Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)
1884-03-02 / 9. szám
Azt is tapasztalhattuk, hogy a nemesítési iskolából kiültetett fa akár jobb, akár silányabb talajba kerüljön, mint volt az iskoláé, a melyben nevelkedett, mindkét esetben megsinli a nenezetesen elütő külömbséget, évekig nyomorog, csak csekélyebb rész bir erőre vergődni, a nagyobb rész elpusztul. Ezon bajon olyképpen segíthetünk, ha megelőzzük vagy éppen lehetetlenné teszszíik az iskola és a fa álló helyének talaja közötti külömbséget. Az érintett két rendbeli lényeges és pedig a fatenyésztésré igen is beható bajon akképpen segíthetünk, illetőleg akképpen kerülhetjük ki. ha azon pontra, hová gyümölcsfát akarunk ültetni, 4—5. éves nemesített koronásfa helyett kiválasztott és gazdag gvökérzetű két éves erős magoncot ültetünk és pedig olyképpen, hogy azon helyen, hová a gyümölcsfát ültetni akarjuk. már őszszel egy négyszög öl terjedelmű és fél öl mélységű gödröt ásunk, az abból kiszedett földnek javát az egyik, a silányabb minőségűt a másik oldalra rakjuk, kora tavaszszal a gödröt betemetjük, annak fenekére rakva a jó földet, a silányabbat pedig legfelül; de a jobb földből hagyunk annyit, mennyi a fiatal csemete gyökérzete alá és ennek befedésére sziikO J séges. — A gödör betemetés után 2—3 hétig nyugszik, hogy a berakott föld megüllepedjék, és csak ennek megtörténte után ültetjük a gödör közép pontjára a két éves csemetét, melynek gy ökereit előbb szakszerüleg megmetszettük. Az ilyképpen ültetett csemete az átültetést alig érzi, s mert a következő tavaszszal azon helven nemesíttetík, kineveltetik és ott marad, mint termő fa is, nem csak az átültetés sebeitől menekszik, de talajt sem változtat és jóval előbb terein, mintha helyette 4—5 éves koronás fát ültettünk volna. Még' valamit. Növendék almafáinknál igen gyakran sajnosan tapasztaljuk, miszerint azokban az úgynevezett fakukac roppant rombolást tesz, és pedig leginkább a legszebb sima derekúakon, belefúrván magát a kéreg alá, a fának egész belsejét felemészti. Ha ilves pusztítást kellő időben észreveszünk, az a sebnek tisztára metszése, betapasztása által orvosolható, de ha a baj nagyobb, azt többé gyökeresen orvosolni nem lehet, a fa nyomorog és idő előtt- elvesz. Ezen bajt megelőzendő, a fentebb leirt módon kiültetett almacsemetét a második évnek tavaszán nem oltjuk be, hanem azt, mint vadfát neveljük 3—4 évig, és csak midőn annyira erősödött, hogy az egész dereka a vadfából kikerül, akkor oltjuk be koronába. — Az ily almafa derekát a kukac nem bántja, és mellette a termőképesség is előbb beáll, tehát minden tekintetben előnyösebb. A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. 57. A zalamegyei gazdasági egyesület 1884-ik évi mártins hó 11-én délutáni 3 órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében rendes közgyűlést tart, melyre a t: tagok ezennel meghívatnak. A közgyűlés tárgyai: 1) Elnöki jelentés a lefolyt évi működésről. 2) Nagy-Lengyel vidéki gazdakör megalakulásáról jeleutés s annak költségvetése tárgyalása. 3) Bikák bevásárlásának elrendelése s foganatosítása. 4) A megyei gazdasági termény kiállítás iránti intézkedés. 5) Folyó ügyek. Zala-Egerszeg, 1884. február hó 24-én. Háczky Kálmán s k. elnök. 57. A zalamegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya t. tagjai t. évi mártius lio 11-én <1. u. '2 órakor Zalala-Egerszegen tartandó v á 1 a s z t m á n y i ii lésre, melyen az ugyanaz nap délután 3 órakor tartandó közgyűlésen felveendő ügyek előkészitőleg tárgyaltatni toguak — ezennel tisztelettel meghivatnak. Zala-Egerszeg, 1884. február hó 24-éu. Háczky Kálmán s. k. elkök. 317 1883. A magyar királyi országos selyemtenyésztési felügyelőség ingyen oszt ki szedermagot; a kik tehát teljesen díjtalanul és portomentesen kivannak szedermagot nyerni, forduljanak ez iránt a m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőséghez Szegszárdon, honnan a szedermag és a sely remtenyésztési utasítás nékik minden költség nélkül megküldetni fog. Zalamegyei gazd. egyesület. Helyi, megyei és vegyes hirek. A déli vasút társaság Bécs-Trieszti vonalainak Spielfeld állomásától Regedéig (Radkersburg) kiépítendő és 1885. évi julius 1-én a közforgalomnak általadandó vonalrészek Régedéről Yasuiegye túlsó részén és megyénken keresztül, a fennebb említett társulat Bécsújhely-kanizsai vonaláig tovább építése feletti tanácskozás végett alispán úr által f. hó 28-ra Alsó-Lendvára összehívott értekezlet szerfelett népes volt. mi az ügy iránt a legnagyobb érdeklődést tanúsítja. Egyelőre 24 tagból álló bizottság választatott, mely alispán úr elnöklete alatt a helyi és megyei viszonyok figyelembe vétele mellett a létesítésre nézve tervezetet dolgoz ki és azt véleményével a legközelebbi értekezletre bemutatja. A zala-egerszegi önk. tözültó-egylet f. hó 23-án tartott táncmulatsága oly gyéreu volt látogatva, hogy dacára a jelentékeny felültizetéseknek, deficittel végződött. — A részvétlenséget nem akarjuk annak tulajdonítani, mint ha a közönség bizalma és rokonszenve ezen üdvös intézmény iránt csökkent volna, mint inkább annak, hogy az idei hosszú farsangon több mulatság s főleg közvetlen két nappal előtte piknik tartatván, a tűzoltó egylet báljának eddigi rendes közönségéből sokan elmaradtak. Az összes bevétel volt a felültizetésekkel együtt .88 frt 50 kr., a kiadás 91 frt 42 kr. s igy a deficit 2 frt 92 kr. Felülfizettek: N. N. 50 kr., Glavina Lajos főispán 2 frt, Eisenstadter Zsigmond 2 frt, Kummer Gyula 2 frt, Graner Géza 2 frt, özv. Tahy Rozália 1 frt, Noszlopi Pál 1 frt, Hollósv József 2 frt, Koronya Antal 50 kr., Schutte Péter 1 frt, Krosetz János 1 frt, dr. Mangin Károly 2 frt, Mayer István 1 frt, Szeghő István 1 frt, Fangler Mihály 1 frt. Gőth Frigyes 1 frt, Segesdy Sándor 50 kr., Horváth Miklós 1 frt, Rosenthal Gyula 1 frt, Handler István 2 frt, Erdős Géza 2 frt, N. N. 1 frt, Breisach Sámuel 1 frt, Hajik István 1 frt, Hajik István né 1 frt, Udvardy Ignác 1 frt. Perlakon ezen cím alatt: „Az alsó-muraközi takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezet" segély egylet alakult, melynek célja különösen szegénysorsú polgártársakat egyrészről takarékosságra serkenteni, másrészről tagjainak olcsó kölcsön megszerzésére alkalmat nyújtani. M. hó 24-én tartott alakuló közgyűlésen elnöknek Dr. Bühm Szidney, igazgatósági tagoknak Banelli Sándor, Sipos Károly, Dr. Tersanszky -Gyula, Mattersdorfer Jakab, Jellachich Mihály Sostarics Pál, a felügyelő bizottságba pedig Hirschjer Henrik, Molnár Antal és Tivadar Ferenc választattak meg. A szövetkezet tényleges működését legközelebb megkezdi. Kívánunk sikert és hosszú pályafutást a nemes célú fiatal intézetnek. A zala-egerszegi önk. tüzolto-egylet február 12-én tartott választmányi gyűlésének határozatából kifolyólag február 13-án az egyleti elnökség gróf Cziráky Bélához, mint a magyar tűzoltók orsz. szövetsége elnökéhez, az egylet részéről atyja, a dicsőült emlékű tárnokmester gyászos elhunyta alkalmából részvétiratot küldött, melyre a következő válasz érkezett: Az önk. tűzoltó egyletnek Zala-Egerszegeu. A részvétirat, melyet a t. Bajtársak felejthetlen atyám elhányta alkalmából hozzám intéztek, arra indít engemet, hogy hálás szívből eredő őszinte köszönetet mondjak érte. — Szép napok emlékei kötnek engemet Zala-Egerszeghez és általa a t. Bajtársakhoz, de még szebb emlékül őrzendem meg azon szívélyes részvétet, melyben engemet a jelen gyászos alkalomból részesíteni szíveskedtek. Tartsanak meg továbbra is jó emlékezetükben. Bajtársi üdvözlettel lekötelezettjük gróf Cziráky Béla. A csáktornyai járási jegyzői egylet február hó 22-én Mura-Szerdahelyen tartott értekezlete alkalmával megalakult. Egyleti elnöknek egyhangúlag Huszár Nándor csáktornyai, jegyzőnek pedig ugyancsak egyhangúlag Babics Sándor Csáktornya külfárai jegyző választatott meg. Az egyleti alapszabályok kidolgozása egy 5 tagu választmányra bízatott. A járási egylethez tartozik : csáktornyai,- Csáktornya külfárai,- nedeíiczi,- felső-hrástyáni,- mihályoveczi,- szent-mártoni,- stridói,- mura-szerdahelyi,- vratisineczi,- vizi-szent-györgyi,- podtureni és beliczai körjegyzőség. A helybeli polgári iskola mellett felálitott asztalos ípartanmühely a magas mínisterium által legkegyelmesebben utalványozott államsegélylyel felszereltetvén, a gyakorlati szakoktatás ott február hó 25-én tényleg megkezdődött. A tanműhelybe a jelen tanévben beiratkozott 2 negyedik és 3 ötödik osztályú s így őszesen 5 növendék. „Olvasó egylet" alakult legközelebb Légrádon, mely az önművelődésen kivül feladatául tűzte ki a magyarság eszméjének terjesztését. A fiatal egyesület mult hó 20-án saját könyvtára javára tombolával egybekötött táncmulatságot rendezett, mely a várakozáson felül sikerült és a kitűzött nemes célra szépen jövedelmezett. Felülfizettek : Beck Sándor 1 frt., Slesínger Zsigmond 50., Pollák Ede 50 kr., Hochsinger 50 kr., Szilvágyi Gyula 50 kr., Vanek 50., Antman János 50 kr., Hirschlot 40 kr., Neisínger B 50 kr., Jankovich József 50 kr., Lausch 50 kr., Fridfeld M. 50 kr., Goldsehmidt S. 1 frt., Pataky Sándor 50 kr., Goldschmiedt F. 50 kr., Heller J. 50"kr., Kasztl 50 kr., Ptiszterer 2 frt., Gadó Mátyás 1 frt 50 kr., Fürst L. 50 kr., Vürzborger 50 kr., özv. Herczerné 50 kr., Kuznics F. 70 kr. A csáktornyai állami tanítóképezde növendékei a képezdei segély-egylet javára mult hó 23-án hangversenynyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendeztek, mely — mint minden évben — fényesen sikerült. A nagyszámú közönséget kitűnő hangulatba ejtette a jól rendezett hangverseny T s ez a jó hangulat nem is szűnt reggeli hat óráig. A segély-egylet tiszta jövödelme száz forint. A hölgyek diszes koszorúja a következő névsort tünteti fel: Bencsák nővérek, Benedikt Nina, Bernyák Amália, Buchberger Katinka, Dugovics Betti, Fischer Fánnv és Malvin, Gleimann Györgyike (Keszthelyről,) Laubhaumer nővérek, Lascsanecz nővérek, Lőbl Szidónia, Luperszbek Lina, Majhen Antónia (Szent-Mártonból,) Martincsevics Julcsa, Matánovics nővérek, Molnár I Jolán, Nóvák nővérek, Péterfy nővérek, Rosenberg Róza, Spindler Paula (Szelniczéről,) Schó'u Szidónia (A.-Lendváról,) Szabó Janka (Keszthelyről,) Szalay Szidónia, Weisz Róza és Nina (Csehoveczről,) Zakál Tercsi, Alszeghy Alajosué, Babics Sándorné, Margitai Józsefné, Mirka Domokosné, Molnár Elekné, Szabó Lajosné, Szinkovics Ferencné, Valló Vilmosné, Vlassics Györgyné, Zakál Henrikné stb. Nyilvános köszönet és nyugtázás. A csáktornyai állami tanítóképezde növendékei által a képezdei segélyegylet javára f. évi február 23-án rendezett s hangver semnyel egybekötött zártkörű táncmulatság alkalmával felülfizetni kegyeskedtek: Grósz József 1 frt, UjlakiHirschler urak 5 frt, Paksy Győző 2 frt, Práger Izidor 2 frt, Mirka Domokos 1 frt, Luperszbek József 2 frt, Buchberger Fülöp 1 frt, Dugovits Beti 1 frt, Dugovits Pál 1 frt, N. N. 1 frt, Miskolczy Arnold 1 frt, Samu József 2 frt, Pethő Jenő 1 frt, özv. Göncz Lajosné 1 frt, Báron Lipót 2 frt, Babics Sándor 1 frt, ' Sárosy László 2 frt, Grész Alajos 2 frt, özv. Grész Jánosné 3 frt, Rosenberg Lajos 1 frt, Probszt Ferenc 1 frt, Szeivert Antal 1 frt, Matanovics Péter 1 frt, Molnár Elek 1 frt, Szilágyi Gyula 1 frt, Zakál Henrik 1 frt, Neumann Albert 1 frt, Dr. Krasovetz Ignác 1 frt, Tódor József 3 frt, Pecsornik János 1 frt, Bors István 1 frt, Dr. Schwarcz Albert 1 frt, Pecsornik Károly 1 frt, Jeney Gusztáv 1 frt, Schulek Mátyás 2 frt, Plichta János 1 frt, összesen 52 frt. A szives adományozók fogadják a képezde összes növendékeinek alulírottak által e helyütt is örömmel és mély hálával telt köszönetét! Csáktornya, 1884. február 20. A rendezőség. Esküvő. Balogh Gyula ur, a Vas-Zalamegyei első takarékpénztár zala egerszegi telepének könyvelője, mult hó 24-én tartá esküvőjét Krismanits Szidónia ürhölgygyel. Az egybekelési szertartás Zala-Istvándon az ág. templomban ment végbe. Véglegesites. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kassai Nándort, az alsó-lendvai polgári iskolához ideiglenes minőségében kinevezett rendes tanítót, jelen állásában végleg megerősítette. Az alsó-muraközi takarékpénztár részvény-tarsasag m. hó 24-én tartotta Perlakon saját házában X. évi rendes közgyűlését. Banelly Sándor elnöki megnyitó beszédében különösen constatálja a lefolyt 10 év fényes eredményét, mely oly szilárd alapot "vetett a takarékpénztárnak, hogy azon a következő évek bátran tovább építhetnek, inert ha viszontagságok az épületet meg is ingathatnák, azt alapjában többé meg nem rendíthetik. Az igazgatóságba újból megválasztattak: Dr. Böhm Sidney alelnöknek, Mattersdorfer Jakab és Ujlaky István igazgatósági, Epcrjesy Sándor, Knáusz Boldizsár és Jankovics József felülvizsgáló bizottsági tagoknak. Eljegyzések. Kolczonay Antal úr nyirádi erdőtiszt eljegyezte Takách Alajos sümegi ügyvéd úr kedves leányát. Szalai Bálint gulácsi földbirtokos úr jegyet váltott Polezer Róza kisaszonynyal Károlyházán. Vegtargyalás. A budapesti kir. törvényszék kiküldött bírósága a szilvágyi zsidóellenes lázadási bünperben városunkban f. hó 3-án és a következő napokon fogja tartani a végrárgyalást. „Balatoni vitorlázó egylet" címen legközelebb egy sport-egylet alakult, mely gr. Eszterházy Mihályt választotta elnökévé. Az egylet célja a Balatonon a a vitorlázó sportot meghonosítani, vitorlázó versenyeket rendezni, kikötők és téli állomásokról gondoskodni, egy szóval a vízi sport iránt olyfokú érdeklődést kelteni, mely hivatva leend a Balaton-vidéki élet kellemeit egy uj kellemes szórakozással emelni. — Az egylet tagjai rendesek és tiszteletbeliek; a rendesek 25 frt évi tagsági dijat fizetnek, A tagsági kötelezettség három évre szól. A tagok felvélelét két egyleti tag ajánlatára a választmány eszközli. Az akalii rablasra vonatkozólag a következő részletes és alapos értesítést vettük: Mult hó 19-én este 7 óra tájban Kis János akalii földbirtokos házához 5—6 .tagból álló rablóbanda állított be, mindannyian feketére mázolt arccal, polgáriasai) öltözve, hátultöltő puskákkal és revorverekkel fegyverkezve. A már zárva levő házba egy kis 14 éves szolgáló eresztette be őket, kinek egyik rabló azt mondta, hogy ő a kisbíró s mint ilyen kérte bebocsáttatását. A háznál a cselédségen kivül csak a háziasszony s ennek édes anyja voltak honn, mig a házi úr kinn volt a szőlőben. Midőn a háziasszony a rablókat az előszobába betolakodni látta, a szobajtót gyorsan magára zárva, egy hátsó ajtón a házból elmenekült s béreseit férje után küldötte, valamint a lakósságot segélynyújtásra szóllíttatta fel. — A rablók eközben az örgasszonynak estek s arcát, fejét ökleikkel össze-vissza verve, pénzt követeltek. Mivel azonban az öregasszony a pénzt nem tudta előadni, a szobákat sorba járva, a szekrényeket és almáriomokat összetörték s az azokban talált pénzértékeket magukhoz vették. A lakósság eközben Kisné értesítésére a házak előtt az utcákon gyülekezni kezdett, amit a rablók észrevevén, lődözni kezdtek s ezzel a lakósságot megrémítették s azok nem mertek a házhoz közeledni. Kis János eküz ben a vett értesülés nyomán a szőlőből haza érkezett s a nála volt fegyverrel a kapunál őrt álló rablóra két lövést tett s ezt hihetőleg jobb karján — mert csak ez látszott ki a kapu mellől — megsebesítette, mit a rablók észrevevén, a házból kivonultak s folytonos lövöldözés közt hagyták el a falut. — Gold Móric, ki a megtámadott házzal átellenben lakik, ablakán keresztül jobb karjába és mellébe a rablóktól lövést kapott, a lövés azonban könnyű sértést okozott. A rablók elvittek 885 frt 50 krt., részint papir, részint régi ezüst pénzt, továbbá ékszert, puskát, ruhát 98 frt értékben s igy összesen 983 frt 50 kr., ezenkivül több kiló szalonnát, füstölt húst és kolbászt, pálinkát és bort is vittek magukkal. A megyebeli csendőrség a rablók nyomozását erélyesen eszközli, egyúttal a szomszédos hatóságok is megkerestettek a rablók üldözése végett. — A nyomra vezetőnek a károsult részéről 200 frt jutalom fog kiszolgáltatni.
