Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-04 / 18. szám

Melléklet a ,.Zalamegye" 1883. évi 18-ik számához. níttattak 30 iskolánál,- 18-ban jeles, 10-ben jó és 2-ben csekély előmenetellel. A nem magyar vagy vegyes tannyelvű 50 iskolában, a magyar nyelv jeles sikerrel taníttatott 6 isko Iában jó eredniénynyel 40 iskolában, csekély vagy épen semmi eredménynyel 4 iskolában. A kor követelményeinek megfelelő haladása a népoktatásnak észlelhető örvendetes mértékben a városi és állami elemi népiskolákban általában, a falusi községi és felekezeti iskoláknak mintegy ; ,-ában. .Jele* eredmény tapasztalható a csabrendekí, hodosáni, molnárii és gániesai állami, — a mihályfai, magyar-szerdahelyi, — Csáktornyái, keszthelyi, nagy-kanizsai és zala-egerszegi községi, — az alsó-lendvai és légrádi leány rom. kath., a légrádi ág. hitv. — a nagy-kanizsai és tapolezai izr. felekezeti iskoláknál. Zalamegye területén van mindössze 91 iskolánál tanítói és ifjúsági könyvtár 12041 önálló munkával; ezek közöl magyar nyelvű 10956,- nem magyar nyelvű 1085. - Itt meg kell említenem az arácsi szeretetházét 1260 kötettel,- a nagy-kanizsai polgári iskoláét 1203 kötettel,- az alsó-lendvai polgári iskoláét 1124 kötettel,a nagy kanizsai községi elemi iskoláét 706 kötettel,- az ottani izr. iskoláét 509,- a Csáktornyái községi elemi iskoláét 600,- a polgári iskoláét 563, a keszthelyi polgári iskoláét 421, és a zala-egerszegi polgári és felső leány iskoláét 450 kötettel stb. mely könyvtárak az illető tanítók vagy igazgató tanítók által kezeltetnek. Anyakönyvi napló vezettetett 299,- fölvételi napló 360,- mulasztási napló 392 iskolánál. — A másutt iskolázok 1). naplóját vezette 15 község elöljárósága. Iskolai takarékpénztár volt 23 iskolánál,- 1156 betevővel s 2370 frt 55 kr. betéti összeggel. — E részben legszebb eredményt tüntettek fel a keszthelyi községi elemi iskola osztály tanítói, kik 361 betevő által elhelyezett 609 frt 54 krt kezeltek ; továbbá Tóth Lajos mihályfai községi tanító, kinek kezelése alatti takarékpénztárba 50 betevő elhelyezett 455 frt 78 krt; — Altmann Mór nagy-kanizsai izr. elemi iskolai tanító, ki 176 betevő után 311 frt 29 krt kezelt; a zala-egerszegi polgári iskolai tanító testület, kiknél a kezelésük alatt álló takarékpénztárba 75 betevő után befolyt 233 frt. A kir. tanfelügyelőség által meglátogattatott 1<I4 iskola. Ismétlő oktatás nem volt 57 iskolánál. A nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszter ur által taneszközökkel elláttattak: a zala-koppányi községi,- az alsó-nsapátii községi,- a szilvágyi községi,a szepetki községi,- a nagy-kutasi községi,- a kursaneczi állami,- a zala-istvándi ág. hitv,- a botfai községi,a gyiirüsi községi,- a kaczorlaki községi,- a perlaki állami,- a galamboki helv. hitv,- a felső-nsapátií községi,a pölöskei községi,- a tormaföldi r. kath,- a molnárii állami,- a kemendi községi és a dütki r. kath. iskolák. A tandíj fizetésének kötelezettsége alól fölmentettek a csabrendekí,- gániesai,- molnárii,- pórszombati,bagladi és egyedutai állami iskolák szegény tankötelesei. A tanév folyamában Medvésy Lajos volt tagyoni,Augyán Pál volt "pórszombati,- Punger Antal volt szentjakabi és Kovács János volt nagy-kutasi tanítók özvegyeinek és árváinak nyugdíj ügye nyert elintézést. 1883-ban junius hó 19-én és következő napjain, a csáktornyai állami tanítóképezde növendékei közöl 8-an tettek képesítő vizsgát. A csáktornyai állami képezdénél a nagy szünidőben rendezett magyar nyelvi póttanfolyamon részt vett 27 tanító, kik közöl a magyar nyelvből s annak tanítása módjából képesittettek Gerencsér György nedeliczi. Koósz Jakab szent-máriai és Kovacsics Ignác Vasmegyébe kebelezett stináczi tanítók. Óvoda volt a megye területén 6, ezek közül 5 községi és egy r. kath. felekezeti jellegű; fönntartásukra fordíttatott 550 frt államsegély és 2844 frt egyéb forrású jövödelem, összesen 3394 frt. Összehasonlítván az 188- ,-ik adatokat az azt megelőző tanévi adatokkal, kitűnik miszerint az iskolák egyenlő száma mellett szaporodott a tantermek száma 13-al, a tanítói állomások 12-vel, a tankötelesek száma 741 -el. a tényleg iskolába járók száma 1919-el, a szorgalmi időt megtartók száma 2125-el, a tankönyvvel birók száma 2576-al; a felszerelésnél a következő változás észlelhető : a fekete táblák száma szaporodott 8-al, a fali olvasó táblák gyűjteménye fogyott 32-vel, a fali térképek száma szaporodott 2-vel, a földgömbök száma fogyott 7-el, a természetrajzi ábrák száma fogyott 17-el, a természettani ábrák száma szaporodott 16-al, a tanítóí és ifjúsági könyvtárak száma szaporodott 5-el; ezeken kívül használatba volt a magas minisztérium által kiadott szemléleti képekből 73 gyűjtemény, rajz és szépirási gyűjtemény 43, testgyakoríó tér 39, szabályszerű testgyakorló eszközök 19 gyűjtemény. — Az iskolák bevételi és kiadási összegei 59,081 t'rttal emelkedtek, mivel a miniszter ur ö nagyméltóságának rendeletére az iskolai épületek becsárát és a természetbeni lakbér illetékeket is föl kellett venni, a mellett az 188

1 ,-ik tanévben csak egy iskolai épület építtetett újból, az 188

2 3 tanévben pedig 7 ; a rendes tanítók fizetése, bele számítván a természetbeni lakbér egyén értékét, emelkedett 19049 írttal, a segéd tanítóké fölvévén a tartásdíjt is — szinte emelkedett 4490 írttal, a rendes tanítók száma szaporodott 15-el, a segéd tanítóké ellenben fogyott 5-el. A rendes tanítók átlagos tizetése - ide számítván a polgári és felső népiskoláknál működő tanítókat is kik 600—1000 frttal vannak díjazva, 474 frt, a segéd tanítóké 344 frt s igy az átlag ugy a rendes mint a segéd tanítóknál a törvényes minimumot meghaladja. E kedvező átlag azonban a polgári és felső népiskolákná alkalmazott tanítók javadalmazásán kívül tulajdonítand azon fönnebb is említett körülménynek, hogy az 188évi statistikai kimutatásba, a tanítók szabad lakás bé egyenértéke sas. tanítók ellátási díja is fölvétete Dacára ezen körülménynek, a megye területén híva loskodó tanítók között van még 51 rendes és 17 sef tanítói állomás, hol a rendes tanítók fizetése 120 és 2 a s. tanítóké 50 és 194 frt közt váltakozik, — minek jobbra fordulta a nép általános elszegényedése miatt, egyhamar nem várható. Végre van szerencsém jelenteni, miszerint az általam vezetett hivatalos iktató szerint az 1883-ik évben befolt 2843 ügy darab, melyek 5-nek kivételével, nagyobb részben elintéztettek. — kisebb részben elintézések folyamatban van. A jelentéshez szükséges kimutatást ide hajlítva van szerencsém bemutatni. Mély tisztelettel maradok a tek közig, bizottságnak Zala-Egerszegen, 1884-ik évi március hó 26-án. alázatos szolgája Krob Pal. Választási mozgalmak megyénkben. Az alsó-lendvai kerület ellenzéke április hó 27-én tartotta meg alakuló és szervezkedő gyűlését Alsó-Lendván a polgári olvasókör nagytermében, a melyen nem csak heiyből, hanem a választó kerület majd minden községéből képviselve voltak a választók. Az értekezletet Hajós Mihály ügyvéd ur lelkes beszéddel nyitotta meg, felhfva a jelenvoltakat, hogy e kerület jövőben is mérsékelt ellenzéki maradjon, mert mint igen érdekesen fejtegeté — nincs ok, a imi miatt a kerület eddigi pártállását megváltoztassa. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Lenek Mór úr pártelnökül, Rádly Károly úr pártjegyzőül megválasztattak. Lenek Mór úr a benne helyezett bizalmat megköszönve, az elnöki széket elfoglalta s a jelenvoltakat a pártállás iránt való nyilatkozatra felkérte, mire egyhangúlag kimondatott, hogy a kerület mérsékelt ellenzéki marad s ezen párthoz tartozó képviselőt akar a jövőben is választani. A végrehajtó bizottság megalakítása után Balaton József pákai plébános úr ajánlatára Vesztei

1 Imre úr, a ki már a kerületet két országgyűlésen keresztül a kerület közmegelégedésére képviselte, kiáltatott ki egyhangúlag képviselőjeleltnek. Egyúttal a jelelt felkéretni határoztatott, hogy a beszámoló beszéd megtartása végett Alsó-Lendván május hó 25-én megjelenni szi veskedjék. A baksai kerület mérsékelt ellenzéki választói április hó 27-én Baksán értekezletet tartottak, melyen dr. Berger Ignác szentgyörgy völgyi plébános urat kiáltották ki a párt részéről képviselőjeleltnek. A zala-egerszegi kerület választó polgarai párt külömbség nélkül igen népes értekezletet tartottak f. hó 2-án a kerület székhelyén az „Arany Bárány" eassinói termében, melyen főleg a vidéki választó közönség volt nagy számban képviselve. Az értekezletet kevéssel 10 óra után Árvay Ist vári úr megnyitván, üdvözli a szép számmal megjelent választókat s egyúttal előadja, hogy a március hó 29 én első izben tartott értekezleten egy H() tagú végrehajtó iLrimrttaag válasz,taton partKüiömbség nélkül, amely bizottságnak feladatává tétetett egy oly jelelt felléptetése, a kiben a politikai párták bizalma központosul, hogy az egyhangú választás által a választásoknál előforduló surlódásak meg legyenek szüntetve. A végrehajtó bizottságot ápril hó 5-ére egybehívta, amelyen az elnökséggel ő tisíteltetett meg s ezen értekezlet gróf Széchenyi Bélát, Megyénk egyik nagybirtokosát jelelte ki képviselőnek s egyúttal ő bízatott meg, hogy a kijelelést sürgöny ltján a gróf úrral tudassa, a ki azomban sürgönyileg adott válaszában a inegtisztelést megköszönve, a jeleltstgvt nem fogadta el. Ezt a végrehajtó bizottságnak tf április'16-án tartott értekezleten adta tudtára, mikor is azon egyhangú határozat hozatott, hogv mivel a végrehajtó bizottság ama feladatának, hogy oly jeleltet állítson fel, a kiben a politikai pártok bizalma központ tosu', neta felelhetett meg, megbízatását befejezve látja s a választó polgárokat egy új értekezlet tartására egybehívni elhatározta, ahol a további teendők inegbeszéltesíenei. E célból hivta a mai napra egybe a választó kcizon&'get s a megjelenteket újból üdvözölve s a számos Megjelenésért a maga részéről köszönetét fejezve ki, kri a jelenvoltakat, hogy első sorban elnököt és jegyzi válaszszanak. ^ jelenvoltak a mai értekezletre elnöknek Árvay Istvá urat — habár e megtisztelő bizalmat három ízben is leköszönve, más elnök választását ajánlá, — jegyzőnek lajik István urat kérték fel. Ezután Bonez András boczföldi körgyám egyszerű, keretien szavakban ajánlá az értekezletnek kormánypár képviselő jelöltül Árvay István urat, mint a ki lind a kerület, mint a város érdekében mindenkor fáidhatlannl működött. A tett ajánlat általános lelkes élhzés közt fogadtatott. Arvay István úr megköszöni a benne helyezett és kyilvánított bizalmat, a tanúsított jó indulatot, de fi.elembe véve a fenforgó körülményeket, a jeleltséget (nem fogadhatja. Erre Kovács Károly úr kifejezést adva azon nézenek, hogy a kerületben a függetlenségi párti választók Afifl^k tübbiépbön s így a választásnál csakis fiigget:nségi jeleittel távolithatók el a súrlódások, javasolja, ogy az értekezlet függetlenségi jelekben állapodjék neg, s e párt részéről Deák Mihály tárnoki földbir;okos urat ajánlja jelekül, mint a ki tiszta, szeplőtlen jelleme mellett szakember is s vele a képviselőház egy szakférfiut fog nyerni. Skublics László úr elfogadja Kovács Károly úr ajánlatát, de azt kellene tudni, váljon Deák Mihály úr a jelöltséget elfogadja-e s hogy a kerület függetlenségi vezérfértiai e kijelelésbe beleegyeznek-e ? Szily Dezső úr felszólalván, kijelenti, hogv- neki határozott tudomása van arról, hogy Deák Mihály úr a jeleltséget nem fogadja el s nehogy ezen értekezlet ís eredménytelen legyen, Deák Mihály úr jeleltségének fentartása mellett egy másik szintén tekintélyes, köztiszteletben álló megyei férfiút ajánl az értekezletnek a mérsékelt ellenzék részéről: Skublics Jenő urat, megyénk tevékeny közgazdasági előadóját és pedig nem az ellenzékességért, mint inkább tisztelet- és közbecsülésben álló neve miatt. Indítványozza, hogy azon esetben, ha Deák Mihály úr a jeleltséget nem fogadja el, úgy annak pártja szintén egyesüljön Skublics Jenő úr személye körül. \ égiil Bonez András a maga részéről a jelen voltak túlnyomó többségének általános óhaja közt újból Arvay István urai ajánlja kormánypárti jeleltül s ebbeli indítványa mellett megmarad. A értekezleten ilykép mindhárom párt állított jeleltet s alig hihető, hogy többé ily közös értekezlet tartatik, mert a pártok iparkodnak magukat szervezni és az aetivitas terére lépnek. Az értekezlet az elnök urat éltetve 12 órakor oszlott szét, miután elnök ur előbb az értekezleten jelenvoltakat esetleges indítvány- vagy javaslattételre felkérte, de két izbeni felszólalása után sem volt senki, a ki új indítvánnyal előlépett volna. A soproni keresl.edeimi es iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi es iparkamaraiak 1883 evi z á r s / á ni a (1 á s a. Bevétel: 1. Pénztári maradvány az 1882. év végével — — — — — 2. Illeték lejében befolyt — — 3. Kamat fejében időleg elhelyezett összegek után 4. A kamarai helyiségek egy részének al bérlete fejében 5. Védjegylajstromozási dij tejében 6. Visszafizetett előleg fejében összesen: K i a d á S: 1. ^akbér a kamara helyiségéért 2. Evi fizetések, lakpénzek és napidíjakra 3. Irodaszerekre 4. Nyomtatványokra 5. Könyvek, hírlapok és könvvkötő munkákra 6. Fűtésre 7. Világításra 8. Póstabérre 9. Járulék ipar és kereskedelmi iskolákra 10. Járulék a nyugdíjalaphoz 11. Usztöndij iparos szakoktatást látogató ifjaknak 12. Utazási költségekre 13. Hírlapi hirdetésekre 14. Véletlen költségekre 15. Visszafizetés mellett adott előleg 16. Az 1885. budapesti kiáll.tás céljaira felmerülő költségek Frt kr. 6817 78'

2 16313 10 764'ti0 250|— 23

0|

— 24470|48

1 2 1025 — 6864 40 269 12 1406 69 369 97 18215 38 57 125 630 — 488 80 150,— 244 84 465 383 10 300 — 293 36 összesen : 13236 — Pénztári maradvány az 1883. év végével 11234 48' , A kereskedelmi és iparkamara. 1435 sz. ~1884." Hirdetmény. Ismételten előfordult, hogy kereskedők és iparosok üzleti levelezéseiket a külföldön székelő consulok személyéhez czimezték, minek folytán oly esetekben, midőn az illető iigvvivő időközben nrás állomásra áthelyeztetett, vagy szabadsággal távol volt, ezen le-elek uj tartózkodási helyére utána küldettek, mi által az ügy elintézése gyakran több havi késedelmet szenvedett. Hogy jövőben ily nemű, a consulok mulasztása nélkül előforduló késedelmek elkerültessenek: az illető üzletegyének felk'retnek, hogy levelezéseiket ezentúl mindig a consuli hivatalhoz, nem 'pedig az illető hivatalok vezetőjéhez címezni szíveskedjenek. Sopron, 1884. ápril 20-án. A kereskedelmi és iparkamara Helyi, megyei és vegyes hirek. A zala-egers^gi tekeegy;et mult hó 29-én tartott választmányi gyülé én 13 új tag vétetett fel. A választmány elhatározta, hogy ez évben két tekeversenyt fog tartani, egyúttal a/, első tekeverseny határnapjául pünkösd másnapját tűzte ki. A zala-egerszrvji jpartan;j.lai bizottság f. hó 4-én d. e. 10' , órakor a városház t máestermében ülést tart. Esküvő. Köves Ede feLJ-eörsi földbirtokos mult hó 22-én esküdött örök hűséget Berhidán Bezerédy Imre földbirtokos szellemdús leányának Mariska kisaszszonynak. Az esketési szertartá L a vőlegény nagybátyja Köves János felső-eörsi prépost úr őnagysága végezte. fLIjegyzes. Bezerédy Miklós, Bezerédy Elek ben csei földbirtokos fia, legközelebb jegyet váltott Juhász Vilma kisasszonynyal, Juhász Kálmán p. kovácsii földbirtokos kellemdus leányával. A nasiy-kanizstii kisdedntvelö eyyjsület mult hó 27-én tartott közgyűlésének legfőbb tárgyát az igazgatósági és 10 választmányi tag megválasztása képezte. A választás eredménye: Plihál Ferencné elnök, Vidor Samuné másodelnök, Knausz Boldizsárné 1. alelnöK, dr. Schreyer Lajosné II. alelnök, Bátorfi Lajos I. titkár, Szalay Sándor II. titkár, üszeszly Antal pénztárnok, dr. Schreyer Lajos orvos. Győrffy János ügyész, Ullmann István gondnok. Választmáuyi tagok: Vágner Ká-