Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-24 / 34. szám

|oy húzzák ii gyászharangot temetésére annak, ami még meg sem született ! — Természetes, hogy a könnyenhivő nép siet a gyászlobogó alá és szörnyűködve hallgatják a vészjósló" szavait és esküt tesznek, hogy a terv megvalósítása ellen megkiizdik az élet-halál harcot! Az odúból így vakandokmódra a legszentebb ügyet aláásni törekvőt megcáfolni nehéz dolog. Beszélhetünk hetek számra olyanoknak, kiknek fejében a 6000 frt kitlömbözet és a 80% községi pótlék forrong. De az ily népboldogítók üzelmeit is tönkre lehet tenni minden nagy hangú, óra hosszáig tartó szavazás nélkül is. még" pedig a kétszer kettő négy örök igazságával? — Lássuk valósággal ugyanis, mennyibe kerül városi háztartásunk jelenleg, mennyi fordítandó ugyanezen, vagy az ezeket helyettesíteni hivatott tisztségekre a jövőben s a külömlx'izet nyomán kiderül, hogy kell-e 6000 frt és 80% pótlék. Egyszóval beszéljenek maguk a számok. A jelenlegi nagy községi rendszer szerint biró (400 frt), jegyző (600 frt), tanácsosok (240 frt), rendőr kapitány (300 frt), pénztárnok (240 frt), adószedő (400 frt). adóellenőr (365 frt), szállásmester (200 frt), városgazda (150 frt), rendőrtizedes (200 frt), 4 rendőr (960 frt), 3 hajdú (552 frt), 2 éji őr (42 frt), 4 csősz (460 frt), 2 utcaseprő (288 frt), szolgák fa járuléka (32 frt), szolgák ruházata (450 frt), utbiztos (100 frt), orvos 211 frt) és szülésznő (60 frt) fizetése összesen llitesz 6210 frtot. A rendezett tanács létesítése esetében tervezetünk szerint következő hivatalok volnának életbe léptetendők, megjegyezvén, hogy a tervezet és a fizetés más, hasonló nagyságú rendezett-tanácsú városok költségvetései nyomán lett olykép egybeállítva, hogy a tervezetünkön felvett fizetések ugyanakkorák, legtöbb állásnál magasabbak: polgármester, egyúttal árvaszéki elnök (1200 frt), jegyző, levéltárnok és közgvám is egyszersmind (1000 frt), két tanácsos, egyik egyúttal árvaszéki ülnök, másik rendőrkapitány is (600—600 frt), pénztárnok-adószedő (600 frt), aljegyző-ellenőr (500 frt). iktató-kiadó (450 frt), városgazda-szállásmester (350 frt), rendőr-tizedes és irnok is (300 frt), 4 rendőr (960 frt), 2 hajdú, 1 szolga (552 frt), 2 éji őr (42 frt), 4 csősz (460 frt), 2 utcaseprő (288 frt), szolgák fa járuléka (32 frt), szolgák ruházata (450 trt), ' utbiztos (100 frt), orvos (211 frt), szülésznő (60 frt). E tervezet szerint a tiszti és szolga fizetések összes értéke ó755 frt.. rendezett tanács elílíép 25-1) frt költségtöbbletet szül s ha e többletet a város 33135 frt. egyenes adója után kivetjük, egy adó frt után 7-67 kr azaz kerékszám 8 krajcár esik; nőne tehát pótlékunk 8%-kal, de nem 80".'„-kai, mint a, város megrontásán működők vészkiáltása hangoztatja. Es még ha meggondoljuk, hogv a rendszeres kezelés, okszerű gazdálkodás mellett jövődelnnink tetemesen fog szaporodni, úgy kétségkívüli. hogy a 8% is lejebb fog szállani. Azt hiszsziik, számadatokkal sikerült kimutatnunk, mily csekélv a ktilömbség. melvlyel városi háztartásunk a rendezett tanács életbeléptetésével emelkedni fog. — Hiszsziik egvutBüntetésem óriási, méltó az elkövetett bűnhöz! Szakítsátok le nyomorult börtönöm ajtajának zárát, hadd siessek hozzá mégegyszer, liog\ legalább a hantot ölelhessem meg, mely az ó' drága tetemét zárta örökre magába. Könnyeimmel akarom felolvasztani sírjának rögös göröngyeit, biztosítani akarom arról, hogy szerelmem oly lángoló mint volt. szeretem úgy mint egykor, s megkérdem tőle, vájjon szeret-e ó is ngyan úgy, mint egykor esküdte, vissza fogad-e magához > felemel-e engem porban térdepelő!'? ! Nem eresztetek? nem nyitjátok ki börtönöm ajtaját? Ugy legalább vigyétek hozzá üzenetemet, hogy várjon, várjon angyali türelmével, követni fogom, hisz már nem lehet messze az egyesülés órája. Akkor ti sem választhattok el többé tőle: szentségtelen kezetek nem nyúlhat már a mi szent frigyünkbe, a nagy Ur védelme alatt fogunk állani s ő nagyobb úr mint ti vagytok nyomorult porszülöttei. Hatalmas karja vissza fog ben netek sújtani oda, a hova tartoztok, a porba! . . . * » E közlemény szerencsétlen hó'se ma már Bécs egyik külvárosának sírkertjében aluszsza örök álmát, s visszanyerte elvesztett nyugalmát és - ha igaz, hogy a síron túl is van szerelem — talán szerelmét is, illetve szerelme tárgyát. E cikkhez az adatokat eg\ őrült kéz irata szolgáltatta, melyeket egy nyugalmazott ápoló bocsájtott e sorok Írójának rendelkezésére. . z őrült jegyzeteit akkor Írogatta, ha rövid időre visszatért eszmé le te; az összefüggés nélküli sorok indokukat is ebben lelik. — Drága aráját, szerelme egyetlen tárgyát el vesztette, s a lesújtó fájdalom kergette e kétségbeejtő helyzetbe. Szaggatott sorai a gondos ápoló elbeszélése nyomán Írattak. Nyiri Siinilor. tal, liogy habár az ügy ellen küzdő főkolompo- i sok ebből nem is fognak okulni, mert előttük haszontalan minden érv, minden bizonyítás, de sikerült róluk az álarcot levenni annyiból, hogy számadatokkal kimutattuk, miszerint nem 6000 frt, hanem még annak felénél is kisebb a származandó költségtöbblet, s a pótlék nem hogy 80" ,,-kal, de még egészen 8" o-kal sem fog emelkedni. — Reméljük is, hogy városunk józan gondolkozású polgársága az ily népboldogítók szavaira nem fog hallgatni, hanem bebizonyítva látva a csekély költségtöbbletet, mely a rendezett tanács szervezése által községi háztartásunkban élőállatul, más részt tudva, hogy az új szervezés városunk tulajdonképeni felvirágoztatásának elengedhetlen követelménye : elfordul a népből- , dogítók álnok szavaitól és nyugodt lélekkel seregei azok táborába, kik önzetlen lélekkel küzdenek azon zászló alatt, melyre fényes betüki kel van reá irva: „Rendezett tanácsot városunk\ nalíf" — I Megyei élet. /alameqye közigazgatási bizottságának erdőrendészeti albizottság* mult hó 22-én tartott, havi rendes üléséből a köveskező hirdetményt bossájt.ot.ta ki: A nmlgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 28487/83. számú rendeletével elrendelni méltóztatott, hogy az 1879. évi XXXI. t. c. értelmében az erdők felett gyakorlandó állami felügyelet biztos alapon való teljesithetése érdekében az „erdők nyilvántartási törzskönyve" ciin alatt oly munj kálat készíttessék, mely az egyes erdőbirtokosoknak, a a törvényben meghatározott csoportok szerint nevezetesen a talaj, — (véderő, futó homok feltétlen és nem feltétlen erdőtalaj) és tulajdoni minőség (állatni, törvényhatósági, köeségi, egyházi testületek és személyek kezében levő köz- <' magánalapítványi, hitbizományi, közbirtokossági, részvénytársulati és magántulajdont képező erdők) szerint {különített térfogatára vonatkozó adatokat magában fogmlja, s mint ilyen az erdőbirtokosokkal szemben alkalmazandó törvényes rendelkezés céljaira megbizható tájékozást nyújtson. Ezen törzskönyv Zalamegye erdőségeire nézve a kir. erdőfelügyelőség által a rendelkezésére álló adatok alapján sraolgabirói járásonkint és Nagy-Kanizsa rend. tanácsú városra nézve összeállíttatván és a legujabbi kataszteri felvétel adataival kiegészíttetvén, az f. évi augusztus hó 1*. napjától, f. évi szeptember hó 15-ik napjáig a járási szolgabírói hivatalokban illetőleg NagyKanizsa város tanácsánál közszemlére kitétetik. Figyelmeztettetnek tehát a megyebeli erdőbirtokosok, hogy a törskönyvnek őket érdeklő adatait a fent kitűzött határidő alatt megtekinthetik és annak akár a talaj megkülönböztetése, akár jogi minőségének meghatározására vonatkozó adataira nézve észrevételeiket, illetőleg kifogásaikat legkésőbb f. évi szeptember hó 15. napjáig az erdészeti albizottsághoz benyújthatják. Megjegyeztetik, hogy a községek az úrbéres vagy községi erdőknek, vagy az erdők és legelőknek megkülönböztetése tekintetében tehető kifogásaikat az úrbéri e.gyesség bemutatásával tartoznak igazolni. Miután ezen munkálatoknak egyik legfontosabb és kiváló figyelemmel keresztül viendő részét a véderőknek megállapítása illetőleg kijelölése képezi, szükségesnek találja az albizottság az erdőbirtokosokat figyel meztetni, hogy az 1879. évi NXXI. t. e. és a nmlgú minisztérium elől hivatkozott rendelete értelmében és tekintettel Zalamegye viszonyaira a véderdők közé sorozandók : a) általában az olyan, meredek hegyoldalakon levő erdők, melyeknek tarvágás utján való eltávolítása esetében az illető hegyoldalakon kőgörgetegek. kő és földomlások. vagy csuszamlások, avagy a talaj és közelviszonyok természeténél fogva kopárságok, s illetőleg a talaj és fekvés általánosan ismert minőségénél fogva vízmosások képződhetnek; b) mindazon erdők, melyek álló faké.-zletótiek egyszerre való eitávolítása esetében a szomszédos helvségek erdő vagy más mivelési ágakhoz tartozó területek termőképessége, avagy ipartelepek, másféle épületek és építmények, száraz vagy vízi közlekedési utak fentartása és használatának biztonsága áradások, szélvészek, hófúvások, görgetegek, homokfúvások stb. keletkezése által veszélyeztetnék. Az ily véderdők az erdőtörvény értelmében teljes vagy részleges adómentességben részesülnek. A véderők kijelölése az albizottság helyi ismeretei és az e célból eszközlendő helyszini szemlék alapján fog történni. Előzetes tájékozás céljából azonban felhívja az albizottság a megyebeli erdőbirtokosokat, hogy a mennyiben akár saját birtokukon, akár tudomásukkal a szomszédos erdőbirtokokon oly területek léteznének, melyek a fent előadott irányelvek tekintetbe vételével véderdőknek lennének jelezhetők, erről az albizottságnak f. évi szeptember hó 15-ik napjáig jelentést tegyenek. Felhivatnak végül az összes járási szolgabíró urak és Nagy-Kanizsa város tanácsa, hogy a jelen hirdetményt a hatásuk területén levő összes községekkel és erdőbirtokosokkal szabályszerű védbizonyitvány mellett azonnal közöljék s a hirdetmény kapcsán kiküldött nyilvántartási törzskönyvet a kitűzött határidőn át a hivatal helyiségében közszemlére kitegyék, hol annak megtekintése minden érdekelteknek jogában fog állani. A határidő elteltével pedig a közszemlére kitett törzskönyvek az albizottság elé jelentés kíséretében késedelem nélkül felterjesztendők. A za

lamegyei gazdasági egyesület hivatalos ertesitöje. 28 41 1887 234. 237. Értesítés és felhívás A zalamegyei gazdasági egyesület a megye mezőgazdasági és kerti terményeinek nem különben gyümölcs különösen szőlő- és bortermelésének megismertetése, a gazdászattal foglalkozók további törekvésre buzdítása, valamint a szemléleti oktatás és tapasztalat szerzés céljából f. 1884-ik évi október hó 5., 6. és 7-ik napjain Zala-Egerszegen megyei mezőgazdasági és kerti termény, úgy gyümölcs-, szőlő és borkiállítást rendez a következő szabályzatok szerint : A kiállítás Zalamegye területén termelt mezőgazdasági s kerti, úgy gyümölcs, szőlő és borterményekre terjed és szorítkozik. Es pedig: Első rész. Termény-kiállítás két csoportban. I. Mezőgazdasági termények: 1.) Gabonanemííek : búza, rozs, árpa, zab. kukorica köles, hajdina (pohánka) 2.) Hüvelyesek: bab, lencse, borsó stb. 3.) Takarmányfélék: lucerna, here, bükköny, babó. 4.) Kereskedelmi növények: repce, kender, len, kömény stb. 5.) Burgonya, répa, murok stb. 6.) Egyéb termények mint dohány, sáfrány stb. 11. Kerti termények (zöldségfélék): 1.) Dinnye, tök, ugorkatélék. paprika. 2.) Káposztafélék. 3.) Hüvelyes főzelék félék. 4.) Saláták. 5.) Hagyma. 6.) Egyéb zöldségnemüek s termények. Az ezen csoportbeli tárgyak közül dinnye, tök, egy példányban is kiállítható, minden egyéb 3 példányban illetőleg oly csomóban állítandó ki, mint a piaci eladásban szokásban van. Második rész. Gyümölcs-, szőlő- borkiállítás. III. A gyümölcs-kiállítás kíterjesztetik a megyében termelt mindennemű fris gyümölcsre. IV. A szőlő- és borkiállítás kiterjed Zalamegye területe szőlő és bőrtermékeire. Kiállításra bocsájtatik minden szőlőfaj az illető szőlőterületek felső-, közép- és alsórészeinek terméseiből. A kiállítandó szőlőtűrtöknek a szállításnál szőlő 1 levelekbe való csomagolása szigorúan tiltva lévén, azok göngyölésére kizárólag papir alkalmazandó. Zala-Egerszeg határában termelt szőlőfürt azonban legalább három szőlőlevelet tartalmazzon, venyigével és virágcserépben állítandó ki. Kiállítható továbbá Zalamegye területén fekvő hegységekben termelt mindennemű bor is palackokban, ha lehetséges ugyanazon fajú bor több évről, a sziiretelósi időnek s a bor átlagos folyó árának kitétele mellett. Jutalmak. Minden kiállított s érdemesnek talált termény kiállítója jutalomban részesíttetik és pedig vagy dicsérő oklevéllel, mi az elismert érdem fokozata szerint osztatik kí, vagy pedig pénzbeli díjjal jutalmaztatik. Az első rész mindenik osztályában a kitüntetésre érdemesnek talált kiállítmányok az érdem fokozata szerint első vagy másod osztályú dicsérő oklevéllel tüntettetnek ki. Pénzbeli díjak következők: I. Gyümölcsért: a) Első rendű díj 2 drb. 20 frankos arany az általában legszebb gyümölcs kállítójának. Továbbá 3 drb. 10 frankos arany a legszebb alma cs .'í drb. 10 frankos arany a legszebb körte csoportra. b) Másodrendű díjak : 3 díj egy-egy eziist 2 forintossal ós 6 díj egy-egv ezüst frtossal. II. Szőlőért elsőrendű díj két drb. 20 frankos, egy másodrendű díj 3 drb. 10 frankos, három harmadrendű díj egy-egy darab 10 frankos aranynyal. Ezeken kivül a szorgalmat tanúsító termelők számára négy díj egy-egy ezüst kétforintossal, 12 díj egv-egv darab ezüst egvt forintossal. III. B őrért egv elsőrendű díj 2 drb. 20 frankos aranynyal fehér borra; egy elsőrendű díj 2 db. 20 frankos aranynyal vörös borra; 2 másodrendű díj egyegy drb. 10 frankos arauynyal vörös borra. A pénzbeli jutalmazásnál a főtekintet arra leend, hogy leginkább a népnek, tanítóknak s azon vincelléreknek szolgáljanak ösztönzésül, kik ugyanazon telepben , több éven át dicséretes szorgalommal és jó eredménynyel működtek. Egyéb kitüntetések első és másodrendű dicsérő oklevelekkel eszközöltetnek. A szőlő jutalmazásnál figyelembe vétetik, van-e forgatva a talaj, melyen a kiállított szőlő termeltetik ? a kiállítónak saját ültetniénye-e az? miképen műveli szőlejét? talaja mily vegyületű? a hegynek aljában, derekán, vagy felső részén fekszik-e? Szőlő és kertművelési eszközök kiállítása. Kz alkalommal szőlő és kertművelési eszközök is kiállításra elfogadtatnak, de nem biráltatnak és nem díjaztatnak. Által á n o s t ii d n i v a 1 ó k. A kiállít ás kiküldött bizottság által rendeztetik. A kiállítás Z.-Egerszegen az egyesület saját háza helyiségeiben (fehérkép utca 333.) tartatik, hol a kiállításra szánt I. II. csoportbeli tárgyak 1884-ik évi október hó 2-án, a 111. IV. csoportbeliek legkésőbb október hó 3-án d. u. 5-óráig pontos jegyzék és leírás mellett a rendező bizottságnak átadandók. A kiállítási tárgyak elhelyezésééit térdíj nem fizettetik.