Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-18 / 20. szám

Melleklet a „ZALAMEGYE" 1884. évi 20-ik szamához. A hasznos háziállatok egészségi állapota a lefolyt időszakban általában kielégítő volt, köztük járvány nem uralgott és az antrax kór, úgy egyéb elhullás; esetek is a szokott arányt túl nem baladták és e tekintetben rendkívüli intézkedések tárgyát csak is a keleti marha­vész béhureolása elleni óv rendszabályok pontos fogana­tosítása és egyes felmerült oly ragály esetek képezték, melyek terjedésének meggátlása a hatósági óv- és *yógy intézkedések szigorú alkalmazását tette szüksé­gessé, a mi kellő sikerrel eszközöltetett is, igy p. o. a ovak közt nem fertőzés, mint inkább kórgerjes befolyás következtében támadt bujasenyv esetek észleltetvén, a óálloinány megvizsgáltatott s az említett kórban szen­vedőnek talált 5 db. ló hatósági gyógykezeléssel kigyó­*yíttatott, továbbá 8 db. rűhkórtól lepett ló közül — •gy darabnak kivételével, mely leszuratott, a többi szintén rendszeres kezelés mellett meggyógyíttatom, 1 akonykóros ló pedig a megfelelő óvrendszabályok szi­jorú foganatosítása mellett leszuratott. Ugyan a lefolyt időszak alatt a szarvasmarha jár­ati és kereskedelmi forgalmát illetőleg jelentem, hogy 1 mult évi november 1-től ápril végéig a központból a megyebeli körjegyzőségekhez kiadatott összesen í)9468 lb. 5 kros és 14225 db. 3 kros, összesen 73693 drb. bélyegjárlati űrlap, melyekért összesen 3400 frt 15 kr. lleték szolgáltatott át a kir. adóhivatalba, mely szám ídatok a marha járlati és kereskedelmi forgalomnak jelentékeny emelkedését tanúsítják. A lótenyésztés fejlesztése érdekébe« már az előző iveken át jelentékeny sikerrel eszközölt intézkedések Foganatosítása ezen évre sem maradt el, sőt lehetőleg fokoztatott az által, hogy a nagyméltóságú földmivelés-, par- és kereskedelemügyi minisztérium a tenyésztés tapasztalt emelkedésének kedvező arányához képest ez .'•vben ismét úgy a fedeztetési állomásokat, valamint az Állami fedező mének számát szaporítani kegyeskedett s igy van jelenleg megyénk területén 22 fedezési állomá­son összesen 61 állami mén; továbbá a magyar minisz­térium a magánosok tulajdonában levő legjobb minőségű és fedezésre alkalmasnak talált 16 db. mén számára 80 és 10D frtos dijakban kiosztandó 1400 forintnyi méntar­tási segélyt engedélyezett oly feltétellel, hogy az ek­ként díjazott magán méneket tulajdonosaik 1, legfelebb 2 forintnyi díjszedés mellett közhasználatra bocsássák; a fentebbieken kivül a megyei szabályrendelet értelmé­ben teljesíttetett a megyebeli összes magán mének meg­vizsgálása, melyek során tenyész igazoiváuynyal ellát­tatott összesen 74 db. mén, a tenyésztésre alkalmatla­noknak talált méuek pedig a fedezéstől eltiltatván, ha­tósági felügyelet alá helyeztettek; végre az 1873. évi XX. t. c. értelmében az évi lóösszeirás teljesíttetvén, annak eredménye a megyebeli összes lóállományt kö­vetkezőleg tünteti ki, u . i s ..) á r á s Men | Herélt | Katica|öszese n[ •"TapoSI^áTbaíT^ Í6 913 799 | 1728 Sümegi „ „ 20 533 686 1239 Keszthelyi , „ 21 653 739 1413 Kanizsai „ - 260! 849! 2330 3439 Pacsai „ „ 52 679 1008 1739 Egerszegi ., „ 8ö| 47K 1407 1970 Novai ., ., 111 216 1356; 1683 Lendvai „ „ 95 246| 2417 2728 Letcnyei ,, „ 222 301 1912 2435 Perlaki .. .. 310 623 2678 3611 Csáktornyai „ „ 146 102 2081 2329 Nagy- és Kis-Kanizsa város — 230 192 422 (isszesen az egész megye — területén vau " ! 1338 5793 1760524736 Ugyanitt látom helyén tisztelettel jelenteni, hogy a megyei állatorvosi állomások újabbi szervezése alkal­mából a mult évi december hó 17-én 18750 215 jk. sz. a. kelt közgyűlési határozattal nyert azon megbízatá­somnak, mely szerint az állatorvosi teendőket az újab­ban rendszeresített megyei állatorvosi állomásoknak a jelen közgyűlésre kitűzött betöltéséig a költségvetésben r cimen előirányzott összeg igénybe vételével ideiglenes megbízatás utján teljesíttessem — akként szereztem fo­ganatot, hogy a volt járási állatorvosokat ideiglenesen s fizetéseiknek megfelelő havi illetméuynyel állomásai­kon meghagyva, az állatorvosi teendők ellátását általuk teljesíttettem, kiknek ebbeli ideiglenes megbízatása a mult ápril hó végével lejárván, azontúl az állat egész­ségügyi teendők ellátása a mélyen tisztelt közgyűlés ál­tal választandó megyei állatorvosok hivatását képezendi. (Folyt, köv.) Balatonvidéki kör. Budapest. 1884. május 8. A Balatont övező három megyének: Zala, Somogy és Veszprémnek a fővárosban tartózkodó ifjai által kez­deményezett és létesített „Balatonvidéki kör", miután alapszabályai a belügyminiszteri megerősítést kinyerték, meglartá alakuló gyűlését. A közös szülőföld és lakóhely szülte vonzódás ér­zete, ama láthatatlan kapocs, mely ellenállhatatlan va­rázserővel köti össze azokat, kik szülőföldjüktől távol élnek: az adott létet a „Balatonvidéki kör"-nek. Ez ér­zet eleinte, mint ki nem fejezhető sejtelem lépett fel. mint rejlő gondolat, mely azonban most uiár teljesen megvalósult. A kör tisztikara a következő : elnök: Sziklav János, alelnök: Devecsery L. J., titkár: Krób Károly, jegyző: Felhő Nándor, aljegyző: Ullmann Mihály, pénztáros: Tó pits Elemér, ellenőr: Weiszfeld Dezső, könyvtáros: Lö wensohn Emil, alkönyvtáros: Darányi Árpád, háznagy: Fárnek László. Vau még a körnek választmánya, mely az emlí­tett tisztviselőkön kívül 12 rendes- és 4 póttagból áll. A bíráló bizottságnak a fentebb nevezett elnökön, alel­nökön, titkáron és jegyzőn kivül tagjai még: Hambur­ger Ignác, Kende Ádám és Weiszfeld Jenő. Tagjainak száma meghaladja a százat. Orvos, ta­nár, kereskedő, hivatalnok, hirlapiró s egyetemi polgá­rok váltják fel egymást a tagok sorában. A cél, melyet a kör maga elé tűzött, nemes és magasztos s az eszközök, melyek által azt megvalósí­tani szándékozik, az elismerést és méltánylást minden tekintetben megérdemlik. Társas összejövetelek, felol­vasások, zeneművek- és szavalatok előadása által szó­rakoztatni s felvidítani a kedélyt, fejleszteni az Ízlést és itélő tehetséget, — szórakozni és munkálkodni — ez célja e körnek. Az értelmiségnek oly tekintélyes tőkéjével sze­rencsés e kör rendelkezni, mely őt bármely más, ha­sonló jellegű kör fölé helyezi. S épen ezen körülmény jogosít fél azon következtetésre, miszerint e kör kitű­zött célját elérendi, fel fog virágzani, fényes eredmé­nyei és sikerei világot fognak vetni messze területre s nemcsak a megyék, — melyeknek kebeléből szárma­zott az alapot letevők csekély száma — fogják büsz­keségüket találni a „Balatonvidéki kör~-ben, de elisme­réssel fogja azt említeni mindenki, ki az érdemet mél­tányolni tudja és akarja. Adja az ég, hogy úgy legyen! K. Harsanyí Sándor. A soproni kereskedelmi és ipar-kamara köréből. A soproni és kereskedelmi iparbanknak legutóbbi két köz­gyűléséről szóló jegyzökönyveiből a megyénk területére vonatkozó, úgy általános érdekű következő határozatokat közöljük : Zalamegyében kebelezett D e k 1 e z s i n községnek egy országos vásár tart hatása iránti folya­modványát a földmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium azon utasítással küldötte meg a kama­rának, hogy tegyen véleményes jelentést a tekintetben, váljon a helyi viszonyok folytán nem mutatkoznék-e célszerűnek egy kizárólagos marhavásár engedélyezése'? A kamara e tárgyra vonaskozólag a következő véleményt terjesztette fel a minisztériumhoz: Muraköznek igen sok vására lévén, azok szapo­rítása egyátalán nem látszik tanácsosnak. Miután azon­ban ezen vidéknek igen nagy mérvben űzött marhate­nyésztése van és úgy a muraközi lovak, mint az igen szép fajt u szarvasmarha a körülfekvő vidékekre nézve keresett vásári árut képeznek, sőt előbbiek a külföld által is kerestetnek; csak a nemzetgazdaság ezen fontos ága forgalmának megkönnyítését mozdíthatja elő, ha a felhajtási és eladási helyek szaporíttatnak: minek követ­keztében a kamara elhatározza, hogy a magas minisz­tériumnál Deklezsin község számára egy kizárólagos marhavásár engedélyezését fogja javaslatba hozni. Zalamegyében bekebelezett Alsó-Vidovecz köz­ségnek három országos vásár tarthatása iránt beadott megújító kérelmét a földmivelés-, ipar-és keres­kedelemügyi kir. minisztérium azon utasítással küldötte le, hogy a kamara az 1880. évben e tárgyban tett vé­leményezésének szem előtt tartásával adjon véleményes nyilatkozatot arra nézve, váljon azon idő óta a viszo­nyok nem váltóztak-e ? A kamara a hivatkozott véleményes jelentésben oda nyilatkozott, hogy tekintettel azon körülményre, miszerint a Muraköz országos vásárokkal nagyon is meg van áldva; ezenkívül pedig Alsó-Vidoveez környékén Csáktornya, Perlak, Kottori, Légrád, Alsó-Domboru stb. jelentékeny vásárhelyek fekszenek, mi által ezen vidék forgalma teljesen biztosítottnak tekinthető, a vásárok ujabbi szaporítására semmi ok nem forog fenn. Miután a fent jelzett körülmények az óta mit sem | változtak, folyamodó község elutasítását javasolta a ka­mara a minisztériumnál. A m. kir. földmivelés-, ipar- éskereskedeleinügyi minisztérium t. 1884. évi 11,160 szám alatt kelt magas leiratában a kamara felkéretett, hogy — miután házi iparosaink anyagi tehetségüknél fogs'a a kiállításra ön­maguk aligha foghatnának tömegesen jelentkezni, e köz­érdekű célnak eléréséhez anyagi s erkölcsi támogatásával s a házi ipar termékeinek az országos kiállítás számára ieendő beszerzése céljából közvetlenül néhány száz fo­rintnyi adománynyal járulni és azonkívül ily adomá­nyoknak társadalmi uton való gyűjtésére közrehatni sziveskedjék. Miután a kamara költségvetésében kiállítási célokra felvett összeg — a kamarára háromolváu a kiállítási elő­munkálatokkal járó összes kiadások s tőle várván segélyt a kiállítani szándékozó kisebb iparosok nagy része is — már tetemesen igénybe van véve; bár mennvire el is ismeri a háziipar tervezett kiállításának nagy hord­erejét s nemzetgazdasági fontosságát, ez alkalommal nem szavazhat meg többet e célra kétszáz forintnál, melv a sza­bályszerű nyugta beküldése mellett a kamara pénztárá­nál felvehető lészen. A társadalmi uton való gyűjtésről a kamara elte­kint, miután ez uton, tapasztalás szerint, számottevő eredmény el nem érhető, ellenben örvendetes tudomásul vészi Miiller Pauliu kamarai elnök ur azon nyilatkozatát, hogy a kamara által megszavazott 200 frtnvi összeget a hazafias célra való tekintetből, sajátjából száz forint o. é. összeggel megtoldja, mélyszintén a kamara utján lesz beveendő. E határozat —*• és adományról a magas miniszté­rium értesíttetik. A zalamegyei gazdasagi egyesület hivatalos ..Értesítője!­A keszthely-vidéki gazdakör 1S84. évi május hó 24-én délelőtt 10 órakor Keszthelyen az „Amazon" vendéglő termében rendes k ö z £ y ii lést tart, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Jelentések, 2. folyó ügyek nevezetesen a rendelkezésre álló költség felhasználásának megállapítása, 3. javaslatok. Keszthelyen 1884. május hó 12 én. Bogyay Máté s. k. elnök. Helyi, megyei és vegyes hirek. Ünnepélyes gyász isteni tisztelet tartatott f. hó 13 -an a helybeli róm. kath. plébánia templomban Maria Anna királyné, V Ferdinánd özvegyének lelki üdvéért. Ga­rath György csáesi plébános úr pontiticáit a káplán urak segédkezése mellett. A gy-ászisteni tiszteleten testületig megjelent a megye tisztikara, a helyben székelő kir. hivatalok, az itt állomásozó huszárszázad tisztikara, az ügyvédi kamara, a városi hatóság, valamint a polgári fiú-, felső leány- és elemiiskola ifjúságai illető tantestületeik vezetése mellett. A zala-egerszegi ügyvédi kamara május 17-iki tisztválasztó gyűlésére csak 51 szavazat-lap érkezett be ; a tagok száma 182 s érvényes választáshoz a tagok fele kívántatik, e szerint szavazatok elégtelensége miatt a választás meg nem történhetett. Ujabb választási határ­napul junius 30 át tűzte ki az elnök. — A közgyűlés lefolyását lapunk legközelebbi számában közöljük. Eskiivo. Csertán Károly alsó-bagodi földbirtokos úr, a megyei közigazgatási bizottság tagja s a megyei élet egyik tevékeny harcosa f. hó 12-én vezette oltár­hoz Söjtörön a kedves Siimeghy Magda úrhölgyet. Á megyei közigazgatasi "bizottságnak f. hó 13-án alispán úr elnöklete alatt tartott ülésén néhány folyó ügy intéztetett el. A perlaki járás szolgabirája állam­költségén a közvetlen adófizetők és községek állami adó­hátralékainak végrehajtása végett egy végrehajtó alkal­mazását kérvén, ez ügy a pénzügyminisztériumhoz pártolólag felterjesztetni határoztatott. — Nagy-Kanizsán a déli vasút társulatnak a Csengeri utcát átszelő pontján alkalmazott átjáró közbiztonsági tekintetből szűknek és elégtelennek bizonyulván be, az eddigi kocsi átjáró mindkét oldalán gyalog átjáró megnyitása vált szüksé­gessé a városi tanács előterjesztése szerint. Ez ügyben a mult közigazgatási bizottsági ülésből kiküldött bizott­ságnak sikerült a pályafentartó igazgatóság képviselőivel kedvező eredményre jutni, a mennyiben a gyalogátjá­rónak mindkét oldalon való felállítása elhatároztatott s a határozat foganatosítása végett a szükséges intézke­dés megtétetett. Az adófelügyelő úr jelentése szerint a mult hóban befolyt 61 788 frt 15 kr. adó, maradt hát­ralék 1.231,199 irt 38 kr. s így a f. évben 8601 frt 16 krral több, mint a mult év megfelelő szakaszán, liélyeg és közvetlen illeték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozás cimén betolvt ápri­lis hóban 168-993 frt 03 kr., tehát 25407 frt 56 krral több, mint a mult év április havában. Legtöbb a hátralék a tapolczai, egerszegi és pacsai szolgabirói járásokban, miért is nevezett járások szolgabiróságai szigorúan utasíttattak, hogy junius hó végéig a hátralé­kok behajtassanak. — A becsehelyi tanító ellen hanyag­ság folytán a fegyelmi eljárás elrendeltetett, a szt. li'szlói községi iskolai tanító, mint ki sem képezdét nem végzett, sem oklevele nincs, állásából elniozdittatott. Hahót község kérvényére megengedtetett, hogy az új iskola építéséhez a jövő tavaszszal kezdhessenek, az ideig is azonban a régi épületet kiigazítani, s a jövő tanévre egy új tante­rem számára alkalmas helyiséget bérleni tartoznak. A zala koppányi iskola részére 205 frt, a nagy-páliira 201) frt, a bessenyőire 179 frt államsegély engedélyeztetett az 188 : ,/ 4. tanévre a minisztérium részéről. Kinevezés. 0 felsége a király az igazságügymi­niszter előterjesztésére dr. Laszy József budapesti tör­vényszéki birót, a zalamegyei lázadási ügyben delegált budapesti biróság egyik tagját s előadóját, a budapesti itélő táblához rendes biróvá nevezte ki. A junius hó 2-an tartandó tekeversenyre a kik tévedésből meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, szíveskedjenek ez érdemben Szeghő István úrhoz, mint a teketársulat elnökéhez fordulni. Személyi hir. Szekrény essy Béla kir. tanácsos, sop­roni kerületi pénzügyigazgató a helybeli adóhivatal meg­tekintése végett f. hó 16-án városunkban időzött. A hivatalos ügyvitelt átvizsgálván, a tapasztaltak felett elismerését nyilvánította. Körútjának folytatása céljából még az nap Szombathelyre utazott. A zala-egerszegi kereskedelmi kör saját könyv­tára javára folyó évi május hó 24-én Rozenkrancz Józef kerti helyiségében májusi táncvigalmat rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépti díj: személyjegy 50 kr., családjegy I frt 50 kr. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság ugyanott a vendéglő nagytermében tartatik. Gyászh ir. \ ettük a következő gyászjelentést: Csá­fordi özv. Csillagh Lászlóné szül. (iombossy Judith mint anya, úgy gyermekei Sarolta és Irma mint test­vérek, valamint a széleskörű rokonság mély fájdalom­mal jelentik felejthetlen leánya, testvérük illotőleg roko­nuk Csáfordi Csillag Corneliá-nak 1884. évi május hó II -éli reggeli 7 órakor a halotti szentségek ájtatos fel vétele után életének 2l-ik évében hosszas szenvedés folytán történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. évi május hó 12-én d. u. 4 órakor fognak az elhunyt lakásán beszenteltetni s onnan a családi sír­kertben leendő elteinetés végett Bekeházára vitetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó évi május hó 12-én délelőtt 1 ,8 órakor Zala-Egerszegen fog a mindenható­vak bemutattatni. Áldás és béke hamvaira! A korán elhúnyt temetése a helybeli s a közel vidék intelligen­tiájának nagy részvéte mellett ment végbe f. hó l2-én A koporsó a halottas háznál beszenteltetvén, Bekehá­zára a családi sírboltba vitetett. A négylovas halottas kocsi után egy kocsi vitte a szebbnél szebb koszorúkat, melyeket a rokonság és az ismerősök az elhunyt kopor­sójára tettek. Meglaató látvány volt a gyászmenetnek városunkon való keresztülvonulása, kisérve a fogatok hosszú sora által. — Áldás lengje körül porait ! Alapszabály megerösites. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző és betegsegélyező egyesületének alapsza­bályai a m. kir. belügyminisztérium f. évi április hó 20-án 20072 sz. a. kelt rendeletével azon megjegyzéssel nyertek megerősítést, hogy külföldi egyének csakis a m. kir. belügyminisztérium előleges beleegyezése mellett választhatók az egylet tiszteletbeli tagjaivá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom