Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-03-23 / 12. szám

Meliéklet a „Zalamegye" 1884-ik évi 12 ik czámához. természetéből kifolyó elv érvényesült, hogy a leltár ezentúl mindig a közgyűlést megelőzőleg készíttetik el és terjesztetik a közgyűlés elé. Ezen alapon Boschán Gyula alelnök úr elnöklete alatt Udvardy Ignác, Stroh­maver Ferenc, Ozifrák József, ifj. Bencze György és H«igly István szertárnok urakból álló bizottság külde­tett ki a leltár felvételére. A bizottság 18X4 évi feb­ruár hó 20-án feladatának megfelelt, a létező egyleti szerekről a leltárt elkészíté s azt a közgyűlés elé be is terjesztette. Ugyancsak a közgyűlés az elnökséget megbizta, hogy a városi képviselő testületet keresse meg az egye­sület részére egy pár ló eltartása tárgyában. Az el­nökség nyomban a közgyűlés után ebbeli feladatának megfelelt úgy, hogy kérvényünk már az 1 ssíí. évi feb ruár hó 11-én tartóit városi képviselő testületi gyűlésen tárgyaltatott. A városi képviselő testületi gyűlés érdem­leges határozat hozatala előtt részletes költségvetést kért a tekintetben, mennyire rúg egy pár ló eltartási költ­sége, mennyivel járul ehhez az egylet, mennyit volná­nak hajlandók áldozni c célra a városunkkal szomszé­dos községek. A március hó 29-én tartott választmányi gyűlés ezen határozat folytán a járási szolgabírói hiva­talhoz kérvényt intézett, hogy hivja össze egy megha­tározott napra a közelfekvő községek elöljáróit s ezek megkérdeztetnének, mennyivel volnának hajlandók a baszerzendő lovak eltartási költségeinek fedezéséhez hozzájárulni, mely esetben az egylet kötelezné magát tüzesetek alkalmával a fecskendőt a vész helyére szállí­tani. Ez irányú törekvésünk azonban a községek közö­nyösségén illetve szükkeblüségén hajótörést szenvedett. Mivel az egyleti szerek egyeseknek használat vé­gett kiadatván, azok gyakran tetemesen megrongálva adattak vissza, hogy ily esetekben az egyesület szereit használó ellen a rongálás illetve az okozott kár megté­rítése tekintetéből az egyesület sikerrel léphessen fel: a május hó 26-án tartott választmányi gyűlés határozatá­ból azon idő óta a szerek csak olyanoknak adatnak ki, akik Írásbeli nyilatkozatot adnak, hogy a használat alkalmával a szereken esetleg okozott kárt megtérítik. Ezekben foglaltuk össze egyesületünk m. évi műkö­dését. Egyesületünk, mely már két ízben is fényes tanú­jelét adta életképességének, csak úgy foga haladás utján biztosan és lépésről lépésre előre haladni, ha nem csak akkor gyullad lángra a tagokban az összetartás, midőn országvilág előtt számot kell adnunk működésünk ered­ményéről, hanem égni fog az kebelünkben folytonosan, mint akik nem azért egyesültünk, hogy a közvélemény dédelgető szavai rezegjenek folyton füleinkbe, hanem egyesültünk legfőkép azért, hogy magasztos hivatásit egyesületünk, tagjainak önfeláldozó működésével foly­ton a közjóm világítson! Városunk 1884 évi költsegvetese. Lapunk egyik számában tett igéretünkhöz képest városunk 18H4. évi költségvetését, melyet a február hó 4-én tartott városi képviselő testületi ülés elfogadott, egész terjedelmében közöljük. Bevételek: 1883. november 8-ig községi pótlék hátralék (10% levonásával) 6511 frt 18 kr., városház alatti boltok után évi haszonbér 779 frt 50 kr., 188 :) évi korcsmáltatási jogért 2273 frt 80 kr., piaci hely­pénzszedés után 2153 frt 60 kr., vágóhídi lakás és pad­lás után 94 frt 15 kr., aggfíí és sarjú eladásából 704 frt 90 kr., aggszéna és sarjú eladásból 48 frt 25 kr., vágóhidi haszonbér 650 frt, avasi szántóföld után haszon­bér 68 frt 05 kr., volt téglaszini földek után bér 41 frt 80 kr., letelepedési díjból 82 frt 64 kr., oltoványok el­adásából 83 frt 40 kr., kavicstelep után 16 frt, 419 tanuló után tandíj á 4 frt | 1676 frt, piaci mérés után 100 irt, összes bevétel 15283 frt 27 kr. Kiadások: 1883. évről pénztári többlet kiadás 255 frt 52 1 ., kr., városi tisztviselők fizetése 2913 frt 99 kr., elemi tanítók fizetése 4720 Irt, ipariskolai tanulók oktatására 1374 frt 33' •> kr., iskola szolgának 120 frt, tan.'LÓi nyugdíj alapra 506 frt 50 kr., iskolák fűté­sére 26 öl fa á 12 frt 312 frt, tanulók érdemsorozatára 20 Irt 2 utca tisztítónak á 140 frt 280 frt, utcák vilá­gítása 2160 frt 68 kr., városi utbiztosnak 100 frt, szállásmesternek 216 frt, rendőr tizedesnek 200 frt, 3 hajdúnak á 180 frt 540 frt, két éjjeli őrnek 42 frt, toronyóra felhúzásért 80 frt, kertész [fizetése lakbérrel 120 frt, harangozónak 40 frt, 4 fertálymesternek 40 frt, pásztoroknak 16 frt. 4 szolga fajárandósága 32 frt, dobolásért 12 frt, szolgák ruházatára 340 frt 40 kr., városi termek fűtésére a kántori járandósággal együtt 192 frt, épület tűzkár ellen való biztositása 44 frt 67 kr., városbirtok után adó 921 frt 67 1 kr., egyénértékü adó 849 frt 27 kr., tisztogatásra 49 frt, fű kaszálás s beta­karításért 51 frt 20 kr., városi tőketartozás az iskola alaphoz 2259 frt. városi tőketartozás a minta metermér­tékek után 100 frt, hírlapokra 26 frt, asztalos, lakatos, ács, kőmives, bognár munkákra és oltó viaszra 769 frt (>7 kr., nyomtatvány és irodai szükségletekre 148 frt 75 kr., könyvkötő munkákra 33 frt 35 kr., elhalt sze­gények koporsójára 24 frt, árkok és patakok tisztoga­tására 150 frt, kályhák javitásaért 26 frt 50 kr., iueges munkákra 40 frt 60 kr., vágóhidi építés törlesztésére 660 frt 37 kr., kisdedóvoda tömegéhez 1300 frt, tőke után 6" ,,-os kamat 7S frt, az 1883, évi zavargások al­kalmával kiszolgált fuvarokra 209 frt 50 kr., a város épületeihez felhasznált mészanyag 79 frt 40 kr., iparis­kola részére vásárolt ház és belsőség után illeték 154 frt 70 kr., rézműves és bádogos munkákra 61 frt, az új harangra 71 frt 36 kr., polgári biztosok fizetésére 119 frt, szegény gyermekek részére könyvekért 30 frt, törv. gyűjteményért 17 frt 13 kr. zalamegyei gazdasági egye­sületi tagsági díj 5 frt, sz ),nbathelyi küldöttség utazá­sára 30 frt, ujoncállítási költség 17 frt, lovasság gva korló terére kavics szállításért 36 frt, katonaság részére zsup- és szalma szállításért 116 frt 35 kr., árva gyerme­kek élelmezése-, ruházata- és gondviseléseért 174 frt, úsdedávoda épület tartozására "8 frt 32 kr., 1883. évi betegápolási és kórházi alapok javára 456 frt 22 és 1 ., kr., két helybeli illetőségű után vidéki helyen kórházi ápolásért 107 frt 70 kr.. rendkívüli kiadásokra 1600 frt, összes kiadás 24228 frt ltí 1 2 kr. Zalamegye gazdasagi egyesületet hivatalos Értesítője. Jegyzökönyve a zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Eqerszeqen 1884-in­én március hó 11-én tartott rendes közgyűlésének-. Jeleulevők : Háczky Kálmán elnök, mgos Glavina Lajos, Skub­lits Jenő, Skublits Istán, Skublits László, Bessenyey György, Isoó Alajos, Sövegjártó Lajos, Koller István, Dervarits Imre, Nagy Károly, Farkas Ferenc, Farkas József, Fitos Márton, Thassy Mihály, Csupor Endre, Skublits Zsigmond, Tamás Ferenc, Könígmajer János, főt. Dergovits József, Csertán László, Cserfán Károk. Dr. Czinder István, Ilajik István, főt. Gaál Ferenc, Maicz József, Soós Kálmán. Dr. Háry István, Kaiser József, Szily Dezső, Svastits Beuo, Szígethy Antal egye­sületi tagok, ez utolsó ugvis mint jegyző. Elnök ur szivélyesen üdvözölvén a megjelenteket, s örömét nyilvánítván azon rendkiviili szép érdekeltség felett, hogy a nagy tavaszi munka idején is a közgyű­lésen ily nagy számban részt venni szívesek lettek, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánitá, melyen a követ­kező tárgyak intéztettek el. 1 93—1884. Az egyesület 1883-ik évi működéséről s vagyoni állapotáról előterjesztett elnöki jelentés felolvastatván helyeslőleg tudomásul vétetett. A jelentés szerint nagy mennyiségben fennlévő rendes tagsági dij ugy az alapító tőke - - és kamat hátralékok tekintetében határoztatott, hogy az egy éven tul lenálló hátralékok, ugy az 1881-ik évi gépkiállításon az egyesület áttal vett s egyeseknek átadatott gépek ára illetőleg az ezekről kiállított kötelezvényeken ala­puló tőke s kamat tartozások az előre bocsájtandó fel­szólítás sikertelensége esetében, törvény utján is be­haj tandók. 2 90. Elnök ur előterjeszté, hogy az 1883-ik évi de­cember hó 16-án tartott közgyűlés 99—111.330 szám alatt hozott határozata értelmében az egyesület által eszközlendő csikó legelő közvetítés — s a csikótula jdo­uosok részére az egyesület által 300 forint segély­nyújtás felől az értesítés, ugy a legelő és segély hasz­nálatára a felhívás a közönséghez kibocsájtátott, s nem csak az egyesület közlönyeiben a „Zalamegye" eitnű hírlapban, és „Értesítőben" közzététetett, de külön le­nyomatban is a megyei szolgabíró, községi és körjegyző uraknak, a nagyobb községek bíróinak oly felkéréssel, hogy az országos vásárokban és szokásos módon ismé­telve is közzétenni szíveskedjenek — valamint megis­mertetés és terjesztés végett az egyesület közreműködő tagjainak megküldetett, mégis a mai napig csikólegelő igénybevételére senki sem jelentkezett, holott a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium 23944 1883. szám alatt kelt intézményében tetszéssel fogadva a gazdasági egyesületnek ezen a kir. minisz­térium által is üdvösnek nyilvánított intézkedését, en­nek támogatására teljes készségét megajánlá, s annak létesiilése esetére a folyó évre 200 forint segélyt kilá­tásba helyezett, — s minthogy Skublits Jenő ur szó­beli előadása szerint Gaal László < Irmándlakon szintén hajlandó alkalmas csikólegelőt adni, —- tekintettel egy részről azon körülményre, hogy a segélyezésre az egye­sület 300 forintot költségvetésileg már megszavazott, 200 forintot pedig a kir. minisztérium kilátásba helye­zett, más részről arra, hogy mindeddig senki nem je lentkezett, a további teendők tekintetében intézkedést kért. Az egyesület azon reményben, hogy a csikó tu­lajdonosok, ugy a kibérlendő legelő tér mennyisége és minősége, valamint a nmgu földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi kir. minisztérium által is kilátásba helye­zett 200 forint, együtt most már 500 forint segély­összeg — továbbá a legelő igénybe vételével járó egyéb feltételek felül körülményes, határozott tudomást nyer­hetnek, a csikólegeltetésre vállalkozni, s jelentkezni fog­nak, a mult évi ápril hó 8-iki közgyűlés 25/94 és de­cember hó 16-ki közgyűlés 99 330 szám alatt hozott határozatait fenntartotta, a jelzett s egyéb felmerülhető körülményeknek kiküldött bizottságai által a csikóle­gelőt ajánló illető urakkal személyes érintkezés utján a helyszínén kitudását elhatározta, — a bizottságok tag­jaiul és pedig Balaton-Magyarodra Hanny Andor és Hanny Imre urakhoz Bogyav .Máté és Koller Ferenc urak, — Oriuándlakra Gaal László úrhoz Skublits Jenő és Farkas József urak, — Alsó-Lendvára Lenk Ödön úrhoz Soos Kálmán és Tamás Ferenc urak vá­lasztatván felkérettek, miszerint az ajánlandó legelő területnek a helyszínén megvizsgálásával szerezzenek meggyőződést arról, hogy mily nagy a legelő terület, alkalmas-e csikólegelőnek, s minőségét is tekintetbe véve hány csikóra elégséges, vagy is mennyit hír meg az? tud-e a legelő tulajdonos a csikók számának megfelelő szükséges aklot vagy is szállást, alom szalmát, egész­séges ivó vizet, megbízható, ahhoz értő pásztort adni, ugy egyéb szükséges felügyeletet, kellő gondviselést szolgáltatni, esetleges vi záradás esetében alkalmas terü­leten elhelyezést és szükséges ellátást adni ? — további mennyi a legelő bér darabszám, s mikor fizetendő ?z ? Mindezekről s egyéb fenntorgó körülményeiről, nehézségekről, ezek mikénti megszüntethetéséről, átala­ban az összes tapasztalatokról, az egész ügy állisról kimerítő értesítést, a csikólegelő bérlete közvetítésének legjobb belátásuk szerinti létesíthetése végett véleményt adni, azt a legrövidebb idő alatt az egyesület eliöké­hez beterjeszteni szíveskedjenek, — elnök ur in<gbi­zatváu, hogy a bizottságok beérkezendő értesítése és véleményei alapján, esetleg azokkal tartandó megálla­podás értelmében ugy a segély összeg felosztása, vala­mint a közönségnek a szükséges körülményekről rész­letes értesítése s felhívása, ugy egyéb teendők tekin­tetében célszerűen intézkedjék s járjon el. 3/95. Elnök ur előterjeszté, hogy az 1883-ik évi dec. 16-án tartott közgyűlés 99 330. sz. a. hozott végzése értelmében az 1884-ik évre megállapított munkaterv és költségvetés felterjesztése mellett a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium — tenyész­bikák s egész tenvészcsoport kedvezuiénves átengedésére és különösen ilyeneknek az egyesület által is beszerez­tetés végett a költségvetés szerinti hiány kiegészítéséül az egyesületnek államsegélyben részeltetésére kérvényi­leg felkéretett, e felterjesztésre azonban mindeddig vá­lasz nem érkezett, ellenben alkalmas tenyészbikák s egész tenyészcsoport átvállalására jelenkezések tétettek, mért is e tárgyban tekintettel azon körülményre is, hogy az egyesület e célra költségvetésében 1790 frtot felvett, további intézkedést kért. A közgyűlés a mult évi dec. 16-iki közgyűlés 99 330 számú határozata folytán hat darab és pedig két tiszta magyar fajú és négy nyugoti fajú tenyész­bikának a jelentkezők részére az állam által engedni szokott kedvezmények mellett leendő átengedés céljá­ból beszerzése elrendeltetett, a bikák bevásárlásával a választott bizottság tagjai u. m. Skublits István, Becker Antal, Skublits Sándor, Szűcs István, Farkas József urak megbízattak és teljesítésére felkérettek akkép, hogy a nyugoti fajuak közül a törzs tekintetében a választás reájok bizatík irányul szolgálván, hogy a faj testnagysága mellett a legszebb és tenyesztésre legal­kalmasabb választassék. Elnök ur tehát megbízatott, hogy ezeu célra a költségvetésben felvett összegből 1500 torint a bizott­ságnak Skublits István ur kezére, ki arról részletes el­számolás szives beterjesztésére felkéretik, utalványozzon, s a bikáknak a jelentkezők részére pénzügyi tekintet­ben az egyesület érdekei megóvása mellett s a megál­lapított tenyészkerületekre tekintettel leendő átadása iránt esetleg a bizottság tagjaival tartandó megállapo­dás értelmében intézkedni s eljárni szíveskedjék. Helyi, megyei és vegyes hírek. A közeledő új évn egyed alk al mával tiszte­lettel felkérjük lapunk i . t . előfi zetőit az előfi­zetés mielőbbi megújítására, a kik pedig hátra­lékban v annak, azokat a hátralékos összeg mi­elöbbi beküldésére kérjük, hogy kötelezettsé­giinknek mi is pontosan megfelelhessünk. A ki lapunkat továbbra járatni nem aka rja, szíveskedjek a zt egyszerűen a lap visszaküldé­sévé^ értesünkre adni, s mi azonnal intézkedni fogunk a lap további kü ldé sének beszüntetése iránt Helybeli n. t. előfizetőinket arra kérjük, s zíve sk edjene k bevárni, míg a 'A évi elöfizetés­rőj^szóló nyugtatvány beváltás végett hozzájuk küldetikT ^flfcB Alii p kiadó-hivatala. + CSISZÁR PAL. A zala-egerszegi polgári iskolai tantestületet súlyos csapás érte. Felejthetetlen kai társukat, Csiszár Pál ren­des tanárt f. hó 16-án a halál zord keze az élet fiijáról kegyetlenül leszakítá. — Az élte viruló tavaszán álló férfiú tanulmányait a nagy-kanizsai kath. fó'gyinnasium­ban kitűnő sikerrel végezvén, a budapesti egyetem bölcsészeti szakosztályán a történelmi és magyar iro­dalmi előadásokat hallgatta s az egyetemi tanfolyam befejeztével ugyanazon tárgyakból középiskolai tanári oklevelet nyert. Egv évig működött Sopronban a Csendes­féle nyilvánossági joggal biró n svelő intézetben, honnan 1882 év őszén a helybeli p lgári iskolához segédtaní­tónak, 1883. év nyarán pedig rendes tanítónak lett ki nevezve. — Sorvasztó baját még a boszniai hadjárat alkalmával kapta, melyben mint egy éves önkéntes részt vett. Körünkbe érkezl 'kor baja nagyobb mérvű volt, mely ellen hasztalan keresett a nyáron gyógyírt Gleichenbergben. Dacára e lélekölő betegségének, egész január 12-ig tan.tási óráit rendesen megtartotta, míg sorvasztó betegsége ágyhoz szagzé. Gyászos elhunytáról ka társai a következő gyász­jelentést bocsátották ki: A zala-c^erszegi polgári iskola tantestülete mélyen szomorodot! szivvel jelenti felejhetetlen kartársának Csiszár Pál okleveles középiskolai tanárnak élete 28-ik 'vében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, Zals-Egerszegen 1884. évi március hó 16-án d. u. 4' 2 órakor, tüdővészben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt t temei f. hó 18-án d. u. 4 órakor fognak a polgári iskola épületéből a helybeli közös sírkertbe örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise áldozat pedig ugyanaz nap reggeli 7 V2 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Ravatalára koszorút helyeztek kartársai e felí­rással : „A zalaegerszegi polgári iskolai tantestület szeretett kartársának", az elemi iskolai tantestület „A hű pályatársnak az elemi tantestület" felírással, az izrae­lita hitközség eme felírással: „A zala-egerszegi izraelita hitközség gyermekei szeretett tanárának"; a tanuló íf juság „A zala-egerszegi polgári iskola tanuló itjusága felejthetlen tanárának" felírással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom