Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-06-01 / 22. szám

veit világban látjuk, hogy a szoros érteleniben vett tisztesség nem talál magának biztos helyet , sem a nép, sem a becsületbíróság körül. Hogy szavaimnak hitelt adjak, utalok azon kortes dalok szavaira, melyek most a küszöbön levő képviselő választások alkalmából a tüzfa poétának sem nevezhetők tollából özönlik elő. Ezen kortes dalok azon tisztességet sértik, j melylvel az ellenfél jelöltje bir; rátámadnak j gúnvjaik nyilával az egyénre, betolakodnak a családi körbe, nem kiméinek jellemet, nem morált, hanem leverő fegyverül használják piszkolódásaikat jelöltjük és pártjuk védelmére. Századunk közművelődés tekintetében tehát nem előre haladott, hanem nagyon is siilyedő félben van, s tartani lehet attól, hogy ezen sű1 védés az erkölcsöket megmételyezi s maholnap oda jutunk, hogy a pártok egymással szemben nem a szép, jó és nemes és a mellett igazságos fegyverrel fognak megküzdeni, hanem az érzékenyebb jellemeket leszorítják a nyilvánosság teréről s felveszik az ököljog nagy szabadságát. l>r. Fáriiek László. Megyei elet Megyei központi választmányi ülés. Zalainegye központi választmányának f. évi május hó 29-én a nagymegyeház gyüléstermében tartott, látogatott ülésén felolvastatott a 111. kir. belügyminisztériumnak folyó évi május hó 20-án 29118 11. sz. alatt kelt leirata, melyben a választási törvény 56. §-a alapján az általános képviselőválasztásokra folyó évi junius hó 13-tól ugyanazon hó 22-ig bezárólag terjedő 10 napi időközt tűzi ki és a választásra nézve a törvény értelmében szükséges minden intézkedés megtételét, a törvény 62. §-a értelmébeni hirdetmény kiboesájtását elrendeli. Felvétettek ennek kapcsán a május hó 28-án tartott megyei rendkívüli bizottsági közgyűlésben hozott, a jövő országgyűlést folyó évi szeptember 25-ére ösz szehivó legmagasabb királyi leiratnak megtörtént kihirdetéséről értesítő, annak alapján az egybehívott országgyűlésre küldendő képviselőknek törvény értelmébeni megválasztása végett teendő intézkedésekre a központi | választmányt felhívó, valamint a választási mozgalmak alatt s a választások idején a rend és a köznyugalom megőrzése, a személy és vagyonbiztonság fentartása végett tett intézkedéseket tudató végzések. A felolvasott magas miniszteri rendelet folytán, a folyó évi szeptember hó 25-ére egybehívott országgyűlésre küldendő képviselőknek az 1874. évi 33-ik trvcikk értelmében leendő megválasztása tekintetéből, megyénk u vibixziúkerületheu, ü£v nauon. a^Jllető órakor megnyitandó általános képviselőválasztásokra határnapul folyó 1884-ik évi junius hó 14-ik napja tűzetett ki, egyúttal tekintettel a törvény 59. §-ában foglalt liatározmányokra, a választási és szavazatszedő küldöttségi elnökök, helyettes elnökök, jegyzők és helyettes jegyzők választókerületenként eképen választattak meg: I. Tapolczai választókerületben: Bogyay István Haláp választási elnök, Csepely Károly Balaton-Füred választási jegyző, Ács Ferenc Díszei szavazatszedő kül. elnök, Csendes József Tapolcza szavazatszedő kül. jegyző, Csigó Pál és Czigán Károly Kővágó-Őrs helyettes elnökök, Eőry Miklós és Árvay Lajos Tapolcza helyettes jegyzők. II. Keszthelyi választókerületben: Nóvák Ferenc Csány vál. eln., Lénárd Ernő Keszthely vál. jegyő, Bogyay Máté Sármellék szav. küld. eln., Stieder Lajos Keszthely szav. k. j., Vértessy Iván Keszthely és Svastits Gyula Bal.-Ederics h. eln., Puly János Keszthely és Hoffman Miksa Keszthely h. j. juk. — Megszerezhetők a museum titkári hivatalában. De tekintsünk csak a balfelőli hosszú oldal szekrény apróbb tárgyai felé is, ott egy vidéki atyafi, kit élete terjdelmes vidámítójával valami rendkívüli körül mény hozott a fővárosba, szörnyen el van foglalva egy megtetszett tárgy magyarázatában s kérdezzük meg a becsületes arcú vidéki archeológustól, hogy mit néznek oly nagv buzgalommal. — „Hát ezt a kis ezüst izét adta furfangos németje" (nyilván vasmegyei volt a jámbor) hogyan kicifrázta; még fogantékja is van pedig kettő. — Egy koppautó volt biz az izé valamely diszes gyertyatartóhoz; emberünk nem győzte dicsérni tiszta kézmozdulattal is magyarázván célszerűségét, hogy: „milyen jó is az ilyen iskátulás olló, mikor az ember a gyertya bimbóját elcsipi aztán bele teszi, összefogja s még csak nem is füstöl. Ekkora gyönyörűség látására magam is elkeseredtem a stearin, petróleum, gáz, a villám ellen, miért fosztják meg a szegény embert hasonló nemes passiótól. Forduljunk még egyet a kiállítás legszebb s dús színes emaillerozása s drága köveivel a legértékesebb renaissanee kelyhe felé, vessünk egy tekintetet a renaissauce eafrangos elfajulásából s a festő hatás vadászatból előállott újabb stylü templomi díszletekre, a barokk s rokokó — inkább ékítésében gazdag, mint tiszta compositiojában nevezetes ötvös művek felé, s aztán vonuljunk a templom fényesítése körül át a fejedelmek, aristokraták kincstárába, ne hallgassuk meg földink puritán kétségbe esetét, a ki most meg már megint azt hajtja, hogy: „hát minek is ezeknek a papoknak az a töinér dek drágaság, mikor Krisztus még csak püspök sapkát sem viselt, pedig Isten fia volt"; - sőt még határt nem ösmerő vakmerőséggel azt meri kérdeni: "mennyi szegény ember boldogságát meg lehetne rajtuk szerezni"? Félve hagyom oda falusi régészemet; ínég bizony szociális, anarchista, nihilista iizelmeiért befogják vagy épen kiátkozzák! (Vége köv.) III. Szentgróthi választókerületben: Takách I Alajos Sümeg vál. e., Surgóth Miksa Sümeg v. jegyző Sztraka Gábor Tűrje sz. k. e„ Glaser József Aranyod szav. k. j. Pály János Kis-Görbő és Chernel Olivér Csab-Reudek h. e., Epstein Vilmos Sümeg és Németh j Zsigmond Szent-Gróth h. j. IV. Kanizsai választókerületben: Tolnay Károly j Z.-Szt.-Mihály v. e., Freyler Adolf Nagy-Kanizsa v. j., Sélley László Gelse szav. k. e., Grunner Károly Jakabfa sz. k.j., Baán Kálmán Szabar és Oroszváry Gyula Nagy-Kanizsa h. e., Barthos Béla N.-Kauizsa és Sebestyén Lajos N.-Kanizsa h. j. V. Zalaegerszegi választókerületben: Szily Dezső Botfa v. e., Erdős Géza Z.-Egerszeg v.j., Szigethy Antal Z. Egerszeg szav. k. e., dr. Arvay István Z.Egerszeg sz. k. j. Skublics István Bessenyő és Isóó Alajos Z.-Egerszeg h. e., Bosehán Gyula és Udvardy Ignác Zala Egerszeg h. j VI. Alsó-lendvai választókerületben: Kiss Béla A.-Lendva v. a., Skublics Imre. A.-Lendva v. j., Varga Boldizsár K.-Sztmiklós sz. k. e.. Kelez Gyula A.-Lendva szav. k. j., Stirling Antal Alsó-Lendva és Szmodits Elek M. Szerdahely h. e., Iványi Andor és Ehrenreich János A.-Lendva h. j. VII. Baksai választókerületben: Isóó Ferenc A.Lendva vál. e., Román Dániel Kozmadombja v. j., Hajik István Zala-Egerszeg szav. k. e., Fatér József Dobronak szav. k. jegyző, Kiss Pál Csesztreg és Soós Kálmán Baksa h. 'e., Páslek János Baksa és Dansecz János Salomvár h. j. VIII. Letenyei választókerületben: Erdélyi Mihály Tótszerdahely v. e., Békessy Rezső Letenye v. j., Gadó Mátyás Légrád sz. k. e., Faits Károly B.-Szt.-György sz. k. j., Schmied Emil Póla és Folly Bernát Letenye h. e., Vizmathy Ferenc Letenye és Pichler Imre A.-Domboru h. j. IX*. Csák tornyai választókerületben: Zakál Henrik Csáktornya v. e., Bölcs József Csáktornya v. j., Tislér József Yizi-Szt.-György szav. k. e., Alszeghy Alajos Csáktornya sz. k. j., Molnár Antal Perlak és Sárosy László Csáktornya h. c., Kornfeind Nándor Nedelicz és Vollák Rezső Csáktornya h. j. A választási elnök és jegyző az első — a szavazatszedő küldöttségi elnök és jegyző pedig a 2-ik szavazatszedő küldöttséghez osztattak be olyképen, hogy a választási elnököt akadályoztatása esetében a tapolczai választókerületben Ács Ferenc, a keszthelyiben Bogyay Máté, a szentgróthiban Sztraka Gábor, a kanizsaiban Baán Kálmán, a zala-egerszegiben Szigethy Antal, az alsó-lendvaiban Stirling Antal, a baksaiban Kiss Pál, a letenyeiben Schmiedt Emil és a esáktornyaiban Molnár Antal urak helyettesitendik, a helyettes elnök s jegyzők szükség esetérei beosztása a törvény 59. illetőleg 66. §$-ai értelmében a választási elnök feladata lévén. Mivel pedig a választási törvény 21-ik §-a értelmében a szavazatszedő küldöttség tagjai esküt letenni tartoznak, ennélfogva a választási elnök urakra bizatik, hogy a küldöttségnek melléjük választott összes rendes Talt eskűniínta szerint a választási eljárás megindítása előtt felesküdtessék, azok előtt pedig' magok is a törvényszerű esküt letegvék és az erről felveendő eskiiletételi jegyzőkönyvet a központi választmányhoz bemutassák. — A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlése. A zala-egerszegi tanítói járáskör f. hó 28-án tartotta tavaszi közgyűlését Nagy-Kutason a járásköri tagok élénk érdeklődése mellett; mintegy 40 tag- volt jelen. Képviselve volt az ottani községi iskolaszék is. A közgyűlés első tárgyát gyakorlati tanitás képezte. Papp László nagy kutasi tanitó úr ugyanis a „Tatárjárás" cimű olvasmányt kezelte növendékeível. A gyakorlati előadás befejeztével a növendékek haza bocsáttattak s következett a gyakorlati előadás alapos és kimerítő bírálata, melyben a tagok közül többen részt vettek. A birálat befejeztével Paukovich György járásköri elnök úr lelkes szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, buzdítva a tagokat a további egységes működésre; röviden körvonalozta a gyűlés fontosabb tárgyait s felkérte a tagokat, hogy a gyűlés egyes tételeinek alapos és szakszerű megvitatásával a járáskörre nézve minél gyümölcsözőbbé tegyék e napot. Szavait lelkes éljenek kisérték. Majd előterjesztette azon intézkedéseket, melyeket 1 a választmány a közgyűlés jóváhagyásának reményében foganatosított, melyek a közgyűlés helyeslésével ' találódtak. — Vidóczy Ferenc csácsi tanító úr „Az osztatlan népiskola tananyaga és szervezete" cimű tétel felett értekezett. Behatóan foglalkozott a kitűzött kérdéssel, a népiskola összes tantárgyait sorba vette, hogy azok a csoportosítás elvére fektetve, minő terjedelemben taníttassanak s a cél sikeres elérése tekintetéből három olvasókönyv (I. és II., III. és IV., V. és VI. osztály számára) volna készítendő, melyek mintegy az ismeretek tárát képeznék és az összes reális tárgyakból tanítandó tananyagot is magukban foglalnák s a gyermekeknek ez olvasó könyvön kivül más könyv ne lenne adva. Végül értekezésének kiegészítéséül bemutatott egy, a csoportosítás elvének figyelembe vétele mellett készített óratervet. A gonddal és szakértelemmel készített dolgozatért a közgyűlés elismerését nyilvánította s az értekezés alapján al központhoz e tárgyra nézve a következő indítvány beterjesztése lett elfogadva: A városi és falusi népiskolák részére külön-külön tanterv készítendő. A tanítás az olvasó-könyvek alapján eszközöltessék, mely olvasókönyvek, mint az ismeretek tárházai, szigorú ' következetességgel magukban foglalják az egyes osztályokban tanítandó reális tárgyakat; a tanitás köz- és súlypontja az olvasás kapcsolatosan a nyelvtan tanításával és 'a számtan legyen, miből kifolyólag az órák legnagyobb része e két tárgynak szentelendő. Papp László nagy-kutasi tanitó úr „A hanyag iskoláztatás" felett értekezett; főokok gyanánt a hanyag összeírást, a szülők szegénységét, azok közönyét, az iskolák célszerűtlen elhelyezését, azok túltömöttségét hozta fel, értekezése végén a nemzeti iskoláról emlékezett meg meleg szavakban, mely intézmények létrehozatala a létező bajokat gyökeresen orvosolná. - A helyesléssel találkozott értekezés alapján a közgyűlés azon nézetének adott kifejezést, hogy a hanyag iskoláztatás megszüntetését legfőképen előmozdítaná a tandíjnak megszüntetése, illetve az ingyenes iskoláztatás és ha a tanítók külömbség nélkül mind az állam pénztárából kapnák fizetésüket, mi által a tanító és község között a fizetés hanyag kiszolgáltatása által gyakran származó súrlódások megszűnnének. Wittmann Kálmán ságodi tanító úr „Az ismétlő oktatás"-t tárgyalta kimerítően; részletesen elősorolta azon akadályokat, mellek a pontos és sikerre vezető vezető eszközül ajánlja, hogy a városi és falusi ismétlő iskola létesítésének útját álják s egyúttal célra vezető eszközül ajánlja, hogy a városi és falusi ismétlő iskolák számára a'jelenleg létező és teljesen fel nem dolgozható tanterv helyett új tanterv készíttessék, a városi ismétlő iskolánál az ipar- és kereskedelemre, a falusiaknál pedig a gazdászat- és kertészetre fektetve a fősúlyt; az ismétlő iskoláztatásra vonatkozó szakaszai a törvénynek szigorú pontossággal végrehajtassanak, végül a tanítók az ismétlő iskola vezetéséért külön díjazásban részesíttessenek. Ez indítványokat a közgyűlés egyhangúlag magáévá tévé s az értekezőnek fáradságáért köszönetét nyilvánítá. Nóvák Mihály szepetki s. tanító úr „A népiskola és a közegészségügy" cimű tételt fejtegette alaposan; helylyel közzel humoros szavakban ostorozta a közegészségügy ellen elkövetni szokott hibákat. Sorra vette azon bajokat, melyekkel lépten nyomon találkozunk, így az iskolák célszerűtlen építését, azok helytelen világítását, a legtöbb helyen tapasztalható hibás fűtést, a célszerűtlen padokat, iskolák túltömöttségét, azoknak az egészségre nézve kártékony hatását; végül elősorolta, az ezekből származó gyakoribb betegségeket. — A felolvasás mindvégig lekötte a hallgatók figyelmét s a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte köszönetét a sikeres felolvasásért. Az árvaházi bizottság nevében Bődy József úr jelenté, hogy tíz gyűjtő ív lett kibocsátva s az eddig visszaérkezetteken összesen 33 frt 47 kr. lett aláírva, melyből a már régebben befolyt 6 frt 82 krt Budapestre felküldte, a többit pedig (26 frt 65 krt) csak legutóbb kapván meg, azon okból nem küldötte fel, mert akarja tudni, váljon a közgyűlés nem fogadja-e el Csathó Alajos egyleti tag urnák a „Zalai Tanügy"-ben közzétett azon indítványát, hogy a zalamegyei néptanítók külön gyűjtést eszközöljenek s azt külön kezeljék, mig 3000 frtot nem hozhatnak össze, melynek letéte által egy árva felküldésének jogát egyszer és mindenkorra az egyesület a maga részére biztosíthatja. — A közgyűlés ezen indítványt magáévá téve, a legutóbb befolyt 26 frt 65 krnak ' -.r? o- 1 -'•'-f-.1,,. » („1,£ c ltiolyeiófiót rendelte, egyúttal a bizottságnak eddigi működéséért köszönetet szavazva, azt ujabbi gyűjtésre felkérte; Csiszár Pál biz. tag elhalálozása folytán helyette az Eötvösés árvaházalap bizottságába Udvardy Vince úr lett beválasztva. A számvizsgáló bizottság előterjesztett jelentése szerint a pénztári számadás megvizsgáltatott és az helyesen vezetve találtatott, melynek alapján a pénztárnoknak a felelősség terhe alól a felmentvény megadatott. Egyúttal a számvizsgáló bizottság részletes kimutatást terjesztett be az egylet vagyoni állapotáról, mely szerint az egylet vagyona készpénzben 40 frt 92 kr., a tagoknál levő követelésekben 571 frt 12 kr. és tagsági hátralékokban 20 frt, összesen 632 frt 04 kr., mely jelentés örvendetesen vétetett tudomásul. A számvizsgáló bizottság jelentésének kapcsában elfogadtatott azon indítvány, hogy az elnök felelősség terhe alatt köteleztessék a tagsági díjhátralékoknak szigorú behajtására. A központ részéről tett azon indítványt, hogy a zalamegyei tantestület 50 frttal az árvaház alapító tagja legyen s ezen összeg a tagilletmények. '/

3-dából fedeztessék, melyet a járáskörök a központba beszolgáltatnak - a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Keszthelyen tartandó általános tantestületi köz gyűlés megkerestetik, hogy Zalamegye földrajzának megírására tűzzön ki pályadíjat s a díj is a tagilletmények 1 ,-dából fedeztessék. Végül a jövő őszi közgyűlés tárgysorozata megállapíttatván, a közgyűlés 1 órakor véget ért. Helyi, megyei és vegyes liirek. Nemes aűomány. Farkas Dávid úr, kerületünk országgyűlési volt képviselője és neje Fűzik Mária úrhölgy a zala-egerszegi munkások betegsegélyező egyesületének egyezer forintot ajándékoztak s az összegről szóló takarékpénztári könyvet az egyesület elnökének Árvay István urnák által is adták. — Az ég áldja meg a nagylelkű adakozókat, kik a szenvedők és szűkölködők irányában nemes szivük sugallatát olv gyakran követik! — Gyászhír. Czukelter Lajos megyei Il-od aljegyző mint férj és gyermeke Lajos ugy ipa, napa, mint a nagykörű rokonság mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetlen neje, anyja menyük és rokonuk Czukelter Lajosné szül. Prey Vilma úrnőnek f. évi május hó 26-án délben 12 órakor, életének 26-ik évében hosszas szenvedés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. 1884] évi május hó 27-én délután 4 órakor fognak az elhunyt lakásán a szokásos módon beszenteltetni és a, zala egerszegi közsirkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke lengjen porain !