Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-04-20 / 16. szám

nyen felismerhető jelvényekkel elláttassanak, ezek megtörténte minden községben a lehető legtágasabb alapon ki is hirdettessék, erről a bizonvítványok bemutattassanak, ami megtörtörténvén, "minden község saját kebelében és községében a községi minta tereket nyomban kijelelje, az összehasonlítást a járárási minta térrel megtegye és tapasztalt észleleteit a községbe nyilvánosságra hozza, szóval a nyilvános felszólalással illetve a felszólalás bevezetésével megbízott közeget mindenre betanitsa, hogy az ekként készített felszólalás eredményre is vezesen, mert enélkül biztosan haladni nem lehet. Ha mindez szigorú következetességgel keresztül lesz vive és az osztályba sorozás által elkövetett sérelmek pótoltatnak : ugy az adónak arányos kivetése el fog éretni és a közönség meg lesz nyugtatva.— A kir. becslök pedig a járási becslőkkel egyetemben a felszólalások helyszíni vizsgálatával kövessenek el mindent, hosrv az arányos beosztás folytán az adózók ® í / 1*' minden zaklatástól megovassanak. Csak akarni cs tenni kell s akkor hiszem, hogy a megye földbirtokosainak tervbe vett túlságos megadóztatása nem lesz keresztülvihető, hanem az igazság és méltányosság folytán a valóságnak megfelelőleg tetemesen lejebb lesz szállítva. Ennyit kívántam az igazság érdekében felhozni. Vajha intéző köreink az ügy élére állva, hathatós befolyásukat latba vetve ezen terhes és aggodalmas ügynek sikeres megoldását lehetővé tennék. _ Kovács János. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság április havi rendes illését Glavina Lajos főispán úr őméltóságának elnöklete alatt f. hó 8-án tartotta. A közigazgatás egyes ágait felölelő alispáni havi jelentés szerint a közegészségi állapot a felnőtteknél nem csak kielégítő, de kedvezőnek mondható; mert a hoszszan tartó száraz és enyhe időjárás folytán a légzőszervi hurutok és csúzos bántalmak száma a mult havihoz ará nyosítva tetemesen csökkent, a betegforgalom kovesbedett, a kóresetek legnagyobb részben szelíden folytak le. A gyógykezelés alá került kórnemek közt megfoghatólag még mindig a légzőszervek bántalmai képeztek legnagyobb százalékot, volt néhány emésztő szervi baj, továbbá csúzok, egyes orbánc esetek. A lendvai járásban a szemcsés köthártvalóbban szenvedők gyógykezelésének szerencsés eredménye örvendetes fokban haladt előre, régóta fennállott s megrögzött eseteknél is javulás állott be; ugyanezen betegségnek négy esete a perlaki járásban is észleltetett, megszüntetésére és tovaterjedésének meggátlására a legszigorúbb rendszabály alkalmaztatott. A gyermekek közegészségi állapota a lendvai és perlaki járások kivételével általában szintén kielégítő sőt itt-ott egészen jó volt; az említett két járásban — nevezetesen a lendvaiban az ugyanitt fellépett vörheny járvány miatt — a betegedések nagy számban fordulnak elő; a szórványosan mutatkozott kórnemek között leggyakrabban észleltettek szelíd lefolyású tüdőin rut, toroklobok, néhány mirigydag és ránggörcs. - A hevenyfertőző kórnemek közül a február hóban Z.-Lövőn. Csődén és Kaezorlakon uralgott vörheny járvány március hóban teljesen megszűnt, .e három községben e járvány egész tartama alatt megbetegült I férfi 65 gyermek, ebből meggyógyult 1 férfi 50 gyermek, meghalt 15 gyermek. Ujabban a vörheny járványosán a lendvai járás A.-Lendva, Jakabfa és Belső-Sárd községeiben lépett fel eddig 37 kóresettel, melyből meggyógyult 15, meghalt 7, további kezelés alatt maradt 15. Az óvó és gyógyeljárás rendszeresen teljesíttetik. A roncsoló toroklob, mely Pula községben január közepén járványos jelleggel jelentkezett, máreiu- közepén szintén teljesen megszűnt; e kórban összesen megbetegült 1 7 gyermek, kik közül meggyógyult 10, meghalt 7. — A himlő nemcsak járványosán nem uralg, de a valódi himlőnek még csak egyetlen esete sem észleltetett sehol a megyében ; minthogy azomban a velünk szomszédos Vas-' és Veszprémmegye területén a himlő járvány aggasztó mérveket öltött, a bajnak hozzánk lehető behurcolását megakadályozandó, az óvó intézkedések legfontosabbika, a véd himlőojtás megkezdése elrendeltetett és ez az alsólendvai, egerszegi, sümegi és tapolcai járásoknak a szomszéd megyékkel határos és ezekhez közelebb fekvő községeikben már teljesíttetett is, sőt a viszont ojtás is folyamatban van. Az alispáni jelentés felolvasása és tudomásul vétele után Cserfán Károly bizottsági tag ur kérdést intéz alispán úrhoz, van-e tudomása arról, hogy a pacsai járás azolgabirája activ szerepet visz a megindult követválasztási mozgalomban, amennyiben a szabadelvű párt részéről a nagy-kanizsai választó kerületben a végrehajtó bizottság tagjai sorába is beválasztatott. — Alispán úr válaszában kiemeli, hogy nézete szerint minden egyes tisztviselő polgári jogait gyakorolhatja, ha azomban hivatalos állásával a tisztviselő esetleg visszaélne s erre concret eset hozatnék fel, úgy hivatalos állásából kifolyó kötelmének fogja tekinteni az ilyenekkel szemben a törvényes eljárást foganatba venni. Koller István bizottsági tag úr interpellálja alispán urat, hogy a választók névjegyzékének leirathatása mi alapon tagadtatott meg? Alispán úr hivatkozik a törvény intézkedésére, mely szerint a választók névjegyzéke a községeknek kiadatik, a jegyzék a község házánál megtekinthető s bárki által lemásolható, azomban a törvény intentiójával ellenkezik az, hogy a megyei levéltár a választók névjegyzékének leírása végett bárki részére nyitva tartassék. — A felszólaló bizottsági tagúr alispán úr válaszát tudomásul véve kijelentette, hogy fentartja magának a jogot annak idején feljelenteni, hogy mely jegyzőségek tagadták meg a választók névjegyzékének lemásolhatását. A martonfalvi malomtól a felső-bagodi malomig a Zala kitisztogattatása tárgyában beterjesztett kérvényre vonatkozólag a járási szolgabíró úr megbízatott, hogy az összes érdekelt birtokosokat a kitisztogatásra vonatkozó tervezetnek, valamint a tisztogatási költségek megállapításának és arányos felosztásának tárgyában mielőbb értekezletre hívja egybe s eljárása eredményéről részletes jelentést tegyen. Bakónak község számadásai több évről beterjesztve nem levén, ezen számadások elkészítésére kiküldött egyén fuvar- és munkadíja fejében felszámított 363 fit összeget a szolgabírói végzés értelmében a község tartozott volna fedezni, a község ez ellen az alispáni hivatalhoz felfolyamodván, az alispáni végzés hivatkozva az ily esetekben irányadóul szolgáló egyik belügyminiszteri rendeletre, a mulasztó községbirákat kötelezte a felmerült költségek fedezésére, mely határozat ellenében a volt községi bírák a közigazgatási bizottsághoz fordulván, a közigazgatási bizottság tekintettel ama beigazolt körülményre, hogy az illető birák annak idején a számadást a képviselő testülethez beadták s igy ők e részben kötelmüknek megfeleltek, a számadások utólagos elkészítése tárgyában felmerült költségek fedezésére a községet egyetemlegesen kötelezte. Előterjesztetett Salamvár község folyamodása, melyben a Cséb községtől Saloinváron keresztül egész Pajzsszegig egv rendes, járható útvonal létesítését és kiépítését kérelmezi. A járási szolgabíró úr és az államépíté szeti hivatal egy tagja kiküldetnek a helyszínén a tárgyalás megejtése végett és a csoportosítás mikénti elrendelése tekintetéből javaslattételre felhivatnak. Ez ügygyei kapcsolatban határozatikig kimondatott, hogy a csoportositás utján kiépítendő utvonalak ezentúl mindig az építészeti hivatal által jeleitessenek ki s az útépítés annak felügyelete alatt eszközöltessék. Nagy-Kanizsán a déli vasút társulatnak a Csengeri utcát átszelő pontján alkalmazott átjáró közbiztonsági tekintetekből szűknek és elégtelennek bizonyulván be, a városi tanács előterjesztése szerint szükségesnek mutatkozik az eddigi kocsi átjáró mindkét oldalán gyalog átjárók megnyitása s mivel a pályafentartó igazgatóság képviselőjével ez érdemben folytatott tárgyalások sikerre nem vezettek, a városi tanács a közigazgatási bizottság intézkedését kéri. Ez ügy elintézése végett Eperjessy Sándor bizottsági tag, Svastits Károly járási szolgabíró és Sturm György kir. főmérnök urak küldettek ki azon megjegyzéssel, hogy a kitűzendő tárgyalási határidőről a magy. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséget, valamint az érdekelt feleket t. i. Nagy-Kanizsa város tanácsát és a es. kir. szab. déli vasút társaság felügyelőségét értesítvén, a tényállást vizsgálják meg s eljárásuk eredményéről annak idején jelentést tegyenek. Felenilíttetett azon visszás és kétségkívül botrányos állapot, mely szerint pár nap óta Z.-Egerszegen a pecegödrök a város és Kaszaháza közt levő területre hordatnak. E közegészségellenes és köztisztaságot legnagyobb mérvben sértő visszaélés tárgyában a járási szolgabíró úr, mint első fokú közegészségügyi hatóság megkerestetik, hogy a visszaélés megszüntetése tárgyában saját hatáskörében azonnal intézkedjék. Az árvaszéki elnöki jelentés szerint 1884. évi március hó 1-én foldolgoztatlan hátralék volt 3242 db., március hóban beérkezett 2592 db., s igy az összes elintézendő ügyek száma 5834 db., melvből elintéztetett -2822 db., hátralék 3012 db., s igy 230-al több lett feldolgozva, mint mennyi beérkezett. — A jelen évi ügyforgalom a mult 1883. évit az első negyedben 400 darabbal multa felül, a munkásságot tekintve mig 1883. évi január 1-től március 31-ig feldolgoztatott 6024 ügy darab, a f. év hason időszakában 7259 db. s igy ugyan azon idő alatt a f. évben 1237 darabbal több dolgoztatott fel, mint 1883-ban. — A jelentés elismeréssel nyilatkozik az árvaszéknek a fogalmazói szakhoz tartozó tagjai által kifejtett ügybuzgalomról, azomban dacára a megfeszített ügybuzgalomnak, az árvaszék ügyforgalmának napról napra fokozódott emelkedése mellett nincs remény, hogy az árvaszék ez ügyek feldolgozását illetőleg a jelenleg alkalmazott erőkkel elérhesse azon előszabott célt, hogy az ügyek minden igényeket kielégítő gyorsasággal elintéztessenek, miért a kiváut cél eléréséhez a fogalmazói tagok szaporítása mulhatlauul szükséges. E végből az árvaszéki elnök úr jelentésében indítványozza, hogy egy 600 frt évi fizetés és 200 frt lakbérrel javadalmazott jegyzői állás szerveztessék ideiglenesen, mely állás pályázat utján, az alispán úr előterjesztésére a főispán úr őméltósaga által lenne betöltve, a fizetés pedig az árvatartalék alap évi jövödelméből lenne megállapítandó. — Ez indítványt a bizottság elfogadta s a törvényhatósági közgyűlés az aljegyzői állás ideiglenes .szervezése tekintetéből megkerestetik. Ilivel a nagy-kanizsai áivaszék részéről az ügyvitel értelmében követelt havi és negyedévi jelentések a f. év első negyedében nem adattak be, az árvaszéki elnök úr indítványára a közigazgatási bizottság a nagykanizsai árvaszéket utasítja, hogy a gyámság alatt levők jegyzékét szolgáltassa be s egyúttal az ügyvitel követelte jelentéseket pontosan terjeszsze be. A kir. adófelügyelő úr jelentése szerint február hó végén az utólagos előírásokat és törléseket figyelembe véve maradt hátralék 963521 frt 62 kr., március hóban ! befizettetett U8374 frt 82 kr., s igy március hó végén I az adóhátralék 895146 frt 80 kr. A f. évi március hóban 19302 frt 39 2 krral több fizettetett be, mint a mult év hason időszakában. Bélyeg és közvetlen illeték, j szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozás cimén március hóban 160274 frt 61 kr. folyt be, amely összeget a mult év hason időszakában ugyanezen cimen befolyt adóösszeggel vgybehasoulítva, a f. év március havában 22079 frt 03 krral több folyt be. Adófizetési halasztás neui engedélyeztetett, házmentességi adó 12 esetben. A kir. tanfelügyelő úr előterjesztésére a járási szolgabíró urak megkerestetnek, hogy az országos iskolai törzskönyv szerkesztéséhez szükséges adatok beszerzésénél segédkezet nyújtsanak. Miután a szent-balázsi, legközelebb községivé alakított iskola épülete az egészségügy követelményének nem felel meg, a község új, célszerű iskolai épület felállítására s egy segédtanítói állás szervezésére a járási szolgabírói hivatal utján felhivatik. A halióti róm. kath. iskola épülete a tanfelügyelő úr jelentése szerint, szűk, sötét, alacsony és egészségi telen levén, e tarthatatlan állapat megszüntetése végett a község a szolgabírói hivatal utján utasíttatik, hogy a célszerű építkezés iránt még a nyár folytán annyival is inkább intézkedjék, mert külömben őszre az iskola bezáratik. Csabrendek község az 5" ,,-os iskolai adóval még a megelőző vaiamint a folyó tanévről nagyobb összeggel hátralékban levén, a község a hátralöki összeg mielőbbi beszolgáltatására a járási szolgabíró úr utján utasíttatik. A türjei és baksai izr. zúgiskolák bezáratását a bizottság tudomásul vette. Linter János keszthelyi, Valló Vilmos, Alszeghy Alajos és Szinkovics Ferenc csáktornyai polgári iskolai tanítók ötödik évi pótlékuk elnyerése tárgyában a közigazgatási bizottság utján a minisztériumhoz felterjesztett folyamodványai kedvezőleg elintéztettek. Háczky Kálmán bizottsági tag úr által a tanfelügyelő úrhoz a faiskolák ügyében tett kérdést illetőleg szomorúan tapasztalta a bizottság, hogy megyénk területén még igen sok község van, melyekben a faiskolák számára szükséges tér sincs a községek által kijelelve és kerítéssel ellátva, bár a közigazgatási bizottság egyik előző ülésén e tárgyban hozott végzés folytán több község iparkodik ebbeli kötelmének megfelelni. Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos Értesítője. Jegyzőkönyv. .1 „nagy-lengyeli gazdakörnél,

1' 1884. évi január 20-án Nagy-Lengyelben tartott alakuló Lözqt/iilénéből. Jelen voltak : Skublits Jenő, Maicz József döbrétei, Horváth Alajos, Gaál Ferenc, Fitos Márton, Czigány Imre, Duzár István, Rózsás Sándor, Szabó Miklós, Doszpot Gábor, Fitos Gáspár, Bogdán György, Egyed Károly, Egyed József, Kiss László, ör. Györfy József, Pál Sándor, Kis István, Simon József, Tóth József nagy-lengyeli, Tabján Mihály, Gál István, Hajgató Károly, Horváth Ferenc, Kis János, Szatai Ádám, Szatai Ferenc, Szekeres Józsefné, Szekeres György, Vas Ferenc döbrétei, Boronyák József, Boronyák Sándor, Fitos Bernát, Gellén György, Gellén László, Hoffinau Jakab, Kannaesi Mihály, Nagy János, Pödör Ferenc, Pödör Imre, Pödör János, Iíózsás György. Sipos József, Toplók József, Török Ferenc gellénházi, Dömötör József, Farkas József, Kovács Gábor, Sipos József rámi, Berta György, Horváth Pál, Kováts József, Vas János bazitai, Sípos Ágoston, Patói Jószef liczkói, Lukács András ormándlaki, Bek György rózsásszegi lakósok. A „nagy-lengyeli gazdakör" megalakítása céljából kiküldött Skublits Jenő ideiglenes elnök ur által a .,Zalamegyei gazdasági egyesület" felolvasott átirata örömmel tudomásul vétetvén, kiküldött elnök ur a kör megalakítására illetőleg leendő tisztikarának megválasztására hívja fel az egybegyűlteket. Megválasztatnak egyhangúlag elnöknek Skublits Jenő, helyettes elnöknek Horváth Alajos, jegyzőnek Fitos Márton, helyettes jegyzőnek Duzár Istváu, pénztárnoknak Gaál Ferenc urak. Ezután a kör részletesebb szabályzattervezete elnök ur által előterjesztetvén, az mindenekben helyesnek találtatott s észrevétel nélkül elfogadtatván, jóváhagyás végett a „Zalamegyei gazdasági egyesülethez" beterjesztetni határoztatott. A szabályzat értelmében a rendes tagokon kivül választmányi tagokul megválasztattak : Nagy-Lengyelből Czigány Imre, Doszpot Gábor, Fitos Gáspár, Rózsás Sándor, Kis László, Egyed Károly; Döbrétéről Fábiau Mihály, Vas Ferenc; Gellénházáról Boronyák József, Pödör János; Bazitáról Horváth Pál, Kovács József; Káinból Sipos József; Petri-Kereszturból Horváth János, Nagy Ferenc; Onnándlakból Lukács András; Rózsásszegből Beck György. A választások megejtése után a „nagy-lengyeli gazdakör" magát ilyetén megalakultnak kijelentvén, Skublits Jenő elnök urnák ugy a kör kezdeményezése, mint annak megalakítása körül kifejtett szíves buzgalmáért és odaadó jó akaratú és irányú fáradozásáért legmelegebb köszönetét kifejezvén, a jövőre hathatós támogatását és szíves tanácsát kikérvén még elismeréssel veszi tudomásul Rózsás Sándor ur nagylengyeli lakós azon nyilatkozatát, hogy az 1 frtos tagok közöl 5 frtos rendes tagok közé kívánja magát felvétetni; a bejegyzés, illetőleg a névsor kiigazítására a kör jegyzője utasíttatott. K. m. f. Skublics Jenő m. k. Fitos Márton m. k. eluök. jegyző. A nagy-lengyeli gazdasági kör szabalyzata. 1.) A kör célja és alakulási módozatai, az egyesületi alapszabályok 40—-41 -ik szakaszaiban körülírva lévén, kiegészíttetik azzal, hogy a nagy-lengyeli g. kör fő törekvése egy részt a kisebb gazdák értelmi fokozatának emelésére hatni, másrészt a gyakorlati téren, az