Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1883. évi 48. számához. Járási értekezletek a megyei tisztújítás tár­gyában. Zala-Egerszeg, 1SX3. nov. 28. A zala-egerszegi járás bizottsági tagjai a december 17-iki megyei tisztújítás érdemében a kijelelő értekezle­tet november hó 2K-án d. e. 10 órakor tartották meg az „Arany Bárány" casinói helyiségében. Az értekezlet igen népes volt, a mi eléggé igazolja, hogy a kijelelés iránt a legnagyobb érdeklődés mutat­kozott. A járásban levő 71 meghívott bizottsági tag közül 62 jelent meg és csak azok maradtak el, kik tudták, hogy ki jelelésbe vétetni fognak. IIa <• tekintélyes számhoz még hozzá veszszük, bogy a megjelent bizott­sági tagok között többen vannak olvuuok, kik a megve gyűléseken vezérszerepet szoktak \ inni, ugy az értekez­let egész egy valóságos tisztújító közgyűlés képét tün­tette fel. Árvay István úr, mint az október hó 29-iki álta­lános értekezlet által a járásra megválasztott elnök, üd­vözli a szép számmal megjelent bizottsági tagokat s egyúttal köszönetét fejezé ki, hogy ily tekintélyes szálú­inál vesznek részt az értekezleten, a mi a bizottsági tagoknak a nagy fontosságú ügy iránt való élénk ér­deklődéséről tanúskodik. Az értekezletet megnyitottnak nyilvánítja s mivel az október 29-iki értekezlet határo­zata szerint a járási értekezlet megállapodásait jegyző­könyvi alakban kell beterjeszteni Tolnay Károly úrhoz, mint központi elnökhöz, felkéri a jelenlevőket jegyző választására. A jegyzőkönyvvezetésére. Hajik István úr, a jegy­zőkönyv hitelesítésére pedig Farkas Dávid és Háczky Kálmán úrak kérettek fel. Mielőtt az értekezlet a központi és járási tisztvi­selők ki jelelésébe bocsátkozott, Csertán Károly úr indít­ványa folytán a jelen volt bizottsági tagok nevei a jegy­zőkönyvbe felvétettek. Ezután az értekezlet a kijelelést megkezdette és pedig először a központi, azután a járási tisztviselőkre nézve a következő eredményűvel: az alispáni állásra: Svastits Benó egyb. a főjegyzői állásra: Gózony László egyb. az I. aljegyzői állásra: Botly Lajos egyb. a II. aljegyzői állásra: Czukelter Lajos egyb. a III. aljegyzői állásra: itj. Thassy Lajos egyb. a tiszti ügyészi állásra: Árvay Lajos egyhang., utóbb az elnöknek ellenkérdésére Vagra Lajos 2 sza­vazatot kapott, főpénztárnoki állásra; Skublics Zsigmond egyb. alpénztárnoki állásra: Horváth Bálint egyb. főszámvevői állásra: Czukelter József egyh. alszámvevői állásra: Nagy Sándor 0, Stefaics Géza 9, Farkas Ferenc 215, Homor János Ii szavazattal, főorvosi állásra : dr. Mangin Károly árvaszéki elnöki állásra: Rózsás Lajos .'10, Horváth líertalan 1, Thassy Kristóf 13 szavazattal. Az öt árvaszéki ülnöki állásra: Thassy Kristóf egyh. Horváth Bertalan egyh. Nagy Imre 44 szavazattal, Braunstein l'ál egyh. dr. Zarka Zsigmond 41 szavazattal, 1 >arázs Zsigmond 11 szavazattal, a pótülnöki állásra kineveztetés végett az értekezlet főispán úr őméltóságának egyhangúlag Trsztyánszky Lajost ajánlja. az árvaszéki pénztárnoki állásra: Mayer János egyh. a gyámi I. számvevői állásra: Csoknyay János egyh. a gyámi II. számvevői állásra: Rajky Miklós egyh. az árvaszéki jegyzői állásra: Nagy Lajos egyh. A járási tisztviselők kijelölésének megkezdése előtt említés tétetett, hogy a jelenlegi szolgabiró úr a járásban nem szándékozik fellépni s ily irányú nyilat­kozatot tett is többek előtt. Mivel azonban az értekez­leti elnök úrhoz a lemondásra vonatkozólag magától a szolgabiró úrtól semmi nyilatkozat nem küldetett be, a bizottsági tagok többségének véleményéhez képest a kijelelés a járási tisztviselőkre nézve következőleg történt: a szolgabírói állásra: Thassy Miklós 38, Zarka Miklós 13 szavazattal, a segédszolgabirói állásra: Tomasich Sándor egyh. a járási orvosi állásra: dr. Háry István egyh. az állatorvosi állásra: l'irity János 33, Kovács József 7 szavazattal. Végül elnök úr köszönetét fejezve ki a bizottsági tagoknak a szives megjelenésért, értekezleti jegyző ur­nák pedig a buzgó közre működéséért, az értekezletet 1 ,1 órakor bezárta. Az értekezlet tagjai az elnököt éltetve oszoltak el. Keszthely, 1883. nov. hó 29. A keszthelyi járás megye bizottsági tagjai a kü­szöbön álló megyei tisztújításra a központi és járási tiszt­viselők kijelölése ügyében a mai napon Keszthelyen, mint a járás szék helyén, értekezletet tartottak. iVz értekezletre a járási bizottsági tagok közül 23-an jelentek meg. Bogyav Máté ur, mint ki az október 29-iki érte­kezlet által a keszthelyi járási értekezlet vezetésére telkéretett, az értekezletet megnyitván, a megjelenteket szívélyesen üdvözöl íc s felkérte őket arra, hogy az értekezlet jegyzőkönyvének vezetésére egy jegyzőt szí­veskedjenek választani. A bizottsági tagok értekezleti jegyzővé Lénárd Ernő keszthelyi ügyvéd urat válasz­tották. Elnök indítványozza, hogy első sorban a választás alá eső megyei központi, azután a keszthelyi járás tisztviselői kijelelé-ére nézve történjék a megállapodás. Az értekezlet elnök indítványát, elfogadván a választandó tisztviselők kijelölésében következőleg állapodott meg: 1. Megyei központi tisztviselőkké: az alispáni állásra: Svastits Benó egyb. a főjegyzői állásra: Gózony László egyh. az I. aljegyzői állásra: Botfy Lajos egyh. a 11. aljegyzői állásra: Czukkelter Lajos egyh. a III. aljegyző állásra: ilj. Thassy Lajos egyh. a tisztiügyészi állásra: Varga Lajos 12 szavazattal Arvay Lajos 11 szavazata ellenében, a főorvosi állásra: dr. Mangin Károly egyh. a főpénztárnoki állásra: Skublics Zsigmond egyh. az alpénztárnoki állásra: Horváth Bálint egyh. a főszánivevői állásra: Czukelter József egyh. az alszámvevői állásra: Vürösmarti Izidor S szavazattal Málics József 7 szavazata ellen; az árvaszéki elnöki állásra: Csesznák Sándor 20 szava ­vazattal Rózsás Lajos 3 szavazata ellenében, az árvaszéki ülnöki állásra: Horváth Bertalan egyh. Thassy Kristóf 21, dr. Zarka Zsigmond 20, Trsz­tyánszky < »lön 21, Braunstein Pál 7, Nagy Imre 4 és Darázs Zsigmond 18 szavazatot nyertek; a gyámi I. számvevői állásra: Csoknyay János egyh. a gyámi II. számvevői állásra: Kujky Miklós egyh. az árvaszéki pénztárnoki állásra: Mayer János egyh. az árvaszéki könyvelői állásra: Skublics Antal egyh. az árvaszéki jegyzői állásra: Nagy Lajos egyh. II. A keszthelyi járás tisztviselőivé: a szolgabírói állásra : Göde Lajos egyh. a segédszolgabirói állásra: Vértessy Béla egyh. a ja ras orvosi állásra: dr. Hanny Ödön egyh. Az értekezlet más járások tisztviselőinek kijelölésébe nem bocsátkozván, elnök és jegyzőnek köszönetet sza­vazva, véget ért. Grof Festetics György mellszobrának leleplezése Keszthely, 1883. november hóban. A keszthelyi in. kir. gazdasági tanintézetben folyó hó 27-én ritka és kegyeletes ünnepély folyt le. E napon leplezték ugyanis le a dicső emlékű Tolnai gróf Keste­rts Györgynek, a keszthelyi Georgicon halhatatlan meg­alapítójának cararrai márványból készült mellszobrát, melyet a gazdasági tanintézetnek gróf Festetits Tassilo őmél tósága ajándékozo11. A Georgicon, melyet a halhatatlan emlékű gróf 1797-ben alapított s annak feutartásáról gondoskodott, édes hazánkban első volt azon tanintézetek közül, me­lyeknek hivatása a hazának okszerű gazdákat nevelni. A fényes, örök időre emlékezetes ünnepély az em­lített napon d. e. 10 órakor vette kezdetét. A terem, melyben a halhatatlan emlékű gróf em­lékszobra áll, kiválló gonddal és a lehető legszebben volt díszítve. A szobor felett két felől a folyó évben elhunyt két Festetics gróf ac^j-nyomatu arcképe díszlett. Az ünnepélyt az intézeti dalárda „Szent az érzet" cimü énekkel nyitotta meg, utána Balázs Árpád intézeti igazgató az ünnepély méltóságának megtelelő, lelkes és a nagy férfiú érdemeit ecsetelő beszéde következett, mely­nek végével a függöny szétgöwlült s a dicső férfiú szobra megkoszoruztatott. A tanárikar babérkoszorúját, melynek széles fehér szalagján e felirat van: „Festetics György gróf, a Georgicon alapítójának, a nagy hazafi- és gazdá­nak tisztelete jeléül, a m. kir. gazdasági tanintézet tanári kara, 1883. november hó 27-én," Balázs Árpád igazgató tette a haza érdekei előmozdításért oly fáradhatlanul küzdött férfiú szobra fejére; az intézeti hallgatóság nagy babérkoszorúját pedig, melynek széles kék szalagján: „ Dicső emlékű gróf Festetics Györgynek, a „(icorfficou" lánqlelkü megalapítójának, hálás tisztelete jeléül a keszt­helyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága 1883. ' cimü felirat áll, Angyal Dezső III ad éves hallgató tett'' le a szobor talapzatára. A megkoszorúzás után Horváth István 111 -ad éves gazdász érzéssel szavalta el Kazinczy Ferenc „gróf Festetics György u-höz irt költeményét. A szavalatot a dalárda által énekelt Hymnus vál­totta fel, mely után Bálás Árpád igazgató egy emlékbe szédet olvasott fel Erkövv Adolf és Galgóczy Károly után, melynek befejeztével a dalárda a szózatot énekelte s ez után az intézeti zenekar által játszott „Hunyadv" indulóval a fényes és örökre emlékezetes ünnepély, melyen részt vettek : gróf Festetits Tassilo, gróf Feste­tics Vilmos, Bermdák Sándor miniszteri osztálytanácsos Tormav Béla, az urodalmi tisztikar teljes számban, a hatóságok, a tanintézetek küldöttei, az intézeti tauárikar és hallgatóság stb. stb., befejeztetett. r. I. Alispáni előterjesztés az 1883. november 20-iki közgyű­léshez az államuti kavics szállítás tárgyában. Mélyen tisztelt közgyűlés! Az állami fedanvag szállítási vállalat tárgyában, mely a vonatkozó szerződés meghosszabításával ujabbi 6 évre a magas minisztérium által a megye részére en­gedélyeztetett, a f. évi október 29-iki közgyűlés alkal­mával fejeztetett ki azon kívánat, hogy — én ezen vál­lalat foganatosítása, illetőleg annak a megyére nézve lehető leghasznosabb és legnyereségesebb berendezése iránt tüzetes adatokat szerezve, azok alapján a vállalat­nak az eddigi módtól eltérő kezelése iránt részletes ja­vaslatot terjeszszek elő. Mindenek előtt, valamint azon alkalommal, úgy ez úttal is kötelességemnek ismerem ugyan kijelenteni azt. hogy én ezen főleg technikai műveletektől függő szak­iigvben, tekintettel a vállalatból a megyére szerződésileg háramló nagy kötelezettségre, mely kockázatot egvá talán meg nem enged, az említett kívánatnak — a mint az kifejeztetett és a mire az célozva volt — megfelelő ja­vaslatot saját felelősségemre nem tehetek ; más felől azon­ban tekintve a szóban forgó ügynek a megyére nézve kiváló nagy fontosságát és azon körülményt, hogy a kérdéses vállalati ügynek oly előzménye van. mely az én javaslatom alapján keletkezett akkor, midőn a most letellő 3 évi vállalatot a megye az én előterjesztésemre elfogadta és különösen figyelembe véve, hogy akkor valamint az én előterjesztésemnek meghatározott positiv célja és indoka volt, úgy a megye is azok helyeslésével a vállalat elfogadását és annak kivitelét ugyanazon célra és indokokra alapította: mindezeknél fogva kötelessé­gemnek ismerem az ügy miben létére vonatkozó hiva­talos adatok egybeállításával a tényállást a következők­ben előterjeszteni: A nm. közmunka- és közlekedési minisztérium a Keszthely-baki útvonal kiépítésére szükséges segély ado­mányozása végett intézett felterjesztésemre 1878. évi ápril hó 13-án 4855. sz. alatt kelt leiratában kijelenté, hogy az említett célra az országos utépitészeti alapból további segélyt nem adhat; tekintve azonban a kérdéses útvonal fontosságát, hajlandónak nyilatkozott a megye területén átvonuló államutakra szükséges fedanyag szál­lítását az ls80. évvégével letellő szerződés lejárta után ugyanazon vállalati árak és feltételek mellett a megyé­nek átengedni oly kikötéssel, hogy a közmunka erővel cszközlcndő szállítás utáni nyeremény a Keszthely-baki útvonal kiépítésére lbrdíttassék. Ezen magas miniszteri rendeleten alapult, s az abban kikötött feltételekre irányult az én előterjesztésem, melyet az 1880. évi junius hó 16-án tartott közgyűlés 7015 99. és 7616 UK), számú végzésével elfogadott azon utasítással, hogy egyrészről a minisztériummal a vállalati szerződés 6 évre megköttessék és más részről a vállalati k. telezettség biztosítása tekintetéből Rechnitzer Sala­monnal az alvállalati szerződés szinte 6 évre oly képen köttessék meg, hogy a közmunka erővel cszközlcndő szállítás utáni nyeremény egészben a megye javára ma­rad, ott azonban, hol a megye közmunka erővel nem szállít, tartozik nevezett alvállalkozó a szerződési teljes kötelezettséget saját kizárólagos felelősségére és az egész vállalatért szavatoló teljes óvadék letétele mellett telje­síteni, egyszersmind pedig köteles az a végre kijelölt megyei útépítési munkát a mérnöki tervezet és előirány­zat szerint a vállalati első évben a megállapított törlesz­téses fizetésekért teljesíteni. Az ez érdemben megkötött szerződést azonban a magas minisztérium egyenlőre csak 3 évre hagyván In lyben, az ehhez képest módosított mind két oldalú szerződéseket az 1880. évi szeptember hó 6-án tartott közgyűlés 8972 9954 153. számú határozatával újból elfogadta és foganatba vétetni rendelte, melynek értel­mében a nevezett alvállalkozónak eredetileg 6 évre szóló kötelezettségére nézve megállapíttatott az, hogy ha a magas minisztérium az egyelői' - 3 évre engedélyezett vállalatot további 3 évre is a megye részére engedélyezné, az esetre ezen 3 évre is az alvállalat néki átadatni fog, s viszont ő is köteleztetett az eredetileg 6 évre megál­lapított megyei útépítési munkákat egészben teljesíteni és az erre vonatkozó kötelező nyilatkozatok a fogana­tosítandó útépítési tervezettel együtt az 18X0. évi dec. hó 6-án tartott közgyűlés 1445 ISO. számú határozatával ismét elfogadtatván, a kivitel azok alapján elrendeltetett, s itt még megjegyzem, hogy a nm. belügyminisztérium 1S80. dec. 26-án o9,603. sz. a. kelt leiratával a vállalati szerződés megkötéséhez szükséges jóváhagyását csak akkor adta meg, miután az alvállalkozóval kötött és fel­terjesztett egyezmény által biztosítottnak látta azt, hogy ezen vállalatból a megyére károsodás nem háramlik. A fentebb előadott hivatalos adatok igazolják azt. hogy a kérdéses vállalat létesítése közgyűlési határoza­tokkal állapíttatott meg és a foganatosítást illetőleg meg­jegyzem, hogy a most letellő 3 évi szerződési kötelezettség egészben teljesítve van és abból a megyére kár vagy anyagi hátrány neui bárainlott, az alvállalat eredményére nézve pedig megjegyzem, hogy a vállalkozó szerződési kötelezettségét a megye irányában is teljesítette, a ki­jelölt útszakaszt Pacsától-Pölöskéig kiépítette, az a járási útfelügyelő urak közben jöttével bizottságilag a helyszínén felülvizsgáltatván, szabályszerűen átvétetett é - a felülvizsgálati jegyzőkönyv, valamint a számadás is a mult évi májusi közgyűlés által tárgyaltatván elfo­gadtatott és helybenhagyatott, sőt a magas minisztérium is ezen útépítési munkálatot saját utépitészeti felü­gyelőjével félülvizsgáltatván, azt teljesen kielégítőnek találta — és a vállalati haszon eredmény ezen letelt 3 év alatt a közmunkával eszközölt szállírás után összesen 34328 frtot tesz ki, mely összeg a fentebbi útépítési k Itségek fedezésére fordíttatott. Mindezek után a most kérdésben forgó ujabbi 6 évi vállalat berendezésére nézve kiemelnem kell azt, hogy biztos, alapos és így egyedüli helyes számítással a megye ezen vállalatból csak is annyi nyereményt várhat, mennyit közmunka erővel szállítani képes, mert azon való tulterjedés oly kockázat lenne, melyet én egy éven­kinti 60 és néhány ezer forint értékű szerződési kötele­zettséggel szemben nem javasolhatok; s miután a vál­lalati kötelezettség pontos teljesítése minden körülmények között biztosítandó és erre más mód alig lehetséges mint az, melv az eredetileg és 6 évre kötött alvállalati szer­ződéssel eléretett, mint azt a letelt 3 évi eredmény is igazolta, de mert — a mint már fenntebb is megérintém — a vállalat ujabbi engedélyezése esetére az alvállalat 3 évre az eddigi vállalkozónak biztosíttatott oly fel­tételek mellett, melyek viszont a megyére nézve is teljes biztosítékot nyújtanak egy felől az iránt, hogy a szér­ződési kötelezettség egészben és pontosan teljesíttetik, valamint más felől az iránt is, hogy a közmunka erőveli szállítást a tnegye saját javára szabad tetszése szerinti mérvben eszközölheti; mindezeknél fogva az ujabbi 6 évi vállalatból 3 évre az alvállalat az eddigi válalkozó­val meghosszabbítandó lenne, a további 3 évi vállalat berendezése pedig egyelőre függőben maradhatna oly célból, hogv az iránt a most megkezdendő 3 évi vállalat utolsó évében az addig elért eredmény és szerzendő ta­pasztalatok alapján esetleg a viszonyoknak és netáni változásához képest történjék tüzetes intézkedés; végre ezen alvállalatért kötelezett megyei útépítési munkát illetőleg megjegyzem, hogy válalkozónak e részbeni kötelezettsége és az azzal célzott előny kettős szem­pontból veendő számításba, t. i. egyfelől hogy vál­lalkozó kötelezte magát az egész útépítési munkát vagyis a most kiépítés alá kerülő baki útszakasz kiépí­tését a vállalat első évben egészben teljesíteni és más­felől az azért járandó összeg a közmunkával szállított állami kavics után időnként esedékes nyereményből az

Next

/
Oldalképek
Tartalom