Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-31 / 35. szám

l^tek után befolyó jövödelmekből eszközölhető, ennél- j fogva az állandó "választmány tisztelettel véleményezi h tek bizottsági közgyűlésnek, hogy az 1885. évi költ­ségvetés XI. rovata alatt fekvő javakbóli jövödelem eimen felvett 7IS frt 95 kr. a kölségvetésből kihagvat nék és a megyei épületek utáni összes jüvödelmeiket magában foglaló illetőleg azokból alkotott megyeház; alap cimén külön kezeltetvén, arról a szabályszerű évi olőirányzati és elszámolási nyilvántartás illetőleg szama dás a közgyűlésnek külön bemutatandó. Ugyan a megyeháaalap létesítése céljából az 1883. évi ápril hó 5-én tartott rendkívüli törvényhatósági bi­zottsági közgyűlés 7569 7. jk. számú végzésével elha­tároztatott, hogy egyéb közcélra úgy sem hasznalhato perlaki nagy-filanda és kis-sóház nyilvános arveresen eladassanak; minthogy a perlaki nagv-iilanda épület idő­közben az államnak a perlaki iskola lelállíthatása vé­gett átadatott, s igy az el nem adathatik, ellenben a perlaki kis-sóliáz, valamint a zala-lövői és zalaszántói megyei épületek nyilvános árverésen leendő eladatása javasoltatik azzal, 'hogy a befolyandó vételár is mint megyeházi törzsalap külön a fentebbi pontban javasok szabályok szerint kezeltessék. A fentebbi javaslatok alapján hozandó határozatok jóváhagyás végett a nmlgú ni. kir. belügyminisztérium­hoz telterjesztendők. Egyebekben az állandó választmány a költségve­tésbe kimutatott szükségleteket indokoltaknak találván, ii költségvetést a tek. bizottsági közgyűlésnek elfogadás végett tisztelettel ajánlja. Tárgyaltatott a szolgahirói hivatalokhoz kinevezett hivatalszolgák folyamodványa, melyben fizetésüket fel­emelni kérik. Minthogy a megyének oly fedezeti alapja, melyből fizetés felemelést teljesíthetne, nincsen: ennélfogva fo­lyamodók kérelme nem teljesíthető. Felhozatott, hogy a járási szolgabirák az oldaluk mellé kinevezett tisztikatonákat hivatalos utazásaik al­kalmával nem mindig viszik magukkal: A szolgabirák mellé beosztott tisztikatonáknak a külső hivatalos eljárásoknáli alkalmazása szükségesnek találtatván, a járási szolgabirák felhivandók volnának, hogy a tisztikatonát külső eljárásuk alkalmával min­denkor magukkal vigyék. Wgiil tisztelettel megjegyezte tik, hogy a költség­terv inai naptól fogva a törvény értelmében a központi irodában közszemlére kitétetett s egyúttal annak nyom­tatott példánya jelen véleményes jelentés kíséretében minden bizottsági tag urnák kézbesíttetett. — Kmf. A zalamegyei tantestület keszthelyi köz­gyűlése. A zalamegyei általános tanitói testület f. hó 27-én Keszthelyen népes gyűlést tartott, melyen a novai és lendvai, mint két legtávolabb fekvő járáskört kivéve, a. többi mind tekintélyes számmal volt képviselve. A közgyűlést reggeli 8' , órakor, a városi tem- : plomban megtartott „Yeni Sancte" után, Bánfi Alajos tantestületi elnök úr lelkes és szívhez szóló szavakkal megnyitván, felolvasta a központ, úgy az egyes járás­körök 188 : < ,. tanévi tevékenységet feltüntető kimerítő elnöki jelentését, mely a közgyűlés helyeslésével talál­kozott. Az elnöki jelentés felolvasása után Csirke Iván Keszthely városi jegyző úr a városi tanács nevében iidvözlé a megye tanítóit, azon őszinte óhaját fejezvén ki, hogy az itt tartott közgyűléssel egy lépéssel hozzák előre kitűzött szent célunkat s óhaját nyilvánítja, hogy otthoniasan érezzük magunkat. — A lelkes éljenzés el­hangzásával testületi elnök úr köszönte meg a város részéről nyilvánított e gyengéd figyelmet. A közgyűlés második tárgyát képezte Udvardy Ignác. zala-egerszegi polgári iskolai igazgató emlékbeszéde Krúb Pdl Zalamegye néhai tanfelügyelője felett. —- A jelenvoltak feszült figyelemmel hallgatták az emlékbe­szédet, melynek befejeztével az emlékbeszédet tartónak a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott s egyúttal elhatározta, hogy a leiolvasott emlékbeszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétessék. Gróf íestetits Benó s. tanfelügyelő úr, mint a zala­megyei tanszermuzeunii bizottság elnöke, részletes jelentéit tett a tauszermuzeumi bizottság egész évi működéséről. A zalamegyei tanszermúzeum keletkezését, a bizottság egy évi működését egész híven feltüntető jelentés egy­beállítása körül kifejti itt fáradozásáért a bizottsági elnök mint előadó urnák, egyúttal a zalamegyei tanszermuze­unii bizottságnak a közgyűlés köszönetet szavazott. Ez ügygyei kapcsolatban a közgyűlés megbízta a zala-egerszegi tauszermuzeumi bizottságot, hogy egy szabályzatot készítsen s azt a jövő évi közgyűlés elé terjeszsze végleges megállapítás végett. E szabályzat egyúttal kiterjeszkedjék arra is, váljon a mult évi Bal.­Füreden tartott közgyűlés azon határozata, hogy az egyes járáskörök a tanszermúzeum részére évenként 5 frtot tartoznak fizetni, mikép módosíttassék. Az clőértekezlet által a központi, valamint a já­rásköri számadások felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentése szerint a számadások megvizsgáltatván, azok teljesen rendbt 'ii találtattak. A központ összes bevétele a megelőző évi pénztáriuaradványnyal egvütt 191 frt 55 krt, kiadása 90 frt 74 krt s így a pénztármaradvány 94 frt 81 krt tett. A jelentés tudomásul vétetvén, a központi pénztárnoknak a fehneutvény megadatott. Novak Mihály szepetki s. tanító úr. Á népiskoláéi a közegészségügy 1- cimű tétel felett tartott felolvasást, mely a legtöbbnél visszatetszést szült az által, hogy I felolvasó a különben igen is fontos tételt humorosan akarván fejtegetni, igen sokszor nem találta el a szeget a fejénél s a sok oda nem tartozó közbeszurások által a lényeget teljesen feláldozta, sőt a felolvasás végén a csáktornyai állami tanító képezde ellen emelt vádjával, hogy ott mily közegészségügy-ellenes dolgok léteznek, méltó felháborodást okozott a közönség körében. A vádat Samu József képezdei igazgató úr kelUí higgadtsággal a közgyűlés helyeslése között visszautasílá. részletesen elésorolva a közegészségügy tekintetéből tett intézkedéseket. Egyúttal folytatólag általános figyelem közt fejtegeté, hogy a felvett tételnél tulajdonkép arra kellett volna tektetni a fősúlyt, hogy az iskola mennyi­ben ioly be a közegészségügy fejlesztésére s e részben néhány felhozott esettel találóan tiinteté fel. hogy a tanító kellő lelkiismeretesség mellett mily nagy mértékben működhetik itt közre. — A közgyüiés felkérte a kitűnő paedagogust, hogy fejtegetését írásban egybefoglalva, a „Zalai Tanügye-ben közzé tenni szíveskedjék megszív lelésiil a megye minden egyes tanítója részére. Hoffman Mór nagykanizsai polgári iskolai tanító úr „A túlterheltetésről és annak képzelt bajairól" cimű tétel beható és szakszerű taglalásába bocsátkozott. Hi­báztatta a rendszert, mely míg egv részt nem tesz különbséget városi és falusi iskola, között, más részt igen sok tantárgyat ölel fel, hibáztatja az iskolát, ínely sokszor a külsőségért a tulajdonképi célt feláldozza, a növendékeket leckék és írásbeli dolgozatokkal elárasztja, végül hibáztatja a családot, mely maga is rendkívüli tárgyak tanultatásával a gyermeket elhalmozza s ennek folytán korai és túlérettséget sziil úgy, hogy az új nemzedék gondolkozásában, szavaiban és cselekvéseiben igen hamar megérik, de hiányzik benne az akarat-erő és jellemszilárdság. Ez akadályok okszerű és követ­kezetes elhárítása a túlterheltetést okvetlenül megszünteti. A felolvasás befejeztével Samu József képezdei igazgató úr szintén érdemileg hozzá szólt a tárgyhoz, hangsúlyozván, hogy nem annyira a tantárgyak sokasága idézi elő a túlterhelést, mint inkább ama sajnos körül­mény, hogy igen sok tanító nem találja el a közlés mikéntjét, a lényeget hosszú lére szokták ereszteni s a a növendék mintegy kénytelen abból saját maga le­vonni a lényeges részt. Hoffmann Mór előadó úr viszonválaszát megtévén, a közgyűlés a felolvasásért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki. Elnök úr jelenti, hogy a gyűlés folyama alatt két távirat érkezett. Egyiket dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr küldötte, a ki sajnálatát fejezé ki. hogy halmozott teendői s más közbejött nem várt körülmény miatt a közgyűlésen nem jelenhetett meg, üdvözletét küldi a közgyűlésnek és legjobb sikert kiván működé­sünkhöz. A felolvasott távirat kitörő éljenzéssel fogadtatott. Hoci Pál türjei tanító úr távirati uton Isten áldását kivánja az egyesület működésére. Az indítványok tárgyalása következvén, a köz­gyűlés határozatilag kimondotta, hogy a segély egylet eszméjét — miután annak létesítésére alapszahályilag kötelezve vagyunk — a közgyűlés nem ejtheti el, hanetn a járáskörök a központ által felhivatnak, hogy saját viszonyuknak megfelelőleg azt létesítsék, arról szabály zatot készítsenek, annak egy példányát tudomás vétel végett terjeszszék be a központnak, egyúttal a segély­pénztár állapotáról évenként junius hó 15-ig tegyenek jelentést. — Az országos árvaház-ügyet illetőleg abban történt megállapodás, hogy ott egy helv biztosítása végett a járáskörök saját területükön gyűjtés eszközlésére felhí­vatnak. hogy ígv a hely biztosítására szükséges 3000 frtot egybegyüjthessék. A már eddig e célra Csathó Alajos keszthelyi felső népiskolai tanító úr által dicsé­retes szorgalommal gyűjtött és 100 frtot meghaladó összeg Budapestre elküldendő azon megjegyzéssel, hogy ezen összeg ott, mint Zalainegve tanúéinak alapítványa, külön kezeltessék. A járáskörök által e célra be­gyűjtött pénzek kezelésére egy külön bizottság alakit­tatik, elnökéül Csathó Alajos úr megválasztatott, ki is e bizottság szervezésére felkéretett. A zala-egerszegi járási kör részéről indítvány téte­tett, hogy pályázat tűzessék ki Zalamegye földrajzának megírására. Mivel azonban Hoffmann és Bátorfi szerzők által a „Szülőföld és haza" című megyénk földrajzának a 111. kiadása legközelebb javítva és térképpel ellátva meg fog jelenni: a közgyűlés meghízta a központi könyvbiráló bizottságot, hogv említett művet megjelenése után tii/.etes és beható bírálat alá vegye s ha kitűzött feladatának megfelel, úgy megyénk népiskoláinak III. osztályában tankönyvül az használtassék. minek folytán a pályázat kitűzése ennek alapján elmarad. A tagsági hátralékok befizetésére nézve határoz­tatott, hogy a járásköri elnökök adják évenként a május 10-ig tagsági díjjal hátralékban lévő tagok névsorát, feltüntetve a hátraléki összeg nagyságát s a központi elnökség valamennyi járáskor hátralékosainak névsorát egyszerre terjeszsze be a kir. tanfelügyelőséghez a hát ralékok behajtásának szíves eszközlése végett. A megye tanítósága körében gyűjtés eszközlése határoztatott el Krób Pál boldogult kir. tanfelügyelő részére emelendő díszes emlékkő felállítási költségeire, hogy kifejezést adhasson a tantestület annak, miszerint nagyférfiai emlékét nemcsak szivében őrzi meg, de ke­gyeletének külsőleg is fényes tanújelét adni törekszik. A jövő évi közgyűlés helyéül, miután Csathó Ala­jos úr előterjesztése szerint Szent-tíróth város birájától szóbeli meghívás érkezett, Szent-Gróth jeleltetett ki, határidőül pedig julius hónap tűzetett ki. Az indítványok letárgyalása után a közgyűlés fel függesztetett 1 ,12 órakor s kezdetét vette a közgyűlés egyik legérdekesebb tárgya t. i. két képviselő választása az 1885. évi országos tanítói közgyűlésre és pedig az előértekezleteu létrejött megállapodás szerint úgy, liogr a járáskörök elnökei képezik a szavazatszedő bizottsá­got, ezek constatálják a személv azonosságot s felügyel­nek. hogy csak is a névjegyzékben foglalt tagok sza­vazhatnak üres szavazó lapokon. A szavazás ered menyét 1 >1 órakor hirdette ki Csathó Alajos szavazat szedő küldőttségi elnök úr. Beadatott összesen 08 érvényes szavazat s mivel egy-egy lapon két névre volt a szavazás, tehát 190 szavazat, melyből Bánfi Alajos 75. Udvardy Ignác 59, Hajgató Sándor 23, Szalay Sándor 21, Hoffmann Mór 10 szavazatot kaptak, 10 pedig egyesek közt megoszlott s így az 1885. évi országa.* tanitói közgyűlésre a zalamegyei általános tantes­tület képviselőiül fíánf Alajos és Udvardy Ignác lettek szavazattöbbséggel megválasztva. A szavazás eredményé­nek kihirdetése után a megválasztottak megköszönve a kitüntetést, Ígérték, hogy igyekezetük oda fog irá­nyulni, hogy a beléjük helyezett bizalomnak megfelel­jenek. -— Végül tantestületi elnök úr köszönetét fejezé ki a testület nevében Keszthely város közönségének a taní­tók ingyenes elszállásolása körül nyilvánított szívességé­ért, úgy a keszthelyi kartársaknak a közgyűlés rende­zése körül kifejtett buzgó fáradozásukért. Délután 3 órakor Békéi Ignác keszthelyi polgári isk. tanító úr bemutatta az országos tanszermuseum bizottságtól az elemi iskolák részére egybeállított „hár­mas gyűjtemény"-, ásvány-, növény- és természettani szereit, alapos magyarázattal ismertetve az egyes ké­szülékeket. sőt pár sikerült kísérletet is téve. Végül indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy ezen szere­ket az elemi iskolák részére célszerűeknek tartja s hasson oda a megye tanítósága, hogv legalább is a városi iskolák részére azok beszereztessenek ; beszerzési ár 60 frt. Az indítvány elfogadtatott. Innen a gazdasági tanintézet tanszereit tekintettük meg, Hensch Árpád intézeti tanár úr szives kalauzolása mellett, aki egyúttal érdekesen ismertette az egyes eszközöket. A zalamegyei gazdasagi e gyesület hivatalos értesítője Dijazassal és gazdasági gepvásárral egybekötött szarvasmarha- és sei testenyészallat-vasar BUDAPESTEN IHS4. évi szeptember hó 20., 21. és 22. napjain. /. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a szarvasmarha- és sertéstenyésztés elő­mozdítása érdekében Budapesten f. évi szeptember hó 20., 21. és 22. napjain szarvasmarha- és sertésteny ész­állat-vásárt tart. 11. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárren­dező-bizottság alakíttatott, mely Budapesten a Köztel­ken székel. A vásár Budapesten, a fővárosi marhavásártéren tartatik. III A vásár szeptember hó 20., 21. és 22. nap­jain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. IV. A vásárra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül: A) Szarvasmarha: bika, bikaborjú, iiszo és üsző­borjúk. I. Magyar. II. Nyugati fajták. C'i Sertés: kan, koca. I. Hazai. II. Nyugati fajták. Magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is vásárra bocsáttatnak, a díjakra azomban külföldön nevelt álla­tok csak az A 11. és a Bi II. alatti csoportokban ver­senyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtcleuné tett, vagy egyéb okból tenyésztési célokra már nem alkalmas álla­tok a vásárra nem bocsáttatnak. I . A vásárra a bejelentések a vásárrendező bi­zottság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelen­tési miuták felhasználásával, két példányban, legkésőbb augusztus 27-ig bezárólag, a vásárrendező-bizottsághoz címezve, a Köztelekre küldendők. Minden bejelentéshez a tenyészet egészségi állapotát igazoló egészségi bizo­nyítvány csatolandó. Az állatok szállítására nézve a vasutak kedvezmé­nyeket engedélyeztek. Az erre jogosító igazolványok a vásárrendező-bizottság által a bejelentőknek megkül­detnek. I'/. A bejelentett állatok előbb, mint szeptember 19-én reggel, el nem fogadtatnak, de szeptember hó 19-én estig okvetlenül beállítandók. Az állatok Budapestre érkezés után azonnal a. ki­állító megterheltetése nélkül újból állatorvosilag meg­vizsgáltatnak. .s ha betegeknek találtatnak, a budapesti állatorvosi tanintézetnek adatnak át orvoslás végett. 1 //. Az állatokat a vásár utolsó napja, szeptem­ber hó 22-én délutánig a vásárról elvinni nem szabad. I III. Az állatok takarmányozásáról és ápolásáról a kiállítók gondoskodnak. Intézkedés történem! a végre, hogy a szükséges takarmány és alomszalma mérsékelt s a vásártéren közzéteendő árakon, a vásártéren hely­ben kiszolgáltassék. /A. A vásárra hozott tenyészállatok állása felett azok ára is kiteendő, s az a bejelentési iven is megem­lítendő, hogv az ár a katalógusba felvehető legyen. A. A kitett áron az állat az első jelentkező vevő­nek mindenesetre eladandó és többé árverésre nem bo­csátható. A'/. I la \alaniely állat tényleg eladatott, a történt eladás a vásárrendező-bizottságnak a helyszínén levő irodájában azonnal bejelentendő, s a vevő nevével együtt az állás-táblán feljegyzendő. Áll. A vásár utolsó napja, szeptember hó 22-ikén reggeli 10 óráig el nem kelt állatok, az nap árverezésre bocsáttatnak. A kikiáltási ár a tulajdonos által liatároz­tatik meg, mely ár azomban a bejelentett eladási árnál nagyobb nem lehet. Ha a kikiáltási áron felül Ígérnek, eladó tartozik az állatot átadni. XIII. A jelesb állatok díjazása céljából az e célra felkért országos gazdasági egyesület közbejöttével két bíráló bizottság alakíttatik, egyik a szarvasmarhák, má­sik a sertések megbirálására. XIV. Mindkét jury szeptember hó 20-án kezdi meg működését, és az nap be is fejezi - úgv, hogy szeptember hó 21-én reggel 10 órakor már a díjazott állatok állása felett a díjak jelezhetők legyenek. A I . A díjazott állatok elővezetése mellett a díjak kihirdetése és kiszolgáltatása szeptember hó 21-én déli 12 órakor történik. A I /. A fóldmivelési miniszter által adományozott díjak a következő osztályokra tűzetnek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom