Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)
1884-12-28 / 52. szám
köttetésije hozni, ez által a megye székhelyére a közlekedést megkönnyíteni és a tetemes erdőséggel biró Zala-Váliezka, valamint a többi számos mellékvölgyek terményeinek kihasználását előmozdítani. A nagyméltóságú közmunka- és közlekedési m. kir. minisztérium által az 1883-ik évi augusztus hó 3-án 26094. szám alatt ezen vasút vonalra az előmunkálati engedély egv évre megadatván, a tervezet a megkeresett es. és kir. szab. déli vaspályatársaság által önköltségi áron az érdekeltségi értekezlet által ki jelelt nyom alapján már kidolgoztatott s az érdekeltségi kör végrehajtó bizottságának már átadatott. Ezen tervezeti előmunkálatok eddigi költsége 992 frt 62 kr. összeget tévén, ezt ZalaEgerszeg város előlegezve kifizette. Ezen tervezet szerint a szabványos nyomtávval biró Zala-Egerszeg-Szent-Iváni helyi érdekű másodrendű vasút a déli vaspálya szentiváui állomásának északi végétől kiindulva, a Zala folyó balpartján vonul Pozva, Nekeresdi major, és Kaszaháza alatt Zala-Egerszegre, miután a Zala jobb partján a nyom vezetése, Szent-Iván állomásba való betorkolás, és a Zaláig lenyúló meredek hegylejtők miatt nem volt ajánlatos s csak aránytalanul tetemesb költséggel lenne kivihető. Kaszaházától kezdve a nyom átlépi a Zala völgyet és ezen folyót egy 30000 forinttal előirányzott, 120 meter hosszú tahiddal hidalja át; a Zala-Egerszegről Csács felé vezető útnál ' o o ismét eléri a terepet s a tervezet szerint a város déli végén közvetlen délnek fordulna, majdnem párhuzamosan a Bakk felé vezető úttal. Az állomás telep, melynek hossza tekintettel egy fejállomásbani forgalmi kezelésre 500 meterrel vétetett fel. itt terveztetett elhelyeztetni, s akkor a vasút építési hossza a szent-iváni vasúti állomásból való kiágazásától egészen a zalaO O egerszegi fejállomásig 8-9 kilometer, — szentiváni felvételi épület közepétől a zala-egerszegi fejállomás végéig 9'03 km. — illetőleg a felvételi épületek közepétől közepéig 8*79 km. lenne. A 8-9 km. hosszú pályavonal, az állomástelep kiépítési, felszerelési összes költségei 329100 forintban számíttatván ki. kilométerenként 36940 forintba kerülne. Tekintve, hogy ha az állomástelep a tervezetnek megfelelőleg itt helyeztetnék el, a felvételi épület a várostól majdnem 1 kmnyi távolságra lenne, mely körülmény azon célt. a mely az állomástelepnek Zala-Egerszcg közvetlen közelében leendő elhelyezésére nézve szem előtt lebegett, részben meghiúsítaná, az érdekeltség értekezlete ugy határozta, hogy az állomástelep Zala-Egerszeg városának keleti részén, mint a pályavonal a Zala-Egerszegről Csács felé vezető Némelyiknek ez az adója többre ment annál, mint a mennyit az államnak kellett fizetnie. — Szegény anyám, hogy a besorozás eló'l megmentsen, rendes havi tiz frtot fizetett a kis káplárnak s egyszer a midó'n nem volt pénz, egy kedves gyémántos gyűrűjét húzta le az ujjáról. Es jaj volt annak, a ki megtagadta a rája kivetett adót. — Börtön, pénzbüntetés várt arra, ha olyan ártatlan volt is, mint a ma született gyerek. — Panaszra menni pedig épen nem lehetett, ki merte volna a hatalmas Úrban kegyencét bepanaszolni! De külömbeu is óvatos volt a ravasz mindig négy szem közt, tanú nélkül végezte üzleteit. Képzelhetni hát a város elkeseredését e szemtelen és kielégíthetetlen zsarolások felett! Ha a magyar ember orgyilkos tudna lenni, bi zonyára százszor is agyon ütötték volna ! — De egyszer mégis megkapta a magáét, és pedig épen karácsony estéjén 1852-ben. Valami elkeseredett emberek, kik — azt még ma sem tudja senki — módot találtak kicsalni őt a város sétányára. Itt megragadták, száját betömték s azután lekapva lábáról, olyan olvasatlan huszonötöt mértek rá, hogy hetekig sántikálva járt az utcákon. — Es csodálatos, ennek az exekutió nak mily gyors hire futamodott a városban. Másnap reggel már minden ember tudta és mindenki megelégedve, örömmel vette hirét! Az emberek ha találkoztak, csak úgy kacsintottak egymásnak a szemébe, mert szólni s a dologról beszélni, nagyon veszedelmes lett volna. De azért mindenki tudta, hogy mit jelent ez a kacsin tás! I gy örült neki mindenki, hogy egy napra felderült u szomorú város. — Ez volt Kolozsvár krisztkindlije 1852-ben, ez az olvasatlan huszonöt. — Es a legkomikusabb az volt a dologban, hogy a kis káplár ágy viselte magát, mintha semmi sem történt volna. Hallgatott mint a nyúl, nem panaszolta és nem fürkészte a dolgot; viselte'békében, a mit kapott! Hogy mi lett később belőle, azt biztosan senki sem tudja. A legenda azt regéli, hogy mikor már jól tele szívta magát, Kolozsvárt oda hagyta, rablók támadták meg s elszedték tőle az összezsarolt pénzt, a mely 40—öt) ezer forintra rúgott. Azt is beszélik, hogy e feletti kétségbeesésében még az nap felkötötte magát. Meglehet, mert azóta nem látta többé senki! Balázs Sándor. utat színben átszeli s a terepet eléri, az úgynevezett „Pap-utca" mögött helyeztessék el. Ez által a pálva kiépítési hossza majdnem egv kilométerrel rövidebb lévén, az összes költség kerekszániban 300000 írtban azaz háromszázezer forintban vétethetik fel. E helyi érdekű vasút az 1880. XXXI. t. | c. alapján s ez által engedélyezett kedvezmények segélyével — a törvényszerű feltételek teljesülése után alakítandó részvénytársaság által szándékoltatik létesíttetni akkép, hogy a 300000 írtban előirányzott alaptőke 2 , részben 12000 frt erejéig 12Ö0 darab egy száz forintos törzsrészvény — 1 -, részben 180000 forint erejéig elsőbbségi részvények utján szereztessék be. Zala-Egerszeg város saját, ugy a vidék jól felfogott jövője érdekéből képviselő testülete által kötelezőleg elhatározta, hogy az alaptőkéhez leendő befizetés végett 60000 frt azaz hatvanezer forint készpénz összeg erejéig törzsrészvényeket elfogad. Minthogy az 1880. XXXI. t. c. 13. §-a értelmében a részvénytársaság csak akkor alakulhat meg, mint ilyen az alapszabályokat a kereskedelmi czégjegyzékbe csak akkor jegyeztetheti be, és az elsőbbségi részvényeket csak akkor bocsájthatja ki. ha a törzsrészvénytőkének 30% (harminc százaléka) készpénzben befizettetett: mindenek előtt szükséges, hogy a 120000 frt törzsrészvény tőke a Zala-Egerszeg város által már elfogadott 60000 forinton felül még hiányzó 60000 frt erejéig 600 darab egy száz forintról szóló törzsrészvény elfogadásával kiegészíttessék s ez kötelező aláírással biztosíttassék. Amint a 120000 frt törzsrészvénytőke ilvképen biztosítva leend s a 180000 forintnak elsőbbségi részvények utján beszerezhetése végett teendő lépések eredményre vezetnek, az építési engedélyért a kérvény a mngú közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumhoz beadatni s részvénytársaság alakítása kérelmeztetni fog. Ezek bekövetkeztével a részvénytársaság megalakulhatása végett minden egyes aláirt törzsrészvényre névértékének 30%-ka Zala-Egerszegen az engedélyesek által kijelelendő, a „Zalamegye" czimű lapban közzéteendő helyen, megnevezendő személynél s kitűzendő határidőig a többi pedig az alapszabályok értelmében ugyan Zala-Egerszegen befizetendő leend. o O Ezek folytán alólirottak, mint az érdekeltek értekezlete által választott bizottságból kiküldött végrehajtó bizottság tagjai, felkérjük a t. közönséget. hogy ezen nagy horderejű Zala-EgerszegSzent-Iváni helye érdekű vasút létesítéséhez törzsrészvénvek elfogadásával s aláírásával, melynek idejéül 1885-ik évi mártius hó 1-sője tűzetik ki. — hozzájárulni szíveskedjék. Kelt Zala-Eerszegen, 1884-ik évi december hó 13-án. A végrehajtó bizottság tagjai: Háczky Kálmán m. k. elnök (Z.-Egerszeg és Csabrendek), id. Czinder István m. k. városbiró (Zala-Egerszeg), Skublics Jenőm. k. (Z.-Egerszeg és Döbréte), Skublics István m. k. (Bessenyő), Szigethy Antid m. k. köz- és váltó ügyvéd (Zala-Egerszeg), Arvay István m. k. urodalmi jogtanácsos (ZalaEgerszeg), Dr. Czinder István m. k. köz- és váltó ügyvéd (Zala-Egerszeg), Kaiser József m. k. (Zala-Egerszeg és Bécs), mindannyian zalamegyei birtokosok. Zala/negye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak- 1885. évre szóló megállapított névjegyzéke. Gr. Festetics Jenő, Gr. Festetics Tasziló, Modrovits Gergely, Karczag István, Karczag Béla, Simon Zsigmond, Landauer Horác, Inkey László, Skublics Sándor, Etl István, Koller István, Tarányi Ferenc, Oltay Guido, ('lement Lipót, Bogyay István, Hanny Andor, Hanny Imre, Erdélyi Mihály, Barcza Sándor, Töreky Aladár, Dr. Friedman Bernát, Blumm József, Hertelendy Ferenc, Csutor Imre, Gr. Deyin Nándor, Nóvák Ferenc, Fürst Benedek, Talabér Zsigmond, Dr. Gyömörey Vince, Kaiser József, Szij Sándor, Glavina Lajos, flirschman Leo, Honig Dávid, Dobrin Benó, Bedekovics Kálmán, Farkas József, Tóth Lajos, Dr. Horváth Károly, Csöndes József, Br. Putheány Géza, Ambrus Mihály, Tolnay Károly, Sélley László, Bessenyey Ernő, Isóó Ferenc, Vraua.Frigyes, Peczek György, Kollár János, Csertán Károly, Babóehay György, Lázár Bernát, Hetyey Károly, Isóó Alajos, Skublics Gyula, Molnár István, Takáts Jenő, Matasovits István, Csigó Pál, Báronyi Ede, Báronyi Benedek, Guttman Henrik, Guttman Vilmos, Pulay Zsigmond, Skublics László, Friss Lipót, Beeker Antal, Skublics István, Lövinger Izrael. Oszterhuber Lajos, Szele Ignác, Müller Emánuel, Hirschl Ede, Neuman Mór, Csertán László, Köves Péter, Köves János, Ifj. Rajky Lajos, Graner Jakab, Merkly Antal, Veiszer József, Rosenberg Izrael, Cseszuák János, Fábiánics Ignác, Bogyay Máté, Schiuidt Emil, Csigó István, Dr. Krasoveez Ignác, Oszterhuber László, Kozáry Aurél, Nagy Károly, Blau Pál, Sax Arnold, Pámer Antal, Háczky Kálmán, Kisfaludy Sándor, Breier Ignác, Eitner Sándor, Konkoly Ambrus, Königmayer János, Szukits Sándor, Plihál Ferenc, Fischer Dávid, Dervarics János, Leppen Alajos, Lesz ner Ferenc, Thassy Lajos, Saáry István, Eperjessy Sándor, Gadó Mátyás, Dervarics Akos, Takács Alajos, Miltényi József, Perlaky Gábor, Szakmáry József, Lázár Farkas, Bezerédy Sándor, Szily Dezső, Ebenspanger Lipót, Stern Farkas, Kiss József, Mayer Sándor, Skublics Jenő, Hertelendy József, Vagner Károly, Ru zsics Károly, Molnár Antal, Baán Kálmán, Baranyav Ödön, Petraesek János, Stolczer László, Skublics Zsigmond, Szabó Imre, Senk János, Dr. Berger Ignác, Laskay Ferenc, Ádám Antal, ltj. Reisl Vencel, Tokési Lajos, Dr. Szekeres József, Breier Gyula, Botka László, Steril J. Mór, Nunkovics Vilmos, Kellet- Ignác, Tamás Adám, Sleifer Sándor, ()rosz Pál, Arvay István, Közlik János, Dukasz Sándor, Krosetz János, Svarcz Samu, Neuman Miksa, Szirtéi György, Szigethy Antal, Fesselhoffer József, Babos Károly, Fehér József, Hitler Éliás, Botka János, Berger János, Velis József, Balogh Antal Hajdinyák Gargely, Bosehán Gyula, Grósz Miksa, Külley József, Dr. Poláesek Arnold, Hoffmau Adolf, Kiss János, Nusal János, Csaby Lajos, Strem Vilmos, Pecsornik István, Fogler József, Guttman Lázár, Thassy Imre, Khon Gáspár, Kollay Jeromos, Dr. Horváth Antal, Hegedűs Károly, Tersánszky József, Giiusberger Lázár, Hencz Antal, Svastits Elek, Hajmásy János, Berger Jakab, Sipos Károly, Farkas Ferenc, Mojzer József, Récsei József, Liehter Lipót, Haba József, Remete Sándor, Jagasics Sándor. Tamás Ferenc, Petla novics Mihály, Nagy József, Forintos Kálmán, Páskeez Miksa, Vidor Samu, Babos Péter, Vésey László, Leng Henrik, Fábiánics Gyula, Deák Mihály, Eibersütz Jakab, Ujváry Illés, Bakó Samu, Kónyáry Mihály, Cseh László, Marton Márton, Bettelheiiu Samu, Szigricz Róbert, Tomka Endre, Sóloniy Lipót, Paar István, Veit ner Adolf, Veisz László, Vértessy Iván, llandler István, Hauser János, Sercz Albert, Berényi József, Gyömörey Gáspár, Veisz Albert, Hoehsinger Sándor, Lázár Ignác Sándor, Laskovics Ferenc, Kondor Ferenc, Dr. Grauer Mihály, Dr. Sreier Lajos, Grünbaum Ferenc, Smodics Elek, Berger Adolf, Salamon Márton, Lövinger Ignác, Román Dániel, Berger Henrik, Balaton József, Sönfeld Miksa, Svastits Károly, Vettendorfer Dávid, Szabó János, Nagy Pál, Györffy Dániel, Hőhn Frigyes, Volt Sándor, Tislér József, Rósás Mihály, Kováts János, Trstyánszky Lajos, Bogyay Kálmán, Soós Kálmán, Marton Gáspár, Rosenfeld Adolf, Koeniezer Alfréd, Goldman Jakab, Rácz Antal, Iliibner József, Brükner Miksa, Csepely László, Lázár L. Lipót, Ziegler Kálmán, Fischer László, Vesel Simon, Böhm Frigyes, Olop Samu, Csepely Károly, Papp Károly, Stern Ignác, Nusi Mátyás, Cságoli József, Grünhut Fülöp, Griinhut Alfréd, Neuman József, Mayer Salamon, Prev György, Dr. Takács János, Tódor József, Molnár Pál, Sercz Albert, Donneberg Jakab, Id. Reisehl Vencel, Czigány Károly, Baneli Sándor, Reule Ede, Illadni József, Veiszmayer Mór, Rajky Lajos, Mandler Zsigmond, Vueskics János, Veltner Jakab, Gordignáni Ferenc, Hertelendy Béla, Leszner Henrik, Fürst Alajos, Szüts István. — Póttagok : Fischli Mátyás, Eisinger Henrich, Knorczer Frigyes, Grunner György, Pollák Lázár, Ebenspanger Leo, Geischliger József, Kilik Ferenc, Katona István, Simon Gábor. Zalamegyei yazdasagi egyesület hivatolos értesítője. J e I e n t e s a Keszthelyen 1884. szeptember 25-én országos vásár alkalmával tartott szarvasmarha tenyészállat díjazásról. Ezen díjazás nem volt egészen eredménytelen, mint a megelőző, a mennyiben 5 pályázó jelentkezett nevezetesen : I. kisebb gazdák közül kiállított: 1. Németh Ferenc v.-laki füldmives 3 üszőt 2. ör. Pap József sármelléki „ 2 „ 3. Lucz János „ „ 1 „ 4. Vörös György keszthelyi „ 1 „ II. nagyobb birtokosok közül kiállított a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet gazdasága sziementhali növendék állatokat. A díjazás eredménye következő: A kisebb gazdák részéről kiállított állatok közül egy sem találtatott méltónak az első díjra, mivel ugy tartás, mint tenyésztés tekintetében kifogás alá estek. 2-ik díjat (2 aranyat) nyert Németh Ferenc v.-laki gazda egy két éves magyar fajtájú üszőért. 3-ik díjat (1 aranyat) nyert ugyancsak Németh Ferenc v. laki gazda egy 3 éves magyar fajtájú üszőért. Szintén 3-ik díjra érdemeltetett egy Vörös György keszthelyi lakós által kiállított magyar fajtájú 2 1 2 éves üsző. Ellenben a Pap József és Lucz János által kiállított üszők oly hiáuyos testalkottal birtak és oly csekély gondozást árultak el, mihez járul, hogy fajtájuk sem tiszta volt, hogy díjazás általi kitüntetésekről szó sem lehetett. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet részéről kiállított siemonthali tenyész állatok nevezetesen 2 db. egy éves bika és 2 db. két éves üsző, ugy testalkat, mint tartás és gondozás tekintetében kifogástalanoknak találtatván, egy első rendű dicsérő oklevél által tüntettettek ki. Keszthelyen 18S4. évi szeptember hó 25-én. Koller Ferenc ui. k. mint kiküldött tag, Kiss József m. k. mint kiküldött tag, Bogyuy Máté megbízásából Hensch Árpád m. k. bíráló tag. Jegyzőkönyv. belvétetett a Keszthely vidéki gazdakör által 1884. évi szeptember hó 29-én Keszthelyen tartott közgyűlésén. Jelenvoltak Bogyay Máté elnöklete alatt dr. Csanády Gusztáv, Kiss József, Koller Ferenc, Kránitz Kúl-