Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-16 / 50. szám

magában foglaló, f. évi november 11-én 21<06 sz. a. kibocsátott körrendeletét. Árvay István bizottsági tag úr a közigazgatasi bizottság ügyeimébe ajánlja azon viszás állapotot, mely a pálinkafőzés ellenőrzése körül tőkép a köznépnél észlelhető. A jelentkezésre rendszerint igen rövid ido van kiszabva, melynek elmultával a pénzügyőri közegek azonnal a pálinkafőzőhöz mennek s ha az esetleg gyarló eszközei miatt a főzést még nem fejezte be, azonnal megbüntetik, úgy hogy a nép e tekintetben valóságos zaklatásnak van kitéve; kéri a közigazgatási bizottságot, hogy a baj gyökeres orvoslása végett forduljon a pénzügyminisztériumhoz. — A közigazgatási bizottság a felszólalást alaposnak tartja s az indítványozót felkérte, hogy a jövő közigazgatási bizottsági ülésig egyes előfordult eseteket szerezzen be, arról tegyen jelentést, és ezen positiv adatokra való hivatkozással tog a közigazgatási bizott.-ág a baj orvoslása végett a pénzügyminisztériumhoz folyamodni. A csáktornyai polgári iskola helyiségét még a mult télen a közigazgatási bizottság egy, kebeléből kiküldött bizottság által megvizsgáltatta. A bizottság jelentése szerint a tantermekben a további tanítás közegészségügyi szempontból meg nem tűrhető. Ezen jelentés alapján a város fel is lett híva, hogy a polgári iskolát más, a célnak megfelelő épületbe helyezze el. Ujabban azonban a város képviselő testülete a hiányokon némi átalakítások által vélt segíthetni < ez irányú intézkedését a közigazgatási bizottságnak be is jelentette. — A közigazgatási bizottság tekintett 1 arra, hogy a szakértői jelentés szerint az épület t rvbe vett átalakítása a létező bajt épen nem szünteti meg, a járási szolgabirói hivatalt utasította, hogy a polgári iskolának más alkalmas épületbe való áthelyezését a város költségén azonnal foganatosítsa. A gelsei izr. zúgisl.ola bezáratása elrendeltetett Miután a szabari róni. kath. hitközség által épített iskola egyik terme még nincs megépítve s dacára, hogy 205 tanköteles gyermel van, segédtanítóról ez id.-ig nem gondoskodtak: a p icsái szolgabirói hivatal utián a vállalkozó kötelezettségének teljesítésére utasíttatik. a kis-komáromi róni. kath. • speresi hivatal pedig megkerestetik, hogy a segédtanítói állás mielőbbi szervezése iránt a hitközséggel egyetértőleg a szükséges intézkedéseket tegye meg. A bucsutai községi, tárnoki állami, tapolczai áll. segélyezett felső népiskola, az egyedutai, bagladi, cs ibrendeki állami községi i kólák 188

3/4- tanévi költségvetései, valamint Pálya Mihály csáktornyai polgári iskolai tanító második ötödik é\ i pótlék tárgyában beterjesztett kérvénye a minisztériumhoz felterjesztetnek. Járási értekezletei« a megyei tisztújítás tár nyában. Nagy-Kanizsa, 1883. december 9. A nagy-kanizsai járási értekezlet a járás székhelyén f. hó 9-én tartatott meg Eperjesy Sándor ur elnöklete alatt. A járás bizottsági tagjai közül 64 jelent meg. A központi tisztviselőkre nézve a kijelelés következőleg történt: Az alispáni állásra: Svastits Benó, főjegyzőül Gózony László, 1. aljegyzőül Rotfy Lajos, II. aljegyzőül Czukelter Lajos, III. aljegyzőül ifj. Thassy Lajos, főszámvevőül Czukelter József, főpénztárnokul Skublics Zsigmond, alpéuztárnokul, Horváth Bálint, főorvosul dr. Mangin Károly jeleitettek ki, mindnyájan egyhangúlag : A tiszti ügyészi állásra Árvay Lajos és Varga Lajos jeleitettek ki mindketten 27—27 szavazattal. Az alszánivevői állásra Nagy Sándor 60 szavazattal Farkas Ferencz 1, Homor János 1 és Vörösmarty Izidor 1 szavazata ellenében. Az árvaszéki elnöki állásra: Horváth Berta 58 szavazattal <'sesznák Sándor 5 szavazata ellen. Az öt üluüki állásra: dr. Zarka Zsigmond, Thassy Kristóf, Braunstein Fái, Nagy Imre egyhangúlag jeleitettek ki, az 5-ik ülnöki áüásra Darázs Zsigmond 54 szavazatot, Tresztyánszky Ödön 10 szavazatot nyertek. A gyámi 1. számvevői állásra Csoknyay János, a gyámi 11. számvevői állásra Rajky Lajos, az árvaszéki pénztárnoki állásra Mayer János, az árvaszéki jegyzői allásra Nagy Lajos jeieltettek ki mindnyájan egyhangúlag. A nagy-kanizsai járás tisztviselőit illetőleg szolga bírónak Svastits Károly, segéd szoigabiróuak Merkly Antal, járásorvosnak Tersánszky József jeleitettek ki egyhangúlag. Ezután az értekezlet a többi járás tisztviselőinek kijelölésébe is bele bocsátkozott. — Az eredmény a következő: A tapolczai járásra szolgabírónak kijeleltetett íjzentii.iklóssy Gyula 56 szavazattal Győrffy Fongrácz 8 szavazata ellen; segéd szolgabírónak Kováts Kezső egyhangúlag, 2-od segédszolgabirónak Szalay Bálint és Takács Imre mindketten 30—30 szavazattal, járásorvosnak dr. Beszedics Imre egyhangúlag. A zala-egerszegi járásra szolgabírónak Thassy Miklós, segédszolgabirónak Tamasics Sáudor, járásorvosnak dr. Háry István jeleitettek ki egyhangúlag. A lendvai járásra szolgabírónak Zarka Miklós 62 szavazatai Nagy József 2 szavazata ellen, segédszolgabirónak Bertalan Fái, járásorvosnak dr. Király Mór, mindketten egyhangúlag. A sümegi járásra szoigabiróuak Soós Fongrácz, segédszolgabirónak Fűzik Gyula, járásorvosnak dr. Fischer, mind egyhangúlag. A keszthelyi járásra Göde Lajos szolgabírónak, Vértessy Béla segédszolgabirónak, dr. Hauny Ödöu járásőrvosnak jeleitettek ki egyhangúlag. A pacsai járásra Gaal Miklós szoigabiróuak egyhangúlag, segédszolgabirónak Fitos Márton 19 szavazattal Csesznák Udöu 9 szavazata ellen, jórásorvosnak Sipos Imre egyhangúlag. novai járásra Botka Ferencz szolgabírónak, Farkas Ferencz járásorvosnak jeleitettek ki egyhangulag. A letenyei járásra szoigabiróuak Erdélyi György, járásorvosnak dr. Hajós Sándor egyhangúlag, segédszolgabirónak Málies József 23 szavazattal Válentiny Gyula 8 szavazata ellen. A csáktornyai járásra Vrancsics Károly szoigabiróuak, Bölcs József segédszolgabirónak, dr. Krásoveez Ignácz járásorvosnak jeleitettek ki egyhangúlag. A perlaki járásra szolgabírónak Konyáry Mihály, segédszolgabirónak Kostyál Ferencz, járásorvosnak dr. Böhm Szidnei jeleitettek ki egyhangúlag. A.-Lendva, 1883. december 10-én. A mai uapon Hajós Mihály ur elnöklete alatt tartott járási értekezleten 43. bizottsági tag vett részt. A kijelölés mindenekelőtt a központi tisztviselőkre történt a következő eredménynyel: az alispáni állásra: Svastits Benó egyhang. a főjegyzői állásra: Gózony László egyhang. az I. aljegyzői állásra: Botfy Lajos egyhang. a II. aljegyzői állásra: Czukelter Lajos egyhang. a III. aljegyzői állásra: ifj. Thassy Lajos egyhang. a tiszti ügyészi állásra: Arvay Lajos 26 szavazattal jeleltetett ki Varga Lajos 14 szav. ellen, a főpénztárnoki állásra : Skublics Zsigmond egyhang. az aípénz tárnoki állásra: Horváth Bálint egyhang. a főszámvevői állásra : Czukelter József egyhang. az alszámvevői állásra: Farkas Ferencz 22, Vörösmarty J. 14, Stefaits Géza 4 szavazattal, a főorvosi állásra: Dr. Mangin Károly egyhang. az árvaszéki elnöki állásra: Horváth Bertalan kapott 21 szavazatot, Csesznák Sándor 17 szavazatot, Rósás Lajos 5 szavazatot, az árvaszéki ülnöki állásra: Thassy Kristóf 40, Trsztyánszky Ödön 35, Nagy Imre 30, Dr. Zarka Zsigmond 26, Darázs Zsigmond 23, Braunstein Pál 12 szavazattal. az árvaszéki I. számvevői állásra: Csoknyay János egyh. az árvaszéki II. számvevői állásra : Rajky Miklós egyh. az árvaszéki pénztárnoki állásra: Mayer János egyhang. az árvaszéki jegyzői állásra: Nagy Lajos egyhang. A járási tisztviselők kijelelése követketkezvén, a szolgabirói állásra Nagy József kapott 24 szavazatot, Levdvai Mátyás pedig 17 szavazatot, segédszolgabírónak 36 szavazattal kijeleltetett Bertalan Pál, járásorvosnak dr. Retkes Imre 29, dr. Király Mór 15 szavazaA szavazás megtörténte után Zarka Miklóst léptettetett fel a szolgabirói állásra. Sümeg, 1883. december 10. Tek. szerkesztő úr! Van szerencsém a sümegi járás értekezletének eredményét a következőkben közölniElnök Be ssenyei Ernő orsz. gy. képviselő ur szívélyes szavakkal üdvüzlé a nagy számban összegyűlt bizottsági tagokat és felkéri az értekezletet, első sorban a központi, azután a járási tisztviselők kijelelésére. A kijelelést megelőzte Paáli János görbői esperes felszólalása, ki hosszas beszédben szellőzteté a megyében megindult azon körjegyzők mozgalmát, kik a bizottsági tagok sorába való tömeges beválasztásuk folytán szeretnének a megyei választásoknál döntő befolyást gyakorolni; ezt határozottan elitélve kéri az értekezletet javaslatának : „ki jövőre beválasztatja magát m. biz. tagnak, megszűnt jegyző lenni, a közgyűlésen való támogatására.'-^ Ugy látszik többen hozzá szóltak volna, de Háczky Kálmán ur megjegyezvén, hogy ez nem tárgya az értekezletnek, azt tudomásul vették sokan helyeslőleg. Ezután áttértek a kp. tisztviselők kijelölésére: Kijelöltettek: Svastits Benó alispáni, Gózonv László főjegyzői, Botfy Lajos, Czukelter Lajos, ifj. Thassy Laj<3s az 1. II. III. aljegyzői állomásokra egyhangúlag; Arvay Lajos szótöbbséggel, Varga Lajos 3 szavazattal a főügyészi állásra; mig Skublics Zsigmond főpénztár noki, Horváth Bálint alpénztárnoki, Czukelter Józseí főszámvevői állásra ismét egyhangúlag. Az árvaszékhez elnöknek Rósás Lajos 20 szavazattal, Csesznák Sándor 5 szavazattal. Horváth Bertalan 4 szavazattal, Thassy Kristóf 1 szavazattal; — ülnököknek Horváth Bertalan, Thassy Kristóf, Trsztyánszky Ödön, Braunstein Pál, dr. Zarka Zsigmond mindnyájan közfelkiáltással jelöltettek ki. Nagy Lajos a jegyzői, Csoknyay János a számvevői, Rajky Miklós a segédszámvevői, Mayer János a pénztárnoki állásra jeleitettek ki egyhangúlag. Végre élénkebb megbeszélés folytán az újonnan rendszeresített alszámvevői állásra Nagy Sándor 13 szavazattal, Farkas Ferenc 7 szavazattal, Vörösmarty Izidor 3 szavazattal, Stefaits Géza 3 szavazattal lettek kijelölve. A járási tisztviselők kijelölésénél elnök jelenti, hogy B. Barkóczy Károly ügyvéd ur Írásban közölte vele súlyos fül baj miatt való visszalépését a szbirói állást illetőleg, mire Soós Pongrác szolgabírónak Fűzik Gyula segédszolgabirónak hangos éljenzéssel kijelöltettek. Az orvosi állásra szavazás folytán Dr. Lukonits Gábor jeleltetett ki szótöbbséggel dr. Fischer ellen. Végre elnök ur felhívja az értekezlet figyelmét két tehetséges fiatal erőre Takách Imre és Málics József urakra, hogy őket a közgyűlésen állomásuk elnyerésében támogassa; az értekezlet erős éljenzéssel adott kifejezést igenlő szándékának. Végül az elnök köszönetet mondott a bizottsági tagoknak s az értekezlet feloszlott. A nők nemes hivatása. A férj a család feje, kormányzója, a nő a család szive, e. Nincs óra, de nincs perc, melyben egyik-másik hölgytől elégedetlenségi panasz hangokat ne hallanánk. Sokan még nem tudják azt, hogy a lélek igazi elége dettségének mennyországát csak tevékenység, önmegtagadás s a mások javára célzó, odaadó munkálkodás által lehet elérni. figyelne, mintha az egész természet hallgatóznék. Aztán egyik hang a másik után hagyta el a néma hurt és egyszerre ugy érezte, mintha azt a rejtélyes, megmagyarázhatlan zenét, mely egész belsején már régóta uralkodott, mind jobban és jobban értené és mintha az a varázs, mely őt egész valójában fogva tartá, mindinkább el-el hagyná; érzelmei felolvadtak a hegedű húrjain é< ő egyre hevesebben játszottt, érzelemmel és kedvvel, hogy dicsőítse a természet nagy urát. — Nem tudta magának megmagyarázni, hogy lehet az? senki sem tanította rá és ő most ott, a tavaszi ünnepet ülő természetben, a rét közepén hegedűl és énekel és szive oly szabad, mint a kősziklák királya, a sas, — mint a betyár, ha maga alatt érzi lovát! A faluban, munka közben, féltett kincsként rejtegette a hegedűt; valahányszor azonban a távol erdőbe, a szabad rétre ment, szivéhez szorítva vitte azt magával és ott kinn előhúzva hosszú, durva köpenye alól, megeresztette rajta a nótákat, mikor emberi szem nem láthatta, emberi fül nem hallhatta. Igy állt egy szép este a nyugodt fenséges ég alatt és végig húzta vonóját a varázshegedű húrjain és kedves, fájdalmas hangokat csalt ki belőle; még a fú suso, gása sem hallatszott, a különben hullámzó zöld tenger csendes volt; mintha esak a török és tatár kardok alatt elesett és azon réten eltemetett hősök szellemei ébredtek volna fel és titokszerüen körüllengték volna a játszót. A rét elkezdett beszélni és a szellő, mely az ember magasságú füvön átlengedezett, egy síró panaszos dal hangjait hozta Wlazin felé és egyszerre egy régi, félig a feledésnek átadott népdal, űté meg fülét Bmelniczkiről, az elaggott kozákról. — Es íme, a rét zöld hullámaiban hirtelen egy szép leány tűnt fel, mint valamely hableány, a mellét díszítő koralloknál pirosabb volt rózsa ajka és a drága kövek csillogását felül multa a bogárszemek ragyogása. — A szép leány gyönyörű barna fürtjeit fekörül és a mesterileg hímzett ing és tarita Köpeny ieien, egy egszmu, nyitott ."izuKinana volt. — Wlazin szive megrendült; a vér arcába szökött. Előtte három lépésnyire Daléua állt és kedves zavarodottságában virágot virág után tépett le. — Végre megszólalt: „Te játszol oly igen szépen?" kérdé. Wlazin nem felelt semmit, fogta a hegedűt, ráhúzta és lassú lépésekben megindult, mint beljebb hatolván a zöld fűbe. Most valódi, igaz varázserő volt az öreg hegedűben. — Daléna utána ment! — — Eleinte lassan, félénken, aztán bátrabban, végre egészen közel ment hozzá, finom kis kezeit Wlazin karjába fűzte és midőn az énekelni kezdett, emez ezüst hangjával kisérte; mintha az,öregharang bugását kisérné a kis harang csengése. — És így karöltve ballagtak a magas fűben és énekeltek vig madarak módjára, melyek a zöld, illatos galyak közt szoktak csókolózni. Ezen estétől fogva, a nélkül, hogy összebeszéltek volna, minden este találkozott Daléna és Wlazin. — Wlazin pedig bátor és büszke kezdett lenni. — Szép fejét nem horgásztotta le többé; — ábrándos szemeit nem sütötte le, hanem ha végig ment a falun, előkapta hegedűjét, ráhúzott és a falubeli lányok megigézve jártak utána. — Hanem Wlazin ezekkel uem sokat törődött. 0 csak egy számára játszott, ki őt a csillagok halvány fényénél szokta várni, ott, a hol a magas fű tengerként hullámzik, gyengén suttogva. Hanem hát a falubelieknek ez a dolog nem tetszett. — Kezdtek Wlazinra rosz szemmel nézni. — Hire terjedt, hogy van neki egy varázshegedűje, melylyel megboszorkányozza a lányokat. Egy szép vasárnapon a lányok és legények kora délután összejöttek a templom alatt, hogy ott a különféle játékokban és egyéb szokásos vasárnapi mu latságokban gyönyörködjenek. Az üregek is ott voltak, körülállva a térséget és gyönyörködtek a fiatalok mulatásán, visszagondolva saját ifjú korukra. hér kendő fogta A játék javában folyt, midőn Wlazin hegedűjével kilépett a templomból. — Több torok kiálltotta .egyszerre : „Meg kell fogni, vizbe kell vetni a boszorkányt; el kell törni az ördög hegedűjét!" A markosabbak már rá akartak rontani, midőn Wlazin hirtelen előrántotta hegedűjét és elkezdett rajta játszani; és midőn a hangok szilajabban és szilajabban törtek elő a kis hangszerből, eleinte mindnyájan mintegy megbűvölve állták őt körül, aztán táncra kerekedtek lányok és legények, végre az öregek is járták, — és Wlazinnak egy hajszála sem görbült meg. Az öreg Betzkor egy napon beköszöntött a tisztelendő úrhoz, és őt, és az az Isten ő szent felségét egész mennyei hadával segítségül szóllította fel Wlazin ellen, a ki az ő Daléna leányának a szivét, avval az istentelen hegedűvel tökéletesen meghódította. — A tiszteletes atya végig simítá ráncos homlokát, eltávolította róla a tiszteletet ébresztő galambősz fürtöket, és mosolyogva mondá: -— „Szent igaz, hogy varázslat van a dologban, hanem ez olyan, hogy kend meg nem értheti, és a mely Istent épen nem sérti!" — — „De hát mit tegyek?!" szólt Beczkor. — „Adja neki Dalénát, megérdemli, hisz ő a legderekabb legény egész Szotwinkában! Én jól ismerem őt! De ki is ismerhetné jobban! Ha Istenen kivül bele tekinthet valaki az emberek lelkébe, akkor az bizonyára csak a pap lehet!" — Beczkor gazda nagyot sóhajtott — de hiába! * * * , Daléna most már Wlazin felesége. — És ha együtt végig mennek a zöld réten és a hegedű sír és dalaik egybeolvadva a kék egekig repül nek, — nincs széles e világon boldogság, melylyel cserélnének.