Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-20 / 3. szám

tiz bika után 90 frtot számítva, összesen 1790 frt meg­szavaztatott, — a bikák beszerzésével egy bizottság, melynek tagjaiul Bekker Antal, Skublics Sándor, Skub­lics Jenő urak választattak, megbizatott, s tejlesítésére felkéretett. Ezek folytán ügyvezető elnök ur megbízatott s felkéretett, hogy az egyesület ezen határozatait a gazda közönséggel a legcélszerűbbnek látszó módon tudatva, a tenyész bikák s nyugoti fajú egész tenyész csoport át­vállalása iránti jelentkezésre hivja fel s ennek eredmé­nyéhez képest a további szükséges intézkedések tekinte­tében a kiküldött bizottság közreműködésével járjon el. Minthogy pedig a sikeres állatenyésztés egyik lét­feltételét az állat egészségügy biztonsága képezi, s a tör­vényhozás azon bölcs intézkedésének > 1880. XXVI. tc.), hogy szarvas marhánal behozatala vagy átvitele oly or­szágokból, a honnan a keleti marhavész gyakori uralko­dása következtében az országot állandóan vész fenyegeti, tilos, s ily országok irányában az állandó fegyveres ha­tár őrizet foganatosítandó, nem csak a pusztító keleti marhavésznek hazánktól távol tartására, de szarvas mar­háink kelendőségére, a marha kereskedés emelkedésére, a szarvasmarha tenyésztés jövödelmezőségére már is érez­hető kedvező eredménye lett, minthogy a sajtó utján nyert értesülések szerint az újabbi időben több irányban mozgalom indíttatott különösen a Romániai királyság elleni állandó határőrizet s tilalom megszüntetése vé­gett, ne hogy ennek bekövetkeztével marhatenyészté­sünkuek jelzett magán- és közgazdasági előnyeitől már a kezdeten elessünk, az ellenkező hátrányoknak kitétes­iirik, s marhaállományunk a kiszámíthatlan magán- és közgazdasági károkat okozó keleti marhavész pusztítá ainak prédájává essék, a nmgu füldmivelés-, ipar-és ke­reskedelemügyi kir. minisztérium feliratilag megkéret­ni határoztatott, hogy nem hallgatva a nem is e hon polgárainak, hanem inkább irányunkban külföldieknek egyedül magán haszonleséséből eredő felszólalásaira s kérelmeire, a jelenben fennálló határőrizetet, s az igy elzárt országokból s tartományokból a szarvasmarha be­hozatala vagy átvitele iránti tilalmat általában s különö­sen Románia felől is legszigoruabban továbbra is fenn­tartani, s azt, meg nem szüntetni kegyeskedjék. Egyszersmind a félirat megküldésével a tekintetes megyei törvényhatósági bizottság felkéretni, az országos magyar gazdasági egyesület, a társegyesületek s Skub­lics Jenő megyei közgazdasági előadó ur megkerestetni határoztatott, hogy a feliratot pártolni és részükről is feliratilag támogatni méltóztassanak. II-ik pontra: A Zalamegyei gazdasági egyesület az 1884-ik évi junius hó 19-én Keszthelyen, — 1884 ik évi julius hó 22-én Zala-Egerszegen, - 1884-ik évi augusztus hó 11-én Nagy-Kanizsán tartandó országos vásár alkalmával szarvas marhára tenyész állat dijazást rendez a következő mó­dozatok szerint: 1-ör a tulajdonosnak csak saját nevelésű, Zalame­gyében tenyésztett marhája dijaztathatik, mért is szük­séges, hogy e körülmény községi bizonvitványnyal, vagy a személyesen jelenlevő két községi előljáró által minden kételyt kizáró határozottsággal igazoltassék ; ­2-or bikák csak egy évtől három éves korukig, üszők 1 1 '. 2 évtől három éves korukig díjaztathatnak; 3-or a már egyszer díjt nyert marhával ugyan azon díjra nem versenyezhetni; — 4-cr mindegyik helyre egy országos vásárra bikára egy 1 rendii dij 3 drb. 4 frtos arany „ 1 1 v n 2 n 4 fr t08 „ „III „ „1 j, 4 frtos „ üszőre egy I rendii dij 3 drb. 4 frtos arany „ 11 „ „ 2 „ 4 frtos „ „III „ „1 „4 frtos „ tűzetik ki. 5-ör E pénzbeli dij csak a foldmives osztályhoz tartozóknak adatik ki , ezen osztályhoz nem tartozó díjazandók I-ső s illetőleg II rendii dicsérő oklevéllel tüntetendők ki. (i-or A bírálatot a versenyre bejelentett marhák felett az egyesület közgyűlése által kiküldött bizottság a helyszínén a vásár tartama alatt teljesíti s a dijakat :VÍ érdemesítetteknek nyilvánosan kiadja. 7-er A bizottság jelentésében a díjazott marhák fúja, neme, származása, termetes leírása, ára, továbbá tulajdonosának neve, állása, lakóhelye, s hogy váljon a marha eladó-e vagy sem? — a lehetőség szerint — kö­rű lmén vesén előadandó. 8-or A tenyész állat díjazás helye, napja és mó­dozatai az illető helyen a megelőző országos vásárban dobszó mellett kihirdetendők. A bizottság tagjaiul megválasztattak : Keszthelyre: Bogyay Máté, Koller Ferenc, Kiss József urak. Zala-Egerszegre: Skublics István, Skublics Zsig­mond, Szily Dezső urak. Nagy-Kanizsára: Koller István, Beekker Antal, Dervarits Imre urak, kik is a végzés megküldésével az eljárás teljesítésére s az eredményrőli jelentés beküldé­sére felkérettek. Egyszersmind jelen intézkedés a nmgu földmive­lés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériumnak be­jelentetni s anyagi támogatásra felkéretni határoztatott. III-ik pontra. Minthogy a bizottság jelentése szerint egy 70—80 holdnyi csikó legelőre alkalmas területnek kibérlése nem sikerült, s egyedül Lenk Ödön ur nyilatkozott, hogv hajlandó 120 hold réti legelőre saját 20 darab csikói közé még ötven darab csikót darabját 14 forint bérért bérbe fogadni, ezen béreltetésre nézve az egyesület köz­vetítő közbenjárása a f. évi ápril 8-iki közgyűlés 25/94 1883. számú végzése szellemében, hogy t. i. az egyesü­let sem a legelő béri összegek, sem a legelőt használók egyéb kötelezettségei tekintetében semmi féle kötelezett­séget, vagy a csikó tulajdonosok irányában az eredmé­nyért s következésekért felelősséget vagy bármiféle sza­vatosságot nem vállal, — elhatároztatott, s eluok ur meg­bizatott, hogy a jelen ugy az idézett végzés értelmében legjobb belátása szerint járjon el. Egyszersmind a nmgu m. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium megkéretni határozta­tott, hogy a lótenyésztés iránti kedvnek s törekvésrek a népnél emelése tekintetéből az egyesületnek egy meg­felelő összeget adni kegyeskedjék, mely a legelőre bér­lelők segély díjazására fordíttatnék; — e célra az egye­sület önmaga is egy száz forint összeget szavazott meg: magában értetődvén, hogy ezen díj is csak a bizottsági­lag megbírált hibátlan s jobb minőségű csikók tulajdo­nosainak kedvezményben részesítetésére fog fordíttatni. IV-ik pontra. A gyümölcsfa tenyésztés terjesztése végett s külö­nösen a néptanítók buzdítása czéljából azon néptanítók jutalmazására, akik a gyümölcsfa tenyésztés körül ki­fejtett szorgalmat, ügyességet, s eredményt tanúsítanak különösen akik szakszerűen mivelt saját gyümölcsfá­kért, vagy községi faiskola kezelésében a tanulóknak a fatenyésztésre és gyümülcsfa nemesítésre oktatásában kitüntetik magukat, tiz darab tiz frankos vagyis négy forintos arany díj tüzetett ki az 1884-ik évben kiosz­tásra, s megyei kir. tanfelügyelő ur megkerestetni ha­tároztatott, hogy erről a néptanítókat azzal értesíteni sziveskedjék, miszerint jelentkezéseiket a gyümölcsfa­kert, vagy községi faiskola terjedelmének berendezésé­nek, uiivelési kezelésének a fa állománynak stb. rész­letes leírásával az eredménynek bizottságilag leendő megállapítása végett az egyesülethez terjeszszék be. Tekintve pedig, hogy ámbár a törvényhozás kellő­kép intézkedett az iránt, hogy a községek faiskoláknak, szükséges területekkel ellátva legyenek, s e tekintetben hiány nem is tapasztalható s ha itt-ott egyes eset felme­rülne, a hiány nagyobb nehézség nélkül pótolható volna, mégis sajnösan kell tapasztalni, hogy megyénkben, daczára a kormány szorgoló intézkedéseinek is, a tör­vény czéljának elégtéve nincs, a községi faiskolák vagy egyáltalán felállítva nincsenek, vagy ahol vannak is néhány dicséretes esetet kivéve, esak névleg vagy formailag léteznek, de rendesen nem kezeltetnek, üzem­ben nem tartatnak, a tanulóknak a gyümölcsfa tenyész­tésben oktatására alkalmul, a község lakosainak gyü­mölcs- és gazdasági facsemete szükségleteik ellátására települ nem szolgálnak, holott a gyümölcsfa tenyésztés­sel foglalkozás nem csak a szorgalom élesztésére, az idegen tulajdon becsülésére, e nép erkölcse, jelleme ne inesítésére hat kedvezően, de a gyümölcs termelés jö­vedelmezőségénél fogva a nép anyagi jóléte gyarapítását is eszközli, s egy szorgalommal, szakértelemmel kezelt s üzemben tartott községi faiskola lehetővé teszi, hogy a községbeli hasznavehetlen területek befásitására, a mezei utak. a vizroham — árkok, a víz hordta göd­rök beültetésére szükséges gazdasági s haszonfa cse­meték nagy mennyiségben és ingyen előállíttathassanak: ugyanazért a tek. megyei törvényhatósági bizottság folkéretni határoztatott, miszerint a községi faiskolákat összeiratni s oly irányban — ha szükséges megyei szabályrendelettel létesíttetni méltóztassék, hogy azok­ban nem csak a gyümölcsfa, hanem a jelzett köz­ségi ezélokra leendő felhasználhatás végett a gazdasági, s haszonfa tenyésztés is miveltessék; — sőt különösen megyénk hegyesb vidékén a patakok, folyamok hirtelen kiáradásait, a réten s gyakran legjobb termő földek beiszapolását, elöntéseit okozó víz roham-árkok befásí­tása czéljából a szükséges facsemeték tenyésztése végett járási faiskolák létesíttesenek s azoknak czélszerű és hasznos kezelésére az egyesületnek befolyást engedjen. (Folyt, köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. A tisztujitás város'inkban f. hó 17-én és 18-án ejtetett meg a szavazó közönség csekély részvétele mellett, amit eléggé igazol ama körülmény, hogy habár a szavazati joggal birók száma a 600-at felülhaladja, mégis mintegy 160-an gyakorolták ebbeli polgári jogu­kat; főleg az intelligentia tartotta magát távol a válasz­tástól. — 17-én a tiz városi képviselő választása eszkö­zöltetett reggeli 8-órától d. u. 4. óráig. — Megválasz­tattak: Farkas Dávid, dr. Háry István, Horváth Béla, Klosovszky Márton, Rigó Ferenc, Nagy János, Sanits Sándor, Fischer Miksa, dr. Czinder István, Udvardy Ignác. — 18-án volt a tulajdonképi városi tisztviselők választása. Az eredmény a következő: városbíró id. Czinder István; városi tanácsosok: Pap János, Fischer László, Juhász József, Fitos Károly, Pámer János, Smal Ignác. Adószedő: Sanits Mihály, pénztárnok: Seregélyes István, városgazda: Nagy Imre: rendőrkapitány: Czif­rák József, szállásmester: Hártl István. — Elismeréssel kell megemlékeznünk Thassy Miklós szolgabiró úrról, aki a két napig tartó választást kellő tapintat- és erély­lyel vezette. A helybeli nőegylet f. hó 13-án közgyűlést tar­tott, melyen az évi* jelentés felolvasása után az elnök a választmány úgy saját nevében leköszönt és a ben­nük helyezett bizalomért őszinte köszönetet nyilvánított. A választás a következő eredménynyel ejtetett meg: elnök: Rosenberg Henriette; alelhök : Graner Teréz; titkár: Hajik Mariska; pénztárnok: Policzer Fánny. Választmányi tagok: Isoo Amália, Graner Emília, Deusch Babette, ihálovits Ida, Geiringer Emília, Krizmanits Szidónia, Berger Babette, Heinrieh Janka, Hrabovszky Flóriné, Roseberg Janka, Udvardy Ignácné, Stern Nanette, Rágendorfer Lujza, Fischer Friderique, Fischer Katalin, Rechnitzer Hermina, Weiss Stefanie, Fürst Izidorné. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző és beteg­segélyező egyesülete javára f. hó 12-én a „Zöldfa" ven­déglő nasrv termében tartott táncmulatsán várakozáson O O, _ O felül sikerült; a mulatság reggel 5 óráig tartott és az egvesiilet részére szépen jövödelmezett. Bevétel volt 111 frt 80 kr., kiadás 75 frt 80 kr. s igy a tiszta jövöde­lem 36 frt. — Feliiliizettek: dr. Horváth Károly, Handler István, Graner Géza, N. N. Nagy-Lengvel, Horváth Miklós, Rosenthál Gyula, Udvardy Ignác 2—2 frtot; Eisenstadter Zsigmond, Berzsek János, Breisach Sámuel 1 frt 50—1 frt 50 krt; Klosovszky Ernő, Sipos János, Liebscher János, Sanits Sándor, Hajmásy István, Kovács István, Pirity János, Kovács Károlyné, Kovács Károly, Bencz György, Somody József Püspök-Ladány, Mendli Károly 1 — 1 frtot; Nagyfy József, Smal István, Juhász Lajos, Thassy Kristóf, Koronya Antal, Heincz Károly, Bencze György, Hárich Béla, Schutte Péter, Kell ermann József, Szedmák Gyula, Klosovszky Márton, N. N., Széchenyi Fereneué, Schőberl József, Kummer Gyula, Smelka István, Vöczköndy László, Geiner Ká­roly. Somody Sándorné, Ivopáesy György né, Tóth Jó­zsef, Somody Sándor, Mándly Lajos, Hildassy Mihály, Kovács Ferenc, Szedmák Ferdinánd, Praszka József, Taba Emília, Petróczy Ernő, Hajmási Imre 50—50 krt; Korozsa Emília, Pap Ferenc 40—40 krt; Pámer Já­nosné, Gerencsér József, Hegyi Kálmán 30—30 krt; Horváth Kálmán, Szraodics Mihály 25—25 krt; N. N., Orv János, Fitos Imre, Jeney Mihály, Vörös Gyula, Dergovics József, Kenyeres József 20—20 krt; Tóth Vince, Radspiler Lajos 10—10 krt. — A rendezőség kötelességének tartja a nyilvánosság utján hálás köszö netét kifejezni a telülfizetőknek íz egyesület javára tett" szives adományukért. A zala-egerszegi polgári hkola mellett szervezett asztalos ipartanműhely felszerelési költségeire a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltósága 1528 frt 51 kr. államsegélyt volt kegyes utalványozni a be­terjesztett költségtervezet alapján. — Uykép az asztalos ipartanműhely még e hóban teijesen tei lesz szerelve s legkésőbb a jövő hó elején a gyakorlati oktatás ott megkezdődik. Állandó gazdasagi tudósítok. A földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. miniszter által a paesai já­rásra Koller István alsó-rajki, a kanizsai járásra Csiga­házi Gábor szepetneki és Tomka Endre nagy kanizsai lakós urak az állandó gazdasági tudósítói tiszttel megbízattak­Nemes-Apáti körjegyzőséghez csatolt községekben a községi tisztviselők megválasztására vonatkozólag vet­tük a következő közleményt: Tek. szerkesztő úr! Mint | e becses lapok hasábjain is közöltetett, járásunk terüle­tén a községi képviselő tagok, ugy a községelőljáróság megválasztása foganatba véve van. A nemes-apátii kör­jegyzőséghez csoportosított községekben a választás e hó 15-én ejtetett meg és pedig a jó eleve közzé tett tervszerint Alibánfa és Lukafa községekben a délelőtti, Nemes-Apáti községben pedig a délutáni órákban. Ne­mes-Apáti községben a választás napját megelőző napo­kon erre vonatkozó semminemű mozgalom nem észlelte­tett, annál feltűnőbb volt tehát, hogy a választó polgá­rok a választás napján már a kitűzött idő előtt a köz­ség házánál tömegesen csoportosultak és a község bírót illetőleg egyes jeleltek neveit hangoztatták; a hangulat­ból kivehető volt, hogy két erős párt mérkőzik egymás ellen jeleitjei mellett; mely a midőn az elnöklő szolga­biró ur ajkáról a képviselő testület által a birói tiszt­ségre kijeleltek nevei elhangzott, erős mondhatni izgal­mas felkiáltásokban nyert kifejezést, mindegyik párt a maga jeleitjét éltetvén; ezen jelenetnek, mely több per­cig tartott, a szavazás elrendelése végett vetett; ez Há­ry .József, Briglevics Károly, Ágoston József, és Molnár István bizalmi férfiak közre működése mellett Grajczár Sándor megválasztásával végződött 67 szavazattal, Boncz Imre 20 szavazata ellenében; helyettes bíróul Komáromy Károly 43, Fehér József 40 szavazata elle uében 3 többséggel lett megválasztva; az elöljárók egy hangulag lettek kikiáltva. Alibánfa és Lukafa köz­ségekben a biró választás szinte érdeklődéssel tolyt és fejeztetett be; itt Kovács István jelelt megválasztása mellett Soós Károly, Salamon József mellett pedig Bö­röndy György vitték a vezér szerepet, a küzdelem Ko­vács István javára egy szó többséggel győzelmet ered­ményezett. Vöczkönd községben a választás a megjelent választók csekély száma miatt ez úttal nem ejtetett meg, valószínűleg e hó 28-án fog megtartatni. A községi tiszt­viselők választása tehát e jegyzőség területén nagyobb részben, mely minden mások kizárásával egyedül szemé­lyekre irányult erős küzdelem között, befejeztetett; nincs más szavunk hozzá, mint hogy a megválasztottak a ben­nök helyezett bizalmat az által, hogy minden tetteik ru­gója a közügyiránti szeretet, egyesek ugy a község jó létének előmozdítása legyen, jövőre is megerősíteni ipar­kodjanak. Nemes-Apátii 18X4. január 16. Illés Löríncz. A Csáktornyái önk. tiizolto egylet ez évi közgyű­léséről lapunk mult számában foglalt közleményből té­vedésből kimaradt, hogy az egylet jegyzőjévé az ezen tisztet eddig is kiváló buzgalommal és egész odaadással betöltött Alszeghy Alajos úr választatott meg. — A ki­maradást annyival inkább sajnáljuk; mert ép az ő szí­vességének köszönhettük, hogy az egyesület működésé­nek részletes és hű leirását lapunkban közölhettük. A zala egerszegi ifjúság több taqja 1884. január 26-án a „Zöldfa" vendéglő nagytermében az iskolába járó szegény gyermekek felruházására jótékonycélu tánccal egybekötött theaestélyt rendez. Kezdete 8 óra­kor. Belépti díj: 1 frt. Felülfizetések köszönettel fo­gadtatnak és a „Zalamegye" című lapban nyugtáztatnak. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző- és beteg­segélyező egyesülete ma délután 2 órakor saját egy­leti helyiségében választmányi gyűlést tart, melynek tárgyát folyó ügyek elintézése képezi, Eljegyzés. Simonffy Gyula söjtöri vegyes keres­kedő ur jegyet váltott Szompácson Fatér János úr kedves Róza leányával. Tavirda. Alsó-Domborún, Zalamegyében egy új, póstával egyelsített m. kir. állaintávirda állomás nyitta­tott meg, korátolt napi szolgálattal. Az országos vörös kereszt egylet nagy-kanizsai fiókja ez évi közgyűlését február hó 3-án tartja. A köz­gyűlés tárgyát a számvizsgáló bizottság jelentése, a ki­sorsolt választmányi tagok helyett újak v igy ugyan azok megválasztása és netáni indítványok tárgyalása képezi. A nagy-kanizsai önk. tözoltó egylet február hó 2-án az „Arany-Szarvas" szálloda dísztermében két zene­kar közreműködése mellett a „segély alap- javára zárt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom