Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-06-15 / 24. szám

tartozott, hogy rosz időt csináljon innen a német \\ etterhexe, de meg' is lakolt aztán érte, ha kézre került." ' A meteorologiai időjóslás haladó korunk ujabb vívmányai közé tartozik, s ennek okát a krimi háború egy jelentékeny mozanata szülte. Ugyanis „midőn az egyesült hadsereg (angol, francia, olasz és török) az ötvenes évek elején Krímben vivta harczát az oroszok ellen, 1854.' nov. 14-én oly borzasztó vihar állott be, hogy a hajórajt roppantul megkárosította, a franciáknak egy sorhajóját elsülyesztette, sőt még a szárazföldi táborhelyet is majdnem teljesen tönkretette. E vi har nov. 10 és 11-én spanyol és francia földön dúlt, nov. 12 én a Duna fejedelemségben vonult át és nov. 13-án folyton fokozódó erővel a fekete tengerre ért. A francia hadügyminiszter Vaillant tábornagy a híres csillagászt Le Verriert szólította fel arra, hogy e viharnak mikénti lefolyását tanulmányozza — s a jeles tudós Liaistől derekasan segítve, minden részletre kiterjedő alapos munkáját egy évi szorgalmas kutatás után a fran eia akadémiának be is nyújtotta. E gondos vizsgálat kétségbévonhatlanul kiderítette" azt, hogy rendes távirdai összeköttetés létezése s igénybe vétele mellett a vihar két nappal előbb jelezhető s annak károsítása lega lább is nagy mértékben kikerülhető lett volna." E gondos vizsgálat alapos kimutatásának felderítése után több természet vizsgáló minden törekvését oda irányozta, hogy legelső sorban is a vihar jóslás lehetővé tétessék, s bár ezen törekvésük nem tartozott a könyebb dolgok közé, mivel a tudósok ép oly hévvel és szenvedélylyel támadták meg a vihar jóslás lehetőségét, mint tették ezt laikusok, ők azonban szembe .szálva az akadályok nehézségeivel, tervükkel nemcsak hogy fel n a ni hagytak, hanem inkább annak kivitelén hatványozott erővel dolgoztak, úgy, hogy rövid idő múlva ebbeli fáradságukat, ha nem is fényes, de minden esetre elismerésre méltó siker koronázta, mert Angolországban a beteljesedett jóslatok százaléka 1870— 1872-ig 65% ről 80-ra emelkedett. Amerikában volt 1862-ben 70 %, s 1878-ban 82-re emelkedett fel a betfljesedett jóslatok száma. A viharjóslatoknál elért eredmény, a vele foglalkozók figyelmét most arra terelte, hogy nem lehetne-e egyes helyeken vagy vidékeken is a bekövetkezhető időjárást előre meghatározni illetőleg megjósolni. — Ezen időjóslási elmélet gyakorlati keresztülvitelénél Amerikát illeti a dicsŐ8Őg. Itt azonnal — 1846 — társulatok keletkeztek, melyek az ügyet magukévá téve, gondoskodtak a kellő számú meteorologiai állomások felállítása- s azok berendezéséről; — 1870-ben, midőn a washingtoni központi intézet felállíttatott, akkor az állam vette kezébe a vezetést; az állomások kezelése s az észlelések teljesítése pedig katonai csapatokra bízatott* melyeknek legénysége az e célra felállított külön gyakorló iskolában nyer oktatást. Az észak-amerikai egye sült állomokban járt tudósok a katonai berendezés mellett elért eredményt meglepőnek és nagyszerűnek mondják. Az európai hatalmak között első volt Franciaország 1853-ban, mely az időjárási állapotok jelentéseivel behatóbban foglalkozott s úgynevezett „nemzetközi" napi jelentéseket adott ki. — Osztrák-Magyarbirodalomban 1877. év óta szokásban van a „nemzetközi" napi{

'elentés, mely 24 bel- és 44 külföldi állomás jelentésé>ől áll és pedig: 18 osztrák, 6 magyar, 10 olasz, 9 német, 7 francia, 6 orosz, 6 svéd és dán, 4 angol és 2 török állomás. Hazánkban már a mult században történtek meteorologiai feljegyzések, és mint máshol, úgy nálunk is csillagdák foglalkoztak legelőször a légköri viszonyok kipuhatolásával és megfigyelésével. Legrégibb észleleti adataink 17K2 évről a budai kir. csillagdából származnak; találunk továbbá meteorologiai észleleteket, melyek Kolozsvárott, Pécsett, Mehádíában, Maros-Vásárhelyen, Fiúméban, Temesvárott, Pozsonyban jegyeztettek fel, azomban sem állandó állomások, sem rendszeres pontossággal vezetett észlelések nem léteztek. Az állandó meteorologiai észleldék felállítására s j azok teljes felszerelésére vonatkozólag 1847 ben Berde Áron kolozsvári tanár igen praktikus indítványt tett t. i. „hogy a magyar orvosok és természetbúvárok vándor társulata évenkinti üsszejövetelök helyén, ha szükséges, egy légsúly-, egy hő- és egy nedvmérőt, és talán egy szélrózsát is hagyjanak hátra emlékül, és hogy ily módon pontos adatokkal gazdagítsák a hazát." E 1 szép terv azonban az 1848 évi katastrofa folytán füstbe ment. Bécsben a hőmérséki feljegyzések már 1775. év óta folytak, de az ügy teljes kifejlődése és átalakulása csak 1848. és 1851. évre esik. Ugyanis 1848-ban történt, hogy dr. Baumgostner András az akkori es. kir. tudományos akadémia alelnöke, a műszerek beszerzésére és az észlelési állomások berendezésére, évi fizetését felajánlotta; 1851 julius 23-án pedig fél állíttatott az osztrák cs. kir. meteorologiai központi intézet. Az észlelési háló — Osztrák -- Magyarbirodalom területén — 1849-ben 33 állomást foglalt magában. Magyarország ezen hálóban csak egy állomással — Selmecz — volt képviselve, 1850-ben 39-re terjedt ki, ezek között 4 esik Magyarországra t. i. a selmeczi, pozsonyi, nagyszebeni és brassói állomás, 1851-ben volt az összes állomások száma: 43; hazánkban volt: 3. Ezen évtől kezdve Ausztriában az ügy igen kedvező fordulatot vett, amennyiben a cs. kir. központi intézet felállításával a mellék állomások száma ís tetemesen szaporodott; mig ellenben nálunk igen sokszor visszaesés is mutatkozik mint azt a következő számok mutatják : 1851-ben volt 3, 1852-ben 4, 1853-ban 14, 1854-ben 17, 1855-ben 19, 1856-ban 21, 1857-ben és 1858-ban ismeretlen az állomások száma; 1859-ben 28, 1860-ban 31, 1861 ben 22, 1862-ben 21, 1863-ban 20, 1864-ben 23, 1865-ben 26, 1866-ban 35, 1867-ben 36, 1868-ban 38, 1869-ben 44, 1870-ben 42. A fent kiirt adatok dr. Sehenzl Guidó, a meteorologiai és földdelejességi m. kir. központi intézet igazgatójának összeállítása alapján soroltattak elő, ki azokat a bécsi meteor központi intézet évkönyveiből merítette s melyekről azt mondja, „hogy tökéletességre igényt nem tarthatnak, miután több észlelő, ámbár éveken át nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel tette az észleleteket, azokat sem a bécsi központi intézetnek be nem küldte, sem pedig más uton eddig nyilvánosságra nem hozta." Ezen állítás valószínűség jellegével bír ugyan, de miután más hitelesebb adataink nincsenek, így ezeket kell szemünk előtt tartani s ezek szerint kell az ügy haladását vagy hanyatlását mérlegelni. A magyar tudományos akadémia a magyarországi meteorologiai központi intézet felállítását már 1860. é. jun. 18-iki gyűlésén célba vette, a midőn elhatározta, „egy mathematikai és természettudományi bizottság kiküldését, melynek feladata a Magyarország természettudományi megismertetésére vonatkozó adatokat gyűjteni, rendezni és közzé tenni." A bizottság azonnal mégis kezdte működését, mely nemis volt eredménytelen', azonban az akadémia óhaja csak 10 év letelte után teljesült be, t. i. midőn 1870. év ápr. 8-án őfölsége legmagasabb elhatározásával Magyarországban egy külön meteorologiai központi intézet életbe léptetése nyert szentesítést. — Ezen időtől fogva Magyarország területén legmegbízhatóbb adatok „meteor évkönyvei" alapján az észlelési állomások száma következőleg növekedett: 1871-ben volt 47, 1872-ben 57, 1873-ban 69, 1874-ben 79, 1875-ben 78, 1876-ban 85, 1877-ben 86, 1878-ban 89, 1879-ben 96 és 1880-ban 109; legutóbbi két évről még nem készek az adatok. Budapesten a központi meteorolögai intézet 1870. év óta közli az időjárási adatokat, de időjóslással nem foglalkozik. A budapesti „időjelző intézet" ujabb keletkezésű, 1880-ban jött létre s következő állomásokkal van összeköttetésben : Arad, Besztercze, Beszterczebánya, Budapest, Csáktornya, Debreczen, Eger, Eszék, Fiume, Késmárk, Keszthely, Kolozsvár, Magyar-Ovár, Mármaros-Sziget, Nagy-Enyed, Nagy-Szeben, Nagyvárad, Or_ suttognak rólad, mikor elmégysz mellettük, hanem inkább halvány, szenvedő arcod részvétre indítja őket. A'vek multak el igy, a nélkül azonban, hogy a legcsekélyebb hírt is hallottam volna rólad. S ime ma világosan, leleplezve áll előttem, egész életsorsod. . . . A hatóság, melynél az árva gyermek származása után tudakozódtam, átadott irataival felderítő, hogy az egy szegény kézimunkásnőnek gyermeke, s az anyát pár napja temették el. — E szegény nő, ezen anya, Margitom te voltál! Oh! N em hagytad te el szülőhelyedet, melyhez az ártatlan gyermekkor örömei, s a boldog napok annyi édes emlékei fűztek! Hiszen gyenge szíved tán megszakadt volna a válás pillanatában. Itt maradtál ugyan, de elvonultál a világ fürkésző szemei elől, egyedül kis gyermekednek élve. Oh! hányszor úszhattak könyben azok a ragyogó kék szemek ! Hányszor szakadt fel .dnos fohász kebledből, midőn kis gagyogó gyermeked arcát szemlélve, annak vonásait ismeréd fel benne, ki szégyenednek, szenvedésednek oka volt. Angyali szíved tán még a szenvedések óráiban sem szórt átkot fejemre, hanem akkor is, midőn kis gyermeked összetett kacsóival az ártatlanok imáját elrebegé, így szóltál hozzá: „Imádkozzunk gyermekem még egy emberért, hogy a jó Isten bocsásson meg neki. Margit! Margit! Bocsáss meg ott az égben, én itt jóvá teszem hibámat gyermekünkön, kit az ég hozzám vezérelt! . . ." A bánatos férfiú kezével elfedte arcát és hangos zokogásban tört ki. Ingadozó lépteivel a pamlag felé indult, s arra rádőlve egészen átadta magát elérzékenyülésének. Ecsedy csakugyan szerető gondviselője lett az árva fiúnak, a kis Bélának. Gyakran lehetett őt látni a szépen fejlődő gyermekkel sétálni a temető árnyas fái között. Egy sírnál mindig megálltak, mely' felett fénylő márványkereszt díszlett, s rajta Margit neve volt olvasható. Sokáig időztek a sirnál, s midőn távoztak, egy-egy nehéz könyesepp gördült ki Ecsedy szemeiből. Az árva fiú nem értette még e ltönyek jelentőségét. Gy

Tanutlan lelke még távolról sem sejté, hogv e férfiú az ő atyja, kinek azonban szerencsétlen körülményeit nem engedék meg, hogy őt nyíltan ország-világ előtt gyermekének nevezhetné. Ev mult év után, melyek természetesen valamint minden emberen, úgy Bélán sem maradtak hatás nélkül. A gyermekből életerős viruló ifjú lett, ki már-már közel állt azon ponthoz, hogy az iskolai nevelés alól kikerülve, magának életpályát válaszszon. Ámbár a derék ifjút szép szellemi tehetségei és szorgalma által szerzett ismeretei képessé tették volna, hogy bármely pályán derekasan megállhasson, azonban szépért és nemesért hevülő lelkében egy magasztos, egy fényes eszmét táplált, mely őt felülemelné a mindennapi élet szük határain, idegen, sok előtt ismeretlen regiokba ragadná, honnan oly szellemi kincsek halmazát hozná magával, mely nem egyesek, hanem az összemberiség hasznára, gyönyörködtetésére szolgálna. Művész akart lenni. Ereiben érezte hullámzani azt az ég által csak keveseknek adott erőt, mely által nemes célját elérhetni vélte. Ecsedy figyelmét és gondoskodását ugyanis az sem kerülte ki, hogy Béla nevelése ne csak a szükséges ismeretekre terjedjen ki, hanem átölelje azt is, mi a lélek nemesítésében oly fontos szerepet játszik, t. i. a zenét. Zongorázni taníttatta; s Béla meglepő sikerrel viszonozta oktatója fáradságát. Kiváló hajlama vonzotta a művészetek ezen ága felé. Tán érezte ott homlokán a geuitts csókját, s belül valami azt súgta neki: számodra e téren babér terem ! Béla ki is jelentette Ecsedy előtt azon óhaját, hogy életét a zeneművészetnek kivánja szentelni. Miután Ecsedy maga is meggyőződött arról, hogy Béla részéről ez korán sem haszontalan ábránd, mely már annyi vérmes képzelődésü ifjú jövőjét tette tönkre, hanem határozott hivatás, egy szóval sem ellenezte Béla elhatározását. Sőt igéretét adta, hogy mihelyt Béla elvégzi taanulmányait, a fővárosba viszi, a zenében való teljes kiképeztetés végett. . . . (Folyt, köv.) sova, Pancsova, Selmeczbánya, Sopron, Szatmár-Németi, Szeged, Szepsi-Szent-György, Szolnok, Temesvár, Trencsén, Ungvár, Zágráb, Bécs, Bregencz, Lesina, Póla és Prága. Ezen helyekről a táviratozás naponkint egyszer — reg. 7 órakor — történik. A beérkezett sürgönyök összeállításával s az ebből kifolyó időjárási jóslásokkal dr. Szentgyörgyi VVeisz József v. t. h. főorvos foglalkozik. A másik — tudományos alapon kombináló időjós báró Fricsenhof Gergely, a nyitravölgyi gazdasági egylet agrarméteorologiai észlelde főnöke, ki „Időjárási naptár"-t is szerkeszt. Naptárának január havi füzetében mondja: „Az időjárás sok évi tanulmányozása lehetővé tette nekem, az időjárás és a légnyomás elosztása közt létező összefüggést behatóan megismerni, de azt is, mely az utóbbi és a nap és a hold által gyakorolt vonzerő közt létezik, mely vonzerő az árt teremti. Az ár erőssége erősíti meg a cyklonokat, a nagyokat mint a kicsinyeket, melyek az időjárást képezik, de nem teremti őket. Ha lehetséges lenne a cyklonon keletkezését oly biztossággal előre jelezni, mint annak az erősítését, melyet az ár okoz, akkor minden időjelzés beállana. Hanem itt oly tényezők érvényesülnek, melyek néha csalnak, akkor pedig a kiszámítást is megsemmisítik, mely ezen tényezőkön alapult. Mindazáltal elég gyakran fordulnak elő esetek, melyekben nem csalnak, úgy hogy lehet — kellő elővigyázattal a közönség nek oly értékes időjóslattal szolgálni, melyeknek értéke hónapról hónapra emelkedni fog, mert nagyobb gyakorlat melett ritkábbak lesznek a hibák". A tudósok állítása szerint, a mai meteorologia időjóslás minden tökéletlensége mellett mégis igen sok valószínűséggel bír és minthogy tudományos alapon nyugszik, azért megérdemli, hogy kellő figyelemben és pártolásban részesüljön. Csáktornyái meteorologiai állomás 1871. évben keletkezett s az észleleteket 1878-ig Kohút János osztálymérnök vezette; 1878. év elején Kohút távoztával intezetünk — községi elemi népiskola — vette át a mű szereket s az észlelések teljesítését is. — Csáktornya földr. hossz: 34°6; szél: 46°25; tengerfölötti mag: 170 m; megfigyelési órák: 7, 2, 9. (A megfigyelések 1883. évi eredményeit feltüntető táblázatot lapunk jövő szá mában közöljük. Szcrk.^ Balaton-Füred, 1884. jun. 10 Lélekemelő ünnepélynek volt színhelye a napokban a balaton kies partja. Ugyanis Kovács Zsigmond püspök ő nagyméltósága csopaki szőlőjében, a veszprémi országút mellett, * igen díszes keresztet állíttatott, melynek felszentelése junius 8-án, Szentháromságvasáruapján délelőtt folyt le nagy ünnepélyességgel. A rnintegy egy órányira fekvő palaznaki plébánia templomból és a b.-füredi rom. kath. templomból Szkladányi József palaznaki plébános és Jalsovics Aladár savanyuvizi rom. kath. lelkész vezetése alatt kiindult két impozáns körmenet 3/, 10 órakor egyszerre érkezeti az ünnepély színhelyére. Pont 10 órakor vette kezdetét a szertartás a b.-füredi szeretetház növendékeinek egy latin szövegű alkalmi énekével, mely után Kovács Zsigmond püspök őnagyméltósága fényes segédlettel felszentelte a kei-esz tet. Ezután ismét a szeretetházi növendékek énekkai a mondott magyar szövegű alkalmi éneket, mire dr. Rédey Gyula püspöki titkár lépett a szószekre s kitűnő szónoki tehetséggel gyönyörű egyházi szónoklatot tartott. Most ismét a püspök iépett a kereszt elé s rövid ima után megáldva a hiveket, felkoszorúzott, fehérbe öltö zött 12 kis leánykától s rendes környezetétől kisérve, visszovonult. A püspök szép erőteljes esengő haugou végezte a szertartást, melyet népies egyházi ének zárt be, mire mindkét körmenet visszatért. Az ünnepély előkészítése s rendezése körül igen nagy buzgósággal fáradozott a palaznaki derék plébános és Ráth Iván püspöki jószágkormányzó. Különösen feltűnt a kereszt környékének díszes berendezése, a mi Ráth kormányzónak igazán dicséretére vált. Az árnyékos gyümölcsösben a püspök és kísérete részére gyönyörű lomb sátor s ezzel szemben a szónok részére csinos szószék volt felállítva, lombokkal és sással ízlésesen díszítve. A szószék mögött jobbra a szeretetházi növendékek s az intézet összes személyzete az igazgató vezetése alatt foglaltak helyet külön páholyban ; a püspöki sátortól jobbra pedig a közönség részére voltak hosszú padsorok elhelyezve. — Az egész tért virágözön borította, a kereszt pedig díszes koszorúkkal volt megrakva, melyek közt kiválóan szép volt a szeretetházé. Az ünnepély magasztosságát nagyban emelte s általános feltűnést keltett a szeretetházi árva növendékek megható karéneke, s az alkalmi szónok reinekszabásu szónoklata. Mintegy 4000-nyi mindenféle rangú és felekezetű nép vett részt ezen magasztos ünnepélyen. — Ott láttuk Kállay Béni közös pénzügyminiszter nejét s gyermekeit, kik most, mint fürdővendégek Balaton-Füreden időznek. Ott volt Simon Zsigmond tihanyi apát, Köves .János felsőörsi prépost, Tallián, Palotai, Vogronics és Jánosi kanonokok Veszprémből, Ecsy László fürdőigazgató B.-Füredről, Szabó Imre s családja Veszprémből s még igen számosan a vidéki előkelő közönségből. Délben díszebéd volt a püspöknél, melyen a püspök környezetén kívül ott voltak: Simon Zsigmond apát, Köves János prépost, Tallián, Palotai, Vogronics és Jánosi kanonokok, Ecsy László fürdőigazgató, Ráth kormányzó, Jalsovics Aladár, s Szkladányi plébánosok és Nagy Aron szeretetházi igazgató. Az első pohárköszöntőt a püspök mondotta Simon Zsigmond tihanyi apátra s többi vendégeire, azután Simon Zsigmond és Ecsy László emeltek poharat a, püspökre s ez ismét a mindig ifjú lelkű s kedélyű Écsy ve, B. Füred 50 éves fürdő-igazgatójára. 3 óra után oszlott szét a társaság. X. y.