Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-25 / 21. szám

Zatharec.zky Zsigmond urakból állott, kikhez a megyei országgyűlési képviselők közül Apáthy István és VeszteiImre urak csatlakoztak. A megye panaszát Svastits Benó alispán úr adta elő; beszédére a pénzügyminiszter úi válaszolva, kijelenté, hogy kellő informatiót szerezvén magának ezen ügyről, azon meggyőződésre jutott, hogy Zalainegyében csakugyan fordultak elő hibák; egyúttal azon Ígéretet tette, hogy a hibáknak a törvény által előirt módon, esetleg az országos kataszteri bizottság áltál való vizsgálata utján minden lehetőt meg fog tenni, hogy a hibák kellőkép orvosoltassanak. Az országgyűlés ünnepélyes bezarasa f. ho 20-au volt Budapesten a királyi várpalotában. Ugyanezen napon bocsátotta ki ő felsége a köztörvényhatóságokhoz és a külön képviselő küldési joggal felruházott varosokhoz a kegyelmes királyi meghívólevelet a ./. év, szeptember hó 25-én megnyitandó országgyűlésre. — A belügyminiszter tekintettel arra, hogy kívánatos, miszerint az általános képviselőválasztások a kiválókig mezei gazdaszattal foglalkozók érdekében még az aratás előtt foganatosíttassanak, az 1874. évi XXXIII. t. c. 56. §-ában foglalt rendelkezés alapján az általános képviselőválasztásokra f. évi junius hó 13-tól ugyanazon hó 22-aj bezárólag terjedő tiz napi időközt tűzte ki határidőül. Gyászmise. Mária Anna királynéért Keszthelyen t. hó 16-án gyászisteni tisztelet tartatott: a gyászmisét fényes segédlettel Ambrus Mihály keszthelyi apát úr őnagysága tartotta. Jelenvoltak a hatóságok, továbbá a tanuló ifjúság. Gyászhir. Vettük a következő gyászjelentést: \ ízy Gyula királvi járásbiró mint férj és gyermekei: Vizy Géza, Vizy Lajos és Vizy Gizella, úgy a nagykörű rokonság mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetlen neje, anvjuk illetőleg rokonuknak Vizy Gyuláné szül: Csáfordi Csillagh Mária úrnőnek f. évi május hó 23-án délután 2 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 52-ik évében hosszas betegség következtében történt elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. évi május hó 24-én délután 1 órakor fognak az elhunyt lakásán beszenteltetni és a zala egerszegi közsirkertben eltemettetni. Az engesztelő szentmise áldozat Zala-Eger szegen f. é. május hó 26-án reggeli ' ,

28 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke lengje kökörül porait! — A f. hó 24-éu délután 4 órakor tartott temetésen a széleskörű rokonságon kiviil nagy számú közönség vett részt, ezáltal is igyekezvén a jó barátok, ismerősök és tisztelők részvétüket kifejezni és a gyászoló családot ért mélyen lesújtó fájdalmat enyhíteni. A zala-egerszegi szegény gyermekek káracsonfa egylete f. évi junius hó 22-én a szegény gyermekek ruházatának költségei fedezésére Kozenkrancz József kerti helyiségében tánc- és teke verseny nyel egybekötött bucsut rendez. Kezdete d. u. 3 órakor. Belépti díj : 30 kr., tagoknak 20 kr. Tekejegy 3 dobásra 15 kr. Kinevezés. O felsége a király, az igazságiigyniiniszter előterjesztésére Bogdán Lajos kir. törvényszéki jegvzőt a z.-egerszegi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. A keszthelyi gazdasági tanintézet hallgatósága junius hó 7-én a „Segély-egylet" és a „Deák Ferenc könyvtár" javára a hévvizi fürdőhelyiségben zártkörű tavaszi táncmulatságot rendez. Személyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. Á zalamegyei középiskolák nevezetesen a nagykanizsai főgymnasium, a keszthelyi algymnasium és a sümegi alreálískola az 1883. évi XXX. t. c. értelmében alakított budapest-fővárosi, bndapest-vidéki, pozsonyi, beszterczebányai, kassai, debreczeni, kolosvári, nagyszebeni, nagyváradi, szegedi, pécsi és győri tankeriiíetek közül a pécsi tankerülethez tartozik. Ezen újonnan alakított tankerület körében vannak megyénk középisko Iáin kiviil a pécsi kath. főgymnasium, a pécsi állami főreáliskola, a veszprémi kat. nagygymnasium, a székesfehérvári kath. főgymnasium, a székes-fehérvári reáliskola. E kerület keretébe esik a csurgói ev. reform, főgymnasium, a gyönki ev. reform, algymnasium, a bonyhádi ág. evang. algymnasium. — A tankerület főigazgatójává M és záros Nándor királyi tanácsos és nyugalmazott tankerületi kir. főigazgató lett legközelebb kinevezve. Iskola lato(]atás. Krób Pál úr, megyénk érdemdús tanfelügyelője, mint bennünket értesítenek, f. hó 21-én Keszthelyre érkezett s a polgári fi-iskola növendékeinek az nap tartott tavaszi mulatságát szerencséltette látogatásával. 22-én a tantestületek tisztelgését fogadta, 23-án délelőtti órákban a polgári fi- és felső leányiskolákat, délután a községi elemi fi- és leányiskolákat, 24-én pedig az apácák által vezetett kath. iskolát látogatta meg és az nap délután teljes megelégedéssel távozott el Keszthelyről Tapolcza felé. A nagy-kanizsai járás kataszteri bizottsaga f. hó 9 én tartott ülést az egyéni felszólamlások helyszíni vizsgálatának megejthetése végett a járásban levő községekre a határidők kitűzése tekintetéből. A határnapok kitűzését megelőzőleg, mivel a járási mintaterek a törvény világos rendelete dacára könnyen felismerhető jel vényekkel ellátva nincsenek, pedig* a járási mintaterek tüzetes megtekintése s a községi mintatereknek a járási mintaterekkel való összehasonlítása nélkül a sikeres működés lehetetlen, mielőtt a bizottság működését megkezdette volna, jegyzőkönyvében azon követelményének adott kifejezést, hogy a járási mintaterek könnyen felismerhető jelvényekkel mielőbb legyenek ellátva* s ennek megtörténtéről a járás községei azonnal értesíttessenek, hogy igy alkalom uyujtassék mind a felszólamlónak panasza támogatására, mind pedig a küldöttség tagjainak a helyes összehasonlítás következtében a felszólamlást érdemileg és törvényes alapon elintézhetni. — A bizottság működését csakis a járási mintatereknek jelvénvekkel való ellátása után — melyre ezúttal véghatáridőül május hó 25-ike tüzetett ki — kezdi meg. — Az egész járásban az egyénenkénti felszólamlás tárgyalása a következő határnapokon eszközöltetik : május hó 27—31 ikén Alsó-Kajkon, junius hó 4—11-én Felső-Rajkon, junius 14. 15. 16-án Pötrétén, jun. 19—20-án Fakoson, jun. 21 -2H-án Hahótou, jun. 30-ikán Sárkány-Szigeten, július hó 2—5-ikén Pölöskefó'n, jul. 8—12-ikén Ivaczorlakon, jul. 14—21-ikén Szent-Balázson, jul. 22. 23-ikán Pata-Kürtösön, jul. 25—29-ikén Börzönczén, augusztus 2—4-ikén Bocskán, aug. 8—14-ikén Magyar-SzerdaheIven, aug. 19—23-ikán Németh-Szerdahelyen, aug. 26. 2K-ikán Fűzvölgyön, aug. 29. 30-án Langvizen, továbbá szeptember 2- 3-án, szept. 4—6-án Korpavárott, szept. 10—13-án Palinban, szept. 16- -20-án Homok-Komáromban és szept. 23-án; szept. 24. 25-én Obornakon, szept. 26—29-én Sormáson. — Tekintve, hogy szeptember hó végén a szüret már e járásban rendszerint kezdetét veszi s általa a gazda közönség többé kevésbbé el van foglalva, a felszólalásnak pedig az a célja, hogy mindenkinek alkalmat szolgáltasson sértett jogainak előadhatására és orvosolhatására, szeptember végén ezen évre az utazó küldöttség működését befejezi s a járás többi községére nézve a tárgyalási napokat később tűzi ki. Végül Felső-Raj k község által panaszolt ügy az igazgatósági leirattal együtt azon meghagyással adatott ki az utazó küldöttségnek, hogy a helyszíni felszólamlás alkalmával a körülményekhez képest azt vegyék figyelembe és a tapasztaltak felől annak idején véleményes jelentést adjanak. A közelgő képviselő választások alkalmából a belügyminiszter a törvényhatóságokhoz a következő körrendeletet küldötte: „A közrend és béke megőrzése, a személy- és vagyonbiztonság fentartása mindenkoron a törvényhatóságnak önkormányzati hatóságából kifolyó, egyik kiváló jogát és kötelességét képezvén, részemről különös súlyt fektetek arra, hogy a törvényhatóság a küszöbön álló képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választások idején e jogát teljes mérvben érvényesítse és abból folyó kötelességét pontosan teljesítse. Nem szükség a törvényhatóságot figyelmeztetnem, hogy bármely visszaélés vagy bűntény, azért, mert az a választási jog a közjogok legszebbikének — gyakorlata közben követtetett el, nem eshetik euyhébb beszámítás alá. Fölhivom ennélfogva a tö vény hatóságot, hogy önkormányzati hatáskörében tegyen meg minden szükséges intézkedést a végből, hogy a képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választás idején törvénybe ütköző és államellenes izgatások, törvénytelen cselekmények, rendellenességek és zavarok elő ne forduljanak és ha mégis előfordulnának, azok a törvény értelmében rögtön megszüntessenek és szigorúan megtoroltassanak. Különösen pedig szükségesnek tartom, hogy a törvényhatóság az 1874. XXXIII. t. ez. 86 - 161. §§-aiban, valamint a magyar büntető törvénykönyv (1878. V. t. o.) nyolcadik fejezetébon ide vonatkozó intézkedésekre a lakosságot, egy e célból kiilön közzéteendő hirdetmény utján figyelmeztesse s egyúttal alárendelt tisztviselőit oda uta| sítsa, mikép szigorúan őrködjenek a felett, hogy a törvény rendelkezéseinek minden irányban érvény szereztessék." Uj megyei postahivatal. F. hó 21-én Bazsi és Nagy-Bakónak községekben kir. póstahivatal lett életbe léptetve, mely levél- és 5 kilogram súlyt megnem haladó kocsi postai küldemények felvétele-, továbbítása-, illetve kézbesítésével foglalkozik. A bazsi nak kézbesítő körét Bazsi, Csehi és Prága község, Palánkos puszta és Mária major, a n ag v-bak ó n a k i n alt NagyBakónak és Ujlalc község képezi. A vágóhidakról Keszthelyről hosszabb közleményt kaptunk, melyből helyszűke miatt, a visszás állapot felderítése céljából csak annyit közlünk, hogy Keszthelyen nem kevesebb mint hét kiilömböző helyen és pedig mindenütt benn a városban van vágóhíd, a hol a mészárosok a marhákat levágják. Mai nap alig van valamire való város, a hol ne lenne a városon kiviil egy közös vágóhid, a mi Keszthelyen annyival is inkább égető szükség, mert Keszthely fürdőváros, évenként száz meg száz fürdővendég szokta felkeresni, hogy megrongált egészségét helyreállíthassa. Képzelhető, mily üdítő balzsamként hat az ily betegek tüdejére az ily vágóhidak környékéről felszálló párák által szaturált levegő! Azt hiszszük, itt a végső idő, hogy a város hatósága komolyan foglalkozzék ezen nagyon is fontos ügygyei, s mielőbb intézkedjék egy, a városon kívül létesítendő közös vágóhid felállítása iránt. Nagy tüz volt mult hétfőn délután 3 óra tájban Kányaváron. A tüz — a mint hírlik - pálinka főzés alkalmával vigyázatlanságból eredt, s hirtelen annyira elterjedt, hogy mintegy 18 ház esett martalékává. A kár tetemes, mert az épületek nagyobb része nem volt biztosítva. A „magyarországi tanítók árvaházára" Farkas György egervári főtanító jubileuma alkalmával adakoztak a következők: Farkas György 2 frt, Krób Pál 1 frt, Barabás István 50 kr., Szalay Pál 50 kr., Török Máté 1 frt, Szabó Alajos 50 kr., Mézriczkv Márton 1 frt. Molnár Antal 40 kr., Ochsenhofer Ede 40 kr., Tormásy Károly 50 kr., Desits Tstván 40 kr., Ilekinger János 40 kr., Nóvák Károly 40 kr., Kempf Gyula 20 kr., Funt Lajos 50 kr., Hegedűs István 1 frt, Hideg István 40 kr.', Márton József 20 kr., Polgár József 40 kr., Horváth József 20 kr., Varga József 30 kr., Simon Sándor 20 kr., László Ferenc 1 frt, Horváth János 20 kr., Borossai János 50 kr., Derdák János 20 kr., Német Ferenc 20 kr., Kovács Lajos 20 kr., Major Sándor 20 kr., Kövecs Aladár 50 kr., Szalay József 30 kr., Tóth József 30 kr., összesen 16 frtot. A gyümölcsfa ültetés nálunk!!! Meskó Ferenc helybeli foldmÍvestől vettük a következő sorokat, melyek eléggé kitüntetik, hogy a nép közönye, sőt rosz akarata mennyire útjában áll a gyümölcsfa tenyésztésnek : 1854-ben a merre jártán, nekem igen megtetszett, hogy még az országutak mellett is a legszebb gyümölcsfákat nevelték. Gondoltam, most már nálunk is itt van az ideje, megpróbáltam 1884. március 20-án, vettem az egylet kertben egy szép körte- és egy alma csemetét, ugyanaz nap, bár est ve későn — de mégis korán — el is ültettem a fehérképi korcsmán alól az országút mellé igen szép helyre; gyönyörködtem is bennök egy hétig, mert még 26-án estve megvoltak szépen, 27-én virradóra valami gaz betyár mind a kettőt szépen kihúzta" és szerencsésen el is vitte. Meghiszem én, liogv az a gaz betyár iskolába is járhatott, de kevés jót tanult. Azért kérve kérem az igen tisztelt népnevelő urakat — de különösen a szülőket, — hogy méltóztassanak oda hatni jó példákkal a jelen fiatalság körében, hogy bár hová elültetett fákat meg ne sértsék. Legalább ne múljon el tíz év, hogy nálunk ezen a gazdag földön még az országutak mellett is a legszebb fákat nevelhessük. Tordemiczi körjegyzöve Németh József volt kővágó-őrsi jegyző lett megválasztva. Rabiógyilkosság. F. hó 14-én este 11 órakor a bácsi határban az ugynevett csárda kútnál Németh Imre esékuti lakost meggyilkolták és lovait elrabolták. — A helyszínén megejtett hatósági vizsgálat szerint Németh Imre lovait itatni ment a rétségen levő kúthoz, mi közben oláhcigáuyok megtámadták, az önvédelem közben véresre verték s lovait elrabolva őt vérében ott hagyták. Erre mutat ama körülmény, hogy ugyanazon éjjel Tobak Gábor mindszentkállai szolgalegény Káptalantótiból hazafelé menvén, a csárdakut környékén segélykiálltást és többi között ezen szavakat hallotta: „csak az életemet hagyjátok meg:' Megijedve, segítségre menni nem mert, hanem egy bokor mellé rejtőzködött, honnan látta, hogy több ember naent el a lovakkal; midőn ezek már messze távozhattak, rejtekhelyéből előjött s arra tartott, honnan előbb a segélykiáltást hallotta. A szerencsétlenség szinhelyére érve, a földön félholtra összeverve és megszurkálva egy embert talált, a ki csak annyit tudott mondani, hogy neve Németh Imre, esékuti lakós és hogy a tettesek oláhcigányok voltak. Tobak a vérében fetrengőnek segélyére mit sem tevén, haza ment s a látottakról otthon senkinek sem szólt semmit. Reggel öt órakor Kálmán hegypásztor találta meg Németi) Imrét, a ki a hozzá intézett kérdésekre csak annyit tudott mondani; „jaj Istenem!" Fogner azonnal Tótiba ment kocsiért, mire azonban a kocsival kijöttek, a szerencsétlen már kiszenvedett. A holttestet beszállították Tótiba. A hullaszemle alkalmával kiderült, hogy a meggyilkolt a kés szúrások következtében beállott nagy vérvesztés következtében halt meg. A szekér, lószerszám, valamint a meggyilkoltnak zsebórája a pincénél találtattak. A tapolcai szolgabírói hivatal a feljelenlés után rögtön az előnyomozást a legnagyobb erélylyel megindította s befejezése után az iratokat azonnal a tapolcai járásbirósághoz áttette, egyúttal a szomszédos megyéukbeli valamint a veszprémmegyei szolgabirói hivatalokat, úgy az egyes csendőrsparancsnokságokat távirati uton értesítette a gyilkosságról és kereste meg a négy állítólag oláhcigány és a két elrablott ló nyomozására. — E vakmerő támadás egygyel több indok arra nézve, hogy a megye által az oláhcigányok ellenében alkotott szabályrendelet a legnagyobb szigorúsággal liajtassék végre; mert inig- a társadalomnak ezen söpredéke ez ideig csak tolvajlásrá adta magát, most már a legnagyobb vakme rőséggel az ember élete ellen is tör gaz céljának kivitele közben. Veszett eb marásának áldozata. Stanczer Ferdinánd perlaki illetőségű 17 éves szolgalegényt mult év december 12-én egy ebdűhben szenvedő kutya megmarta; a szenvedett seb miatt azonnal kellő orvosi ápolásban részesült s abból teljesen kigyógyultnak látszott, a mennyiben e kórnak semmi tünete sem volt rajta észlelhető egész f. l:ó 13-ig, mikor is a perlaki elöljáróságnak a szolgabirói hivatalhoz intézett jelentése szerint nevezett ifjún az ebdűh tünetei észleltettek, mire is rögtön orvosi megfigyelés és ápolás alá vétetett és más alkalmas helyiség hiányában a városháza udvarán levő őrszobába helyeztetett el; este már nagy mértékben meglepték az őrjöngési rohamok és éj fél után 2 órakor iszonyú kinok közt kimúlt. — Mint értesülünk a szerencsétlennek ártalmatlanná tételénél Kónyári Mihály szolgabíró, dr. Böhm Szidney járásorvos, dr. Trsztyánszkv Gyula ügyvéd urak és egy szabadságolt katona'működtek közre, miután az üsszegycsődült nép közül senki sem mert vállalkozni erre; az ottani csendőrség, pedig — elég sajnos és megrovást érdemlő — az ártalmatlanná tételt teendői közé tartozónak nem tekintette. Annál nagyob elismerés illeti nevezett férfiakat, a kik az esetleges újabb veszély megakadályozása végett az őrjön gőnek ártalmatlanná tételére vállalkoztak. Mivel a tünet a szerencsétlenen ideje korán észleltetett s az óvó intézkedések nyomban foganatosíttattak, a további szerencsétlenségnek teljesen eleje vétetett. Talált hulla. F. hó 18-án este a kapornaki úgynevezett „Kalamászos" erdőben egy teljes feloszlásnak indult hullát találtak. A f. hó 19-én megejtett orvosrendőri vizsgálat alkalmával a hullában Kiss Pál nemes-apátii volt kanászra ismertek s egyúttal kideríttetett, hogy a nevezett egyén gyilkosság bűntényének esett áldozatául. A felvett vizsgálati jegyzőkönyv, az orvosi vélemény, valamint a feljelentést tevő pásztorok vallomásáról felvett jegyzőkönyv illetékes intézkedés végett a helybeli kir. törvényszékhez áttétettek, a csendőrség pedig a nyomozás eszközlésére azonnal utasíttatott. Iszonyú halallal mult ki Péntek Péter mikefai kisbíró felesége e hó 17-én. A szegény asszony ugyanis ebédet vitt az erdőre férjének, ki ott több munkással egy nagy tuskót fűrészelt ketté. A szerencsétlen nő is segédkezni akart, de a félig lefűrészelt tuskó hirtelen rádült, s őt ugy megütötte, hogy koponyája s fél teste szétzúzódva ott menten szörnyet halt. Tüz. F. hó 22-én este 6V2 órakor kigyuladt dr. Graner Mihály orvos urnák az egerszegi határban levő egyedül álló pajtája s a benne volt széna, szalma, úgy szintén gazdasági eszközök is elégtek. A kár 850 frtra tehető, a pajta 450 frt erejéig volt biztosítva. — A tüz kétségkívül felgyújtás következtében támadt, mert öt nappal megelőzőleg voltak utoljára a pajtában. — A tettes ez ideig nem volt kipuhatolható. Vizbefúlt f. hó 16-án kis-palinai Zadravecz Istvánnak 2"

4 éves Anna nevezetű leánya. Uj vasúti menetrend. Lapunk olvasó közönségét! figyelmeztetjük a f. hó 20-án beállott új vasúti menetrendre, mely szerint S z e 11 t-I v á n r ól Kanizsa fe 1 é a vonat indul 12 óra 32 perckor délután, 9 órakor este és 2 óra 42 perckor éjfél után; Szombathely fel. indul 8 órakor reggel, 3 óra 32 perckor délután és 1 óra 43 perekor éjfélután.