Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-03-16 / 11. szám

A küldöttségi tagok az utazás megállapítása végett értekezletre egybegyűlvén, mint értesülünk — a képviselő jelelt urat f. hó 14-én keresik fel Budapesten. Végül megjegyzem, hogy ezen értekezleten Glavina Lajos főispán úr őméltósága, valamint Svastits Benó alispán úr is szerencséltettek bennünket szives megjelenésükkel. Kováts János, A zala-egersz?,gi szolgabírói járis jegyzői kara f. hó 8-án Kaszaházán Thassy Miklós járási szolgabiró úr jelenlétében járásköri alakuló gyűlését megtartotta. Egyhangúlag megválasztattak elnöknek Vöezköndy László zala-egerszegi, jegyzőnek Csupor Endre ságodi. pénztárnoknak Simonfy János boczfbldi, választmányi tagoknak Illés Lőrinc nemes-apátii és Duzár István nagy-lengyeli jegyző urak. — A szabályok kidolgozása végett Vöezköndy László úr elnöklete alatt Illés Lőrinc, Simonfy János és Duzár István urak küldettek ki. Elhatároztatott, hogy a tek. megyei törvényhatósághoz még mult 188:5. évben a jegyzői fizetés szabályozása érdemében benyújtott kérvény elintézése, valamint a kataszteri munkálatokkal felszaporodott terhes teendők keresztül vezetése tekintetében munkaerő kirendelése érdemében a zalamegyei jegyző-egylet elnöksége utján kérvény terjesztessék fel. Végül az értekezlet járási szolgabiró urnái-: a gyűlésen való szives megjelenéseért köszönetét nyilvánítván, a gyűlés 12' j órakor végződött. Kinevezés. 0 felsége az igazságügyminiszter előterjesztésére a zala egerszegi járásbírósághoz Vizy Gyula eddigi aljárásbírót járásbiróvá nevezte ki. Szivünkből örvendünk a méltán megérdemlett kitüntetés felett. A papa-devecser-sünieg-tapolcza-keszthelyi vasul kiépítése tárgyában f. hó 5. és 6-án Pápán tartott népes értekezlet lefolyásáról vettük a következő értesítést: Az értekezleten, melyet az Union-Baugesellsehaft igazgatója és felügyelője s ugyanannak magyarországi megbízottja Pázmándy Dénes hívtak egybe, megyénk Sümeg és Tapoleza vidékéről szépen volt képviselve. A társulat igazgatójának előterjesztése szerint a vasút Pápától Devecseren, Sümegen, Tapolezán keresztül, a kesztbely-szeutgyörgyi déli vasúti állomásig lenne kiépítve úgy, hogy a vaspályának Pápán, Deveeseren, valamint Szent-Györgyön külön indóháza lenne és a tapolezai állomás a tapolezai határba, okvetlenül a temető mellé vitetnék be. Az előirányzat szerint a vasút 2 millió 30(1 ezer forintba kerülne, melyhez a társulat 1 millió 300 ezer forinttal járulna, egy milliót pedig a vidéki érdekeltség viselne; azomban kilátásba lett helyezve, hogy a társulat még az egy millióból is magára vállalna 300 ezer forintot, úgy hogy az érdekeltséget csak 700 ezer forint terhelné. A társaság igazgatójának előterjesztése szerint a társaság az általa elvállalandó 1 millió 300 ezer írtnak 4%-át elsőbbségi kötvényei után első sorban a maga részére kiváltja biztosítani s az ezután fenmaradó tiszta nyeremény esnék csak a törzsrészvények javára. — Mivel a vasúti indóháznak közvetlen Tapolcza közelébe hozatala s az ezáltal okozott eltérés miatt a vasút mintegy (J0 ezer írttal kerül többe, a sümegi éredkeltséget képviselők azon Indítványt tevék, hogy ezen többletet kizárólag Tapolcza viselje. Skublics Gyula p.-dörögdi földbirtokos úr élesen kikelt ez indítvány ellen, hangsúlyozta, hogy a kiépítendő vasútnak Tapolcza válik mintegy középpontjává és ez lesz a forgalom főhelye s méltánytalan volna, ha a legtöbb jövödelmet kilátásba helyező város aránytalanul nagy teherrel lenne sújtva. Mire maga a társulat igazgatója is kijelentette, hogy a társulatnak is egyik íőérdeke, hogy a vasút közvetlen Tapolcza mellett vezettessék, miért is saját részéről is azon óhajának adott kifejezést, hogy Tapoíezára külön teher ne rovassék, mire az indítvány elvettetett, — Végül az értekezlet a végrehajtó bizottságot következőleg alakította meg: gróf Eszterházy Móric elnök, Kiss László alelnök; tagok: Woita Adolf (Pápáról), Skublics Gyula és Flieg József (Tapolcza vidékéről), Eitner Sándor (Sümegh vidékéről), Pap Sándor, Reischl Vencel és Trsztyánszky Lajos (Keszthely vidékéről). A bizottság azonnal elkészítette és elküldette a minisztériumhoz a képesítési engedély megadása, illetve a részvénytársaság megalakulására vonat kozó engedély megadása iránt szerkesztett kérvényt. — Mihelyt az érdekeltség által viselendő összeg aláirás által biztosítva lesz s annak legalább 30" ,,-a tényleg be lesz fizetve, azonnal megkezdi a társaság az építést és kötelezi magát egy év alatt a pályát kiépíteni és a közforgalomnak átadni. A zala-egerszegi ügyvédi kamara részéről közzététetik, hogy dr. Tersánszky Gyula perlaki és Gyurits Elek szigetvári ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek; továbbá hogy Záborszky Elek szigetvári ügyvéd lakhelyét Sümegre, dr. Arvay István nagykanizsai ügyvéd lakhelyét Nagy-Kanizsáról Zala-Egerszegre, a kamara területén belül helyezte át; Strinovich Béla kaposvári, Kónyáry Mihály, Csesznák Sándor csáktornyai, Hubay György zala-egerszegi ügyvédek saját kérelmükre abból kitőröltettek; végül hogy Lisziák Ferenc perlaki ügyvéd elhalálozása folytán kitöröltetvén, irodája részére Grész Alajos csáktornyai ügyvéd rendel tetett ki gondnokul. Balaton egylet e hó 30-án d. e. 11 órakor Budapesten az írók és művészek társaságának helyiségében ••endkivüli közgyűlést tart, melyre az egylet t. tagjait meghívom. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése az egylet működéséről. 2. Az alapszabályok módosítása. 3. Az alapszabályok módosítása értelmében a tisztviselők és igazgatóság megválasztása. 4. Egyéb indítványok. Az alapszabályok 32. §-a értelmében az egyleti tagok szavazatukat más tagra is átruházhatják ; ötnél több szavazatot azonban egy tag nem egyesíthet. Az esetleg más tagokat is képviselő t. egyleti tagokat felkérem, hogy meghatalmazásukat a közgyűlés kezdetéig Sziklay János egyleti titkárnál igazolják. Budapest 1884. március 5-dikén. Gróf Eszterházy László elnök. Városunkban, valamint a hozzá tartozó hegyen és pusztákon a legújabban eszközölt hivatalos összeírás szerint van 059 drb. szarvasmarha, 216 ló, 1283 juh és 611 sertvés. Megyénk által a marha létszámának közrendőri utoni nyilvántartására s a pásztorok ellenőrzésére alkotott szabályrendeletet a „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" f. hó 2-án Veszprémben tartott igazgató választmányi gyűlésén egészen magáévá tette s annak Veszprémmegye területén leendő életbe léptetése iránt még az ülés folyama alatt feliratot intézett a megye törvényhatóságához. Sajtóhiba. Lapunk mult számának vezércikkében egyes értelemzavaró sajtóhibák csúsztak be. Igy a T-ik bekezdésben egyforma szerelés helyett egyforma kezelés, a 8-ík bekezdésben ezen ág helyett ezen ága közgazdaságunknak, a 17-ik bekezdésben törvényhatósági utón helyett törvényhozási uton, a 18-ik bekezdésben tüntetik fel helyett tünteti fel olvasandó. kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Vadász Károly pótbiztost a szombathelyi kataszteri kerület sümegi járásában becslőbiztossá nevezte ki. llj megyei postahivatal. F. hó 16-án Sa lom vár községben póstahivatal lép életbe, mely levél- és kocsi postai küldemények felvétele, továbbítása és illetve kézbesítésével fog foglalkozni. Összeköttetését a Zala-Lövő és Zala-Egerszeg közt közlekedő kocsiküldöncjáratok által nyeri s kézbesítő körét Salomvár, Cséb, Budafa és Keményfa községek, továbbá Apáti, Erdeifalu, Bodorfa, Gyürkefa és Jáhom puszták fogják képezni. Állandó gazdasatji tudósító. A fbldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium megyénk pacsai járására nézve Domokos György kehidai lakost az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Országos vasar határnapjanak megváltoztatása. A földinivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium t. évi 10434 sz.'a. rendeletével megengedte, hogy Vasvár községben a március hó 15-ére, május hó 3-ára és augusztus hó 10-ére eső országos vásárok ez évben kivételesen március 17-én, május 5-én és augusztus hó 11 -én tartassanak meg. Vetések allasa meqyénkben. A földmívelés-, íparés kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól e hó 3-tól 10-ig érkezett jelentések szerint megyénk területén a letenyei. egerszegi, kanizsai, lendvai, Csáktornyái és pacsai járásokban az őszi vetések kielégítően állanak, a korai vetések sárgulnak, a rozsok a hidegek folytán megritkultak; a lucernások és lóherések a száraz fagyok folytán szenvednek. A karacsonyfa egylet elnöksége nevében a lapunk mult számának hírrovatában foglaltakra lapunk zártakor terjedelmes feleletet kaptunk s azt csak jövő számunkban közölhetjük. Jókai Mórnak, a világirodalom e nagv alakjának legújabb regényeit olcsó tüzetes kiadásaiban bocsátja közre Révai Testvérek könyvkiadóin vatala Budapesten. Az a czél lebeg a kiadók előtt, hogy a halhatatlan költő ragyogó művei bejussanak nem csak a gazdagok könyvtárába, hanem a szegényebb sorsnak könyvpolezaira is. Bírhassa azokat minden magyar ember, Jókai alakjaiban és bűbájos nyelvében lássa, szeresse hazáját megszépülve, a költészet fényével megaranyozottan. A szöveghez Jókai Róza (az ünnepelt író leánya) fogja rajzolni a képeket, melyek természetesen jobb, igazabb magyarázói s hangulatosabb kísérői lesznek a költő alakjainak és j szellemének, mintha idegen kéz rajzolná, saját, némely kor nagyon is elütő felfogása szerint. Ha Jókai regényirodalmát a külföld divatos, úgynevezett szenzácziós [ regényeivel összehasonlítjuk, a külömbséget abban találjuk, hogy Jókai regényei ép oly érdekfeszítő hatását csakis nemes eszközökkel éri el; mig amazok az eszközökben nem válogatnak s legtöbbször csak az erkölcsi ség rovására, vagy az érzékiség fölzaklatásával képesek néha, a Jókaién alól maradó érdekeltséget kelteni, mely végeredményében legtöbször undorító salakot hagy hátra az olvasó lelkében: addig Jókai fölemel és megnyug tat. Nem szükséges itt Jókait ajánlani — csak a közönség minél tömegesbh pártfogását kell kérnünk, hogv terjedjenek el művei ugy, ahogy arra Jókai méltó s legyen a közönség is méltó arra, hogy Jókaija van. Jókai Mór ujabb regényei című vállalat a költőnek csakis azon műveit fogja közölni, melyek eddig könyvalakban nem jelentek meg és csakis a lapok tárczahasábjaín láttak napvilágot. Az első mű, melylyel Jókai Mór ujabb regényeinek kiadása megindul: „A lőcsei fehér asszony" czimű ötkötetes regény a nagy költő egyik legnagyobbszabásu, legérdekesebb alkotása. A vállalat 2"

2 ives, nagy nyolezadrétü fűzetekben fog megjelenni, ínég pedig egyelőre kéthetenkint egy füzet. Egv-egv füzet ára 25 kr. Megrendelhető minden hazai könvvkereskedésben. Előfizetési ára: Égése évre (26 füzet)' 6 frt. Félévre (13 füzet) 3 frt. Az előfizetések legcélszerűbben postai utalványon küldhetők be a kiadóhivatalhoz : (Budapest, IV. váczi-utcza 11. sz. a.) Kegyetlen fátum ért Tapolezán egy csapat oláhcigánvt. Tudvalevő, hogy a cigányok ama babonás hitben, hogy a kinek hosszú haja van, hosszú életű is fog lenni, hajukat nem nyíratják már csak azért sem, mivel azt hiszik, hogy akkor nem érik meg azon időt. mire hajuk itjra megnő. A cigány hajának lenyiratását a legnagyobb szégyennek tartja s talán valamely környéket ezen valóságos csapástól legjobban úgv lehet egyszer s mindenkorra megmenteni, ha a környéken ólálkodó és gaztolvajláson kapottakat megnyirik. Magunk is fültanúi voltunk egy alkalommal, midőn az illetékes hatósági közeg a tolvajlás miatt bekisért cigányasszonyokra ráijesztett, hogy megnyireti őket, mennyire kétségbeesve, átkozódtak, csak ez elviselhetlen csúfságot ne tegyék velük. Azomban ilyen sors ért Tapolezán mintegy 60 tagból álló oláhcigány csapatot, akik ott letartóztattak s a szokásos megmotozás teljesítésével mielőtt eleresztettek volna, közülök a felnőtt férfiak és nők a szolgabiró parancsára mind megnyirettek. Volt — nagyon természetes sírás, jajgatás, átkozódás s szokatlan műtétnek számtalan megbániulója akadt. — Azt hiszszük, a lenyirettek jó ideig fogják kerülni Tapolc-zát s annak környékét. A soproni póstaigazgatosag az újonnan rendszeresített nemes-apátii postamesteri állásra Illés Lőrinc körjegyző urat nevezte ki. 1 Köszönetnyilvánítás. A zalamegyei tanszermúzeum részére beküldött Visontay János áll. főreálisk. tanár ur Pestről 9 db. 10 frt értékű könyvet és Tarányi Ferenc p.-szt.-lászlói földbirtokos ur 10 frtot. A nemes adakozóknak hálás köszönetet mond — a tanszermúzeum nevében Balassa Benő. Tüz volt f. hó 3-án este 9 órakor a gyürüsi hegyen. Két hegyi hajlék égett le s a kár 570 frtra becsültetett. A teljesített vizsgálat szerint a gyanú Horváth Vince gyürüsi kanászra irányult, a ki le is tartóztattatott és illetékes intézkedés végett a helybeli kir. ügyészségnek átadatott. Szívtelen hitves. Kántás Gábor balaton-udvari lakost f. hó 8-án d. u. 4 órakor a halászok a b.-udvari határban a Balatonban a nádos szélén halva találták. Mivel hulláján a kiilerőszak nyomai láthatók valának s nevezett már e hó 1—2 közt tűnt el hazulról, a tett feljelentés alapján a járási szolgabiró a vizsgálat megejtése végett rögtön a helyszínén megjelenvén, kiderült, hogy Kántás Gábor neje körülbelül egy év óta bűnös viszonyban élt a szomszédban szolgáló Nemes Imre szolgalegénynyel, a mit a férj észrevevén, nejét ezért többször tettlegesen bántalmazta s állítólag a szolgalegényt agyonütéssel fenyegette. Ennek folytán a nő kedvesével szövetkezett férjének láb alól való eltevése iránt. Gonosz tervük kivitelére csak hamar alkalmuk is kínálkozott. Ugyanis mult hó végén a férj említette nejének, hogy egyik éjszaka elmegy a Balaton partra egy kis tüzelő fáért, a mit a nő kedvesével közölvén, elhatározták, hogy közös gyűlöletük tárgyát útjukból eltávolítandják. E hó 1-én éjjel a férj csakugyan eltávozott, mire a nő felkelve, sietett ezt kedvesének hirül adni. A legény egy karót véve magához, a férj után ment s a Balaton partján megtalálván, a mint az a galyakat fürészelte, durungjával hozzávágott, de az ütést elhibázván, Kántás a Balatonba futott, hol azomban menedéket nem találván, kifelé jött, a legény azomban a vizben elébe gázolt s midőn összeértek, a karóval Kántást háromszor főbe ütötte úgy, hogy az összerogyott s a vizben elmerült. Itt a legény még két ütést mért fejére s midőn meg győződött, hogy áldozata meghalt, ott hagyta s liazamenve, az asszonynak megjelentette, hogy dolgát jól végezte. Az asszonyt pár nap múlva kérdezgették, hogy hova lett férje, azt felelte, hogy elszánhatta valamire magát s bizonyosan öngyilkos lett, vagy elbujdosott, míg végre e hó 8-án hullája véletlenül megtaláltatván, a gonosz tett nyilvánosságra jött. A tettesek elfogatván, töredelmes vallomást tettek s illetékes intézkedés végett a balaton füredi kir. járásbíróságnak átadattak. A meggyilkolt 36 éves szegény napszámos volt s egy kis 4 éves fiút hagyott hátra. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: UDVARDY IGNÁC. 395./1884. Arlejtési hirdetmény. A pécsvarasdi államuton, a Mura folyón Letenye mellett az árvíz által elsodort jármán liid felépítése a nagyméltóságú közm. és közi. m. kir. minisztérium 1882 évi 18090 és 24492 sz. rendeletével 50356 frt 91 krnyi költséggel engedélyeztetvén, ezen híd építés kivitelének biztosítására, ugyancsak a nagyméltóságú minisztérium 1883 évi 31280 és 39147 sz. rendelete értelmében alólirt hivatal helyiségében 1884 évi március hó 27 én délelőtt 10 orakor zárt Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli versenytárgyalás fog megtartatni. Minden szóbeli árlejtező, a tárgyalás megkezdése előtt a költségösszeg 5%-át tartozik készpénzben vagy elfogadható értékpapírokban letenni, mely összeg a nyertes vállalkozó által 10%-ra lesz azonnal a tárgyalás befejeztével kiegészítendő. Zárt írásbeli ajánlatokhoz az ajánlati összeg 10% csatolandó, készpénzben vagy elfogadható értékpapírokban. írásbeli ajánlatokban, ajánlattevő neve, polgári állása, lakása, nemkülönben az árleengedés százalékokban kifejezve s betűvel és számmal kiírva pontosan megjelölendő; ajánlattevő pedig kijelenteni tartozik, hogy a tervmüveietet szerelvényeivel együtt és az épit-'si feltételeket ismeri és azokat feltétlenül elfogadja. A borítékra kiírandó, hogy ajánlatot tartalmaz. A szóbeli árlejtés megkezdése után beérkezett zárt ajánlatok figyelemben nem vétetnek. A müvelet szerelvényei és az építés feltételei alulirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban betekinthetők. Zala-Egerszegen, 1884. március hó 12-én. A zalamegyei <v. kir. építészeti hivatal.