Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-06 / 27. szám

Melléklet a ,.Zalamegye" 1884. 27-ik számához. hosszú során keresztül a népnevelés tövises pályáján működve jutottál eme polcra. Ebből magyarázható ki ama nemes hév és igazi lelkesedés, melylyel új pálvádon működtél. Ebben leli indokát azon szívélyes vonzalom, melylyel irántunk, tanítók iránt mindenkor viseltettél, a kik benned második atyánkat, mindenkor bölcs ta­nácsadónkat, igazi gyámolítónkat tiszteltük. Te a mi büszkeségünk valál! Mit szóljak rólad, mint családapáról'? Oh a gyász­baborult család szívszaggató fájdalma napnál fényeseb­ben tünteti elénk, hogy benned a gyengéden szerető férjet, a gyermekeit rajongásig szerető apát veszítették el, a ki élted legboldogabb és legvidámabb pillanatai közé számítottad, midőn hivatalos állásodból kifolyó kötelmeidnek teljesítése után fennmaradt idődet csalá­dodnak szentelhetted ! Mint honpolgár a tiszta becsületesség, a szeplőtlen jellem, a valódi igazságszeretet mintaképe gyanánt tün­dököltél. Edes volt előtted a közjó érdekében közremű­ködni. Dicsőén megfutott életpályádon fényesen bebizo­nyítottad, hogy az igaz űgy érdekében mily SZÍVÓS kitartással küzdöttél azon öntudattól vezéreltetve, hogy az igaszságot egy időre el lehet nyomni, de előbb vagy utóbb diadalt arat az és győzelemre jut. Rólad csakugyan elmondhatjuk amaz egyszerű, de inélv jelentőségű szavakat: „Ki szívben jó, ki lelké­ben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön hónát csak olyan lelheté! — Mint a zalamegyei általános tanítói testület egyik szerény tagja, e testület nevében vérző szívvel veszek tőled örök búcsút, mert mélyen érzem, mit veszítettünk mi Te Benned, mert jól tudom, mint feküdt sziveden megyénk tanügyének felvirágoztatása .s mily lázas te­vékenységgel működtél e magasztos cél keresztül vitelén ! Fájó szívvel rebegik el ajkaim a kebelrázó szava­kat.: Isten veled örökre! Legyen könnyű a föld sírod felett és becsülettel megfutott pályád jutalmául nyerd ott fenn el az égi babért. Isten veled!! Mint értesülünk, a megye tanítóinak körében mozga­lom tog legközelebb megindulni gyűlés eszközlése végett s a begyült összegen díszes síremléket fognak az elhunyt­nak állíttatni, ezzel akarván részben leróni a boldogult irányában tiszteletüket és szeretetüket. A boldogult a tanügy terén ép negyven éve mű­ködött s a központból megindult mozgalom folytán a járáskörök tavaszi gyűléseiken tanácskoztak a felett, hegy negyven éves tanítói jubileuma feletti örömüknek mint adjanak kifejezést V Fájdalom, a megye tanítósága ez örömünnepélyt nem rendezheti s e helyett a közgyűlésen emlékének áldoz > az emlékbeszéd elkészítésére a köz­pont részéről Udvardy Ignác z.-egerszegi polgári iskolai igazgató kéretett fel. A Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos „Értesítője" 187 1X84. Értesítés. Hogy a most említett cél úgy a kecskeméti euró­pai, valamint a több helyen felállított amerikai állami szőlőtelepek utján eléressék, az országos phylloxera bizottság meghallgatása után azon intézkedés tétetett, hogy az állami szőlőtelepekről fél árban kapjanak úgy európai, mint oltott amerikai venyigéket és azon terme­lők. kik egyrészt oly fajokat kérnek, a melyek az alább következő jegyzékben az illető vidékekre ajánltatnak és kik másrészt az új szőlőtelepítését okszerűen, vagyis a következő feltételek mellett kötelezik magukat eszkö­zölni. Ugyanis, mint az már fentebb is említve volt, a vidéknek leginkább megfelelő szőlőfajok helyes megvá­lasztása, a beültetendő talaj célszerű elkészítése és for­gatása (rigolozás), a fájok külön táblákra való ültetése, célszerű sor- és tőketávolság által szem előtt tartatva a franciák által ajánlott hármas kötés rendszerét; ott, hol szükséges, partfalazások, vizvezető és serpentin-utak al­kalmazása s végre ott, hol az lehetséges, ekével való művelés által. Ezen fajjegyzék használatánál a következő fontos észrevételek veendők figyelembe. Miután a „Sárfehér", „Bálint" „Fiigér", „Gohér" és „vörös-dinka" szőlőfajok, mint az minden szőlőbirto­kos előtt eléggé ismeretes, tiszta fajtáblákba ültetve, virágzáskor rúgnak ; ezek csakis vegyesen, vagyis va­lamely más fajjal keverve ültetendők. Ily, a fentebb említett fajokkal együttes ültetésre alkalmas fajok a jegyzékben vidékenkint megnevezvék. A „Rakszőlő", „Furmint" és „kadarká"-val együtt ta­pasztalás szerint e fajták virágzása tökéletesen jól fo­lyik le. A „Carbenet", „Sauvignon", „Rajnai rizling", „Tramini", „Merlot". „Veltelini" és „Sylvani" jobb, erőteljesebb talajt s hosszú művelés módot igényelnek. A „Oporto" korai érése s szines bora miatt igen ajánlható bőtermó' fekete faj: de külön táblákba ülte­tendő s nem szabad túlélni engedni, mert ez esetben savtartalma igen csekély leend s bora a keseredés betegségére hajlandó. Egyátalán azt tisztán magában borrá készíteni nem tanácsos, hanem mindig később érő fajok boraival kell, még pedig az első fejtés előtt ösz­szekeverni. A nmhjú fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur 57790 1883 sz. a. ezen egyesülethez a következő értesítést intézte : (Folytatás.) E tekintetben hazánk igen abnormális ampelogra­phiai viszonyokat tüntet fel. Ha mégis van egy-két borvidéknek kivételesen a maga legjobbnak tartott bor­faja; mégis a legtöbb borvidéken, még a kisebb termelő szőlőjében is egész gyűjteményét találjuk fel a legkü­lönbözőbb s gyakran a legroszabb és az illető borvidék jellegének egyáltalán megnem felelő szőlőfajoknak. < >ly borvidék, melyen egy-egy holdnyi szőlőterü­leten legalább is 10—15 szőlőfaj nem műveltetnék egyátalán alig létezik. Nem kell hosszasabban indokolnunk azt, hogy eny­nyi szőlőfaj mellett egyenlő jellegű s hasonló minőségű bort szűrni lehetetlenség, miután hol az egyik, hol pedig a másik szőlőfaj termése gyakorol főbefolyást a bor minőségére s így az évről évre változó lesz. E mellett igen meg van nehezítve a borok kiegyenlítése házasítás (coupage) utján is, mert ily heterogén anyaggal egy normális középanyagot előállítani még mesterkélés utján sem szokott sikerülni. Vannak ezen kivül oly borvidékek is, hol az égalji viszonyokhoz a termőföld fekvése és a talaj minőségéhez képest épen nem azon fajták választattak ki a terme­lésre, a melyek oda célszerűek és megfelelőek lennének. Hazai bortermelésünknek -mint Európa többi bor­termelő államaéit is - a phylloxera végpusztítással fenyegeti s pár évtized alatt Magyaroszág borászati tér­képe, statistikája nagy változásokon fog keresztül menni, mert a inig egyrészt homok területein ken, azok immunus sajátsága miatt igen sok újszőlo fog telepíttetni, addig másrészt jelesebb hegyeinken az eddigi szőlők csak gyé­rítéssel lesznek művelhetők, - vagy pedig, a hol ez költségesnek fog bizonyulni, csakis amerikai ellenálló szőlőfajták művelése által fognak birtokosaink borterme­léssel foglalkozhatni. A közvetlenül bortermelésre alkalmas amerikai szőlőfajok legnagyobb része oly közönséges bort szol­gáltat, hogy jelesebb, typicus és már is hirnévre vergő­dött borainkat épen nem pótolhatják, s igy kénytelenek lesznek a termelők ellenálló amerikai fajokat jelenlegi fajainkkal beoltani. A kormány segédkezet kívánván nyújtani a termelőknek, készséggel fog gondoskodni, hogy ilv benemesített ellenálló gyökeres venyigék, valamint phylloxera mentes helyen termelt európai vesszők is az állami intézetek és telepekről jutányosán beszerezhetők legyenek. Minthogy azonban annyi szőlőfaj oltása és isko­lázása, a mennyi jelenleg az ország összes borvidékén műveltetik, majdnem physikai lehetetlenség, de másrészt borjellegeink megállapítása, illetőleg azok fentartására nézve a legkevésbbé kívánatos is, miért is már ezen ok­ból is égető szükséggé vált minden egyes vidéken a legjobb és legajánlatosabb szőlőfajok kiválasztása. A „mézes-fehér", valamint „semendr fehér" szőlőfajok nyálkás, húsos bogyójuknál fogva (ez utóbbi tartóságánál fogva is), asztali (csemege) s kiviteli célra inkább lévén alkalmatos, mint bortermelésre, a bórfajok közül mellőztettek. Csemege- s kiviteli szőlőül egyáltalán ajánlhatók minden vidékre a következő fajok: I. Korai használatra. Madelaine, Augevine, Madelaine-Royal, Précoce de Maiingre, Chaselas blanc Oroquant, Chasselas rougé és Ch. rouge-royal, Passa Tutti, Augustana és Margita. Ezen fajok a Précoce kivételével mind hosszura műve lendők. II. Középidei használatra. Chasselas Napoleon, Grold'én Champion, Duc of Bue­cleuch, Muscat d'Alexandrie blanc, genuai zamatos, Muscat Frontignan, mézes-fehér. III. Téli eltevésre és késői kivitelre. Semendriai fehér, vörös dinka, malaga kék, da­maskosi sárga, smyrnai muskatály, halhólvag; fehér, piros és kék kecskecsöcsii. Jegyzéke azon szölőfajóknak, melyek a dunántuli kerület „Balaton melléke" és „Zala-Yas-Soprou" borvidékei számára te­nyésztésre legalkalmasabbak: Balaton mellékei: a) fehér bortermesztésre: Furmint*) (Szigeti) késői, csapos és hosszú, in. k. és kk., Lisztesfehér késői, rövid és csapos a és kk., Sárfehér középérő, rövid és csapos a. 1., kk., Olasz-Rizling középérő rövid, csap. és h., f és Íz., Slankamenka, késői rövid és csapos sík, k. és Íz., Sauvignon középérő hosszú és csapos m. 1. k. 8., 1., k. és k. kk. k. és kk., Semillion középérő hosszú és csapos, m. I. k. és kk. b) vörösbor termelésre: Kadarka késői rövid, csapos m. 1. k., kk. és Íz., Nagy-Burgundi korai, hosszú csapos f. s., k., kk., Oporto korai csapos, hosszú s. k., kk., Íz., Merlot korai höszú és csapos, a. 1. k., kk., Carbenet hosszú és csapos a. 1. k. kk., Malbec közép hosszú és csapos a. 1. k., kk. Verdot korai, hosszú és csapos a. 1. k. k., — ezen faj k isérlet tétel re aján lta t i k. Zala-Vas-Sopron vidéke, a) fehérbor tertermelésre. Furmint késői, csapos és hosszú m. 1., k. és kk., Olasz-Rizling középérő rövid és csap., h. f. s. k. és Íz., Slankamenka késői, rövid és csapos sík k., kk. és Íz., Kövi-Dinka késői rövid és csapos a. 1. k., kk. és Íz. Rakszőlő késői rövid m.l., k., kk. és Íz., Sauvignon kö zépérő hosszú és csapos m. 1. k. és kk., Semillon közép­érő hosszú és csapos m. 1.. k. és kk. b) vörösbor termelésre. Kadarka késői rövid, csapos m. 1. k., kk. és Íz., Nagy-Burgundi korai hosszú, csapos f. s. k., kk., Car­benet korai, hosszú és csaposa. I., k.. kk., Oporto korai csapos hosszú s. k., kk., Íz., Merlot korai hosszú és csa­pos a. 1. k., kk. Verdot korai hosszú és csapos a. I., k. és kk. — ezen faj kisérlettételre ajánltatik. Közli: Szigethy Antal m k. titkár. 204.-1884. Értesítés. Az 1885-ik évben Budapesten tartandó általános országos kiállítás soproni kerületi bizottságának 524 84. sz. a. kelt értesítése szerint az országos bizottság pénz­*) Rövidítések magyarázata : Fensik; f. s. Magas lejtőim. 1. Alantabb lejtó—a. 1 Sik-S. Kötött—k. Közép kötött—kk. Laza^lz. kezelészeti szabályzata értelmében a térdíjaknak besze­désével a „magyar országos bank" bízatott meg. A bejelentések elfogadása alkalmával fizetendő térdíjak egy harmadrészének behajtását illetőleg a kö­vetkezők szolgálnak zsinórmértékül: Minden egyes bejelentő ugyanakkor, midőn beje­lentése az országos bizottság által elfogadtatik, erről kü­lön levélben értesítve lesz, egyszersmind telliivatik, hogy a térdíj 1 .-ad részét a magyar országos banknál, mint a kiállítás pénzkezelésével megbízott intézetnél haladék­talanul tizesse be, mely fizetése ellenében a nevezett bank a bejelentő ívnek elfogadási igazolványnyal ellátott egyik példányát s ezenkivül részére szabályszerű nyug­tát is tog kiszolgáltatni. Egyúttal arra is figyelmeztetve lesznek a kiállítók, hogy az esetben, ha akár közvetlenül, akár a részükre küldött póstautalvány közvetítésével a térdíj 1 . részét 14 nap alatt befizetni elmulasztanák, az országos bank részvény társulat a mulasztó kiállító költségén lesz kény­telen a kérdéses összeget postai megbízás utján be­hajtani. 198.-1884. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank Budapes­ten ajánlja árúosztályát, mely olcsó jutalék mellett a közraktárakban elhelyezve levő árúk bizományi eladá­sával és azokra való előlegezéssel foglalkozik. De nemcsak a közraktárakba tényleg beküldött árúkra nyújt olcsó kamatú előleget, hanem hitelbe ré­szesíti ma már a reménybeli termést is oly esetekben, midőn a termelő részéről reális biztosíték forog tenn az általa igénybe venni szándékolt terményhitelnek pontos fedezésére. E hitel alapját a termelő részéről a kölcsön­összeg arányában megszabandó termény-mennyiségnek bizományi eladásra való lekötése képezi. E tárgyban hozzá intézendő levelek mindenkor a „Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank árú osztályának Budapesten" címzendők, mely szó- vagy Írásbeli felvilá­gosítással mindig a legnagyobb készséggel szolgál. 222.—1884. Értesítés. Az 1885-ik évi budapesti kiállításon a hazai mag­vak kiállítására szükséges üvegedények beszerzése te­kintetében az országos bizottság az „első magyar üveg­gyár részvénytársaságnak" a külföldi magvak kiál­lítására szükséges üvegedények beszerzése tekintetében pedig Giergl Henriknek ajánlatait fogadta el, mely üveg­edényeket nevezett cégek a megállapított árakon szál­lítják, kívánatra azomban ugyanazon árakon azok be­szerzése iránt az országos bizottság is intézkedik. 1. üvegedények ára hazai magvak kiállítására dara­bonként : 1 frt 25 kr., 1 frt 35 kr. II. Üvegedények ára — átlyukasztással értve — kül­földi magvak kiállítására: 1 frt 60. 1 frt 70 kr. 221.—1884. Az országos borászati kormánybiztosság 1516 84. sz. megkeresése folytán figyelmeztetnek mindazon bor­termelők, kik az országos központi mintapince intéz­mény előnyeit élvezni és borkészletüket a pinceszabály ­zat §-ai rendeletéhez alkalmazva beküldeni hajlandók, hogy a borminták részére régebben megállapított 1 1 deciliteres fehér színű palackokat használni s mindegyik fajú és minőségű borból legalább 2—2 mintát címlappal ellátva — melyen megjelelendő a bortermelő neve. la­kása, utolsó postája, a termelés éve és a borkészlet mennyisége — beküldeni szíveskedjenek. A szóban lévő palackok Kossuch János üveggyáros cégtől (vámház körút 6 sz.) darabonként dugóval együtt 5 krjával kap­hatók és kényelem tekintetéből a központi mintapinee kezelősége az esetleges szükséglet megrendelését szíve­sen eszközli. 209.—1884. Értesítés. Utalva az 1884-ik évi május hó 4-én tartott köz­gyűlésnek a „Zalamegye" cimű lap f. évi junius 15-én megjelent 24-ik, s a „Zalamegyei gazdasági egyesület értesítője" Illik számában közölt jegyzőkönyve 38 186 száma alatt foglalt intézkedéseire, értesíttetik a t. kö­zönség, miszerint az „Állattenyésztők Kalauza" cimű mű, mely az ország állattenyésztési állapotát ismerteti, egy forintnak az egyesülethez beküldése mellett a meg­rendelőnek bérmentesen megküldetik. Ezen mű könyvárusi uton két forintért szerezhető meg. Zala-Egerszeg, 1884. junius 25. Szigethy Antal s. k. titkár. 225.—1884. Értesítés és felhívás. Az 1885-iki orsz. kiállítás alkalmával az országos tejgazdasági felügyelőség részéről: I. egy állandó tejgazdasági gép és eszközkiállítás. II. egy szeptember 10—20-ig tartó időleges tejter­mékkiállítás. III. honi vaj és sajtnemek állandó mintagviijteniénye (egyúttal elárúsítási és kóstoló-csarnok) fog ren­deztetni. A térdíj az I. alatt felsorolt kiállításnál 8 frt Q méterenként," a II. alatt felsoroltnál 2 frt Q méteren­ként. a III. alatt említett kiállításnál, melyben a kiállí­tott termékek eladás tárgyát képezik és a kiállítónak azok folytonos megújításáról kell gondoskodnia. 25 frt r méterenként. A termékek kiállítói ezen III. alatt említett tej­termékek állandó mintacsarnokára különösen figyelmez­tetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom