - Eger szeg Kis- I 'elencze. k MOHAI ...­Á G ^­£ S FORRÁS hazánk egvik leirszénsai diísahh S A V A N V r V \ Z E kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántál ma in alapúiéi bajaiban. Általában a víz mind azon kóroknál ki­váló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támo­gatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveli bégnek örvend. 1S8-Í. évben 1 millió pahiczk sz;íi­Httatott el. Fris tölíesben mindenkor kapható Ede in kir udv. iisviiavviz-szailitónál lípesíen Úgyszintén minden gyógyszertárban, fiiszerkereske désben és vendéglőkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom