Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-03-16 / 11. szám

Az árvaszéki elnök úr inegbizaíott, hogy a jövő havi közigazgatási bizottságnak részletes jelentést adjon atekintetben, hogy a magán­gyámok a gyámi leszámolást illetőleg mennyi­ben vannak hátralékban? Szűcs István dergeesi lakós abbeli folya­modványának, hogy a Gógánfáról Dabronczra vezető uton teljesen desolált állapotban levő három hid helyre állíttassék. a közigazgatási bizottság helyt * adott s a három hidnak záros határidő alatti helyreállíthatására a sümegi szolgabírói hivatal utasíttatott. A kir. adófelügyelő úr jelentése szerint a folvó évi február hó végével maradt adóhátra­ralék 1.122,554 frt 68 kr., hozzávéve az utó­lagos február havi előírásokat 2118 frt 87'Akrt, összes tartozás volt 1.124,673 frt 55' 2 kr., mely­ből a február havi 7293 frt 88'A kr. adótörlé­seket levonva, mutatkozik helyesbített tartozás 1.117,379 frt 67 kr. Február hóban lefizettetett 153,488 frt 27 kr., s igy február hó végével maradt adóhátralék 963,891 frt 40 kr. Bélyeg és közvetlen illeték, szőlődézsmaváltság, fogyasz­tási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozások cimén február hóban befolyt 187.259 frt 95 kr. A f. évi február hó végével fennmaradt hátralékoknak behajtása és kedvezőbb fizetési eredmény elérése tekintetéből az adófelügyelő úr előterjesztésére a közigazgatási bizottság uta­sítja a szolgabirókat, hogy a közvetlen adófi­zetőknél kint levő összes állami követelések iránt most már a legerélyesebb intézkedéseket tegyék meg, a községi elöljáróságot pedig rög­tön utasítsák, hogy az 1883. évi 44. t. c.-nek a behajtására vonatkozó szakaszai szemelőtt tartása mellett a behajtást minden hátralékos tételre nézve a legszigoruabban foganatosítsák. Ezzel kapcsolatban felemlíttetett, hogy me­gyénk lakosságának jó része bortermeléssel fog­lalkozván s a bornak jelenleg úgyszólván semmi ára sem lévén, ez okozza, hogy a lakósság adóját a rendes időre nem fizetheti le. Mivel pedig a bor ára leszállásának egyik főoka a borgyártásban rejlik : a közigazgatási bizottság a minisztériumhoz felterjesztés intézését hatá­rozta el avégből, hogy a bőrgyártás mielőbb törvényhozási uton szabályozta ssék; mert ha ez égető bajon célszerű országos intézkedéssel mi­előbb segítve nem lesz, úgy egyes borterme­léssel foglalkozó vidékek egyedüli jövödelmi forrásuktól teljesen megfosztatnak. A csányi községi iskolához oklevéllel nem biró, sőt képezdei tanfolyamot sem végzett ta­nító választatván, a közigazgatási bizottság a választást megsemmisítette s az iskolaszéket ok­leveles tanító választásra utasította. A kir. tanfelügyelő ur jelentése szerint a pölöskefői és szentbalázsi felekezeti iskolákat az illető községek községi iskolává változtatták. A böröndi és bezerédi rom. kath. feleke­zeti iskoláknál a rendszeres ismétlő iskolák nem Hosszabb szünet állt be. A rendőri tanácsos bo­szusan tekintett órájára, mert Ht rndorff báró tovább váratott magára, mint meg volt határozva. Midőn a vizsgáló a vádlottat épen figyelmeztetni akarta, hogy ne tagadja gonosz tettét, ép akkor jelent meg a báró. Az angol a kihallgatás folyamában tudta meg, hogy Mar­git atyja emelte ellene a vádat és a/, fogadta el, s még­is nagy nyugtalanság fogta el, midőn a báró őt gyil­kosnak és rablónak nevezte. Itt, szóla, kimagyarázhatlak tévedés van! Mit­sem tudok arról, a mivel vádolnak. Egyébiránt, tevé hozzá, az ügy legközelebb tisztába f.g jöni; én a lehető leggyorsabban meg fogom szerezni a szükséges bizonyí­tékokat, hogy a londoni Norton lord egyetlen fia vagyok. — Nem csal meg bennünket! mondá komolyan a rendőri tanácsos. Tudom én, hogy mennyire kell be­esülni az ily beszédeket. Eltekintve a tanuk állításaitól, kik ön ellen felfognak lépni, most már minden be van bizonyítva. Adja csak kérem ide az óráját. Bámulva teljesíté a vádlott a vizsgáló parancsát, ki az órát a bárónak adta át. Ezen arany óra enyém, mondá ez határozottan A kördiszités bizonnyára egyedüli a maga nemében. Teg­nap a vasúton tettem e fontos fölfedezést, mely minden kétségemet azonnal eloszlatta ; mert az előtt kételkedém, hogy ezen ember-e valóban a gyilkos ? Norton lord meghökkent és mosolygott. Nyomorult! Ön mosolyog e fölött! Még tovább is tagadni akarja? Itt, — itt az órában, milv betűk vannak? Nemde B. II. F.? Elég, uraim, mondá a rendőri tanácsos, a vizs­gálatot bezárjuk s az ügyet átadjuk a bünfenyítő tör vényszéknek. De az angol sürgetőleg kérte, engedjék meg, hogy néhány szót szólhasson és hiszi, hogy ezáltal meg fog menekülni a hosszas, kínos, s egyszersmind semmire sem vezető, fenyítőtörvényszéki kihallgatástól. — Ez évi január havában — kezde elbeszélését néhány hétig a llajna mellett K.-ban tartózkodtam. Bizonyos francia származású Brisson nevű úr fényes ven­déglőjében laktam, ki ezen vendéglőt csak kevéssel ez­lévén, a községek ezen iskoláknak mielőbbi felállítására a szolgabírói hivatal utján utasít­tatnak. A keszthelyi községi iskola részére a mi­nisztérium az 188 ' 4 tanévre 1792 frt. állám­segélyt utalványozott. • ' ; A helybeli önkentes tűzoltó egylet közgyűlése. (Ib84. március 9-én.1 Szeghő István elnök úr üdvözölve a megjelent egyleti tagokat, a gyűlést megnyítottnak nyilvánítja s a tárgysorozat értelmében felolvastatott az évi jelentés. *) A felolvasott jelentés tudomásúl vétetett. Olvastatott az egyleti választmány kebeléből ki­küldött számvizsgáló bizottság jelentése az egylet 1883. évi számadásainak megvizsgálásáról, mely jelentés sze­rint a számadások helyesen vezetve találtattak. Az alap­s abályok értelmében" a választmány által megvizsgált számodásokat a közgyűlés Czukelter József úr elnök­lete alatt Rosenthal Ignác és Geiringer Ödön urakból álló bizottságnak határozta kiadatni oly felkéréssel, hogy a számadást felülvizsgálni és a felülvizsgálat ered­ményéhez képest a számadónak a felmentvényt a köz­gyűlés nevébeu megadni szíveskedjék. A választmány által beterjesztett költségvetés 849 frt. 20 kr. bevétellel és 706 frt 80 kr. kiadással elfogadtatott. Elnök úr maga és tiszttársai nevében megkö­szönve a bennök helyezett bizalmat, leköszönt, mire a közgyűlés a tisztújítást megejtette a következő ered­ménynyel : elnök: Szeghő István alelnök : Boschán Gyula jegyző: Udvardy Ignác pénztárnok: Strohmáyer Ferenc főparancsnok: Kovács Károly alparancsnok: Czifrák József csapatparancsnok: Strohmáyer Ferenc mászó parancsnok: itj. Bencze György, szakasz parancsnok: Hollósy János; szivattyús parancsnok: Grünvald József, szakasz parancsnokok: Prucker István, Mojzer Frigyes, Vas Ferenc; mentő parancsnok: Tóth István, szakasz parancs­nok : Horváth József szertárnok: Heigly János zászlótartó: Riedelmayer József csapat kürtös: Varga Lajos egyleti ügyész: Erdős Géza egyleti orvos : Rigó Ferenc ; választmányi tagok: a) pártoló tagok közül: Fang­ler Mihály, Bréisach Sámuel, llajik Isvtán, dr. Czinder István, Kummer Gyula, Zsiskó Sándor; b) a működő tagok közül Rózer József, ifj. Horváth Ferenc, Steiner Zsigmond. Elnök úr előterjeszti, hogy a helybeli takarék­pénztár az egyesületnek 100 frtot adományozott. A nagylelkű adományért jegyzőkönyvileg köszönet szavaz­tatott, egyúttal az alapszabályok egy példánya, vala­mint az egyleti számadásból a kiadások kivonatilag a takarékpénztárnak megküldetni elhatároztattak. Elnök úr előterjeszti az általa készített s a választ­mány által elfogadott s a betegsegélvezési alap kezelé­sére vonatkozó szabályzatot, melyet a közgyűlés egész terjedelmében magáévá tett. A kezelési szabályzat elfogadásából kifolyólag az egyleti orvos megkerestetni határoztatott, hogy a választ­mánynak adjon felvilágosítást, váljon a szabályzat értel­mében a csapat tagjait hajlandó-e ingyen gyógykezelni, *) A melyet, térsziike miatt jiivő számunkban hozunk. Szerk. vagy ha nem, úgy minő tisztbletdij mellett kész azt elfogadni ? A megyéhez kérvény intézése határoztatott el avégből, hogy a tiizoltócsapat tagjai részére megbete­gedésük esetén kiszolgáltatott gyógyszerek a megyei szegény alapból fedeztessenek. A város képviselő testülete kérvényileg megke­restetik, hogy a tűzoltó csapat tagjai megbetegedésük esetén a városi kórházban ingyenes ellátásban része­síttessenek. A választmány megbízatott, hogy a mennyire az egylet vagyoni állapota engedi, az 1882. évben váro­sunkban tarott országos tűzoltói ünnepélyekről szóló jelentés az országos tűzoltói kiigyülés jegyzőkönyvével együtt az egylet költségén kinyomassék és a társegyle­teknek a szokásos áron megküldessék. Végül a közgyűlés Szeghő István elnök urnák az egylet ügyeinek vezetése körül tanúsított fáradhatlan ügybuzgalmáért jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. Helyi, megyei és vegyes hírek. A nagykanizsai országgyűlési képviselő va'aszto kerületnek szabadelvű pártja f. hó 13-án Nagy-Kanizsán a szabadelvű kör helyiségében népes értekezletet tartott hogy a jövő választás alkalmával a párt részéről ki le­gyen követnek felléptetve. Eperjessy Sándor úr, mint a nayg-kanizsai szabad­elvű kör elnöke, üdvözölve a szép számmal megjelent választókat, indokolja az értekezlet egybehivásának szük­ségességét s felhívta az értekezletet a végrehajtó bizott­ság megválasztására. — Az értekezlet a 200 tagból álló végrehajtó bizottságot, tekintette] arra, hogy abban a kerületi választók is kellő számmal legyenek képviselve, megalakította. A végrehajtó bizottság megalakítása után elnök úr azon kérdést intézvén az értekezlethez, váljon már ez értekezleten szándékozik-e a képviselő kijelelésébe bocsátkozni a nagy számban megjelent vidékbeii válasz­tók azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a kijelelés nyomban eszközöltessék, mire Nagy Béla homok-komá­romi hely. plébános úr átérzett és többször éljenzéssel félbenszakított beszédében dr. Falk Miksa országos hír­névnek örvendő publicistát ajánlá képviselőül, felhozva azon indokait, melyek őt ezen jeleltség megtételére ve­zették. Az éljenzések lecsillapultával Tamásy Béla tör­vényszéki elnök úr a választóknak gratulált, hogy ily jeles férfiút jelelt ki képviselőjének s mélyen átérzett, a tiszta igazságtól áthatott beszédében sorolta el dr. Falk Miksának nagy érdemeit, melyek őt parlamentünk egyik kimagasló alakjává tették. Beszédét szünui nem akaró éljenzés követte. E két egybehangzó felszólalás után az értekezlet elnöke, miután ama kérdésére, váljon az értekezlet tag­jai közül nem akar-e valaki mást képviselőnek ajánlani senki fel nem szólalt, dr. Falk Miksát a nagy-kanizsai kerület szrbadelvü pártja részéről egyhangúlag képviselő jeleltnek kimondotta és az értekezlet indítványára a ki­jelelésről a jeleltet távirati uton értesítette. Végül Babó­csay György, Eperjessy Sándor, Hertelendy Béla, Eben­spanger Lipót, Hirschl Ede, dr. Benézik Ferenc, Ujlaky József, Nagy Béla, Lang Pál, Dolmányos László, Kis György, tlerczeg György, Guthman Vilmos, Garai Benő és Baán Kálmán urakból álló küldöttség választatott a végből, hogy Budapesten dr. Falk Miksát a kerület ne­vében a jeleltség elfogadására felkérjék. Egyúttal kimon­datott, hogy a kik ezen küldöttséghez csatlakozni óhaj­tanak, a legszívesebben fogadtatnak. Ezek után elnök úr az értekezletnek a megjelené­sért köszönetét kifejezve, a jelenvoltakat a párt érdeké­ben való tömörülésre és sikeres működésre buzdítván, az értekezletet befejezte. előtt vásárolta meg. Brisson úr egy korombeli és nőtlen férfiú, méltónak látszott arra, hogy közelebbről megis­merjem. Szép külseje, melyet a szelíd, majdnem szomo­rú komolyság még inkább emelt, majdnem ellenállhat­lanul vonzott hozzá. Közeledésem jóakaratú, sőt szívélyes viszonzásra talált. Megjegyzendő, hogy köztünk roppant nagy volt a hasonlóság azon különbséggel, hogy arca borotvált, s haja le volt nyirva, s egy arany szemüveg tudós kinézést kölcsönzött neki. Egy délután — komor téli nap volt - szobámban egy üveg jó rajnai bor mel­lett ültünk. A következő nap szándékoztam elutazni, s igy bizonyos tekintetben bucsuünnepélyt tartottunk. Brisson úr, valami emléket kell adnia, mon­dám beszélgetésünk közben. Hihetőleg örökre elválunk. Nem adná oda arany óráját? Brison elhalványult — oly körülmény, mely csak most világos előttem. Ön belátja tanácsos úr! Beszéljen csak tovább, viszonzá a megszólí­tott, ki nagy feszültséggel hallgatta őt. Brisson, habár némi erőltetésre, beleegyezett kívánságomba, s az adta nekem ezen órát, ezen ritka remekmüvet, melyet ő folyton őrizett, s azelőtt csak egyszer mutatott meg nekem, — másnak bizonyosan nem mutatta. Én pedig egy értékes gyémánt gyűrűt aján­dékoztam neki s másnap elutaztam. Remélem — végzé a beszélő — hogy most más nézetben vannak bűnös­ségem felől. De szívesen maradok addig fogolv, míg a cáfolhatlan bizonyíték meg nem érkezik, hogy én valóban Norton lord vagyok. * * * A Rajnánál fekvő kr. i. „az arany horgonyhoz" cirszett vendéglőben ugyanazon nap, egy órával később, általános izgatottság uralkodott, épugy a szolga személy­zet közt, a főpincértől az utolsó inasig, mint az itt levő számos idegen közt. Brissont, az ifjú vendéglőst ugyan­is épen most fogták ei, anélkül hogy valaki csak sejtette volna, miért? Ehhez járult, hogy a szobákat, melyek­ben Brisson lakott, szigorú vizsgálat alá vették. Brisson kihallgatása kezdetben óhajtott eredményre nem vezetett. Nem mint biinös, hanem mint egy ár­tatlanul üldözött, állt az ifjú ember a birák előtt. Egész határozottan ellentmondott annak, mit Norton lord az arany órát illetőleg mondott. Ki volt hát a bűnös? Nemsokára kitűnt az is. Brisson a vizsgáló biró kérdései által két tűz közé szorríttatva, egymással ellent­mondó adatokat hozott föl előbbi életéből. A francia nyelvben való jártassága is kevés bizo­nyíték volt arra, hogy ő francia születésű, mint állítá, mert mint egykori Stiegner Henrik főpincér is, kinek őt tartották, eléggé jártas volt a francia nyelvben. Végre Knöpfer vendéglős egész határozottsággal állítá, hogy ez az ő egykori főpincérje Stiegner Henrik. Brisson, vagy jobban mondva Stiegner most elis­merte bűnösségét. Elbeszélte, mily kimondhatlan nehéz ségek után sikerült neki Franciaországot elérni. A g.-i. pályaudvartól azonnal elindult s a városba vezető úttal egészen ellenkező irányban sietett tova, meg sem állva másnap reggelig. Ekkor egy erdőben ruhát váltott, le­tette parókáját s hamis körszakált, s egy szemüveget tett föl, azon szándékkal, hogy a bárót megrabolja. Igy átöltözve, folytatá útját s eljutott Franciaor­szágba. Párisban való két hónapi tartózkodása után, eddigi szerencséje által fölbátorítva, visszajött Német­országba, s a bárótól elrablott pénzen megvette a Raj­nánál fekvő k.-i. „arany horgonyhoz" címzett vendéglőt. Az órától mondá az ifjú bűnös, különös módon nem tudtam megválni, dacára, hogy menekülésem alatt egy benső szózat gyakran azt sugá, hogy ez könnyen árulóm lehet. Es az ís lett most, midőn egészen biztos­nak hittem magamat. Azon gondolat, hogy ha az óra Norton lord birtokában leend, nem lehet árulóm, arra indított, hogy a lord kérését teljesítsem. A törvényszék több évi börtönre ítélte. * * * A tavasz ismét beköszöntött és Norton lord Herrn­doríf báró leányával ülte eljegyzését. Stiegner Henrik, ki az angolhoz oly igen hasonlított, néhány hó óta a hideg földben nyugszik; fogságának hamar véget vetett az idegláz. l\ k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom