Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-12-14 / 50. szám

A kaporuaki adóleszámolás és hegyvámügyben történt felszólalás alapján a kir. adófelügyelő úr megbízatott, hogy ez ügyben az iratok alapján a közigazgatási bizottság elé tüzetes jelentést tegyen. A kir." tanfelügyelő úr jelenti, hogy az ideiglenes iskolalátogatók első csoportja már kineveztetett, okmányaik kézbesíttettek s a szükséges instructiókkaí elláttattak. A balaton-edericsi és nemes-vitai zúgiskolák megszűntek. A meszesgyörki iskola hallatlan állapotát illetőleg az egyházi hatóságtól orvoslást kért. Jelentést tesz a zala-egerszegi felső leányiskola állapatáról, az almási iskola meglátogatásáról, az itteni és padári iskolaszékek szervezéséről. Feltünteti a nagykapornaki iskola eddigi pangásának okát. a kegyuraság és község közti súrlódások örvendetes megszűnését s dicsérettel emlékezik ft. Pécsy Arnold kormányzó úr abbeli Ígéretéről, hogy Kapornak anyagi viszonyaira való tekintetből hajlandó a leányok nevelése céljából a rend saját erejéből egy teljesen felszerelendő s később kisdedóvodával kibővítendő intézetet felállítani. Összegezi Nagy-Kanizsa város iskolaszékével tartott tanácskozásai eredményét; látogatását a polgári iskolában, a felső leányiskolában, a polgári iskolai tanítók által fentartott felsőbb leány tanfolyamban, az izr. elemi osztályokban, az izr. kereskedelmi iskolában s a városi kisdedóvodában. — A községi elemi iskolák túltömöttségéről beadott panasz folytán a kir. tanfelügyelő s a megyei főorvos urak a közigazgatási bizottságtól nyert megbízatásukhoz képest megtekintették a kétes osztályokat úgv a városban, mint a külső iskolákban. Nyugodt lélekkel jelenthetik kiküldöttek, hogy azon óriási gond és áldozat után, melyet Nagy-Kanizsa város gyermekei oktatására és nevelésére íordít. ezen város oly mérvű mulasztásaira, milyenekkel a közigazgatási bizottság előtt vádoltatott,— gondolni sem lehet. Tény, hogy egy osztály a belső és két osztály a külső elemi iskolában túltömött; de az is tény, hogy ezen túltömöttség tünetének jelentkezésével egyidejű a város abbeli buzgalma, hogy ezen szabályellenességnek akár új építkezés, akár a magas kormány esetleges támogatása által mielőbb vége vettessék. Tanfelügyelő úr kilátásba helyezte az iskolaszéknek, hogy ez ügyben teendő intézkedései úgy a közigazgatási bizottság részéről, valamint saját hatásköréből kifolyólag — legjobb támogatásban részesülendnek. Jelentése végén felemlíti, hogy a hivatalos évi jelentés zárlata után helyi intézeteinknek fogja beható figyelmét fordítani. A közigazgatási bizottság tanfelügyelő úr jelentését elismerőleg vette tudomásul. Kir. tangyelő úr beterjeszti az iskolátogatók harmadik csoportját. Kineveztetés végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztetik. (A névsor lapunk hírrovatában olvasható.) Pókafa község az iránti folyamodványa, hogy saját temetője kibővítése végett a temető közvetlen szomszédságában levő tanítói birtokból 600 öl területü földrészt megvehessen a tanítónak évenként fizetendő 6 frt 50 kr. kárpótlás mellett — a közigazgatási bizottság által helybenhagy atott. A gumiliczai és lippai községi birák a mulasztások első fokú birságát beszedni vonakodván, a járás szolgabirája felhivatik, hogy nevezett birákat a törvényszabta intézkedések szigorával kötelmük pontos teljesítésére hívja fel s eljárása eredményéről tegyen jelentést. A zala-egerszegi kereskedelmi kör folyamodványa, hogy az általa felállított alsó-fokú kereskedelmi iskola nyilvánossági joggal ruháztassék fel s az 188S- tanévre 155 frt államsegélyben részesíti essék, úgy szintén a tapolczai izr, hitközségnek 400 frt államsegélyért, az alsólendvai izr. hitközségnek 538 frt 80 kr. államsegélyért beterjesztett kérvényeik a közigazgatási bizottság részéről a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz pártolólag terjesztetnek fel. Nyirád községnek megengedte a közigazgatási bizottság, hogy az iskolai szükséglet fedezhetése végett magát, mint hitközség 5" o-os iskola adóval megadóztathatja. A stridói fára kérvényét, hogy az 1881. évtől fogva a fárabeli községeket ért csapások miatt az 5°o-os iskola adótól az 188

4 'a. tanévre felmentessenek, a közigazgatási bizottság pártolólag terjeszti fel a magas minisztériumhoz. Kir. tanfelügyelő úr felolvassa Kilbinger Sándor volt pötrétei róni. kath. tanító kérvényét. melyben állásából történt jogtalan elmozdítatása miatt támadt hátralékos fizetésének kiszolgáltatását kéri. Ez ügyben a járási szolgabiró felhivatik. hogy a pötrétei róni. kath. iskolaszék elnökének, Pötréte község elöljáróságának, nem külömben a tanítónak jelenlétében állapítsa meg nevezett tanító 1883. évi január l-től ugyanazon év junius végéig terjedő járandóságainak ki nem szolgáltatott hátralékait, azokat a végzéstől számított egy hó alatt hajtsa be, a behajtott összeget a tanítónak szolgáltassa ki és eljárása eredményéről tegyen jelentést. — Zalamegye felirata. B. Fehérváry Géza honvédelmi miniszterré tortént kineveztetését s a tárca vezetésének átvételét Zalamegye közönségével a következő, meleg hangon irt sorokban tudatta: „O császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi október hó 28 án kelt legfelsőbb elhatározásával engem magyar királyi honvédelmi miniszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, — e tárca vezetését a mai uapon átvettem. Hazafias s egyszersmind kellemes kötelességemnek ismerem, hogy e minőségemben a tekintetes megyei törvényhatóságot üdvözöljem, bizalommal felkérvén, hogy az állásommal járó nehéz és fontos feladataim sikeres megoldása körül e tisztelt törvényhatóság ne csak tör gok valának, s ha furcsának találta is hősünk büszkeségének ezen tárgyát, nem volt tisztában magával: váljon nem az-e a divatos és szép, a mi furcsa? Most azomban Krakchler Victor díjtalanul-fogalmazó-gyakornok-jelölt jelent meg a sétányon s kezében, mint diadalmi zászlót lobogtatta a „Ligetek I)alárá"-nak még nyomda festéktől nedves legújabb számát. Uraim és hölgyeim! kezdé e hosszú cimű ur —im hallják, mit énekel a „Ligetek Dalára." A közönség kíváncsian tolongott Krakchler köré, ki mint egy imperátor ugy állt a tömeg között és olvasta amint következik : - „Indián divat Nagy-Latyakon. Hurka Fgyed ur a helybeli societas kedvelt tagja nem rég Signor Parapelli cirkuszában a mombuti indusok főnökét látta kötélen táncolni, kinek érdekes öltözéke annyira megnyerte tetszését, hogy rögtön érintkezésbe tette magát szabójával és most sétányainkon a mombutok nemzeti palástjában mutatkozik. Megjegyezzük, hogy a mombutok felöltőiket oly szövetekből készíttetik, melyekkel mi hintóink belsejét szoktuk behuzatni. — Hir szerint Hurka Fgyed barátunk, ha ritka felöltőjét elnyűtte, annak rongyait a helybeli ethnographiai múzeumnak togja ajándékozni." Minden szem Egyedre irányult, s azután felzúgott a harsogó kacaj, melynek hallatára szegény barátunkat a szélhüdésnek egyik szelídebb neme környékezte. Végkép elkeseredve a világ tolyása felett, " galoppirozott Totyák Bernhard úrhoz, s oly rengeteg haraggal rivalt rá, hogy a derék képzőművész a cérnát ijedtében hajó-kötélnek nézte. - Barbár! — dühöngött Egyed — szerencsétlen kontár, ön engem a mombuto indíánusok nemzeti viseletével tett tönkre! Totyák ur, a mennyire tőle telett igyekezett vigasztalni a kétségbeesett lovagot, s végre meghozta azt az áldozatot, hogy fele árán visszavette a rendkiviili ruhadarabot, mely egészen ártatlanul valóságos forradalmat idézett elő Nagy-Latyak városában. Egyed könnyebült kebellel hagyta el magától felöltőjét, mely százmázsányi súlylyal nehezedett vállaira. Fülemüle megboszulta magát, még pedig csattanósan és fényesen. * * Kunigundát is szíven találta a csapás. — Mind a mellett, hogy ne érintse Girardin-nek az a híres mondása: „állandó a hűtlenségben", nem vetette meg hősíinket, ámbár e pillanattól kezdve Árpád ismét nyájasabb fogadtatásban részesült és Krisztián a lánglelkii trombitás nem hívta fel figyelmét minduntalan a hajnyírás és fodrászat remekeire. Fgy alkalommal szinházba vezette Egyed drága Kunigundáját. — pen „Liliomfi"-t adták elő, Sziglige tinek páratlan vígjátékát. — Szerelmeseink nagy mulatságra készültek, de fájdalom „ember tervez, Isten végez." Kellemti jelent meg a szinpadon. — A hóbortos, részeges sugó és — óh borzadály — rajta Egyed híres felöltője, —sőt a gaz szinész, ki Szellemfit személyesité, Egyed alakját és mozdulatait is utánozta és pedig oly híven, hogy a közönség feledve illemet, művészetet, mindent, „Hurka! Hurka!" kiáltásokban tört ki, azután felharsogott a falakat rengető kacaj. — Kunigunda elájult, Egyed menekült — s utaik örökre elváltak. Totyák Bernhard kezei tépték szét a rózsaláncokat, mert ő gyászos haszonlesésből Potyli Lumpomér színművész urnák adta el Hurka felöltőjét, ki azután Szellemű szerepében gyalázta azt meg a szinpadon. Hurka barátunk egy csapat gyolcsostót társaságában kivándorolt Amerikába, s ez időszerint a Csimborasszó tőszomszédságában üveget fuj. Kunigunda kisasszony elhatározta, hogy megboszulja Egyedet és férjhez ment Árpádhoz a lyra olvadékony emberéhez, s azután megszökött a nagy-latyaki koca-banda egyik vállalkozó kontorásával, — mert hiába Krisztián a lánglelkii trombitás a zene iránti elő| szeretetet jókor lelkébe ojtotta. — E pillanattól fogva a „Ligetek Dalára" egy uj rovatot nyitott, melynek címe: „A hűtelenhez !" vényes kötelességénél fogva, hanem hazafias készséggel ís támogatni sziveskedjék." Budapesten, 1884. évi október hó :30-án. Br. Fehérváriy Oéza s. k. Az ujonan kinevezett honvédelmi miniszternek e leirata a f. évi november hó 24-én tartott megyei törvényhatósági rendkívüli közgyűlésen felolvastatván, lelkes éljenzéssel fogadtatott s a kinevezés feletti őszinte örömének kifejezéseül a törvényhatósági közgyűlés elhatározta, hogy feliratilag üdvözli az uj minisztert, kinek, mint évek során keresztül páratlan buzgalmú államtitkárnak, honvédségünk szervezése körül már is elévülhetlen érdemei vannak. Azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy a megye üdvözlő feliratát egész terjedelmében közölhetjük: Nagyméltóságú miniszter úr! F. évi október hó 30-án 4461 eln. szám alatt kelt kegyes leiratát, mely szerint Ő császári és apostoli királyi Felsége által Nagyméltóságod honvédelmi m. kir. miuiszterré legkegyelmesebben kineveztetvén, e tárca vezetését átvenni méltóztatott — alulirott napon tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésünkben olvasván fel, midőn óhajtásunkkal találkozott ezen legfelsőbb kinevezés felett őszinte örömünket és Nagyméltóságodnak hazafiúi erényekben gazdag személye és bölcs kormányzata irányában, melyekkel a hazánk biztonságára nézve nagy fontosságú honvédségi intézmény fejlesztését már eddig is nagy mértékben előmozdította, — teljes buzgalmunkat, egyszersmind ennek hő érzelméből eredő tiszteletteljes üdvözletünket nyilvánítjuk: egyúttal készséggel biztosítjuk Nagy méltóságodat, hogy a honvédségnek magyar nemzeti szellemben való további tökélesbülésére irányuló törekvéseiben nemcsak kötelességszerüleg, hanem szeretett hazánk jól felfogott érdekéből is, szerény támogatásunkkal mindenkor teljes mértékben találkozand. Kelt Zalamegye közönségének Zala-Egerszegen 1884. évi november hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Svastits Benó s. k. alispán. A Zalamegyei yazdasagi eg

yesület hivatolos értesítője. Jegyzökönyve a „Zalamegyeigazdasági egyesület" Zala-Egerszegen, 1884. évi november hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésének. (Folytatás.) Megallapíttatott, hogy úgy a községek, valamint a magánosok az átveendő bikákról és azok átvételi áráról oly tartalmú elismervényt tartoznak kiadni, hogy kötelesek a terhükre esett vételi illetőleg átvételi összeget egy és fél év alatt három egyenlő féléves részletben Zala-Egerszegen az egyesület pénztárába befizetni. A nyugoti fajú bikáknak bevásárlásávál Skublics István úr, a magyar fajta bikák bevásárlásával Koller István és b. Putheáni Géza urak oly felkéréssel bizatnak meg, hogy a bikákat folyó évi december hótól elkezdve 1885. évi február hó végéig a közgyűlés jelen végzésétől minden eltérés nélkül megvenni szivesked jenek. A tiz darab bikának bevásárlására — darabját 250—300 frttal számítva — 2500 frttól 3000 frtig szükséges összegnek az egyesület pénztárából leendő utalvá nyozására Iíáczky Kálmán egyesületi ügyvezető elnök úr felhatalmaztatott s erről Hanty Károly pénztárnok úr is a 3000 frtnak a költségvetés tervezetbe felvétele végett értesíttetni határoztatott. 53/298 sz. Tehenek bevásárlása iránt intézkedés. Minthogy a jelesb tenyészanyag terjesztésére az anya állatok minősége lényeges körülményül szolgál, tett indítvány folytán elhatároztatott, hogy a gazdasági egye sülét jelentkező tagjai részére kivánatuk folytán teheneket is bevásárol, a végre, hogy azokat a vételár, úgy a beszerzési, szállítási s ezekkel kapcsolatos összes költségek megtérítése mellett a jelentkezőnek átadja. Ezen vétel- és szállítás azonban a jelentkező kockázatára történik s a jelentkezett tag a bevásárlott teheneket az összes ár- és költségeknek megfizetése mellett átvenni köteles, az átvételről oly tartalmú elismervényt tartozván kiadni, hogy a terhére esett összeget és az átvételtőli 5°/„-os kamatait egy és fél év alatt három egyenlő részletben Zala-Egerszegen az egyesület pénztárába befizetni fogja. Ezen intézkedéseknek megfelelő értelemhez az ér tesítések s a jelentkezésekre a felhívások haladéktalanul kibocsátandó!?. 54 262 264 sz. Csikó legelő iránt intézkedés. A. f. évi julius hó 6-án Keszthelyen tartott közgyűlés' 46/90. 202. 220 sz. a. hozott végzése szerint a csikólegelőre bérlők segélye-részére közgyülésileg megszavazott üszszegnek utalványozása iránti intézkedés a nmgú földmi velés-, ipar- és kereskedelmi kir. minisztériumhoz intézett felterjesztésre a válasz leérkezése utánra levén halasztva, minthogy a kir. minisztérium 1884. évi szept. hó 8-án 36752. sz. a. adott válaszában kijelentette, miszerint a ssgélyezéshez egyáltalán nem járulhat, mert a csikóknak az előadott módon legelőre való kiadása tisztán magán természetű gazdálkodási magán intézkedés s mint ilyen az ország sok vidékén van gyakorlatban, sokak által követtetik anélkül, hogy a legtávolabbról is igényt tarthatnának az állam részéről bizonyos pénzbeli támogatásra; de egyes tenyésztőknek szorosan saját gazdálkodási tevékenységi köréhez tartozó eljárását nem is tarthatja olyannak, mely állami támogatást és beavatkozást igényelhetne, így felelőssége sem engedné meg, hogy egyeseknek tisztán magán hasznát a közadókból nyert állami bevételekből növelje, mert ha ezt tenné, úgy a tenyésztők nagy tömegével szemben leküzdhetlen előzetes esetet alkotna, a tömegnek hasonló igényeit szintén kielégíteni volna könytelen, mi először költségvetési hitele korlátoltságánál fogva lehetetlen volna, másod sorban pedig ily eljárással teljesen elvonná a tenyésztőktől az öntevékenység alapját: tekintve, hogy a gazdasági egyesület a legelő bérek felének segélykép