Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-25 / 21. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1884. évi 21-ik számához. riiit í* •írádan és Felső-Haháton 5—5 főnvi új őrsállomás - Vetidszeresíttessék, továbbá a ramóe-ai őrsállomás Csesztregre áthelyeztessék és a többi kért létszámi szaporítás úgy osztassék be, hogy a tapolezai, zala-egerszegi és nagy-kanizsai őrsök mindegyikére még 2—2 csendőr, a szent-gróthi, zala-lövői, alsó-lendvai, letenyei, bánok-szent-györgyi, keszthelyi és novai őrsük mindegyikére pedig 1 — 1 csendőr adassék s végre hogy a megye nagy kiterjedésénél és helyrajzi viszonyainál fogva a csendőrségi kellő felügyelet szempontjából elégtelen és célszerűtlen egy szakaszparancsnokság kettőre osztassék fel; midőn még megjegyezni bátorkodom, hogy ezen javaslatot a csendőrségi szárnyparancsuok úrral a szükségesség mérvéhez képest tett együttes megállapítás alapján terjesztem elő, kérem annak kegyes elfogadását és a magas belügyminisztériumhoz felterjesztését. A közmunkaügy- és ufépítészetre nézve a mult évi novemberi közgyűlés által megállapított közmunkabeosztás és költségelőirányzat szerinti munkálatoknak célszerű és sikeres foganatosítása iránt a szabályos intézkedések minden irányban kellőkép megtétettek, a természetbeni közmunka leszolgálásának ez időszerinti eredményeül tisztelettel jelentem, miszerint f. évi ápril hó végéig leszolgáltatott összesen 4704 kettős 526 egyes igás és 2b406 kézi közmunka napszám, mi az előző év hasonló időszaki eredményéhez képest nevezetes többletet tüntet ki : leszolgálandó lesz pedig még az arra szabály szerint is előirt jelen időszakban 17068 kettős, 3057 egyes igás és 55421 kézi napszám, minek pontos foganatosítása elrendeltetett. A közmunkaváltsági tartozások ugyan folyó évi ápril hó végéig a számvevői nyilvántartás szerint következő összegekben terjesztettek be a megyei utfen^tósi^ala^ba^^^___ J Tartozás Befizette Befizetetüsszesen tett 'len maradt Tapoleza Sümeg Keszthely Kanizsa Pacsa Egerszeg Nova Letenye Lendva Perlak Csáktornya 10362'85 7268,72 4993' 32 5028116 2346

162 2324 30 7198 72 2760 6172 64 8533 66 4015 — 5408 64 8270 46 89 3350 81 3659 56 979 4309 94 82 614088 2579 12 5123551 218270 5334169 4922 10 2669 02 3437 2821 4874 3035 5408 3960)64 3561 76 2940 85 összesen : 73488(44129521 j92 42966 o2 A katona beszállásold sí alap javára megszavazott pótadó tartozások fejében, mely tartozások hátraléka a mult év végével 54126 frt 14' , kr. összeget tett ki, ugyan a számvevői nyilvántartás szerint f. évi ápril hó végéig összesen befolyt 14273 frt 65- , kr. összeg, melyből és-a mult évi ezen alapot illető pénztári maradványból a szabályrendelet értelmében megjáró katonatartási térítménvül a szabályszerű napi bejegyzések alapján összesen kiutalványoztatok 18306 frt 39 kr. összeg; a megyei betegápolást alapba ugyan f. évi ápril hó végéig befolyt összesen 6365 frt 54- , kr., melyből a törvényszabta nyilvános betegápolási költségek fedezésére ápril hó végéig kitizettettet 3066 frt 42 kr. Ezen említett megyei pótadóalapokra nézve tisztelettel megjegyzem, hogy a megyei állandó választmány részéről a mult évi számadások felülvizsgálata alapján egy javaslat fog a tek. közgyűlés elé terjesztetni olv célból, 1 togy az érintett alapoknál fennforgó hátralékok megszüntettcssenek illetőleg behajtathassanak, mely javaslat elfogadását részemről is kérelmezni bátorkodom. A törvény rendelete által tisztemül szabott kötelességemhez képest a megyei házi- és árvapénztárnak általam a/, illető bizottság közbejöttével havonként megtartott vizsgálatáról szóló jegyzőkönyveket • . alatt azzal mutatom he, hogy mindkét pénztárt mindenkor teljes rendben és a pénztári kezelést hiánytalannak találtuk. A fentebb említett pénztári jegyzőkönyvek és a • . alatt bemutatott számvevői nyilvántartás kimutatása szerint a megye törzsvagyonának átlagát jelenleg képezi -a) takarékpénztári gyümölcsözés alatt és részint földteheruientesítési kötvényekben 10459 frt 99 kr., b) magán kötelezvényekben 7933 frt 17 kr.. c) kamathátralékban 930 frt,' összesen 19323 frt 16 kr. .1 földadó kataszteri munkálatok foganatosítása s különösen a tiszta jövödelmi fokozat tételek aránytalan magas megállapítása által a megye adózóira háramló nagy hátrányok hihető orvoslása már a mult évi február és májusi közgyűléseknek s igy az azok elé terjesztett időszaki jelentésemnek is tüzetes tárgyát képezte ; de ezen nagv fontosságú és messze kiható ügy felemlítése elől ezúttal sem térhetek ki kettős okból : először azért, mert az érintett munkálatok keresztülvitelének illetőleg a földadó szabályos megállapításának egy felette fontos mozzanata került ép e jelentésem tárgyát képező időszakban foganatosítás alá t. i. a kataszteri munkálatok alapján előirányzott új földadó összegek és az ezek elleni egyéni felszólamlások beadására vonatkozó értesitvények közzététele, és 2-or azért, mert nem vagyok azon szerencsés helyzetben, hogy jelenthetném, miszerint az e tárgyban a mult évi közgyűlési határozatok tüzetes intézkedéseivel célzott siker az óhajtott orvoslás tekintetében eléretett volna, sőt ellenkezőleg a közzétett adószabályozási munkálatok s az azokban kitüntetett aránytalan magas adótételek csak fokozzák az aggályt azon érzékeny sérelmek felett, melyet ezen munkálatoknak hiányos és több tekintetben önkényű végrehajtása az egesz eljárás során méltán keltett. Az elsőre nézve tisztelettel jelentem, hogy az egyéni felszólamlásokra vonatkozó értesitvények kellő és szabályos közzététele iránt a hatósági hivatalos intézkedések minden irányban megtörténtek, és e tekintetben mi sem mulasztatott cl. hogy az egyéni felszólamlásokkal az adózók sérelmeinek ez utoni orvoslását érvényesíthessék. Az ügy másik s általánosabb érdekű részére azonbau nem terjeszkedem ki azért, mert azt a megye közönségének anyagi érdekeit képviselő megyei gazdasági egyesület tüzetes tanácskozása tárgyává tévén, arra vonatkozó előterjesztésére a tisztelt közgyűlés előtt kifejtendi ezen ügy állását, mely a hozandó közgyűlési határozatnak indokolt alapjául .szolgáland. Mindezek után jelentésem betejezéseül van szerencsén) a megye összes központi és járási hivatalainak mult évi október hó 29-től f. évi ápril hó végéig ter jedő ügyforgalmára vonatkozó kimutatást a követke zőkben előterjeszteni: Alispáni hivatal Megyei számvevősg Kanizsa város tanácsa Taplczai szlgabir. járás Sümegi „ „ Keszthelyi „ „ Kanizsai „ „ Pacsai „ „ Egerszegi „ „ Novai „ „ Lendvai „ „ Letenyei „ „ Perlaki „ „ Csáktornyai „ „ oktober okt.29 29-én hátra- ápr. 30; lék volt ig bef. 929Í12156Í 16 3307 összesen lintéz tetett 1884 ápr véséigelintézet len hát 26 197 51 7 914 132 28 88i 11 4161 3888 3753 2006 5490 1912 5166 2833 4152 3141 3099 4261 130*."> 3323 41 >7 4085 3753 2057 5497 2826 5298 2833 4152 3169 3187 4272 2600 3150 4165 4085 3729 1986 5491 2826 5271 2833 4051 3070 3037! 4122 485 173 22 24 71 101 99 150 150 összesen: 2309 59325 61724 60416l 1308 Kelt Zala-Egerszegen, 1884. május hó 4-én. Svastits Benő s. k. alispán. Megyei elet. A f. évi május hó 5-én s folytatólag tartott megyei törvényhatósági közgyűlésen a közetkező szabályrendeletek lettek a tárgysorozat értelmében előterjesztve s a közgyűlés által elfogadva : Szabályrendelet a vándorcigányokra vonatkozó intézkedésekről. 1) Zalamegyében illetőséggel biró, de vándor- és kóbor életet folytató s tisztességes keresetforrást nélkülüző eigáuyoknak a lótartás eltiltatik. 2.) Az ezen intézkedés ellen vétők kihágást követnek el s 2 frttól 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel és öt napig terjedhető elzárással büntettetnek, ezen kivül a tilalom ellenére tartott lovak és kocsik elkoboztatni, s hatóságilag elárvereztetni, a befolyó pénzbüntetés és vételár a megyei közigazgatási fogház alapjára fordíttatni fognak. 3; Idegen illetőségű, kóbor, keresetnélküli cigányok mint csavargók a megye területén meg nem türetnek. A mely község határában ily cigányok jelentkeznek, a járási szolgabiró elé kisérendök, ki irányukban az 1879. NL. t. c. 62. g-a értelmében jár el, egyszersmind toloneoztatásuk iránt intézkedik. 4.) Ha az így büntetett kóbor cigányok két év eltelte előtt a megye területén ismét mint csavargók jelentkeznek s az, hogy a 3. §. szerint már büntetve voltak, törvény szerint beigazoltatik, az 1879. XL. t. c. 63. §-ában meghatározott büntetésen kivül lovaik és szekereik a 2. g. szeriut elkoboztatni rendeltetnek. 5) A 4. g-ban foglalt intézkedések pontos végrehajtása céljából a járási szolgabirák és Nagy-Kanizsa város tanácsa a vándorcigányok elleni kihágási ügyekben hozott jogerejíi marasztaló ítéleteket a zalamegyei járási összes társhatóságoknak megküldeni, s ezen ítéletekről külön nyilvántartást vezetni tartoznak. 6) Ezen szabályrendelet a szokott módon megyeszerte kihirdettetni és a kihirdetés megtörténtével a belügyminisztériumhoz megerősítés végett felterjesztetni határoztatik. Szabályrendelet a kutak, vizfogók és mosótókák bekerítéséről. 1.) Az élet és vagyonbiztoság megóvása végett a községekben, szőlőhegyeken, utak mellett a kutak egy meter magas kávákkal, a vizfogók és mosótókák pedig alkalmas korlát vagy kerítéssel veendők körül. 2.) Ezen bekerítés magán tulajdonon az illető tulajdonos, községi tulajdonon pedig a községi elöljáróságnak áll kötelességében. 3.) A 2. g-ban előirt kötelesség elmulasztása magán tulajdonosok részéről kihágást képez és 20 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, súlyosabb esetekben pedig öt napig terjedhető elzárással és ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ha pedig a községi elöljáróság szegné meg a 2. §-ban megszabott kötelességét, az 1*76. V. t. cz. 18. és küv. gg-aiban előirt fegyelmi eljárás utján büntetendő. A mennyiben a gondatlanság és mulasztás a büntető törvénykönyv súlya alá eső következményeket szülne, az illetők büntető jogi felelőssége ezen szabályrendelet által nem érintetik. 4.) Kötelességében áll továbbá a községi elöljáróságnak szigorúan felügyelni, hogy ezen szabályrendelet intézkedései az illető tulajdonosok által pontosan tejesíttessenek s azok elmulasztását a járási szolgabírónak intézkedés és megbüntetés végett szintén fegyelmi büntetés terhe alatt bejelenteni köteleztetnek. Ezen szabályrendelet az 1879. NE. t. c. 9. g-a értelmében megyeszerte kihirdettetni s annak megtörténtével a nagyméltóságú belügyminisztériumhoz megerősítés végett felterjesztetni határoztatik. Szabályrendelet a kenderáztatás szabályozásáról. 1) Kendert vagy lent áztatui folyók- és patakokban egyáltalán nem, tavakban és más helyeken pedig csak is ott szabad, a hol az sem az egészségre, sem a haltenyésztésre káros befolyást nem gyakorolhat. 2.) Az áztató helyeket a községi elöljáróság a körorvos meghallgatása mellett jeleli ki s ezt a szolgabírónak bejelenteni köteles. Ha az elöljáróság által kijelelt áztató hely ezen szabályrendelet 1. pontjában meghatározott kellékeknek meg nem felel, a szolgabíró hivatalból jár el s elsőfok ulag intézkedik. 3.) Ha az elöljáróság ezen kötelességét elmulasztja, az 1876. V. t. c. 18. és köv. §§-ai értelmében fegyelmi uton büntetendő. 4) A ki a 2. pont szerint kijelelt helyeken kivül lent vagy kendert áztat, kihágást' követ el és 1 frttól 10 Írtig terjedhető pénzbüntetéssel, s behajtatlauság esetén egy napi elzárással, visszaesés esetén pedig a kender vagy len elkobzásán kivül 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel s behajtatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntettetik. 5. A községi elöljáróságok tartoznak ezen szabályrendelet megtartására felügyelni és az az ellen vétőket a járási szolgabírónak megbuntetetés végett feljelenteni. Ennek elmulasztása miatt az elöljáróság fegyelmi uton büntettetik. Ezen szabályrendelet az 1879. XL. t. e. 9. §-a értelmében megyeszerte kihirdettetni s annak megtörténtével a nagymlgú belügyminisztériumhoz megerősítés végett felterjesztetni határoztatik. Kiadta: Gozony László m. főjegyző. Tanügy Az iskolaszékek kiváló figyelmébe ajánljuk a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak t. évi 5154. sz. а. kelt és Zalamegye közigazgatási bizottságához intézett, alant egész terjedelmében közölt következő rendeletét: „Élőfordultak esetek, hogy az állami népiskolai gondnokságok és a községi iskolaszékek hatáskörük túllépésével illetéktelenül, sőt a részükre kibocsátott miniszteri „Utasításiban foglaltak ellenére hoztak határozatot a nélkül, hogy a kir. tanfelügyelő arról értesíttetett és a határozat foganatosítása ellenében annak idején a szükséges intézkedést megtehette volna. — Az 1876. évi szeptember 2-án 20311. sz. a. kelt rendelettel az állami népoktatási tanintézetek gondnoksága számára kiadott „Utasítás" 3. és 4. §§-ainak és ugyanazon rendelettel a polg. iskolaszékek számára kiadott „Utasítás" б. és 7. §§-ainak kiegészítéséül ezennel elrendelem, hogy ezen gondnokságok és iskolaszékek havonkint üléseiket pontosan megtartván, az ülésről felvett jegyzőkönyvet határozataiknak végrehajtása előtt az ülés napjától számitott 8 nap alatt, sürgős ügyekben pedig 2 nap alatt, a kir. tanfelügyelőhöz küldjék be. A kir. tanfelügyelő a beküldött jegyzőkönyvet vizsgálja át, és a mennyiben a határozatok végrehatása ellen kifogása nincs, a jegyzőkönyvet, anuak kézhezvételétől számitott 8 nap alatt sürgős ügyekben lehetőleg előbb is, észrevétel nélkül visszaküldi. Ha azonban a határozatokat a törvényekés rendeletekkel ellenkezőknak vagy a helyi körülmények közt teljesen indokolatlannak talál ja, a jegyzőkönyvet a megállapított idő alatt visszaküldi, megjelelvén, hogy mely határozat ellen van kifogása és hogy annak foganatosítása a törvényhatósági közig, bizottság intézkedéséig felfüggesztendő s azután a közig, bizottságnak haladéktalanul jelentést tesz, hogy a bizottság az 1876. évi XXVII. t. cikk 7 §-ának 1. pontja értelmében a további intézkedést megtehesse. A gondnokság vagy az iskolaszék a kir. tanfelügyelő által igy kifogásolt határozat végrehajtását a közig, bizottság szükség esetén felsőbb intézkedésig felfüggeszteni tartozik. Miről a közig, bizottságot miheztartás és az állami népoktatási tanintézetek gondnokságainak és a polgári községi iskolaszékek megfelelő utasítása végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy a kir. tanfelügyelőt ezen rendelet tartalmáról egyidejűleg tudósítottam" Budapest, 1X84. március hó 5-én. Trefort. — Helyi, megyei és vegyes hírek. Meghívó megyei rendkívüli közgyűlésre. Az 1X841887-iki országgyűlés egy belli vásárol szóló kegyelmes királyi meghívó levél kihirdetésének eszközlése céljából folyó 1884. évi május hó 28-án d. e. 10 órakor ZalaEgerszegen a nagymegyeház termében rendkívüli bízott sági közgyűlés fog tartatni, melyre a törvényhatósági bizottság t. tagjait tisztelettel s azon megjegyzéssel hívom meg, miszerint ezen ad hoc közgyűlés tárgyát kizárólag a fentidézett legfelsőbb királyi meghivó levél kihirdetése képezendi. Zala-Egerszegen 1XX4. évi május hó 20-án. Glavina Lajos s. k. főispán. Meghivo központi valasztmanyi iilésre. A jövő országgyűlésre szóló legkegyelmesebb királyi meghivó levél kihirdetésére a megyei törvényhatósági közgyűlés határnapjául folyó évi május hó 28-a levén kitűzve, miután az 1874. évi ;3.'5-ik törvénycikk 58. §-a rendeletéhez képest az általános képviselőválasztásokra nézve törvénv értelmében szükséges intézkedések megtétele tekintetéből a megyei központi választmánynak a kihirdetés utáni napon összeülnie kell: ennélfogva folyó évi május hó 29-én d. e. 10 órakor megyei központi választmányi ülés fog tartatni, melyen Zala-Egerszegen a nagymegyeház gyűlés termében leendő megjelenésre a megyei közp. választmányi tag urakat tisztelettel meghívom. Zala-Egerszeg, 18X4. május 20-án. Svastits Benó s. k. alispán, mint a ni. kptv. eluüke. Megyei küldöttség a pénzügyminiszternél. A megyei kataszteri hiányos munkálatok kijavítása s a túl magas becslés által okozott károk és sérelmek orvoslása tárgyában a májusi törvényhatósági bizottság által választott küldöttség f. hó 19-én járt el megbízatásában a pénzügyminiszternél. A küldöttség Glavina Lajos főispán úr őméltóságának vezetése mellett Svastits Benó alispánból, gróf Széchenyi Béla, Baán Kálmán, Balaton József. Becker Antal, Bogvay Máté, Cserfán Károly, Cserfán László, Erdélyi Mihály, Farkas József, Koller István, Skublics Gyula, Sztraka Gábor, Tarányi Ferenc