Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-11 / 19. szám

III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1884. május 11. 19. szám. Előfizetési díj: Egészévre 4 t't., Félévre 2 t't.. Negyedévre 7 t't. Hirdetmények: hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. NyilttC-r petitsora 12 kr. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Megyei rendes közgyűlés. Május 5— 7-éri. Glavina Lajos főispán úr üdvözölvén a bizottság

1 nagv számban megjelent tagjait, a közgyűlést megnyitotta. Felolvastatott Svastits Benó alispán úr jelentése a hatásköréhez tartozó közigazgatási ágak állapotáról s a megye területén előfordult nevezetesebb eseményekről. A közfigyelemmel kisért alispáni jelentés, mely a megyei közigazgatási ágak állapotát s az azokra .nézve tett fontosabb intézkedéseket kimerítően tárgyalta, a közgyűlés által elismeréssel fogadtatván, az abban előadott következő indítványok emeltettek határozatokká : A törvény által a községekre ruházott közrendőri teendők egyik legfontosabb ágát a tűzrendészet kezelése képezvén, a közgyűlés különösen most, a meleg száraz időszak küszebén, midőn a tüzesetek veszélye is nagyobb, szükségesnek találja felújítani a tűzbiztonsági felügyelet pontos teljesítését, valamint tűzveszély eseteiben a köteles segély akadálytalan kiszolgáltatása tekintetében az 1882. évi május havi közgyűlésnek ide vágó rendeletét s annak kiadásával *flfHRv'j'a az összes járási szolgabíró urakat, hogy a községeket ebbeli kötelességeik teljesítésére utasítván, az elrendeltek pontos foganatosítását szigorua n e 1 lenőri zzék. A mult évben megszűnt foglárságtól átvett bútorok az egyes állomásokon és ahol az célszerűnek mutatkozott, a szolgabirósági székheIveken szabályszerű nyilvános árlejtés utján eladatván, azokért összesen 749 frt 89 kr. folyt be a megye pénztárába; a Wetterli-féle szuronyos foglár- puskák a belügyminisztérium által elárúsíthatóknak nyilváníttatván, az eddig egyes városi községeknek a községi őrök részére az előszabott árért eladott szuronyos puskákért öszszesen 199 frt 50 kr összeg folyt be; s miután a nagyobb községeken kivül más magán egyének részére a foglár puskák és revolvereknek eladása közbiztonsági szempontból nem célszerű, elhatározta a közgyűlés, hogy a nagyobb községek részére el nem adható foglár fegyverekből a 11 .szolgabirósági hivatal szolga részére, kiknek esetleg a rendőri letartóztatottakra nézve fegvőrködést is kell teljesíteni. — egy-egy szuronyos puska és egv revolver, a megyei tiszti katonák mindegyike részére pedig egy revolver adassék; a többi fegyverek pedig szabályszerű eljárással valamely gyárosnak adassanak el: a belügyminisztérium pedig felkéretni határoztatott, hogv az akként befolyó vételárnak a fent kimutatott foglársági bútorok és a községek részére eladott foglár fegyverek után befolyt 949 frt 39 kr. összeggel együtt, a szolgabírói hivataloknál fenforgó és egyéb fedezeti alapot nélkülöző szükségletekre p. o. a szolgabirósági börtönök és rendőri letartóztatási költség- fedezésére szabályszéni elszámolás mellett leendő fordíthatását engedélyezni méltóztassék. A zalamegyei csendőrség szaporítása és u jabb célszerűbb beosztása iránt az alispáni jelentésben előterjesztett javaslat a közgyűlés helyeslésével találkozván, e tárgyban már megelőzőleg tett alispáni felterjesztésre hivatkozva, a belügyminisztérium felkéretni határoztatott. hogv a kért csendőrségi szaporítás lehetőleg mielőbb és akként vétessék foganatba, hogy Nyirádon és FelsőHahóton 5—5 főnyi új '!is állomás rendszeresítessék, továbbá a ramócsai őrs állomás Cses/.tregre áthelyeztessék és a többi kért létszámi szaporítás úgy osztassék be, hogy a tapolezai zala-egerszegi és nagy-kanizsai őrsök mindegyikére még 2—2 csendőr, Szent-Gróth. Zala-Lövő, A.-Lendva, Lefenve, Bínok-Szentgvörgv, Keszthely és novai őrsök mindegyikére pedig 1—1. csendőr adassék s végre hogy a megye nagv kiterjedésénél és helyrajzi viszonyainál fogva a csendőrségi kellő felügyelet szempontjából célszerűtlen egy szakasz parancsnokság kettőre osztassék fel. A zsidóellenes zavargások alkalmával letartóztatottak ügyeinek mielőbbi végleges elintézése kieszközlése iránt tett indítvány elfogadtatván, az igazságügyminiszterium felkéretni határoztatott. hogy méltóztassék eszközölni, miszerint a zsidóellenes zavargások alkalmával legnagyobb részben még mult évi augusztus és szeptember hónapokban letartóztatottak bűnügyei az illetékes budapesti kir. törvényszék által mielőbb letárgyaltassanak s azokban birói ítélet hozassék. Az 1883. évi december 17-én és folytatva tartott megyei bizottsági közgyűlés határozatával a Sümeg, Zala-Egerszeg és Perlak székhelvlyel rendszeresített megyei három állatorvosi állomás célszerűbb betölthetése tekintetéből ezen állomásokra pályázat hirdetése és annak a f. évi május havi közgyűlésen eszközlendő betöltése elrendeltetvén, ezen kellőkép közzétett pályázat folytán a szóbari forgó állatorvosi állomásokra összesen 11 pályázati kérvény érkezett be. — A kijelelő választmány a törvényszabta módon megalakulván s a kijelést megtevén, mivel husz tag Írásban névszerinti szavazást kért, a szavazás főispán i'u őméltósága által elrendeltetett s a szavazatok összeszedésével két küldöttség

1 bie? zatott meg. A szavazás eredményéhez képest a zala-egerszegi megyei állatorvosi állásra Pirity János, a sümegire Husszák Mátyás és a perlakira C'sidev István szótöbbséggel megválasztattak. Olvastatott a megyei gazdasági egyesület OJ <75 O ~ t átirata az e megyében a kataszteri munkálatok által okozott súlyos sérelmek orvoslásának kieszközlése tárgyában. — Miután a megye közönsége a kataszteri munkálatok jelen végső szakában is, midőn az ezen munkálatokban létező feltűnő hibák és az azok által okozott súlyos sérelmek orvoslására már csak egyéni felszólalásoknak van helye, méltó aggodalommal és el. cc keseredéssel győződött meg arról, hogy az arányos és helyes megadóztatást célzó, szerkezetében elég szabatossággal, körültekintéssel és az alkoto o c? 7 mányos élet legbecsesebb követelményeinek az önmegadóztatásnak elvére fektetve alkotott 1875 évi VII. t. c. emiitett üdvös céljával ellentétben káros eredményeket szült főleg azért, mert az annak végrehajtására hivatott pénzügyi közegek a törvény szellemének, céljának és rendelkezéseinek helyes ismeretével nem birván. vagy azt követni nem akarván, a törvény végrehajtása kellő felfogásának színvonalára emelkeni nem képesek; miután továbbá az 1883. évi III. t. c. szerint 1^83. évben az összes földadó 27,284,510 frt volt. az 1884. évre pedig az 1883. évi 46. t. c. 1. szakasza által 26 millió frtban állapíttatott meg. ehhez képest tehát a földadó egészben 1.284.510 forinttal kevesebb, mégis Zalamegye majd mindegyik községében s majd minden egyes birtokosnál 100—150"„-kal és akárhánynál 200" ,,-al emelkedett az adó, holott Zalamegye az országnak épen nem azon része, melyen akár közlekedési, akár forgalmi, kereskedelmi, gyáripari vagy bármely viszonyainál fogva a földbirtok jövüdelnie. terményeinek kereslete és értéke ilv óriási mértékben emelkedett volna, hanem kétségtelen, hogy a törvény végrehajtásánál követtettek el a hibák, melyek a földbirtokost érzékenyen sújtják, amenn\ iben már az osztályozási vidékek kiherekítésénél számos, a lehető legroszabb viszonyú községek magas tiszta jövödelmi fokozatokba soroltattak, más felől az egyes becslő biztosok felületes, értelmetlen, a viszonyok és tényezők kellő ismeretével nem biró, gyakran erőszakos eljárásukkal teremtették meg a helyzetet, mig a kerületi bizottság engedve a hivatalos közegek személyes nyomásainak is, a járási bizottságok által felhozott hibákat és panaszokat felületes elhamarkodással ütve el, a sérelmek orvoslását éppen nem eszközölték: ugyanazért a megyei bigottsági közgyűlés a megyei gazdasági egyesületnek szóban levő és a földbirtokosok adóképességét és megélhetését komolyan fenyegető hibák és aránytalanságok orvoslását célzó előterjesztését elfogadva, a fentemlitett körülményeknek concret részletekben történendő összeállításával és feliratba foglalásával Svastits Benó alispán úr elnöklete alatt Tarányi Ferenc, Csertán Károly, Séllvev László, Orosz Pál, Baán Kálmán, Skttblics István. Záthureezky Zsigmond. Szigethy Antal, Gyöinörey Gáspár, Bogyay Máté, Balaton József, Kovács János és Beeker Antal megyei bizottsági tag urakat ezen eljárásban való közreműködésben felhíván, a küldöttséget az érintett feliratnak az ügy sürgősségénél fogva már a holnapi közgyitlésen leendő előterjesztésére utasította, végül a megyei bizottsági közgyűlés e fontos kérelmének nagyobb súlyt adandó, a megye minden részéből összeállítandó számosb tagú küldöttségnek a nagyO c? o v méltóságú m. kir. pénzügyminisztériumhoz történendő meneszti sét határozta el. A felirat — melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk — a május hó 6-án folytatólag tartott megyéi közgyűlésen felolvastatván. egész terjedelmében elfogadtatott, egyúttal az ezen ügyben a pénzügyminisztériumhoz menendő küldöttség tagjaivá Glavina Lajos főispán úr őméltóságának elnöklete alatt Svastits Benó, Simon Zsigmond, Bogyay István, Csigó Pál, Sknblics Gyula, Bessenyev Ernő, Sztraka Gábor, Bogyay Máté. Baan Kálmán, Zathureczky Zsigmond, Koller István. Etl István, Tarányi Ferenc, Csertán Lászl ), Csertán Károly, Inkey László, gróf Széchenyi Béla Becker Antal Farkas József, Erdélyi Mihály, Balaton József, Baranya y Ödön, Szabó Imre, Csesznák László, Szily Dezső bizottsági tag urak választattak meg. C r> O A m. kir. pénzügyminisztérium az 1884— 85—86. évekre az egyenesadó felszólamlási bizottság megalakítását elrendelvén, figyelemmel az 1883. évi 44. t. c. 30. §-ának határozmánvaira, a Zala-Egerszegen működő adófelszólamlási bizottságba törvényhatósági rendes tagokul Sknblics István és Háczky Kálmán, póttagokul Szily Dezső és Isoó Alajos bizottsági tag urak választattak meg. A in. kir. belügyminisztériumnak leirata szerint Zalamegvére nézve az 1884—85 és 86. évekre alokítandó egyenes adó felszólandási bizottság elnökévé Szigethy Antal, helyettes elnökévé pedig Skttblics István urak neveztettek ki, A honvédelmi minisztérium az 1884. évi lóállitási tervezetet tnegküldvén, egyúttal annak alapján a lóavató bizottságoknak az 1884. évre történendő megalakítását és azok névjegyzékének felterjesztését elrendelte. — A megküldött tervezet szerint 1884. évben Zalamegyében öt polgári lóavató bizottság levén megalakítandó: a NagyKanizsán Nagy-Kanizsa városra, továbbá a kanizsai, pacsai, léten vei és keszthelyi járásokra nézve mőködendő lóavatási bizottság elnökéül Erdélyi Mihály, becslőkül Talabér Zsigmond, Baan Kálmán és Koller István urak, állatorvosul Maar Nándor nagy-nanizsai állatorvos; a Jelen számunkhoz egy fel iv melléklet van csatolva.