Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-02-10 / 6. szám

gondolatnál, hogy ez vagy ama város polgára vagyunk: igyekezzünk akkor, midőn az ég oly kedvező körülmények közé juttatott bennünket, eme büszkeségünknek azáltal kifejezést adni, hogy városunk emelésére, jó hirnevének meg­szilárdítására tőlünk telhetőleg közreműködünk, amit annyival is inkább meg kell tennünk; mert mai napság a lakás szükség olv annyira élére van állítva, hogy a fiatal embereknek előbb lakásról kell gondoskodniuk s csak azután kezd­hetnek komolyan udvarolni; mert különben megeshetik rajtuk, hogy a lakáshiány szolgál a házasság megakadályozására. Feltártuk sorainkban a bajt, igyekeztünk kimutatni a módot, melynek igénybevételével a létező hiányon segíthetni. Óhajtandó velna, ha mások is szíveskednének ez ügyben nézeteiket nyilvánosságra juttatni; mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy senki sincs, aki be nem látná, hogy e téren tennünk kell, főleg ha még szemünk előtt lebeg a vasutügy, melynek si­keres keresztülvitele esetében nagyon természe­tes, hogy a kérdés még fontosabbá válik. Ép ez okból itt az ideje ez ügygyei komolyan foglalkoznunk! Megyei élet. „A marhalétgzámnak közrendőr! tekintetből szük­séges nyilvántartása és a pásztorok felett való felügyelet gyakorlásáról" szóló megyei szabályrendelet -intézkedései­nek végrehajtására nézve alispán úr 1771 sz. a. a kö­vetkező körrendeletet adta ki: „A marhalétszámnak közrendőri tekintetből szük­séges nyilvántartása és a pásztorok felett való felügye­let gyakorlásáról" 1880. évi deczember hó 6-án 14854 ; 1880. VII. sz. a. alkotott s a nmlgú belügyminisztérium által 1881. évi február hó 28-án 57591 1880. sz. alatt megerősített megyei szabályrendelet intézkedéseinek végrehajtására nézve a következőket rendelem : 1) A szabályrendelet 1 §-a a községben, pusztán és majorban legelőre járó szarvasmarhák, lovak, disz­nók és birkák összeírását és azok nyilvántartását ren­delvén el, ezen összeírás foganatosítására határidőül a a szabályrendelet G. §-a alapján f. évi mártius hó 15 napját tűzöm ki akként, hogy ezen határidőre, az össze Írásnak a megye összes községeiben és pusztáin befe­jezve kell lennie. Utasítom tehát a községek elöljáróit, hogy az összeírást haladéktalanul megkezdjék, s annak eredmé­nyét a szabályrendeletben előirt nyilvántartási könyvbe, melynek mintáját . • idezárva közlöm, bevezessék. Ezen nyilvántartási könyv minden községben a községbirónál tartandó és a marhalétszámban történt változások is abba bejegyzendők. 2) A disznók eladására, vonatkozó igazolványokról külön szabályrendelet intézkedvén, a fent hivatkozott szabályrendelet 2-ik §-ra nézve e helyütt intézkedés szükségessége nem forog fenn. 3) A szabályrendelet '•> ik §-nak végrehajtására vonatkozólag utasítom a községi elöljáróságokat, hogy a községben és az ahhoz tartozó pusztákon azonnal a leg­kiterjedtebb módon tegyék közhírré, miszerint a marha­létszámnak mártius hó 15-ig megtörténendő összeírása után f. évi ápril hó 1 ig terjedő időközben minden pásztor tartozik magát a szabályrendeletben előirt pásztorlevéllel ellátni, mert ennek elmulasztása esetén a pásztorlevél nélkül talált pásztorok f. évi ápril 1-től Bukfenezek! Czigány kerekek! Hallatlan! Cso­dálatos, hogy ki nem törik a nyakukat! Már aggódni kezdek testi épségük miatt. Istenem, ha ezt a vonzó jelenetet Blumauer látta volna! Az az ember kibúvott volna örömében a bőréből. Azonban én is igen örülök e látványosságnak. — Szeretem a jó kedélyt, ezek az állatkák pedig telis-tele vannak pezsgő humorral. Elegáns, hajlékony farkaikkal, mozgatható baju­szaikkal, mily eredeti gestusokat művelnek. Minden mozdulatuk olv keeses, hogy ne mondjam plasticus, Igazán el vagyok ragadtatva! Es hogyan czinezognak az istenadták! Mennyi dallamosság, mennyi harmónia nyilvánul ebben a czinezogásl :in. E pillanatban teljesen megvagyok győződve, hogy az egér a négylábú álla­tok között valóságos fülemüle. Ezeket az egereket állandóan magamhoz fogom lánezolni. Tudom ugyan, h gy nagy inyenczek, azon­ban mit sem tesz; — nem vagyok ugyan gazdag, de nem is vagyok lázár, tehát nem halnak nálam éhen. — Puskin ugyan még jobban elsavanyodik, ha ilyen alsó rendű lényekkel kell megosztania szobámat, no de kárpótol engem az én vidám Lamartine-om. — Ő tel­jes világéletében nagy barátja volt az egereknek, sőt egész gyűjteményt rendezett be csupa tarka és tehér példányokból. Oh! Lamartinc bizonnyára rendkivüi fog örülni az uj lakótársaknak. Ábrándozásomat szobát rengető zuhanás szakította meg. Mi ez? — — — Rettenetes! Pokoli kegyetlen­ség ! Nubiai barbarismus! Jago! Igen ő a gaz, a lelketlen, a vérengző fenevad ! Almából felserkent, hajmeresztő dolgot mivelt. Egyetlen merész szökéssel a gyanútlanul játszodozó vidám állatkák mellett termett, s egyetlen harapás örökre véget vetett enyelgéseiknek. Együtt száltak alá a Hádesbe, illetőleg a nubiai rattler feneketlen gyomrába. Vége minden mulatságos tervezgetésnek! A nyá­jas játszi állatkák váratlan gyászos véget értek. Bizisten, ha nem félnék, hogy megfordulnak tőle sírjukban : sírverset irnék emlékezetükre. Kövárj Hí la. kezdve a szabályrendeletben meghatározott büntetéssel fognak fenyíttetni. 4) A pásztorlevél kiadásáért folyamodó pásztói­mindenek előtt a községi elöljáróság előtt tartozik jelentkezni, hol részére a pásztorlevél eluyerhetése vé­gett hivatalos bizonyítvány állíttatik ki, melyuek kü­lönösen tartalmaznia' kell a pásztor állandó tartózko­dási helyét, s az őrizetére bízott nyáj nemének és számának megjelölését, valamint a pásztor gazdája nevét. Ezen bizonyítvány alapján a pásztornak a járási szolgabíró által a pásztorlevél egyenlőre díjtalanul kiadatík. 5) A járási szolgabirák a kiszolgáltatott pásztor­levelekről a . • alatt idezárt minta szerint nyilvántar­tást vezetnek. 6) Ha a pásztorlevél elvész, a pásztor ezt a szolgabírónak új pásztorlevél kiadása és az elveszett­nek megsemmisítése iránt teendő intézkedés végett azon­nal bejelenteni köteles. 7) Uj pásztorlevél állítandó ki akkor is, ha a pásztor szolgálati helyét változtatja. Ha ezen helyváltozás idegen járás területén fekvő községbe történik, a pásztor előbbi pásztorlevelét uj szegődési helyének szolgabirája előtt bemutatja, s a szolgabiró annak alapján részére új pásztorlevelet állít ki, az előbbi pásztorlevelet pedig az illető szolgabíró­nak értesítés mellett visszaküldi, hol az megsemmisíte­tik s a nyilvántartásból töröltetik. 8) Utasítom továbbá a községi elöljáróságokat, hogy a marhák összeírásának megtörténtéről a járási szolgabírónak t. évi mártius hó 15-ig jelentést tegyenek. Az ezt elmulasztó elöljáróságok a szabályrendelet 7-ik §-hoz képest fognak büntettetni. 9) Ezen szabályrendelet pontos végrehajtása körül kiváló feladat jut a községi elöljáróságoknak a pászto­rok ellenőrzése körül is. A községi elöljáróságok tehát meggyőződni tartoznak arról is, vájjon a község és a hozzá tartozó összes pusztákon tartózkodó pásztorok f. évi ápril l-e után elvannak-e látva pásztorlevelekkel, — s a pásztorlevél nélkül levő pásztorokat a szolgabírónál bejelenteni, — mert ennek elmulasztásáért a felmerülő eseteknél felelőségre fognák vonatni. Ezen körrendelet a megyebeli összes községeknek, a járási szolgabiró uraknak és N.-Kanizsa város tanácsá­nak, s ez utóbbinak oly megjegyzéssel adatik ki, hogy a rendelet szerint a községekre és a járási szolgabi­rákra háromló teendőket Nagy-Kanizsa- város területén az 1871. 18. t. e. értelmében a városi tanácsnak áll feladatában teljesíteni; felhívom a járási szolgabiró urakat és N.-Kanizsa város tanácsát, hogy ezen rende­letem pontos foganatosítását eszközöljék illetőleg ellen­őrizzék, az életbelépő szabályrendelet minden megsze­gését szigorúan megbüntessék, s a jelen végrehajtási intézkedések miként történt foganatosításáról hozzám annak különös megemlítésével, hogy hány pásztorlevél szolgáltatott ki általuk f. évi ápril hó l-ig, — ez évi ápril hó 5-ig mulhatlanul jelentést tegyenek. Zala-Egerszegen 1884. évi január hó 30-án. Svastits Benó s. k. alispán. Városi képviselő testületi iilés. Zala-Egerszeg, 1884. február 4. A mai napon tartott képviselő testületi ülésen min­denekelőtt felolvastatott a Meskó .József volt szállásmes­ter által a mult évi zavargások alkalmával a katonaság élelmezésére átvett pénzekről vezetett számadásának meg­vizsgálása végett kiküldött bizottság jelentése, mely sze­rint nevezett szállásmester átvett (574 frt 78 krt, mig kiadása volt 692 frt 35'/, kr. s igy az általa tett 17 frt 55''­2 kr. feles kiadás megtérítése elhatároztatott. Ezzel kapcsolatban olvastatott Meskó József kér­vénye, melyben tekintettel arra, hogy az 1883. évi za­vargások alkalmával az élelmezésnél a katonaság által fizetett 20'/., krból a város által csak 20 kr. fizettetett s igy a 20828 egyén után e fél krajcárok 104 írt 14 krt tesznek, ezen összeget a zavargások alkalmával teljesí­tett szolgálatáért részere kiadni kérelmezte. Mivel város­biró ur előterjesztése szerint a katonaság nagy része a fehérképi vendéglőnél, sörháznál és Ösztreicher Zsigmond­nénál volt elhelyezve, a kik járandóságukat teljes ösz­szegben megkapták s igy csakis az egyeseknél elszállá­solva volt katonaság után maradtak fenn a fél krajcá­rok, míg ellenben a katonaság részére vett zsup- és szalmára az esetleg megtakarított összegnél jóval nagyobb kiadása volt a városnak, figyelembe véve más részt, hogy folyamodó mint szállásmester a zavargások idejé­ben csak hivatalos kötelességét teljesítette: kérelmének hely nem adatott. Mivel az idén a v. téglaszintől a tégla legnagyobb részben a városi kórház építéséhez szolgáltatandó s e mellett a szükséges tégla előállítása a téglás személyzet szaporítását s nagyobb mennyiségű tüzelőfát igényel • ez okból a legutóbbi képviselő testületi gyűlésből ez érdem­ben javaslattétel beterjesztése végett kiküldött bizottság indítványozza, hogy az ezáltal származandó nagyobb ki­adás fedezhetése végett a folyó évben az eddigi vágás mellett 39 öl szélességű térség vétessék vágás alá azon hosszaságban, melyben az előbbi vágások eszközöltettek; e térséget a kiküldött bizottság a képviselő testület utó­lagos jóváhagyásának reményében ki is jelelte, a fákat egyenként megjelelte és a beterjesztett jegyzék szerint 1015 frt 30 krra becsülte s e fáknak a szokott feltéte­lek mellett nyilvános árverésen leendő eladatását hozta javaslatba. Mivel továbbá az 1882. évi beültetés semmi kecsegtető eredményt sem mutat, ugy hogy azon turnus újbóli beültetése válik szükségessé, a mi azonban csakis a folyó évi őszszel eszközölhető, hogv ez ideig parlagon a told ne heverjen és el ne gazosodjék : a kiküldött bi­zottság javaslatba hozta, hogy ezen vágás egy holdnyi részekre osztva kapás növények alá leendő használat vé­gett bérbe adassék avval a kikötéssel, hogy a haszon­bérlő a jövő őszszel a földet a beültetésre alkalmas tiszta állapotban köteles visszaadni. A jelentést a képviselő tes­tület egész terjedelmében elfogadta s a javaslat keresz tiil vitelével ugyancsak a bizottságot bízta meg avval a kikötéssel, hogy jelentését ez ügyre vonatkozólag annak idejében terjeszsze be. — Mivel pedig a faltéglának na­gyobb mennyiségben való előállítása végett a szárító he­lyet a téglaszinnél okvetlen meg kell nagyobbítani s a legénység kellő elhelyezhetése végett lakhelyiség építése is szükségessé válik : az ez érdemben foganatosítandó intézkedéssel a városi tanács bízatott meg. Az iparos ifjak betegsegélyező és önképző egyleté­nek ama kérelmét, — hogy tagjai betegségük esetére a városi kórházba befogadtassanak és ellátásukról ott gon­doskodva legyen, melyért az egyesület évenként 20 frtot kész fizetni, —, az ez érdemben kiküldött bizottság tár­gyalás alá vévén, javaslata oda irányult, hogy az egye­sület tagjai részére a megállapított 'ápolási díjból 15"°/ 0 engedtessék el. A bizottság eme véleményes jelentése felolvastatván, a képviselő testület által elfogadtatott s erről az egyesület végzésileg értesíttetni határoztatott. A városi szolgaszemélyzetnek fizetés felemelése tár­gyában beterjesztett kérvényéből a kiküldött bizottság nem tudván kivenni azt, váljon a lefolyt zavargások al­kalmával teljesített nagyobb mérvű teendőikért mintegy jutalmat kérnek-e, vagy általános fizetés felemelésre irá­nyul kérelmük: ez okból városbíró ur által e tekintet­ben határozott nyilatkozat tételre felhivatnak. Ez ügygyei kapcsolatban tekintettel, hogy a jelen­legi szolgaszemélyzet kötelmének a legjobb akarat és megfeszített igyekezet mellett sem felelhet meg: a kikül (lőtt bizottság azoknak három rendőrrel való szaporítását indítványozza s az igy származó teher megosztása tekin­tetéből Kaszaháza és Ola községeknek városunkhoz le­endő csatolását az 1876. évi V. te. által előirt feltételek alapján hozza javaslatba, melynek keresztül vitele és a szükséges szabályrendelet kidolgozása végett egy bizott­ság kiküldetését indítványozza. A bizottság jelentése alapján a három rendőr állás szervezése elfogadtatott, annak foganatosításával a városi tanács megbízatott ama megjegyzéssel, hogy csakis írni olvasni tudók vehetó'k fel és előny adatik a volt, hely­beli foglároknak, figyelembe véve szolgálati idejüket és viselt rangfokozatukat, egyúttal kimondatott, hogy a fo­lyamodók a kürorvos által megvizsgálandók. A mi Ola és Kaszaháza községeknek városunkhoz leendő csatolása iránt tett indítványt illeti, a bizottság félkéretett, hogy e tekintetben, valamint a rendőrség te­endői iránt szabályrendeletet készíteni s javaslatával együtt a képviselő testületnek további intézkedés végett beterjeszteni sziveskedjék. \ árosbiró ur előterjeszti, hogy az iskolaszék mű küdési ideje megszűnt s igy kéri az iskolaszéknek meg­alakítását az 1884—86. évekre. — Az iskolaszék tag­jaivá megválasztattak: Árvay István, Boschán Gyula, id. Czinder István, dr. Czinder István, dr. Graner Mi­hály, dr. Háry István, Hollósy József, Isoó Alajos, Ko­vács Károly, Krosetz János, Mayer Jakab, Poliezer Jó­zsef, Ruzsics Károly, Szigethy Antal urak. Végül városbíró ur előterjeszti a város 1884. évi költségvetését a számvizsgáló bizottság javaslatával együtt. A költség-vetés szerint az összes bevétel tesz 1528;S frt j 27 krt, a kiadás 24228 frt 16'/, krt s igy fedezetlen marad 8944 frt 89"/ 2 kr., mely" összeget *a 29793 frt 76 kr. rendes adónemekre kivetve, egy adó forint után 30 kr. esik. (Az olvasó közönség tájékoztatása végett az 18K4. évi költségvetést egész terjedelmében lapunk jövő számában fogjuk közölni, Szerk.) Nagy Kanizsa, 1884. február l én. Nagy-Kanizsa város képviselő testületének kiegé­szítése Svastits Benó úr, megyénk köztiszteletében álló alispánjának elnöklete mellett január hó 31-én fogana­tosíttatott a következő eredménynyel: Az I-ső kerületben meg választattak Kováts Béla, Blau Lajos, Sominer Miksa, Englender Lajos, Bogyay Ödön, Sebestyén Lajos, Rotsehild Albert, Máuinger József. II-ik kerületben Tamásy Béla, Tachauer József, Pap János, Bachrach Gyula, Olop Imre, Schneider Ferencz, Grünhuth Mór, Buum Samu, Szukics Zsiga. Ill ik kerületben Magyar József, Reithoffer János, Ben ezilc József, Horváth Ferencz, Kristóf János, Andri Mihály, Ács József, Kolarich János. IV-ik kerületben Kováts János Milhoffer Ödön, < )szeszly Antal, Schlesinger Gyula, Smetena Ferencz, Németh Ignácz. V-ik kerületben Bajor László, Herczeg György, Cza­páry János, Györfy János, Dávidovics István, Varga János. VI-ik kerületben Varga Kunics László, Kiss Fe­rus József, Szedlmájer László, Somsics Lőrincz, Hegedűs György, Mihálecz József. VII ik kerületben Hegedűs József, Pukmán László, Tamásy Béla, Bagonyay György, lmrey László, Plander János, Steszlin Ferencz. A választás a legszebb rendben történt; megem­lítem, hogy az 1871 évi 18-ik törvény 40 §-a alapján meghatatalmazással is történtek szavazások, mi arra mutat, hogy a választás a legnagyobb érdeklődés mel­lett foganatosíttatott. Az alakuló közgyűlés Svastits Benó alispán ur által február 1-én d. e. 10 órára tűzetvén ki, az az érdekeltek teljes számbani részvétele mellett meg is tartatott, alispán ur szokott jeles beszédében ecsetelte a képviselő testületnek magas hivatását és felhívta a testület tagjait, hogy a város érdekében annak jólété és gyaradodása tekintetéből kövessen el mindent; és végül az igazoló választmánynak f. évi feb. 13-án le­endő összeülésére a képviselőséget figyelmeztette, érté­sükre adván, hogy a netáni felszólamlások a törvény szabta időben adassanak be, hogy igy a február 14-ére kitűzött tisztújításon már a képviselőség teljes számban működhessék közre. És mivel a jelenlegi tisztikarnak mandatuma mártius 26-án fog lejárni: az uj tisztikar működését csak március 26-ika után fogja megkezdeni. Kovács János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom