Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-06-08 / 23. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1884-ik évi 23-ik számához. nek kétségtelen szomorú tény s megyénkre oly romboló hatást fognak gyakorolni, melyek nemcsak egyéni, de közgazdasági tekintetben is kiszámithatlanok, mert nem csak az egyesek magán jövedelmeit, s a földbirtokos osztálv létalapját támadják meg, de a földbirtokot is a rajta fekvő teher miatt elértéktelenítik — tehát nemzetgazdasági tekintetből az állam és állampolgárok érdekei szempontjából gyökeres orvolást méltán követelnek — méltóztassék szükség esetén a törvényhozás utján póttörvény alkotásával orvoslásáról intézkedni; addig is pedig d) méltóztassék hivatalos közegeire szigorú rendilettel oda hatni, miszerint meggyőződjenek és kövessék is, hogy az állam jól felfogott érdeke nem az állampolgáruk zsarolását, hanem az igazságos, méltányos s egyenlő mértékű megadóztatását követelvén, az egyéni felszólalások alkalmával a helyes és igazságos arány felállítására törekedjenek." 24 117. 120. 142. 153. 162. 173. 174. 1<5. Előterjesztetett a csikó legelő közvetítés iránt teljesített eljárás, hogy t. i. a f. évi március 1 l-én tartott közgyűlés 2 90. sz.'a. hozott végzésével kiküldött bizottságoktól beérkezett értesítések értelmében a közönséghez 117. 120. 123. sz. a. a balatou magyarodi, ormándlaki és petesházi ajánlott csikólegelők állapotáról, a a bérösszegről s egyéb ssükséges tudnivaló feltételekről az értesítés és felhívás a közönséghez kibocsáttatott; az egyesület közlönyeiben, „Zalamegye" című lap 14-ik s az „Értesítő" f. évi Il-ik számában közzé tétetett, ezenfelül a megyei lapoknak, a gazdasági köröknek, a gazdasági egyesület összes tagjainak, a közreműködő tagoknak, a" megyei szolgabiró s körjegyző uraknak, úgy a nagyobb községeknek terjesztés, ismertetés, a legelők használatára, az egyesület által nyújtandó előny, segély igénybevételére buzdítás végett megküldetett, még is a balaton-magyarodi és petesházi legelőre egy sem, az ormándlakira Gaál Ferenc úrtól egy, Rósás Sándor úrtól egy, Farkas József úrtól három darab csikó és egy csikós kanca jelentetett be, mely eredményről a legelőt ajánlott Hanny Andor és Imre, Gaál László és Lenk Ödön urak, ez utóbbi különösen azon felkéréssel értesíttettet, hogy váljon nem volna-e hajlandó az ormándlaki legelőre bejelentett csikókat bérbe venni, minthogy t. i. saját csikóit úgyis rendszerint saját csikósa által legel tetni szokta, mig az ormándlaki legelőre kellő számú csikókra bejelentés nem történvén, gyanítható, hogy a tulajdonos a bejelentett hat csikó őriztetésére vállalkozni nem fog. Lepek I )dün úr e felhívásra azt válaszolá, hogy a petesházi legelőjére közvetlenül nála több csikó jelentetett be, melyek számát sa tulajdonosok neveit az egyesülettel tudatni fogja, mi azonban eddig nem történt — kijelenti egyéb iránt, hogy a vele értekezett kiküldött bizottság tévedett, midőn oly értelmű jelentést tett az egyesületnek, melynek megfelelőleg a 117—120— 123 84. szám alatti értesítés és felhívás kibocsájtva lett, mert ő semmi egyébb s más ajánlatot nem tett, a mint hogy más feltételt nem is fogadhat el mint azt, hogy 14 l'oiint őriztetési díj mellett saját harminc darab csikóihoz iedegen csikókat is a legelőre elfogad, megjegyezvén, hogy a csikókért semminemű felelősséget nem vállal. Az eljárás helyeslőleg tudomásul vétetett 8 Farkas József kiküldött bizottsági tag ur felkéretett, hogy az ormándlaki ajánlott legelő tulajdonosával Gaál László úrral az iránt megállapodásra jutni sziveskedjék, hogy az oda bejelentett hat darab csikót s egy csikós kancát az előbbi értekezés alkalmával nyilvánított feltételek mellett legelőre elfogadná, mely esetben a bejelentőket erről értesíteni, a csikókat átadatni, s a bérösszeg első fele része utalványozása végett a csikók számát, leírását, tulajdonosaik nevét, lakhelyét az egyesületi elnök urnák beküldeni ne terheltessék, ezek nem sikerülése esetében a csikótálajdonosoktól azt, hogy hajlandók-e csikóikat Lenk ()dön ur petesházi legelőjére a fentebb jelzett felelőssége nélkül felhajtatni, megtudni, s azt elnök urnák tudomására hozni sziveskedjék. Minthogy pedig a gazdasági egyesület a megyei lótenyésztés emelése tekintetéből a csikólegelő intézmény megalapítását, tovább fejlesztését — mint a lótenyésztés egyik szükséges kellékét dacára azon sajnos körülménynek, hogy a nép köréből a lótartó gazda közönség saját érdekét felismerni s az egyesület és kormány által nyújtott segélyt s előnyöket felhasználni nem igyekszik, — működése és törekvései állandó céljául ez alkalommal és továbbra is kitűzni elhatározta, hogy a segélyben részesítést azon csikótulajdonosokra is kiterjeszti, a kik a bejelentéseket közvetlenül Lenk Ödön urnái tették, ki felkéretni határoztatott, hogy a nála bejelentett csikók számát, leirását s tulajdonosaik nevét, lakhelyét az elnökséggel tudatni sziveskedjék. Ez alkalommal Becker Antal ur szóval előterjeszté, miszerint a pölöskeí urodalom területén ő nagyobb terjedelmű s minden kívánatnak teljesen megfelelő, célszerűen berendezett, egészséges csikólegelőt létesített, a melyre folyó évre még tiz darab csikót befogadhat, jövőre pedig éveukint busz darab csikóra az egyesületnek a legelőt felajánlja. E szives ajánlat elismeréssel fogadtatván, a segélyben részeltetés az ott jelentkezett, vagy még jelentkező csikótulajdonosok javára is kiterjasztetni, s e végből a csikók száma, leírása, tulajdonosaik neve s lakhelye közlésére Becker Antal ur felkéretni határoztatott. 25 181—1884 A tenyészbikák beszerzését illetőleg Skublics Ist ván ur szóval előterjeszté, miszerint az 1884-ik évi március hó 11-iki közgyűlés 3'95. számú végzése folytán kilenc helyre — a hol hallotta, vagy reméllte, hogy tenyészbika eladatik, tudakozó leveleket küldött, azonban legtöbb helyről különösen a moráczi, zala-apátii, keszthelyi, pölöskeí urodalmaktól azon választ kapta hogy tenyészbika nincs eladó, a kis-béri ménes igazgatóságtól arról értesíttetett, hogy berni bika 281) frton alul nem kapható — Mezőhegyesről pedig arról értesíttetett, hogy az eladandó bikákra augusztus hóban árverés fog tartatni. Ily körülmények között minthogy a költségvetés szerint nevezetesen kisebb összeg vétetett fel egy darab bikára, mint a hogy a nyert értesülés szerint tisztavérű nyugoti fajú bika kapható, bevásárlásba a bizottság egyelőre nem bocsájtkozott, s a továbi követendő eljárás tekintetében tüzetes utasítást kér, azon észrevételt is előterjesztvén, hogy a költségvetésben felvett 30 krajcárért egy napi élelmezéssel egy bika ellátása nem teljesíthető, s a tartásbér összegét naponkint egy bika után a gondozási dij nélkül legkevesebb 50 krajcárban véleményezi megállapítandónak. A beszerzendő tenyészbikák száma s faja tekintetében a f. évi március 11-iki közgyűlés 3/95. sz. a. hozott határozata azon módosítással tartatik fenn, hogy tekintve miszerint nyugoti fajú tiszta vérű tenyészbika 200—250—280 frton alul nem kapható, Skublics István ur — jelen végzésbeli kérelem és megbízás folytán legyen szives erről a gazdaközönséget értesíteni s felhíni, hogy a ki — vagy valamely község ily ár — s az egyesület által nyújtandó kedvezmények mellett nyugoti fajú tiszta vérű tenyészbikát beszereztetni kiván, azt hozzá közvetlenül f. 1884-ik évi május hó 31-ig jelentse be, — Skublics István ür s a 3/95. számú végzéssel kiküldött bizottság felkéretvén, hogy a jelentkezők részére azokat — ily tüzetes jelentkezés hiányában pedig, tekintve, hogy a jelenlegi tenyész anyag nemesítésére a nyugoti fajú fél vérű apa állatok is kedvező befolyást, s a jelen helyzet javulását eredményezik, négy darab nyugoti fajú tenyészképes habár félvérű — még is két darab magyar fajú bikát beszerezni a mennyiben azok azonnal át nem vállaltatnának, elhelyezésüket — tartási és élelmezési díjuk megtérítése mellett eszközölni, s a mennyiben a bikák átvételére a f. évi julius hó 22-én Zala-Egerszegen megtartandó országos vásárig is jelent kezések nem történnének, ugyanazon országos vásárban árverésen eladatni sziveskedjék. Ez alkalommal egy bika tartása egy napra ötven krajcárban állapíttatott meg, a gondozási díj ezenfelül meg fog téríttetni. Erről a bizottság összes tagjai értesíttetnek. 26 157- 182—183—184—185. Günsberger Lázár ur jószágbérlő Alsó-Páhok, Danira Hugó ur szent-balázsi, — Musset Ferenc ur ujnépi (u. p. Nagy-Kanizsa), Hőhn Frigyes ur igriczei (u. p. Pacsa), Gaál László ur földbirtokos ormándlaki (u. p. Nagy-Lengyel), Rampf Gusztáv ur bérlő petri-kereszturi, — llollósy József ur birtokos andráshidai (u. p. Zala-Egerszeg), Tőkéssy Lajos ur földbirtokos besenyői (u. p. Zala-Egerszeg) lakós jelentkezése folytán az 1884-ik évi január 1-től számítva az egyesület rendes tagjául felvétetett, s mindegyik részére a felvételi okirat kiadatni, a pálya munka, az alapszabály, a tűz s jégkár biztosítási dij kedvezmény jegyzék egy példánya megküldetni, erről Hanthy Károly ur mint az egyesület pénztárnoka Zala-Egerszegen, kihez az 5 forint évi rendes tagsági dijak póstautalványnyal is beküldhetők, ugy az egyesületi „Ertesitő" megküldése végett a „Zalamegyé" című lap kiadója, s az első magyar általános biztosító társaság soproni fottgynökségé a belépett tagoknak tűz- és jégkár biztosításoknál a szerződésszerű kedvezményben részesítése végett értesíttetni határoztatott. 27 189- 1884. Az alapszabályok 16. §-a értelmében évenkint Keszthelyen tartandó rendes közgyűlés f. 1884-ik évi julius hó 6-ika délelőtti 10 órára tüzetett ki, s a közgyűlésnek ezen napra leendő összehívásával elnök ur különösen is megbízatott. (Vége köv.) 189. 1884. M e £>• li i v ó. o A Zalamegyei gazdasági egyesület f. 1884-ik évi julius hó 6-án délelőtti 10 órakor KESZTHELYEN a m. kir. gazdasági tanintézet egyik termében rendes közgyűlést tart, melyre a t. tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. A közgyűlés főbb tárgyai: a) a Zala-Egerszegen 1884-ik évi oktober hó 5. 6. 7-ik napjain tartandó megyei mező gazdasági- s kerti termény-, ugy gyümölcs-, szőlő s bor kiállításra a bíráló bizottság és a vidéki közreműködő bizottsági tagok választása; b) megyei tűzkár biztosítás iránt az 1883-ik évi julius 8-iki közgyűlés 58/181. sz. a. hozott végzésével javaslat tételre kiküldött bizottság jelentése; c) vetőmag beszerzés- közvetítés iránt részletes intézkedés; d) folyó ügyek. Kelt Zala-Egerszegen 1884-ik évi junius hó 5-én. HÁCZKY KÁLMÁN s. k. elnök. M e g li i v ó. A Zalamegyei gazdasági egvesiiletnek 1884-ik évi julius ho 6-an délelőtt 9 orakor KESZTHELYEN a m. kir. gazdasági tanintézet egyik termében tartandó igazgató választmányi ülésére, melyen a Keszthelyen 1884-ík évi julius hó 6-án délelőtti 10 órakor tartandó közgyűlésen elintézendő ügyek előkészitőleg fognak tárgyaltatni, az igazgató választmány t. tagjai minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Zala-Egerszegen 1884-ik évi junius hó 5-én. HÁCZKY KÁLMÁN s. k. elnök. Helyi, megyei és vegyes hírek. A zala-egerszegi tekeegyletnok pünkösd hétfői tekeversenynyel egybekötött mulatsága fényesen sikerült. A díszes és előkelő közönség legjobb kedélyhangulatban mulatott egész éjfélig. A táncolók között ott láttuk Boldizsár nővéreket, Csoknyay Laura, Goreczky nővéreket, Mihályovits Alice, Radulovits Stefanie, Rajky Irén, Skublics Eugénia, Taliy Irma úrhölgyeket. A versenytéren nagy élénkség volt. Dacára, hogy a verseny 5 órakor kezdődött, már 10 órakor véget ért. A versenyen dr. Mayer Ferenc, Kovács Károly, Zómody Tamás, Kaffehr Béla, Koczig Antal, grt. Festetics Benó, grf Stahrenberg Guido és Kovács Károly urak nyerték el az egylet által kitűzött díszes nyeremény tárgyakat. Az adókivető bizottság a zala-egerszegi kerületben működését f. hó 16-án kezdi meg. A bizottság elnöke Arvay István, alelnök Bosehán Gyula; a kincstár részéről választott tagok: Tretter Viktor, Theodorovieh Károly ; póttagok: Horváth Miklós, Part Sándor; a megye részéről választott tagok: llollósy József, Varga Vilmos; póttagok: Szalay Ferenc, Weisz Sándor urak. | A tárgyalások a következő rendben történnek: junius 16-án a koppányi jegyzőség, továbbá Rád és Szent-Péterföld; 17-én a zala-lövői jegyzőség, 18-án a söjtöri és tárnoki jegyzőség; 19-én a ságodi és szent-iváni jegyzőség; 20-án a boezföldi jegyzőség, 21-én a nagy lengyeli, novai és kustáuszegi jegyzőség; 23-án a nemes-apátii és kapornaki jegyzőség; 24-én a bagodi jegyzőség, 25-én a zalabéri jegyzőség, továbbá Szeut-Mihály és Bebes; 26-án a bucsu-szent-lászlói jegyzőség, 27-én a szepetki jegyzőség. 28-án az andráshidai jegyzőség, 30-án, valamint julius 1. és 2-áu Zala-Egerszeg. A zalaegerszegi szegeny gyermekek karácsonyfa egylete által f. hó 22-ére hirdetett, táncmulatsággal és tekeversenynyel egybekötött búcsúra nézve az egyesület elnöksége lapunk utján értesíti a n. é. közönséget, hogy a táncmulatság és tekeverseny a jelzett napon megtartatik ug^an, de a bucsu a jelen évben elmarad. Nemesi névvaltoztatas. A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnök előterjeszté sére a király megengedte, hogy Dorner Kajetáu sümegi lakós saját, valamint Károly, Béla-József, István, Géza, Kálmán, Kajetán, Anna és Emilia-Jozefa nevű gyermekei vezetéknevét, a magyar nemesség «épségében tartása mellett, Darnay-ra változtathassa át és neki, valamint törvényes utódainak a „szentmártoni" előnevet adományozta. A zala-egerszegi önk. tűzoltó-egylet f. hó 6-án tartott választmányi ülésén Szegliő István elnök úr bejelenti, hogy a néhai Kovács József által az egylet részére végrendelctileg adományozott 50 frtot a betegsegélyezési alap részére tette be a takarékpénztárba, mely intézkedés jóváhagyólag vétetett tudomásul. — Elnök úr jelenti, hogy a megyei alispáni hivatalhoz az egyesület nevében intézett ama kérvény, hogy a tűzoltó-egylet tagjai megbetegedésük esetén a gyógyszereket a megyei szegény-alap terhére nyerhessék, kedvezőtlen elintézést nyert, mert az alispáni átirat szerint a megyei betegápolda alapból csak a nyilvános közkórházaiban ápolt vagyontalan betegek gyógykültségei fedeztetnek. — Egyesületünknek a megye törvényhatóságához intézett azon kérelmére, — mint elnök úr jelenté hogy a megyei költségvetésbe a megyei fecskendő jó karban tartása ciméu 1879 tői felvett 50—50 frtok egyszerre folyóvá tétessenek, az 1883. évi október 29-én tartott megyei bizottsági közgyűlés azon határozatot hozta, hogy az esedékes összegnek a házipénztár 1883. évi megtakarításából leendő kifizetéséhez szükséges engedély megadása iránt a belügyminisztériumhoz indokolt felterjesztés intéztessék. Mivel azonban az egyesület ez ügyben még semmi végzést illetve értesítést nem kapott, az alispáni hivatal megkerestetik, hogy ezen az egyesület által már annyiszor sürgetett ügyet elintézni s egyúttal a folyó évre esedékes 50 frtot kiutalni sziveskedjék. A f. év augusztus 17—20 napjain Sehneczbányán tartandó országos tűzoltói közgyűlésen az egyesület magát képviselteti s a közgyűlésen résztvevő részére 30 frtot megszavaz, s a tisztikart felhívja, hogy kebeléből jelelje ki az egylet tisztviselőjét. — Áz egyesület julius hóban saját pénztára javára nyári mulatságot tart és rendezésével a tisztikart bízza meg. A választmány örvendetes tudomásul vette Unger Domonkos helybeli gyógyszerész urnák azon ígéretét, hogy a tüzesetek alkalmával megsérült tüzolték részére a gyógyszereket ingyen szol gáltatja ki s egyúttal e nemessziviiségeért neki jegyzőkönyvileg köszönet lett szavazva. Vettük a következő levelet: 'lek. szerkesztő úr! A napokban sorsom Zala-Egerszegre vitt, hogy az ott tapasztaltak minő benyomást tettek reám, engedje becses lapja utján elmondani: Igen kellemesen lepett meg a tetemes költséggel létesített csatornázás, mely a tisztaságot nevezetesen előmozdítja, pedig e részben még most is sok teendő mutatkozik, nem csak tisztasági, hanem egészségi szempontból is. — Kedves benyomást tett a Deák tér és az utcáknak befásítása. A beosztás igen sikerültnek mondható. Az éppen virágzásban állott piros virágú gesztenyék a legkellemesebb látványt nyújtották. De ha teljes lélekkel dicsérem a fásítást, lehetetlen, hogy fájó szívvel ne érintsem a diszes fák körül mutatkozó elhanyagolást. A védő korlátok elkorhadva, lezúzva és a sok gonddal ápolt fák minden pillanatban a mégsemmisülés veszélyének kitéve vannak. — A fák levelei tele voltak hetek óta utcai porral; a nagy forróság és szárazság miatt lelankadtak : nem lehetne-e a házi gazdákat szorítani arra, hogy a házaik elébe köz költségen ültetett díszes fákat gondozzák, annak idejében megöntözzék, mit dicséretes kivételképpen néhány házi gazda ugy is teljesít. A közmondás azt tartja: ki fát ültet, jóságos cselekedetet gyakorol; ki azt tehetné, de nem teszi, vétkezik önmaga ellen; ki pedig a létezőt elhanyagolja, sínylődni, pusztulni engedi, emberiség elleni bűnt követ el. — Még egyet. —- A vasútról benienve, a templom alatt láttam" egy javított, részben újból épített házat, a mely fölött lehetetlen volt nem mosolyognom. Más nap egy hasonló szellemben készültet is fedeztem fel. — Erre már azután bámultam, hogy a mostani korban is lehetséges ilyesmi. — Isten önnel. Meghivo a tapolezai ifjúság által a tapolezai róm. kath. elemi iskola építési költségeinek gyarapítására f.