Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)
1884-02-24 / 8. szám
hívjuk fel főkép kerületünk vagyonos osztályának áldozatkészségét. S erős bizalmunk, hogy ezen kérelmünk nem fog eredménytelenül elhangzani. Hisz minden házban, minden nagyobb háztartásban, folyton szüksége van az oly tárgyaknak, melyeket iparosaink legnagyobb része képes előállítani s melyek kitűnő kiállításáról már maga azon körülmény kezeskedik, hogy azok a kiállítás számára készíttetnek. Méltóztassék azért teljes bizalommal, akár ezen kerületi-, akár az egyes helyibizottságokhoz fordulni, kik is a megrendelések közvetítését a legnagyobb készséggel eszközlendik. Fel tehát a munkára! Egy rövid hónap áll még rendelkezésünkre, de meg vagyunk győződve, hogy ezen hónap alatt is sikerülend a hivatott tényezők hazafias közreműködése mellett ezen ügynek a kiállítók oly számát megnyerni, hogy általa kerületünk termelő képessége minden irányban teljesen képviselve leend. 'Kelt Sopronban, 1884. február havában. A soproni kerületi kiállítási bizottság. Nagy-Kanizsa, 1884. február 19-én. Tekintetes szerkesztő úr! Zalamegye alispánjának, tekintetes Svastits Benő urnák 1973/84 szám alatt kelt és a ló tenyésztés előmozdítása érdemében a tenyész mének sorsolása, illetve az apa mének fedezhetési engedélyének megadására irányzott körrendeletének foganatosítása az e tárgyban Dervarics Imre ur elnöklete alatt Pálfy Elek és Talabér Kálmán kiküldött bizottsági tag urak által a mai napon eszközöltetett. A kanizsai járás ügybuzgó szolgabirája Svastits Károly nr által jó' eleve értesített tenyész anyag birtokosai által elő vezettetett méneket a kiküldött bizottság nagyszámú érdeklő közönség jelenlétében megvizsgálván, az elővezetett 21 darab tenyészmén közül 13 darabot, mint a tenyésztésre alkalmasat osztályozott, még pedig a pesti papnövelde kis-komáromi uradalmának saját nevelésit 1 db., Inkey László urnák (Récséről) 1 db., Clement Lipót pallini lakósnak 3 db., Müller .József fűzvölgyi lakósnak 2 db., Csepregi Istvánnak 1 db., Vajda Istvánnak 1 db., Gergő Györgynek (Sormásról) 1 db., Tóth Imre bakónaki lakósnak 1 db. és Fülöp József, Grabant János szepetneki lakósoknak egy-egy darab ménjét. A bizottság kitűzött föladatához hiven ragaszkodva csak is minden tekintetben alkalmas ménlovaknak engedte meg a fedeztetést, mert a többi elővezetett, de a bizottság által visszautasított mének közt is voltak olyanok, melyek szükségül használhatók lettek volna, de mivel a czél az, hogy a lovak nemesítése a hasznossággal együtt elérettessék, ezért a kiválasztásnál és az engedély kiosztásánál szigorúan a gazdászat érdeke volt figyelembe véve; de népünk is belátva a bizottság szigorát, csak is a legalkalmasabbnak látszó csikóit hagyja meg tenyészanyagul. A tenyésztésre alkalmasnak találtak közül, a pesti papnövelde kis-komáromi uradalma által, ugy Inkey László ur, valamint Clement Lipót és Müller József által elővezetett méneket emelhetjük ki, mint olyakat, melyek mind erőképességre, mind csinra nézve a többi előállított mének között tetszésünket első sorban érdemelték és mivel tudjuk azt, hogy az általános mozgósítás esetére előállítandó és besorozandó anya kanczák vemhességitk esetére, ha ily engedélyezett mén által fedeztettek, a besorozás alul felmentvék, szükséges hogy az ily mén által fedezett kancza tulajdonos igazolványt zat, magánboszu, magánhad, erkölcstelenség s egyéb biinök és undokságok többé kevésbbé minden egyes népnek sajátságai voltak. Igy a jüttek még 924 körül is emberáldozatokkal tisztelték isteneiket, valamint a normannok is nem kevéssel előbb hagyták azt abba. Sőt, hogy saját elődeink a magyarok sem voltak minden bűnöktől mentek, kitűnik ama rettegésből, melyOlaszországot elfogá, valahányszor ott a magyarok neve említtetett. Az olaszok rettegése elődeinktől oly nagy volt, hogy azok nevét még letenyéjökbe is beszőtték s ekként fohászkodtak a mindenek alkotójához: „A magyarok dühétől: ments meg Uram minket. Arabszolgaság nálunk is megvolt s sz. István szüntette azt meg. Egyáltalában, ha vizsgáljuk a középkor elején berohanó néptörzsek erkölcseit, többé kevésbbé szomorú jelenségekre bukkanunk, melyek azonban annak folyamán mindinkább és inkább eltűnni kezdenek, s azok helyét az erények váltják fel. S e nehéz munkának véghez vitelében ama nagy férfiakat illeti meg a babér, kik áthatva a felebaráti szeretet melegétől, s nem törődve az élettel, a barbarok erkölcseinek regenerálását idézték elő. Oh, mily kedves jelenség a középkorban látni, mint hagyja el az egyszerű szerzetes kedvelt otthonát, atyját, anyját, testvereit csak azért, hogyha mindjárt élete árán is, az egyháznak s közvetve a műveltségnek is, uj hiveket szerezzen. Igen a térítők ama tiszteletre méltó alakok, kikkel Európa mivelődésének újjászületése össze van forrva: Bónifácz, szt. Auzgár, Cyrill, Method, szt. Emeran, Columban, szt. S íibert, Rupert, szt. Arno, szt. Adalbert stb. — neveikkel kezdődik a mivelődés hajnala. S hogy lángszavaiknak milyen hatása volt. mennyire megváltoztatták az előbb vad törzseknek természetét, kitűnik N. Alfréd szavaiból, ki avval dicsekedett, „hogy aranypereezeket akasztott az útmelléki fákra, és senki sem bántotta azokat." Így kezdettek a hittérítők által elhintett magvak csírázni, virágozni s jó gyümölcsüket hozni. „Uraim le a kala pókkal!" ily átalakítási tünemény mint páratlan, meg érdemli a tiszteletnek ily képen való nyilvánítási módját. is nyerjen, hogy az adandó alkalommal azt, mint bizonyítékot felmutathassa, miből folyólag Svastits Károly szolgabíró ur az illető méntulajdonosokat a minősítési igazolvány átadásakor kötelmük teljesítésére betauitván, őket fedeztetési űrlapokkal is ellátta. Mi pedig, mint a néző közönséghez t rtozók, elismerésünket fejezzük ki a bizottságnak a szabatos vizsgálatért, valamint a derék szolgabírónak a pontos elővezettetésért. — Bárha gazda közönségünk ezen, a lótenyésztés által nemzeti vagyonosodásunkra irányozó üdvös eljárást megértené és saját körében ennek emelésére törekednék. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város területén mén tartó" gazda nem lévén, innét előállítás sem történt. Kovács János. Helyi, megyei és vegyes liirek. Fényes piknik volt f. hó 21-én a Zöldfa vendéglő nagytermében. Bogdán, Botka (Újfalu), Botfy, Csillaghné Csoknyay, Erdős, Farkas József (Bagód), dr. Gyümörey, Háczky, Hajik, dr. Háry, Hollósy, Königmayer, Kovács, dr. Mangin, Mihálovits, Nagy László (Andráshida), Rajky, Ruzsich, Skublics Jenő (Döbréte), Skublics László (Besenyő), Skublics Zsigmond, Somogy, Spur, Sturm, Svastits, Sümeghyué, Szecsődy, Szigethy, Thassy Lajos (Ságod), Thassy Miklós, Trsztyánszky és Vizy családok rendezték, jelenvoltak Bogdán Emilia, Botka Ernesztin, Csillagh nővérek, Csoknyay Laura, Kiss Mariska, Königmayer nővérek, Rajky Irén, Ruzsich Anna, Skublics Eugénia, Skublics Marianna, Szecsődy nővérek, Szigethy Elvira, Szladovics Mariska, Sümeghy Magda, Varga Magda, Vizy Gizella úrhölgyek. — A kitűnően sikerült és a jelen voltakat teljes mértében kielégített mulatság reggel hat órakor végződött. A zala-egerszegi szegény gyermekek karacsonyfa egylete 1884. évi március hó 2-án d. u. 2 órakor a polgári iskola helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. Kelt Z.-Egerszegen 1884. február hó 8-án az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztár megvizsgálására kiküldendő bizottság megválasztása. 3. Pénztárnok megválasztása. 4. Netáni indítványok. A nagykanizsai városi tisztujításra vonatkozólag vettük még a következő sorokat: február 14-én reggeli 9'/j órakor a már majdnem teljes számban összegyűlt városi képviselők ülését alispán ur szokott ékes és körültekintő beszéddel megnyitotta s miután a képviselő --testületet magasztos hivatásának betöltésére felhívta, a szavazatszedő bizottságot Hertelendy Béla és Kovács Béla bizottsági tagok elnöklete alatt kiküldötte, a közgyűlést pedig 15 percre azon indokból, hogy ez idő alatt az egyes állások betöltéséhez a törvényben megszabott ajánlatok adandók be — felfüggesztette; — ennek leteltével az ülést illetve gyűlést újból megnyitván, a pályázat folytán ajánlottaknak névsorát felolvastatta, és mindenek előtt a közgyűlés beleegyezésével azon állások töltettek be, melyekre csak egy-egy pályázó jelentkezett és ajánltatott. A nagy-kanizsai tisztikar a már közlött értesítés alapján választatott meg; a nagy érdeklődést eléggé igazolta ama körülmény, hogy a képviselők teljes számban vettek részt a tisztikar megválasztásánál; a főkapitányi és adóellenőri állások együtt intéztettek el. Ezen állásoknál, ugy az árvaszéki előadói ülnöki állás betöltésénél volt a legnagyobb érdeklődés, mert e három állásnál 198 és 199 szavazat adatott be. Este a város közönsége, hogy Svastits Benó köztiszteletben álló alispánunk, úgy Babócsay György újólag megválasztott polgármester iránti kegyelet és tisztelet adóját lerója, fáklyás zenével adott érzelmeinek kifejezést. Alispán ur szállása előtt Simon Gábor, a népszónok tartott rövid és megható beszédet, mely többször zajos éljenekkel szakíttatott meg, mire Svastits Benó alispán ur hosszú és érzéssel illusztrált beszédben válaszolt; beszédét több izben dörgő éljenek szakították meg. - Innét a tiszA keresztény eszmék jóllehet lassan, de mintegy hajcsöveken a nemzetek egész testét kezdték átjárni. A kereszténység azon elve, hogy „szeresd felebarátodat, mint tenn magadat," nemcsak a rabszolgák vállairól V(4tte le a nehézséget, sőt oda utalt, hogy e fölszabadítottak jogokban is részesüljenek. S itt jutok ama tüneményre, melyet az újkor teljesen magának vindical elfeledve, hogy annak alapjait már a középkor vetette meg, szólok itt az annyiszor hangoztatott „egalíté"-ről. Avagy mely korban született meg amaz osztály, mely a Rütli rétségén Britaniában a Wittenage mot-okban az alamegoi cortesek-en oly bátran hangoztatta a szabadságot, s követelte a viszonylagos egyenlőséget. Mely kornak szülöttje a polgári osztály keletkezése? E kérdésre megfelel nekünk az echo, a középkor. Mely korban kezdett a nép a papsággal élén jogaiért küzdeni? Tán az újkorban? Oh nem, hisz az újkor, főleg pedig jelen fölvilágosult századunk nem szabadságot, szabadosságot akar? Tehát mely korban kezdette meg a nép az évszázadokra szóló liarczot? Ismét azt válaszolja az echo: a középkorban. Igen a középkor kényszerítette szép Fülöpöt, liogv 1302-ben meghívja az összes községek képviselőit, s ugyanazt volt kénytelen tenni már valamivel előbb III Henrik 1265ben. Spanyolországban már 1134 körül vesznek részt a községek a corteseken, 1231-ben Nassaui Adolf alatt Németország is meghívja a császári városokat a püspökök és nemesek gyűléseire. 1. Eduárd alatt a nép szava szükséges kellék volt az adó kivetésénél. II. Frigyes pedig 1231-ben meghívja a városok követeit a főurak gyűléseibe. íme igy nyernek a városok, községek s igy nyer a nép a középkorban jogokat; igy valósítja meg a középkor lassanként az egyenlőség elvét anélkül, hogy ama végletbe esett volna, melybe esett az újkor, midőn a „népfülség"-et oly imperterrite hangoztatja. Igy részesültek a szolgák, „mert a barbarok eljöttével a rabszolga csak szolgává, paraszttá lett, ki, ha hűbér ura iránti kötelmeit teljesítette, sem rabszolgának nem hurczoltatott el, sőt maga ember volt," telgő közönség beláthatlan tömege Babócsay György polgármester ur lakása elé ment, hol Lengyel Lajos városi főjegyző a város közönsége nevében üdvözölte a polgármestert, kinek tap in tatteljes beszédét a közönség megéljenezte ; az éljen lecsillapultával polgármester ur szintén hathatós beszéddel válaszolt, mely beszéd szintén többször a bevegyiilt éljenekkel megszakíttatott. Ezután a fáklyás menet a tűzoltó-zene kíséretében a tűzoltó laktanya elé vonult, hol a fáklyák kioltattak. — Adja Isten, hogy e fáklyákkal és zenével párosult üdvüzlet eredménydús áldást hozzon a városra és közönségre, hisz mindegyik megtisztelt fél a város jóléte és boldogsága érdemében közreműködését felajánlotta. — Este a szabadelvű kör helyiségében közvacsora tartatott, hol a pohár köszöntések egymást felváltva mondattak el; első sorban Eperjessy Sándor párt elnök mondott felköszöntést Guthman Vilmos őnagvságára, ki mint a pártnak egyik hü és tántoríthatlan bajnoka, az egylet helyiségét őfelségeik, ugy Tisza Kálmán miniszter őnagyméltósága olajfestékü arcképeivel ajándékozta meg, mely képek elhelyezése csak pár nappal előbb foganatosíttatott — ezután Svastits Benó alispán ur lett a polgármester ur által felköszöntve — mondtak még többen is felköszöntést. — A közvacsora, melyen 150 résztvevőnél több jelent meg, kedélyesen folyt le, különösen Plihál Ferenc ur kedélyes felköszöntői tették emlékezetessé. — A társaság reggeli 3 óra felé oszlott szét. — Ez volt az ünnepély lefolyása. Kovács János. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Alóljegyzettek elkeseredett szívvel jelentik Dr. Grész Jánosnak, Zalamegye volt főorvosának, folyó évi február hó 19-ik napján éjjeli 12 órakor, életének 72-ik, boldog házasságának 49-ik évében a halotti szentségek felvétele és hosszú szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó évi február hó 21-ik napján délután 4'/ 2 órakor fognak a csáktornyai sírkertben örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 22-ik napján délelőtti 9 órakor fog a helybeli rom. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Csáktornyán. 1884. évi február hó 20-án. Béke hamvaira. — Özvegy Grész Jáuosné szül. Printz Franciska, neje. Elek, Nándor, Paula férj. Zechmeister Viktorné, Károly, Alajos, László, Gizella férj. Sárosi Lászlóué, gyermekei, Zechmeister Viktor, Sárosi László vői, Orlovics Anna férj. Grész Flekné, Lukinácz Natália férj. Grész Nándorné, Kummer Karolina, férj. Grész Károlyné, Schugerl Zsuzsanna férj. Grész Alajosné, Weisel Ernesztina férj. Grész Lászlóné menyei, és 26 unoka, számos jó barátja és tisztelői gyászolják a becsületességben meg őszült, páratlan jószívűségéről, vidám kedélyéről általánosan ismert és mindenki által tisztelt, családját rajougásig szerető férfiút. Kataszteri becslöbiztossá nevezte ki a in. kir. pénzügyminiszter Svastits Hugó pótbiztost a szornathelyi kataszteri kerület zala-egerszegi járásába. A novai önk. tűzoltó egylet altal f. hó 18-án saját pénztára javára, a novai vendéglőben tartott táncvigalom — a rendezőség fáradhatlan buzgalma következtében — pompásan sikerült. A szép számmal megjelent vendégek, Rigó zenekarának közreműködése mellett, fesztelenül s a legjobb kedvben mulattak egész „kivilágos virradtig". Felülfizettek : Botka Ferenc 2 frt 50 kr., Balaton József I frt, B. M. 1 frt, B. E. 1 frt, Babos Lajos 50 kr., Deák József 2 frt, Duzár István fi t. Eppinger Nándor 1 frt, Farkas Ferenc 1 frt, Grész Károly 1 frt, Guttmann Gyula 1 frt, Kaiser Vilmos 1 frt, Lévay István 2 frt, Petánovics György 1 frt, Polgár Mihály 1 frt, Rosenthál Gyula 2 frt, Zsideg János urak 1 frt, melyért a tűzoltó egylet nevében köszönetet mond a pénztárnok. Szent-Gróthon a „polgári táncmulatság", mely az idei farsang befejezésére rendeztetett, csak ugyan megfelelt mindenben céljának. — ízléssel díszített terem benne a legbájolóbb eleven rózsákkal elénk tárta a költők által annyi változatosságban megénekelt „tündér vi lágot." Az estél y megcáfolta a „Kleider machen Leute" (Bui nüller) oly jogokban, melyekről az ókornak mégesak fogalma sem volt. Midőn tehát korunk nagy szájhősei oly fennen hirdetik a szabadság, egyenlőség, testvériség nagy eszméit, emlékezzenek meg "arról is, hogy eme nagy eszméknek multjok is van, s hogy e szép elveknek megpendítője s harezosa az annyiszor megrugdalt középkor volt. A középkor szüntette meg a pártjogot, s ennek megvalósítása, kivitele két nagy pápa nevéhez van fűzve. VII. Gergely és III. Sándor "voltak azok, kik e gyalázatos jogot érvényen kívül helyezték, amaz az 1078 római zsinaton küzdött ellene, emez a laterani zsinaton adta annak meg a halálos döfést. Elmondhatni, hogy sokat tett a középkor, mely a változott viszonyok daczára is dicséretére válnék az ujkornkk. Vagv a csillagjóslás elleni harcz, mely úgyszólván az emberiséggel egyidős. E babonaság eílen "a középkor kelt fel először az 506-iki agdei zsinatnak 52-ik canonjában, hol csillagjósoktól az urvacsorát tagadja meg, és az orleansi zsinaton, melynek 30-ik canonjában ugyanazokat egyházi átokkal sújtja. Igaz, hogy' a csillagjóslást nem sikerült teljesen megszüntetni, de nem csoda, midőn még egy II. Frigyes is jósló szobrokat állíttatott. A csillagjóslás eljutott egész XIV. Lajosig, amidőn is Blois Péter Bath érsekkel erélyesen kikelt a csillagjósok ellen, s avval, hogy kimondotta „nincs véletlen, ' hanem isteni Gondviselés," a hydrának mindenkorra fejét, vette. Hasonló küzdelmet fejtett ki a középkor a varázslattal szemben. Ezekből is láthatni, mily tiszteletre méltó a középkor akkor, midőn a nemzetek erkölcseit megjavítja, midőn azok kebeléből az erkölcstelen szokásokat, babonaságot kitépi. Igaz, hogy lehetnek olyanok, kik az erkölcsök megjavítását, a sziv niegnemesítését nem tartják mivelodésnek, de ezek nem lehetnek komoly tudósok ; ezek nem lehetnek értelmes emberek, mert kifelejtették számittásaikból, hogy szivnemesítés nélkül művelődésről szo sem lehet. Sclierer István.