Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-04 / 18. szám

Tanuljunk a németektől. Németországban a városháza és a községháza egyszersmind árszabályozó intézet is S mi akadályozhatna meg bennünket abban, hogy nálunk ne így, hanem másként valósuljanak meg ezen közhasznú intézetek. Avagy hivatalnokaink sziikkeblüsége ama zátony, melyen törekvésünk hajótörést szenved? Nem, ily véleményt nem szereztünk városi tisztviselőinkről s községi elöljáróinkról; mi azokat csekély kivétellel olyanoknak ismerjük, kik, ha kell önzetlenül, minden önösség nélkül is tudnak áldozatot hozni; olyanoknak ismerjük legtöbbjét, kik a szegény nép sorsa iránt részvétellel viseltetnek. Nem egy uj intézetről, hanem csak egy uj működési térről van "it szó, a melyen ép ugy lehet használni a hazának, mint a társadalomnak. Nem szándékunk uj terhet róni a városokra, hanem a társadalom egyik legilletékesebb osztályának kezeibe akarjuk letenni népünk vagyoni jólétét. Igazságot s nem hamisságot akarunk az adásvevésben. Freiburgban, Trybergben a falusi ember a városháza elé megy, ott kikiáltják a piaci árakat s ezek szerint adja el árucikkeit, vagy ezen árak szerint szerzi be a szükségeseket. S ekként száműzve van ama sok visszaélés, mely a szegény falusiakat koldusbotra juttatja s rabszolgává teszi. Nincsenek ott áldomások és parolázások, a melyek közt annyi fillér oda sir. A vevő jön. fizet s megy. Tudom, hogy lesznek, kiknél szavaim viszszatetszést fognak szülni, de azt i.s tudom hogy az igazság lehet keserű, miként a beadott orvosszer, de igaztalan soha sem lesz. Kiméletleneknek kell lennünk a fattyúhajtásokkal szemben, s valamint a kertész a fát nem sérti meg, ép ugy mi is szeressük az embert, de irtsuk az emberen jelentkező kinövéseket. Ecclatans példákkal szolgálhatnék piaci misei-iáink bizonyítására a legközelebbi múltból, azonban nem keserítni a célom, hanem gyógyítani. Kérve-kérem tehát az illetékes köröket, szívleljék meg szavaimat, s ha lehet, a mint lehet is, vigyék át az általam ajánlt importált cikket a gyakorlati életbe, elmélkedjenek fölötte s tudom az ige testté lesz, az eszme megvalósíd. Sokat eszközlünk evvel, mert egy társadalmi osztálynak kiragadjuk azáltal a koldusbotot kezéből. Ezekből is láthatja minden elfogulatlan itélő, hogy jólehet „negyven éves korában nő be a német feje lágya", azért mégis lehet tőle valamit tanulni. Scherer István Megyénk tanügyi állapota az 188 - 3 tanévben. Krób Pál kir. tanfelügyelő úr a mult liavi közigazgatási ülésen terjeszté be félévi jelentését az általa képviselt közigazgatási ág állapotáról. A jelentés megyénk 188

2/a- évi tanügyi állapatait foglalja magában, miért is azt a közönség tájékoztatása végett egész terjedelmében közöljük. Méltóságos főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! Szabályszerű féléves, illetőleg az 188'

2/

:

J-ik tanévről szóló jelentésemet, az általam képviselt közigazgatási ág állapotáról a következőkben van szerencsém előterjeszteni. A vallás- és közoktatási miniszter úr ő nagymél tóságához fölterjesztett s általam összeállított statistikai adatokból mindenekelőtt megakarom említeni a következőket. A Zalamegye területén levő 568 község közül 330-ban van 402 iskola,- 25-ben, az iskolákkal biró községektől való távolság miatt iskola és iskoláztatás nincs,213 község pedig iskolai tekintetben más községhez van csatolva. A létező iskolák között fokozat szerint van 5 polgári,- 6 felső nép,- 380 elemi,- 2 alsó kereskedelmi.6 ovoda,- 1 szeretetház és 2 iparos tanulók iskolája, összesen 402; jelleg szerint van 10 állami,- 77 községi,314 felekezeti;' ez utóbbiak közöl 254 r. k,- 20 h. h.20 á. h. és 20 mózes vallású, összesen 402. A tankötelesek száma volt, 6—12 éves 40577,13—15 éves 15217, összesen 55794,- kik vallásukra nézve a következőleg csoportosultak: rom. kath. volt 50866,- keleti gör. 5,- helv. hitv. 1605,- ág. hitv. 1100,mózes vallású 2215 és nazarenus 3, összesen 55794. Ezek közül a Zalamegye területén levő mindennapi iskolákat látogatta 18794 fiú, 17014 leány, összesen 35808,- Vas- és Somogymegye sőt Stájerországba járt 52 fiú 44 leány; a mindennapi iskolát látogatók főösszege 35904,- vagyis a mindennapi tankötelesek 88.483°; az ismétlő iskolába járt 5455 fiú, 4437 leány összesen 9992,- vagyis az ismétlő tankötelesek 65.663°; a felső nép és polgári iskolákat látogatta 458 fiú 107 leány összesen 565 vagyis az összes tankötelesek 1.011°'„ a középiskolákat látogatta 20(1 tanköteles, vagyis az összes tankötelesek 0.358°'

0; az iskolát látogató tankötelesek főösszege lesz — hozzá számítván a más megyebeli iskolákat látogató tanköteleseket is — 46661 vagyis az összes tankötelesek 83.630%. — Nem látogatta e szerint az iskolát az összes tankötelesek 16.370°/,,. A Zalamegye területén levő iskolákat látogató 46565 tankötelesek vallásukra nézve voltak rom. kath 41792 görög keleti .... 8 helv. hitv. 1473 ágost. hitv. .... 987 mózes vallású .... 2305 összesen: 46565 Nemzetiségükre nczve a következőkép csoportosultak: magyar 35340 német 677 vend 2907 horvát és szerb . . . 7641 összesen: 46565 Télen nyáron járt iskolába . . . 34439 csak télen 12126 Tankönyve volt 43078 nem volt 3489 A tanítók által vezetett mulasztási naplók szerint 1 j napi mulasztás fordult elő 603,696; ezek közöl megdorgáltatok 90394; pénzbirsággal büntettetett 1644 ; felmentetett 511658. — E mulasztásokat elkövette 22371 tanuló. — Pénzbírság befolyt 68 frt 38 kr,- mely öszszegből iskolai könyvtárra fordíttatott 5 frt 50 kr,- szegény tanulók segélyezésére 19 frt,- taneszközökre 13 frt 80 kr. és tőkésítésre 30 frt. A mindennapi iskolából kilépett tankötelesek közül csupán olvasni tudott 4854,- irni és olvasni 4844. A különböző fokozatú és jellegű összes népiskoláknál volt alkalmazva 557 tanító, kik közöl képesítve 473,- nem képesített volt 84,- rendes tanító volt 451, segéd 106; ezeken kívül tanítással foglalkozott 4 prot. lelkész, 2 rabbi és 1 nem tanító; tanítással foglalkozott e szerint 564 ecvén: üresedésben volt 2 tanítói álloiaás. kopását akarta nemes fém veretekkel óvni, megemlítem a legtanulságosabb tulajdonságát. Fejlett tudományágaink s művészetünk ősi bölcsőjében, a Nylus partjain törekedtek legelőször a külvilág megismert szépségeivel épületeiket, fényűzéseiket s közvetlen háztartásukat disziteni; legrégebben készült tárgyaikon találkozunk kezdetben egves növényi motívumok vésett mértani képeivel, mikből ugyancsak a külvilág e mozzanatainak tisztább stylisálásával a mai ornamentek, cirádák, arabeszkek fejlődtek. — E vázaszerű korsóra lótusz virág, babér lomb, pálma és akanthus levelek vannak karcolva primitív, de szép stylisálással a betett nemes fém alá. — Noha holmi gólya fejti torz egyyptusi istenségek képezik is rajta a fő alakzatokat, mégis a görög stylust jellemző nyugodt arány, nemes egyszerűség és a rajzon elölülő erő megingatják bennem ama hitet, hogy Ptolomeusok vagy Pharaok valamelyik ügyes kezű alattvalója karcolta ezeket. Szomszédságában áll egy pogány rómeri áldozati háromláb szin ezüstből; ez is a nemzeti museumé. Nem tekintve antik becsét, már csupán az anyag értéke 3000 ezüst forint. Pántok segélyével össze és szét húzható lábainak technikája akár még ma is minta lehetne hasonló eszközök készítésénél, de nevezetesebb díszítése! Biztos kezekkel vésett állati alakzatai lióma fejlett decorativ művészetére engednek visszapillantást, ha a delphinen ülő gyermek szobrocskát, a virágból kibontakozó merész griff madarat, a Neraidát vagy a Tritonon ülő Vénuszt tekintjük meg. Nézzük meg uiost már a szt. miklósí edényeket.— Nem a szt. miklósi kőkorsókat értem, hanem azon népvándorlás kori ereklyéket, melyeket egy szt. mihályi (Torontál m.) oláh paraszt talált s mivel nem volt mit belé önteni, tejes köcsögnek meg tán kiesi volt, eladta a görögnek, aki Bécsbe szaladt velők. E 14 vert arany edény (7 korsó, csészék, poharak) némelyek szerint Atilláé, mások szerint Athanarik góth királyé volt. Még a tudósok sem tudják, melyik lehetett igazi gazdájuk, mert az egyik korsó ellenét bajánál fogva cipelő lovas reliefje és a magyar misztertkus vonatkozású domborművek Atilla mellett bizonyítanak : addig a még meg nem felelt góthszerű irás góth tulajdonosra enged következtetni. Annyit azonban laikus megfigyeléssel is bizonyosan állíthatunk, hogy nem egy időbei készültek. Ezt bizonyítja a diszitésiil, bizarr keleti félfogással készült pár darab hinduszerü állat eormositiója, mások pedig pálma és akanthus ékítéssel, görög motívumok felhasználásával inkább etrusk műveknek látszanak. — Egyszerű decorátiója a maga prinitiv jellegével is érdekesebb a későbbi leletek-és munkiknál már annál fogva is, mert a későbbi müv;k többnyire ismert niithologiai alakzatok, csoportozatck vagy stylszerüen fejlődött ékítmények combinatióibl vannak összetéve s készítőjük teljes önálló felfogá mellett is fárasztó ismétlést teljesít. Az ezeket környező gyönyörű ezüst csészék a kör, huzal, csiga vagy gyürü alakú kezdetleges ékszerek mind megannyi érdekes tárgyul szolgálnának képzelődésünk szemléleteinek, de sokaságuk egymást tolja háttérbe. — Vannak mégis ez apró csecsebecsék között érdekes tárgyak : a vésett ékkövek. E kis domborművek valódi csodái a türelem munkájánuk s becsüket emeli még az, hogy miniatűr szobrocskái vagy reliefjei homoruan vésettek. Képzeljük gyüriink kövébe legszebb ismerősünk arcképét teljes plasztikájával, ugy van fogalmunk az ötven darab kő műbecséről, melyekből arcképek, inithologiai alakok légszobrai néznek reánk. Legszebb köztük Ráth György amethistjébe vésett komor Hercules és ugyancsak amethistben egy vidám női mellkép, továbbá Pulszky antik carneolja. Az első terem kincseit megszemléltük. (Vége köv.) Az alkalmazva volt 557 tanító közöl szolgált 0 —5 év óta 117,- 5—10 év óta 99,- 10—15 év óta 71,15—20 év óta 57,- 20—25 év óta 56,- 25—30 év óta 43,- 30—35 év óta 44,- 35—40 év óta 32, 40 éven felül 38. Halálozás és átköltözés folytán 85 tanító változás fordult elő. A 6 ovoda, 2 alsó kereskedelmi s az iparos tanoncok számára rendszeresített 2 iskola levonásával marad tisztán népiskola 392,- ezek közöl saját házában v au elhelyezve 374,- bérhelyiségben van 18; a tantermek száma 581,- ezek közöl legalább 3.5 meter belső magasságnál többel bir 288,- kevesebbel 293 ;- egy-egy tanulóra legalább 1 ~ meter térfogatnál több esik 378, kevesebb 203-nál; helyes padokkal és minden bútorral bir 232,- kevésbbé célszerű padokkal s bútorzattal bir 148, az iskolai padokat helyettesítik másnemű bútorok 9-ben.- rendes pad lóca vagy asztal nincs 3-ban. Faiskola van összesen 220,- iskolai kert 74,- testgyakorlótér 39. A tekintetes közigazgatási bizottságnak a faiskolák berendezésére vonatkozó több rendbeli határozata folytán, az illető községek nagyobb figyelmet fordítanak azok bekerítésére és berendezésére. Addig is, míg az illető szolgabiró uraktól az e részbeni jelentések mind beérkeznek, a mikor a faiskolák állapotáról külön jelen tést fogok tenni, szabad legyen megemlítenem, hogy különösen a nagy-kanizsai járásban kellő ügybuzgósággal fogtak hozzá a községek a faiskolák rendezéséhez. Az iskolák e következő taneszközökkel voltak fölszerelve: használatban volt 702 fekete tábla,- a beszéd és értelem gyakorlatokhoz 73 szemléleti kép gyűjtemény,- 348 fali olvasó tábla gyűjtemény,- 286 számoló gép,- 382 Magyarország,- 99 osztrák magyar monarchia, 278 Európa, 91 föld öt részének térképe. 326 földgömb, 236 természetrajzi,- 79 természettani,- 43 rajz és szépirási gyűjtemény,- 91 tanitói és ifjúsági könyvtár és 19 testgyakorló eszköz gyűjtemény. Az iskolák évi jövödelme volt készpénzben 225,465 frt,- terményekben pénzértékre véve 1Í1145,- összesen. 336610 frt. E jövödelem származott 1108889 frt értékű ingatlan vagyonból, melynek jövödelme volt 52103 frt,| 4 579 frt tőkéből, melynek kamata volt 2729 frt.- tandíjból 48106,- állami segélyből 61606 frt,- községi segélyből 74123 frt,- egyházi segélyből 86297 frt,- egyéb forrású jövödelem bői 10646 frt, összesen 336610 irt. E jövedelem fordíttatott: rendes tanítók fizetésére 214091 fit,- segéd tanítók fizetésére 36568 frt,- fűtés, tisztogatásés javításokra 24493 frt,- tantermek fölszerelésére 3031 frt,- szegény gyermekek segélyezésére 2823 frt,- vegves kisebb szükségletekre 9626 frt,- tőkésítés, vásárlás" és építkezésekre 45978 frt, összesen 336610 frt. Ez összeget. az iskolákat látogató tanulók számával 46365-el megosztva kitűnik, hogy az 188

2 3-ik tanévben a népiskol a keretehez tartozó iskolák növendékeinek oktatása egyenként 7 frt 26 krba került. Az 188

2 :

)-ik tanév folyamán rendszeresíttetett 3 új iskola és pedig a keszthelyi zárda,- a bodorfai r. k. és söjtöri mózes magán iskola; megszűntek a Csáktornyái és alsó-domborui mózes és kozmadombjai r. kath. iskolák; — új iskolaház épült Batykon, Cserenesóczon, Galambokon, Gelse-Szigeten, Kövesden, Szabarban és Szent-györgy völgyön; - a tantermek száma szaporodott 13-al,- a tanítói állomások száma 12-vel. 1869-től lK84-ig az időközben megszűnt iskolák leszámításával 72 iskola rendszeresíttetett egészen újból, új iskolaház épült 100,- a tantermek száma szaporodott 202,- új tanítói állomás szerveztetett 170. A tanítási nyelv volt és pedig tisztán magyar 342 iskolánál.- ezek közül 8 állami,- 66 községi.- 212 rom. kath., 20 helv. hitv., 19 ág. hitv., 16 mózes és 1 magán; tisztán horvát 11 r. k. iskolánál; német magyar 6 iskolánál, ezek közöl 3 r. k., 1 ág. hitv. és két mózes; tót illetőleg vend magyar 9 iskolánál, ezek közöl 1 állami és 8 rom. kath ; horvát magvar 24 iskolánál, ezek közöl 1 állami, 3 községi és 20 róm. kath., más három nyelvű 1 községi iskolánál. A közoktatási törvényben előirt tantárgyak oktatásában e következő általános eredmény éretett el és pedig: hit és erkölcstan taníttatott 392 iskolánál, 158 jeles, 133-ban jó és 101-ben csekély e.redménynyel ; az irás taníttatott 392 iskolánál,- 148-ban jeles,- 186,ban jó és 58-ban csekély eredménynyel; a polgári ügyiratok szerkesztése taníttatott 135 iskolánál,- 40-ben jeles,- 64 jó és 31-ben csekély eredménynyel; az olvasás taníttatott 392 iskolánál,- 155-ben jeles",- 188-ban jó és 49-ben csekély előmenetellel; a fejszámvetés taníttatott 339 iskolánál,- 149-ben jeles, 140-ben jó és 50-ben csekély előmenetellel; a jegyszámvetés taníttatott 392 iskolánál,145-ben jeles,- 177-ben jó és 70-ben csekély előmenetellel: az anyanyelv taníttatott 334 iskolánál,- 120-ban jeles,- 161-ben jó és 53-ban csekély előmenetellel; a beszéd és értelem gyakorlatok előadattak 352 iskolánál, 113-ban jeles, 141-ben jó és 98-ban csekély előmenetellel; a hazai földrajz taníttatott 380 iskolánál,- 75-ben jeles,- 234-ben jó és 71-ben csekély eredmény nyel; a hazai történelem taníttatott 374 iskolánál,- 111-ben jeles,- 157-ben jó és 106-ban csekély előmenetellel; az általános földrajz és történelem taníttatott 232 iskolánál, 84-ben jeles,- 117-ben jó és 31-ben csekély eradménynyel; a természettan taníttatott 164 iskolánál,- 55-ben jeles,- 75-ben jó és 34-ben csekély eredménynyel; a ternészetrajz taníttatott 247 iskolánál, 68-ban jeles,- 101 J> és 78-ban csekély eredménynyel; a gazdasági és kertszeti gyakorlatok taníttattak 250 iskolánál,- 67-ben jles.- 94-ben jó és 89-ben csekély eredménynyel; a plgári jogok és kötelességek taníttattak 246 iskolánál, 5Cb en jeles,- 156-ban jó és 40-beu csekély eredményiig]; az ének taníttatott 367 iskolánál,- 121-ben jeles,lT.ban jó és 73-ban csekély előmenetellel; a testgyakomtok taníttattak 161 iskolánál,- 45 ben jeles,- 80-ban jó « 36-ban csekély eredménynyel; a rajz és szépirás taníWtott 101 iskolánál,- 32-ben jeles,- 51-ben jó és 18-be csekély eredménynyel; a női kézi munkák ta-