Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-13 / 2. szám

a csáktornyai polgári iskolai helyiség ügyében hozott határozata folytán gr. Festetics Benő s. tanfelügyelő úr a helyszínén megjelent s más alkalmas helyiség hiányában a szolgabírói hi­vatal 1884. évi április hó 1-től az úgynevezett újvárosház első emeleti lakórészt, mint a célnak megfelelőt, zár alá vette. — A közigazgatási bizottság a jelentést jóváhagyólag vette tudo­másul avval a megjegyzéssel, hogy a szolga­bíró a helyiségnek a tanügy céljaira való át­alakítása iránt szükséges intézkedéseket a vá­ros költségén annak idején tegye meg. A tapolczai, pacsai, kapoicsi, és zala-lövői izr. iskoláknak az izr. alapból való segélye­zése ügyében beadott kérvénye a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz pártolólag fel­terjesztetnek, a gelsei izr. zugiskola bezárásáról a minisztérium értesíttetik. A keszthelyi községi elemi és felső nép valamint áll. segélyezett polgári iskola, a stri­dói állami iskola 188 : ,A évi költségvetései a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium­hoz pártolólag felterjesztetnek. kis-komáromi őrshöz van beosztva; városokban egy-egy csendőr rendszerint póstafedezetre hasz­náltatik, s ezáltal tulajdonképi feladatától elvo­natik. Mind oly körülmények, melyek megyénk­ben a csendőrség létszámának felemelését síir­getőleg követelik. — A közigazgatási bizottság az 1883. évi márciusi gyűlésen hozott határozatá­hoz képest egyelőre" a belügyminisztériumtól megyénk területére az akkor kért 120 csendőr létszám megállapítását s ezen számra való mie­lőbbi kiegészítését fogja kérelmezni. Miután a tiszteletbeli tiszti ügyészi állások a megyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozatához képest újévkor megszűntek és csak a nagy-kanizsai kir. törvényszék terüle­tére rendszeresíttetett egy új tiszteletbeli tiszti ügyészi állás, méltányossági tekintetből, de leg­főkép figyelembe véve, hogy a tiszt, tiszti ügyé­szeknél jelenleg kint levő és folyamatban levő perek ha azoktól bekivántatnának, az átvétel hónapokat venne igénybe s összejönne 5—<500 ügy darab, melyeknek egyenkénti áttanulmányo­zása szintén sok időt elrabolna s így a rendes ügymenetet igen megakasztaná, a közigazgatási bizottság felkéri főispán úr őméltóságát, hogy a volt tiszt, tiszti ügyészeket a náluk folyamatban levő ügyek befejezésével szíveskedjék megbízni. Csesznák Sándor és Konyáry Mihály uak megyei tisztviselőkké választatván meg, az ezeknél, mint volt tiszt, tiszti ügyészeknél kint levő ügyek az árvaszékhez beszolgáltatandók. Miután egyes gyámi szolgabirák hivatalos eljárásukat még nem fejezték be, az árvaszék megbizatott, hogy ezek működésének befejezé­sére tűzzön ki záros határidőt s az eredményről annak idején tegyen jelentést. A közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mánya az 1876. VI. t. c. 53 §-a értelmében a mai napon, mint az év első ülésén újból meg­alakíttatván, annak tagjaivá a f. 1884. évre megválasztattak a választott bizottsági ta­gok közül Arvay István, Nagy Károly urak rendes, Háczky Kálmán úr póttaggá; a kor­mány közegek közül Radulovits Gerő kir. adó­felügvelő és Krób Pál kir. tanfelügyelő úrak rendes, Sturm György főmérnök úr póttaggá. A gyámsági és gondnoksági ügyekre vo­natkozó fellebezések tárgyalására az 1877. évi XX. t. c. 212. §-a értelmében alakított kül­döttség választott tagjai sorában üresedésben levő egy tagsági helynek betöltése Erdélyi Mi­hály úr megválasztása által eszközöltetett. — Egyúttal főispán úr őméltósága felkéretik, hogy az idézett törvény értelmében általa kinevezett küldöttségi tagok sorában megüresedett póttag­sági helyet kinevezés utján betölteni méltóztas­sék. — A felebbviteli küldöttség tagjai: Glavina Lajos főispán elnök, Svastits Benő alispán h. elnök, Gózony László főjegyző, Csesznák Sán­dor árvaszéki elnök, Arvay Lajos tiszti ügyész; főispán úr őméltósága által kinevezettek: Arvay tartott soká. Az emberek hamar beleunnak a nagylel­kűségbe s nem igen szeretnek mások nyomoruságával bajlódni. Kiég nekik a maguké is. A szép Flórát is elhagyta lassan-lassan még az az egy két könyörületes sziv is, a melyre ideig-óráig tá­maszkodhatott. Mikor azután látta, hogy nincs senkije, bucsut mondott szülővárosának. Nyakába vette a vilá­got, hogy két keze munkája után éljen meg. Persze, hogy kezdetben keservesen ment ez, hanem azt hiszem ma már — hisz sok esztendő mult el azóta s az alatt sok mindent el lehet feledni nem elégedetlen sorsá­val, mert hát, szó a mi szó, nálam nincs is rosz dolguk a — szobaleányok nak. Eleinte az igaz, régi „viszonyunk" egy kissé geni­rozta szegényt, hanem, mint a féle okos leány, csak ha­mar bele találta magát helyzetébe s dicséretére legyen mondva, feleségein soha egyetlen egy szobaleányával sem volt annyira megelégedve, mint éppen Flórával az én egykori idealommal. S talán élete fogy tóig is ná­lunk kezelhette volna a seprűt s hivatalának egyéb symboliumát, ha véletlenül „szerencséje" nem akadt egy — pék legény személyében, a ki addig forgolódott, addig settenkedett körülötte, inig végre is feljogosítva érezte magát arra, hogy mint egykor III. Napoleon, azt a kérdést intézhesse szive választottjához, hogy: — Kisasszony nincs-e ut, mely önhöz vezethetne? — Oh igen! — válaszolt Flóra, éppen ugy, mint hajdan a szép Montijó Eugénia — az az ut, mely a templomon meyy keresztül. Es a szerelmes legény azt az utat választotta. Ma egy hete volt az esküvő s násznagyi fejem még ma is zúg attól a sok „keletien" toaszttól, a mit e nagy napra gyúrtak össze a „zsemlyék emberei." Azután meg, szó a mi szó — sajnálom is azt a szegénv leányt; mert hát még is csak sok ő egy prózai péknek. No de majd csak bele nyugszom ebbe is, különösen ha meggondolom, hogy mióta Flóra férjhez ment, azóta minden nap „protectios süteményt" eszüuk a kávéhoz Már pedig, tessék elhinni, ez nem megvetendő dolog; mert inioálunk átkozott rosz kifliket sütnek a pékek. István, Molnár Elek; a bizottság által válasz­tottak. Eperjesi Sándor, Skublics István urak. Az 1879. évi XXXI. t.c. 120-§ értelmében alakított erdei kihágási bíróságnál két póttag­sági hely üresedésbe jővén, annak betöltése Csertán Károly és Koller István urak megvá­lasztása által eszközöltetett. — A másodfokú erdei bíróság tagjai: Glavina Lajos főispán el­nök, Svastits Benó alispán h. elnök, Nagy Károly, Skublics István, Eperjessy Sándor, Háczky Kálmán urak rendes, Molnár Elek, Sélley László urak póttagok. A közigazgatási bizottság feladatához tar­tozván az 1876. évi XIV. t. c. 163. §-a ér­telmében a mult évi december hó 17-én és folytatva tartott megyei törvényhatósági bizott­sági közgyűlésen alakított közegészségügyi bízottsághoz a mérnök, épitész és gyógyszerész kijelelése, ehhez képest Sturm György kir. fő­mérnök, Hencz Antal építész és Hollósy Jó­zsef gyógyszerész urak a törvényhatósági köz­egészségügyi bizottsághoz tagokul kijeleltettek. Rosenbach J. és társai keszthelyi lakósok panaszt emeltek a szolgabirói hivatalnál Lib­sick Sándor keszthelyi lakós ellen, hogy pad­lásán nyers bőröket tart szárogatás végett, s a kifejlődő kellemetlen szag a környék leve­gőjét nem kis mértékben megrontja. — A szol­gabirói hivatal a nyers bőrök szárítását eltil­totta, de száraz bőröknek a padláson tartását megengedte. A végzést panaszosok megfelleb­bezvén az alispáni hivatal, mint másodfokú hatóság tekintettel arra, hogy a száraz bőrök nedves időben szintén kellemetlen szagot ter­jesztenek, a padláson száraz bőrök tartását is eltiltotta. E végzés ellen panaszlott a közigaz­gatási bizottsághoz folyamodván, a bizottság az alispáni végzést felhozott indokainál fogva helybenhagyta. Az árvaszék az adóslevelek biztos elhe­lyezése végett az árvatartalék terhére egy tűz­mentes szekrény beszerzését kéri. — A kére­lem a törvényhatósi közgyűlés elé pártolólag terjesztetik. Bemutattatott a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi in. kir, minisztériumnak a tapol­czai jásásban levő felső-őrsi szőllő phylloxera lépett területére vonatkozó óvintézksdést tar­talmazó rendeletének megküldött másolata. Ez­zel kapcsolatban alispán úr jelenti, hogy az illető szolgabirói hivatalt utasította, hogy az ügyre vonatkozólag e hó 11-ig jelentést tegyen, melynek alapján részletes jelentést fog előter­jeszteni. Olvastatott a soproni kir. póstaigazgatóság javaslata Nagy-Bakónak és Szt.-Békálla köz­ségekben új postahivatalok felállítása tárgyában. A közigazgatási bizottság a javaslatot helyes­lőleg tudomásul véve, a soproni kir. póstaigaz­gatósógot felhívja, hogy ez ügyben a közmunka minisztériumhoz a szükséges előterjesztést tegye meg. Olvastatott a kir. adófelügyelő urnák a december hóban befolyt állami adókról szóló jelentése, mely szerint november hó végén adó hátralék volt 968,452 frt. 60 kr., december hóban lefizettetett 174,152 frt. 12 kr., 1883. év végén adóhátralék 794,300 frt. 48 kr. — 1882. évi december hóban befolyt 172,808 frt. 21 '/ 2 kr. s így 1883. év december havában 1343 frt. 90',, krral folyt be több. — Decem­ber hóban bélyeg- és jogilleték, szőllőváltság, fogyasztási adó, hadmentességi dij és egyéb tartozás fejében befolyt 244,673 frt. 50 kr., 1882. év hason időszakában 243.398 frt. 07 kr. s igy 1883, december hóban 1275 frt. 43 krral több folyt be. — 1882. év végén maradt adó­hátralék'828,679 frt, 30 '/a kr. s így 1883. év­ben 34378 frt. 82"2 krral kevesebb adóhátralék volt, mint 1882. év végén. — December he­vában sem fizetési halasztás, sem házadómen­tesség nem engedélyeztetett. A kir. tanfelügyelő úr előterjesztése sze­rint a megyei iskolalátogatók névsorának meg­állapítása végett ínég az 1876. évi december havi közigazgatási bizottsági közgyűlés határo­zatából kifolyólag a járási szolgabiróságok meg­kerestettek, hogy a járásukban levő tanügy­barátok névjegyzékét összeállítván, terjeszszék be; mivel azonban ezen jegyzék ez ideig még a legtöbb helyről nem lett beterjesztve, indít­ványozza, hogy a szolgabirói hivatalok a jegy­zéknek egy hó alatti beterjesztésére felhivas­sanak. A tett indítvány elfogadtatott, A kir. tanfelügyelő úr jelenti, hogy a közigazgatási bizottság december havi gyűlésén A zala-egerszegi iparos ifjak önképző és betegsegé­lyezö egyesületenek közgyűlése. Az ifjú egyesület ez évi rendes közgyűlését e hó 6-án tartotta egyleti helyiségében a tagok élénk rész­vétele mellett. Udvardy Ignác elnök üdvözölvén a megjelent ta­gokat, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította és felol­vasta az egyesület mult évi működéséről szóló követ­kező elnöki jelentést: Tisztelt közgyűlés! A régi kor egyik jeles fértiának ama mondása, hogy „egyetértés által a kis dolgok nőnek, mig egyenet lenség által a nagyok is szétbomlanak" lebeghetett két­ségkívül önök közül egyesek szemei előtt, midőn éveken keresztül szomorúan tapasztalván, hogy egymástól szét­vállva, önmagukra hagyatva, mind az önművelődés, mind az önsegélyezés terén vajmi csekély eredményre juthat nak, elhatározták, hogy e kettős cél megvalósítását célzó egyesület megteremtése körül tömörülni fognak. Bizonnyára magasztos cél lebegett szemük előtt! Ennek tulajdonítható, hogy a mozgalom vezetőinek fel­hívása az iparos ifjúság kebelében élénk viszhaugra ta­lált s a kibontott zászló alá azonnal tömegesen sorakoztak. Csekélységemet érte a megtísztelés: nemes céljuk kivitelében segédkezet nyújtani. Megvallom, hogy jól esett önök részéről e megtiszteltetésben részesülnöm, s az egyesület megalkotására nézve csekély erőmet fel­ajánlani egy percig sem haboztam. - Nem haboztam pedig azért, mert a tanintézetnek, melynek élén állok, úgy is egyik legfőbb rendeltetése városunkban egy élet­erős, kellő szellemi képzettséggel biró iparos osztály megalkotása s miután egyesületünk az iparos ifjak szel­lemi látókörének fejlesztésére is irányul, a kettő egy­mással rokonságban levén, midőn megtisztelő bizalmuk folytán a szervezésre vonatkozólag tett ajánlatukat el­fogadva, az egyesület élére álltam, tulajdonképen hi­vatalos állásomból kifolyó polgári kötelességemet tel­jesítettem. E kötelesség teljesítése reám nézve annyival ked­vesebb volt, mert örömmel tapasztaltam, hogy önök egyetértő működése folytán nagyon is rövid idő alatt sikerült egyesületünk ügyét oly fokra vinni, hova má­sok talán éveken keresztül sem juthatnak. Jelen előterjesztésem célja levén a lefolyt egyleti év történetét előadni, igyekezni togok hű sorrendben, jegyzőkönyveink alapján azt önökkel megismertetni. Az alakuló közgyűlés 1883. évi julius hó 1-én tar­tatott a polgári iskola rajztermében. Az értekezleten az iparos itjak szép számmal jelentek meg. A gyűlés egyedüli tárgyát az egyesület megalakítása képezte. Mivel mintegy 70-en aláírásukkal kötelezték magukat, hogy az egyesületnek tagjai kívánnak lenni, a közgyű­lés a zala-egerszegi iparos ifjak önképző és betegsegé­lyező egyesületét egyhangúlag, nagy lelkesedéssel meg­alakultnak mondotta ki, egyúttal ideiglenes elnöknek csekélységemet, id. jegyzőül Klosovszky Ernőt válasz­totta meg és UngerFerenc, Hegedűs Sándor, Nagy Ká­roly, Nagyfy József, Balogh József, Nagy József és Pap Alajos tagokból álló héttagú bizottságot, mint id. választ­mányt küldött ki kebeléből az alapszabályok kidolgo­zása végett. * A választmány megbízatásának mielőbb igyekez- < vén megtelelni, már julius hó 8-án egybegyűlt, mikor is a veszprémi iparos ifjúság alapszabályait működésé­nél kiindulási pontul véve, azokon saját céljának meg­telelő módosítósokat téve, az egyesület alapszabályterve­zetét kidolgozta. A választmány' által kidolgozott alapszabályterve­zet julius 22-én lett a közgyűlés elé terjesztve, mely azt csekély módosítással elfogadta s egyúttal az alapsza­bálytervezet kidolgozására kiküldött bizottságot megbízta azzal, hogy gondoskodjék a közgyűlés által elfogadott alapszabályok leiratásáról, valamint arról is, hogy azok szentesítés végett legfelsőbb helyre jussanak. A választ­mány augusztus hó 15-én tartott gyűlésén ebbeli felada­tának is megfelelt és az alapszabalyokat még azon hó­napban felterjesztette. A november hó 1-én tartott közgyűlésen a héttagú választmánynak városunkból eltávozott két tagja : Nagy Károly és Nagy József helyébe a választmányba Koro­nya Antal és Heigli István választattak be. — Ugyan ezen közgyűlésen előleges értekezés folytán Rigó Ferenc úr egyleti orvosul megválasztatott. Egyúttal elhatározta­tott, hogy az egyesület javára november hó 25-én Ka­taliu-bál tartassék és a rendezéssel Klosovszky Ernő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom