Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-10 / 32. szám

a következőkben tüntetjük ki: városunknak rendezett tanácsú várossá való átalakítás esetén, ha a törvény által követelt állásokat mind szervezzük és betöltjük, e célra igényeltetik 8300 frt; jelenleg összes administrationalis kiadásunk 5300 frt s így a külömbözet csupán 3000 frtot tenne. E 3000 frt külömbözet a jelenlegi pótlék mellett is fedezhető; mert a f. évre vonatkozó költségvetés szerint összes kiadásunk kerékszámmal 15 ezer forint, melyhez a 3000 frt külöinbözetet véve, ez kitesz 18 ezer forintot. Ez ellenében ugyancsak a költségvetés szerint bevételünk 9000 frt, ehhez jő a 33134 fit egyenes adó után a 27" o-es pótlék 8946 frt, összesen 17946 frt. — Láthat(') ebből a költségvetésre alapított és nem légből kapott számításból, hogy a 3000 frtot minden ujabb megterheltetés nélkül fedezhetjük. Készünkről egész bizalomal fordulunk városunk összes lakosságához, hogy belátva azon nagy előnyöket, melyek az átalakítás folytán városunkra háramlanak, szemben a csekély teherrel. melyet magunkra vállalunk: ragadják meg a város jólétének előmozdítására irányuló alkalmat s az átalakítást kérelmező folyamodványt minél tömegesebben irják alá, hogy a birvénv által követelt szám mielőbb össze jöjjön. Az anyák figyelmébe. A tudományok és művészetek folytonos emelkedése, a modern paedagogiai elvek tapintatos s szakavatott érvényesítése, a tanítók s tanárok sokoldalú képzettsége és a sziiló'k gyermekeik iránti odaadó önfeláldozása mellett miként lehetséges az, liogy gyermekeink erkölcsi élete napról napra hanyatlik'? Ez ama kérdés, melynek megfejtésével örök háIára kötelezne engem uram! Köszönöm nagysádnak bennem helyezett bizalmát, készséggel akarok kívánságának eleget tenni, csak legyen szabad ezt megelőzőleg nagysádtól kikérnem azon tapasztalatait, a melyeken ebbeli gondolkodása s meggyőződése sarkal I i k ? Az indító okokat uram — saját gyermekeim nevelése szolgáltatja, a kiknek testi és szelleme kiművelése céljából egy a gyermekeit önfeláldozóan szerető anyához méltóan minden lehetőséget elkövetek. A mióta Isten kegyelméből három angyalkám anyja vagyok, szünetlenül ezek jövője teszi gondolkodásom végcélját; a legműveltebb francia s angol kisasszonyokkal kisértetem felserdüléstik minden mozzanatát, a legintelligensebb zongora s táncmesterek járnak házamhoz s mégis napra napra makrancosabbak, akaratosabbak, követelőbbek, kevésbbé szolgálatkészek s még hozzá satnyábbak. Képzelje csak uram, minő fájdalom emészti a szerető anya szivét, minő bánat dagasztja keblét említettek tapasztalásain ! Őszinte részvéttel viseltetem nagysád alapos aggodalmai iránt, amely utóbbiak szétoszlatása s a kellő felvilágosítás megadhatása céljából szives figyelmét né hány másodpercre kikérem magamnak. Eleve is megjegyzem, hogy a felvetett kérdéshez esakis az szólhat hozzá, ki nagysádnak házi szentélyét minden benne történővel alaposan ismeri és csakis ez utóbbi körülmény juttat engem ama szerencsés helyzetbe, hogy nagysád iránt lekötelezett hálámnak bár csekély részét e felvilágosítással leróhatom. A gyermeki lélek képlékeny, mint az agyag, a melyet különféleképen lehet idomítani s alakítani. Mi Ha elbukott, elmondják rosz gebének Fs ünnepelve dőzsölnek torán; De hogyha győz, tömjénezői lesznek, S hogy felfödözték, azzal diosekesznek. Vajda Jánostól, legnagyobb élő lírikusunktól egy mély eszméivel és hangulatával frappáló dal van e füzetben. Koroda Pál pedig Vajda egyéniségét s költészetét méltatja szép cikkben. Reviczky Gyula századunk pesszimizmusáról ír nagyon érdekesen, sok szellemmel és zseniálitással, Jóknthv János pedig nemzeti színházunknak ád praktikus és figyelemre méltó tanácsokat drámairodalmunk jövője érdekében. Jókai és Borostyám regényeiket folytatják, Hevesi szép rajzzal. Szabó Endre költemény nyel, (Jabányi humoros apróságokkal van a füzetben képv iselve. írtak bele tovebbá: Kenedi Cíéza, Tábori Róbert, ilentallcr Emma, dr. Weisz 1., Körösi Sándor, Ilidassy Pál, stb. stb. S ha még hozzá teszem, hogy eredeti képeket és illusztrációkat Jankó János, Paczka Ferenc, Greguss Imre, Aggházy Gyula, Pataki László, Mednyánszky László báró, Margitav Tihamér, Szemléi- Mihály, Mcsterházy Kálmán, Jókai Róza, Dörre Tivadar. Stetka Gyula, Kimnali László, Széchy Gyula, Halló Endre, Mirkovszky, — stb., tehát csaknem az összes kiválóbb magyar festők rajzoltak a „Magyar Sálon" számára: nyíltan kijelenthetem, hogy ilv derék folyóirat még nem jelent meg magvar nyelven. A „Magyar Sálon" hivatva van a hasonló irányú külföldi folyóiratokat hazánkból teljesen kiszorítani; hivatva van szépirodalmunknak új lendületet adni s e tekintetben igen nagy szolgálatot tehet a magyar irodalomnak. Akit költészetünk, elbeszélő szépprózánk, eszthetikai, kritikai, tudományos irodalmunk és képzőművészetünk élete érdekel: leghívebben találhatja azt visszatükröztetve a „Magyar Salon"-ban, mely emellett divatcikkeivel, humoros apróságaival, szellemes talányaival, fejtörő rejtvényeivel a könnyedébb szórakozást kívánók igéiiveit is kielégíti s egyaránt diszére szolgálhat a leggazdagabb könyvtárnak és legelőkelőbb szalon asztalának. Hollós Mátyás. tanítók tőlünk telhetőleg oda törekszünk, hogy e lelki idomítás teljesen megfeleljen az ember rendeltetésének. Nekünk e fárasztó s e mellett magasztos munkához segédkezet, kell hogy nyújtsanak, a szülők. Amily mértékben sikerűiéiül a szülőknek e segélyadás, azonképen járulnak hozzá gyermekeik jövőbeli boldogságához. A szülők azonban e legszentebb hivatásukat nem mindig fogják fel helyesen s a legtöbb esetben a divatosnak látszó nevelési rendszernek hódolva, nekünk tanítóknak kitűzött célunk elérését megnehezítik. Nagysádnak gyermekei kiművelésére célozó — törekvéseiről elismerésemmel kell nyilatkoznom, csakhogy a nevelési eszközöket nem a legjobban választotta. Nagysád fősúlyt fektet egyes — tetszetősséget emelő- külsőségekre s figyelmen kivül hagyja a gyermeki sziv nemesítését. Nagysád megfeledkezik arról, hogy a francia, angolnyelv a zongorajáték s sziv s kedély satnyasága mel! lett csakis hasznavetetlen sallangok, melyek a rövidlátóknak tetszenek, mig a gondolkodók előtt szánalmat keltenek. Nagysád nem számít sem anyagi helyzetével, sem gyermekei szellemi képességével. Nagysád anyagi helyzete megkívánná, hogy gyermekeinek oly irányú nevelést adjon, a melynek birtokában ezek a társa ' dómnak s önmaguknak hasznára lehetnének. Nagysád Erzsiki je már Ili éves. tud három nyel' ven fordítgatni, de beszélni s helyesen irni egyen sem. Ha magyarul beszél, született németnek, ha németül társalog, franciának s ha francia-angol nyelven fejezi ki gondolatait, holmi afghanistánnak gondolja az ember. A mithologiát már 10-szer keresztül tanulta, de Szt. Istvánról még csak annyit hallott, hogy István napján a város ligetben nagyszerű népünnepély tartatik. Ismeri valamennyi csillag nevét s valamennyi ezek köré csoportosuló gouvernant mesét. A múltkor, mikor a holdat kérdeztem volt tőle, azt felelte: „odamennek a vándormadarak téli álmot aludni." A szegény emberekről csak annyi fogalma van, hogy ezek kiállhatatlanok, nincs szép toilettejük. parasztszaguak. A konyhához csak annyi értelme van, hogy az a rosz szakácsnő elsózta a levest; a szobaleánynak nagy lábai vannak stb. Napjában hatszor öltözködik, minduntalan a tükörbe pillant s kérdi az öreg gouvernantól: Madame jolic? Qni mon enfant, trés jolie . . . Petőfiről csak azt mesélte a madame, hogy nagy korhely volt; Arany, Vörösmarty, Jókai és a többi dísze a magyar irodalomnak a madame előtt csak lim-lom dolgokat irkáltak, a melyek a geniális leányka mély tudományát esak megmételyeznék. I Szóval Erzsike szive s kedélyvilága hasonlít egy aranylemezzel bevont üres szekrényhez, a melyből csak a részvétlenség s érzéketlenség tompa kougása hallatszik. Melania még csak 12 éves s már villámsebesség| gel pengeti a zongora billetyiiit s mikor a kenyérért esdő koldus fohászát hallja, rákiállt a szakácsnőre: „miért nem küldi ezen csúnya piszkos embert,"!! Magyarul igen rosszul beszél, de azért már francia. angol s németet tanul, mivel a Salzkammergut courgebíiudeiben esak e nyelveken lehet társalogni. Étvágya ritkán van, mivel a madametól eltanulta a derékfüzést s oly karcsúra szorítja derekát, hogy félig aléltan ül az asztalhoz. Számolni Melania nem tud, azért a babák sokaságát összeszámolja; Isten házába nem jár, mivel oda minden csúnya, piszkos ember bemegy, a reggeli és esti ima helyett a durrokban meg aceordokban leli örömét; a kötésről csak annyi fogalma van, hogy a kötőtű megszúrta a schére madame fehér kacsóit. Szóval, hasonmása Erzsikének, csak abban különböznek, hogv Erzsike irtózik a konyhaszagtól, míg Melánia szeret a konyhában nyalakodni s a cselédeket boszintani. Valóságos symbolumai az általunk gyűlölt modern gouvernant nevelésnek. Sándorka gavallér gyerek, pedig csak tegnap múlt 7 éves. Tanulni nem szeret, a madamenak minden percben hátul lelóggó sárga szallagját az asztal lábához köti, a madame azért mégis csak annyit mond Sándorkáról: II est trés bon, trés beau et trés Joli." Ha a baroineter veranderlicht mutat, rendesen meghűti magát, mivel a harisnya s nadrágszár között 13 cmnyi helyen a hideg levegő hatja keresztül kasul Sándorka kényes bőrsejtrétegét. Egy hírneves magyar író az ílyon urfiakat, .meztelen térdű majmocskákuak' nevezi. Az itt elősorolt dolgok azok, melyeket nagysád modern paedagogiai nevelésnek nevez, a melyek gyermekeit tehetetlennekké s követelőkké teszik, s a melyek kerülésére én nagyon kérem, annál is inkább, mivel az élet ma a 19. század alkonyán nagyon követelő, csak is az boldogul, aki egyszerű s munkás, ki a szép, jó s igazat helyesen megítélni s felfogni képes. Nagysád művelt s tapontatos nő, tessék csak gyermekei nevrlését magyar szellemben vezetni, mivel ezt az idegen ajkú madameoktól hiába várja, ezek erre képtelenek. Szeretném folytatni a fejtegetést, de nagysád figyelmét nem akarom kimeríteni. Köszönöm uram, nagyon lekötelezne, ha mielőbb • jelentésével szerencséltetne s felvilágosítását folytatnó. Rövidesen asszonyom! Kezeit csókolom, a viszontlátásig! Balassa Banö. Á zalame

gyei gazdasagi egyesület hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesületnek Keszthelyen. 1884-ik évi julius fi-án tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők Háczky Kálmán elnök, Bálás Árpád, Bogyay Máté, llensch Árpái, Soós Pongrácz, Bessenyey Ernő, Iiaranyay Ödön, Koller Ferenc, Koller István, Szily üezső, ifj. Háczky Kálmán, Somsich Lőrinc, Höhn Frigyes, Galba Károly, Kiss József, Br. Putheány Géza, Svastits Gyula, Trsztyánszky Lajos, Botka János, ifjú Rajky Lajos, Göde Lajos, Szigethy Antal egyesületi tagok, ez utóbbi ugy is mint jegyző. Elnök úr örömmel üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat, megemlítvén, hogy a mai napra egy behívott igazgató válatztmányi ülés azon okból nem tartathatott meg, mert a t. tagok csak a közgyűlésre kitűzött óra előtt kevés idővel jelentek meg, a közgyűlést megnyitotta, melyen következő tárgyak vétettek fel s intéztettek el. 40. 199. 230. 233. 236. A következő urak u. in. Karczas; István urodalcS mi haszonbérlő, Guttmann S. II., Hirschler Ede, Szommer Miksa, Szommer Sándor kereskedők, Somsich Lőrinc földbirtokos nagy-kanizsai, Tolnay Tivadar földbirtokos görbői, — Steril Ignác bérlő nyavaládi, Kohn Móric, Kohn Henrik bérlők gógánfai lakósok jelentkezésük folytán az 1884-ik évi január 1-től számított, időszakkal az egyesület rendes tagjaiul felvétettek, részükre a felvételi okirat, az alapszabályok, a szőlészeti pályamunka s tűzkár biztosítási díjleengedési jegyzék egy példánya megküldetni, erről az öt forint rendes tagsági é\ i díjnak bevételezése végett, mely pósta utalványnyal i* beküldhető, Hauty Károly egyesületi pénztárnok úr Zala-Egerszegcn, ugy a „Zalamegye" ci mű lap szerkesztője az „Értesítő" megküldése végett, valamint az első magyar általános biztosító társaság soproni főügynöksége jelen végzéssel értesíttetni határoztatott. 41./237. 234. Az 1884ik évi május hó 6-án tartott közgyűlés 28/188—1884. számú végzése folytán az 1884-ik évi október hó í>. 6. 7-ik napjain Zala-Egerszegen tartandó megyei gazdasági s kerti termény, ugy gyümölcs, szőlő és borkiállításon bemutatandó tárgyakra a bíráló bízott ság tagjaiul választattak: 1. Mezőgazdasági terményekre : Bálás Árpád, Baranyay Ödön, (léckor Antal, Csertán László, Farkas József, Henscli Árpád, Karczag Béla, Kollár János, Koller István, Modrovits Gergeh Skublits Jenő. Szekeres József, Szily Dezső. Szűcs István urak. II. Kerti terményekre: Ambrus Mihály, Bessenyey György, Koller Ferenc, Korsehmáros Nej). János, Königmayer János, Skublics Zsigmond urak. III. Gyümölcsre: Csertán Károly, Fabjanits Gyula, Skublits Sándor. Talabér Zsigmond, Villási Pál urak IV. Szőlő- és borinrálátra : Bogyay Máté, Usanády Gusztáv, Dervarits Ákos, Isoó Alajos, Nedeczky Jenő, Br. Putheány Géza, Sövegjártó Lajos, Skublics Gyula, Svastits Gyula, Tarányi Ferenc, Trsztyánszky Lajos urak oly kijelentéssel, hogy a kiállításra megjelenendő vidéki vendégeket, kik a bírálatban í' szive.s részvételre ezennel felkéretnek, a bizottságokba meghívni szíveskedjenek. Ez alkalommal egyszersmind a kiállításon szőlő- és kertmivelési és kertészeti eszközöknek kiállíthatása bemutatásra elfogadása elfogadtatott, mi a kibocsátandó értesítésekben felveendő s közzéteendő leend. Minthogy pedig nem csak a hazai, de főkép a megyei bortermelő közönség érdeke igényli, hogy ugy mennyiség, mint minőség tekintetében egyik első rangú bortermelő megyénknek terményei mennyiség- s minőségre nézve az 1885-ik évi országos kiállításon méltóan képviselve legyenek, a közgyűlés elhatározta, hogy a f. é. május 4-iki közgyűlés 2!-* 188 sz. végzésére is tekintettel egy együttes borkiállítinányt mutat be az esetben, ha a kellő mennyiség s minőség a t. bortermelő közönség részéről felajánltatni fog, miért is a megyei bortermelő közönség a kibocsájtandó értesítésekkel felkéretni határoztatott, hogy nem csak saját érdeke szempontjából, hanem az országos kiállításon hazai bortebnelésünk minél fényesb állásának bemutatása végett hazafiságból is a gazdasági egyesületet támogatni s azon együttes kiállításra, melyet a gazdasági egyesület a bor anyagon kivül egyéb tekintetben rendezni szándékozik, becses bortermén vének kiállításra méltónak vélt mindegyik fajából háruiu 0*71 literes palacknyi mennyiséget felaján lani s ezen készségét f. 1884-ik évi szeptember hó 30ig az egyesületnek írásban tudomására hozni szive--kedjék. minthogy az ajánlatok számától fog függni, váljon az egyesület egy érdemes kiállítuiányt összeállíthat s bemutathat-e. Az egyesület ez által épen nem szándékozik azon termelőket, kik egyénileg kívánnak az országos kiállításon tényleg résztvenni, ezen dicséretes működésükben akadályozni, sőt a kiállítás hazafias és közgazdasági nagy horderejű cél ja tekintetéből ismételve felkéri őket, hogy szándékukat érvényesíteni s bejelentéseiket továbbítás végett Iliinél előbb beküldeni szíveskedjenek. Végre a titkár jelentése szerint szükséges Lés II. rendű dicsérő okleveleknek díszes alakban! elkészíttetésére elnök úr felhatahnaztatott, s az arra szükséglcndő összeg megszavaztatván, utalványozásával megbízatott. A megválasztott bírálóbizottsági tagok megbizatá sukról jelen végzés megküldésével értesíttetnek. (Folyt, köv.) Helyi, megyei és vegyes liirek. Állandó valasztmanyi ülés. A folyó évi szeptea bor hó 9-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésre az 1H85. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése folyó éri augusztus hó 25én, ugyan a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 4-én mindenkor délelőtti !• órakor Zala-Egerszegen a megyei szállásház termében fog megtartatni. —