Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)
1883-12-02 / 48. szám
Melléklet a „Zalamegye" 1883. évi 48. számához. Járási értekezletek a megyei tisztújítás tárgyában. Zala-Egerszeg, 1SX3. nov. 28. A zala-egerszegi járás bizottsági tagjai a december 17-iki megyei tisztújítás érdemében a kijelelő értekezletet november hó 2K-án d. e. 10 órakor tartották meg az „Arany Bárány" casinói helyiségében. Az értekezlet igen népes volt, a mi eléggé igazolja, hogy a kijelelés iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozott. A járásban levő 71 meghívott bizottsági tag közül 62 jelent meg és csak azok maradtak el, kik tudták, hogy ki jelelésbe vétetni fognak. IIa <• tekintélyes számhoz még hozzá veszszük, bogy a megjelent bizottsági tagok között többen vannak olvuuok, kik a megve gyűléseken vezérszerepet szoktak \ inni, ugy az értekezlet egész egy valóságos tisztújító közgyűlés képét tüntette fel. Árvay István úr, mint az október hó 29-iki általános értekezlet által a járásra megválasztott elnök, üdvözli a szép számmal megjelent bizottsági tagokat s egyúttal köszönetét fejezé ki, hogy ily tekintélyes szálúinál vesznek részt az értekezleten, a mi a bizottsági tagoknak a nagy fontosságú ügy iránt való élénk érdeklődéséről tanúskodik. Az értekezletet megnyitottnak nyilvánítja s mivel az október 29-iki értekezlet határozata szerint a járási értekezlet megállapodásait jegyzőkönyvi alakban kell beterjeszteni Tolnay Károly úrhoz, mint központi elnökhöz, felkéri a jelenlevőket jegyző választására. A jegyzőkönyvvezetésére. Hajik István úr, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Farkas Dávid és Háczky Kálmán úrak kérettek fel. Mielőtt az értekezlet a központi és járási tisztviselők ki jelelésébe bocsátkozott, Csertán Károly úr indítványa folytán a jelen volt bizottsági tagok nevei a jegyzőkönyvbe felvétettek. Ezután az értekezlet a kijelelést megkezdette és pedig először a központi, azután a járási tisztviselőkre nézve a következő eredményűvel: az alispáni állásra: Svastits Benó egyb. a főjegyzői állásra: Gózony László egyb. az I. aljegyzői állásra: Botly Lajos egyb. a II. aljegyzői állásra: Czukelter Lajos egyb. a III. aljegyzői állásra: itj. Thassy Lajos egyb. a tiszti ügyészi állásra: Árvay Lajos egyhang., utóbb az elnöknek ellenkérdésére Vagra Lajos 2 szavazatot kapott, főpénztárnoki állásra; Skublics Zsigmond egyb. alpénztárnoki állásra: Horváth Bálint egyb. főszámvevői állásra: Czukelter József egyh. alszámvevői állásra: Nagy Sándor 0, Stefaics Géza 9, Farkas Ferenc 215, Homor János Ii szavazattal, főorvosi állásra : dr. Mangin Károly árvaszéki elnöki állásra: Rózsás Lajos .'10, Horváth líertalan 1, Thassy Kristóf 13 szavazattal. Az öt árvaszéki ülnöki állásra: Thassy Kristóf egyh. Horváth Bertalan egyh. Nagy Imre 44 szavazattal, Braunstein l'ál egyh. dr. Zarka Zsigmond 41 szavazattal, 1 >arázs Zsigmond 11 szavazattal, a pótülnöki állásra kineveztetés végett az értekezlet főispán úr őméltóságának egyhangúlag Trsztyánszky Lajost ajánlja. az árvaszéki pénztárnoki állásra: Mayer János egyh. a gyámi I. számvevői állásra: Csoknyay János egyh. a gyámi II. számvevői állásra: Rajky Miklós egyh. az árvaszéki jegyzői állásra: Nagy Lajos egyh. A járási tisztviselők kijelölésének megkezdése előtt említés tétetett, hogy a jelenlegi szolgabiró úr a járásban nem szándékozik fellépni s ily irányú nyilatkozatot tett is többek előtt. Mivel azonban az értekezleti elnök úrhoz a lemondásra vonatkozólag magától a szolgabiró úrtól semmi nyilatkozat nem küldetett be, a bizottsági tagok többségének véleményéhez képest a kijelelés a járási tisztviselőkre nézve következőleg történt: a szolgabírói állásra: Thassy Miklós 38, Zarka Miklós 13 szavazattal, a segédszolgabirói állásra: Tomasich Sándor egyh. a járási orvosi állásra: dr. Háry István egyh. az állatorvosi állásra: l'irity János 33, Kovács József 7 szavazattal. Végül elnök úr köszönetét fejezve ki a bizottsági tagoknak a szives megjelenésért, értekezleti jegyző urnák pedig a buzgó közre működéséért, az értekezletet 1 ,1 órakor bezárta. Az értekezlet tagjai az elnököt éltetve oszoltak el. Keszthely, 1883. nov. hó 29. A keszthelyi járás megye bizottsági tagjai a küszöbön álló megyei tisztújításra a központi és járási tisztviselők kijelölése ügyében a mai napon Keszthelyen, mint a járás szék helyén, értekezletet tartottak. iVz értekezletre a járási bizottsági tagok közül 23-an jelentek meg. Bogyav Máté ur, mint ki az október 29-iki értekezlet által a keszthelyi járási értekezlet vezetésére telkéretett, az értekezletet megnyitván, a megjelenteket szívélyesen üdvözöl íc s felkérte őket arra, hogy az értekezlet jegyzőkönyvének vezetésére egy jegyzőt szíveskedjenek választani. A bizottsági tagok értekezleti jegyzővé Lénárd Ernő keszthelyi ügyvéd urat választották. Elnök indítványozza, hogy első sorban a választás alá eső megyei központi, azután a keszthelyi járás tisztviselői kijelelé-ére nézve történjék a megállapodás. Az értekezlet elnök indítványát, elfogadván a választandó tisztviselők kijelölésében következőleg állapodott meg: 1. Megyei központi tisztviselőkké: az alispáni állásra: Svastits Benó egyb. a főjegyzői állásra: Gózony László egyh. az I. aljegyzői állásra: Botfy Lajos egyh. a 11. aljegyzői állásra: Czukkelter Lajos egyh. a III. aljegyző állásra: ilj. Thassy Lajos egyh. a tisztiügyészi állásra: Varga Lajos 12 szavazattal Arvay Lajos 11 szavazata ellenében, a főorvosi állásra: dr. Mangin Károly egyh. a főpénztárnoki állásra: Skublics Zsigmond egyh. az alpénztárnoki állásra: Horváth Bálint egyh. a főszánivevői állásra: Czukelter József egyh. az alszámvevői állásra: Vürösmarti Izidor S szavazattal Málics József 7 szavazata ellen; az árvaszéki elnöki állásra: Csesznák Sándor 20 szava vazattal Rózsás Lajos 3 szavazata ellenében, az árvaszéki ülnöki állásra: Horváth Bertalan egyh. Thassy Kristóf 21, dr. Zarka Zsigmond 20, Trsztyánszky < »lön 21, Braunstein Pál 7, Nagy Imre 4 és Darázs Zsigmond 18 szavazatot nyertek; a gyámi I. számvevői állásra: Csoknyay János egyh. a gyámi II. számvevői állásra: Kujky Miklós egyh. az árvaszéki pénztárnoki állásra: Mayer János egyh. az árvaszéki könyvelői állásra: Skublics Antal egyh. az árvaszéki jegyzői állásra: Nagy Lajos egyh. II. A keszthelyi járás tisztviselőivé: a szolgabírói állásra : Göde Lajos egyh. a segédszolgabirói állásra: Vértessy Béla egyh. a ja ras orvosi állásra: dr. Hanny Ödön egyh. Az értekezlet más járások tisztviselőinek kijelölésébe nem bocsátkozván, elnök és jegyzőnek köszönetet szavazva, véget ért. Grof Festetics György mellszobrának leleplezése Keszthely, 1883. november hóban. A keszthelyi in. kir. gazdasági tanintézetben folyó hó 27-én ritka és kegyeletes ünnepély folyt le. E napon leplezték ugyanis le a dicső emlékű Tolnai gróf Kesterts Györgynek, a keszthelyi Georgicon halhatatlan megalapítójának cararrai márványból készült mellszobrát, melyet a gazdasági tanintézetnek gróf Festetits Tassilo őmél tósága ajándékozo11. A Georgicon, melyet a halhatatlan emlékű gróf 1797-ben alapított s annak feutartásáról gondoskodott, édes hazánkban első volt azon tanintézetek közül, melyeknek hivatása a hazának okszerű gazdákat nevelni. A fényes, örök időre emlékezetes ünnepély az említett napon d. e. 10 órakor vette kezdetét. A terem, melyben a halhatatlan emlékű gróf emlékszobra áll, kiválló gonddal és a lehető legszebben volt díszítve. A szobor felett két felől a folyó évben elhunyt két Festetics gróf ac^j-nyomatu arcképe díszlett. Az ünnepélyt az intézeti dalárda „Szent az érzet" cimü énekkel nyitotta meg, utána Balázs Árpád intézeti igazgató az ünnepély méltóságának megtelelő, lelkes és a nagy férfiú érdemeit ecsetelő beszéde következett, melynek végével a függöny szétgöwlült s a dicső férfiú szobra megkoszoruztatott. A tanárikar babérkoszorúját, melynek széles fehér szalagján e felirat van: „Festetics György gróf, a Georgicon alapítójának, a nagy hazafi- és gazdának tisztelete jeléül, a m. kir. gazdasági tanintézet tanári kara, 1883. november hó 27-én," Balázs Árpád igazgató tette a haza érdekei előmozdításért oly fáradhatlanul küzdött férfiú szobra fejére; az intézeti hallgatóság nagy babérkoszorúját pedig, melynek széles kék szalagján: „ Dicső emlékű gróf Festetics Györgynek, a „(icorfficou" lánqlelkü megalapítójának, hálás tisztelete jeléül a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága 1883. ' cimü felirat áll, Angyal Dezső III ad éves hallgató tett'' le a szobor talapzatára. A megkoszorúzás után Horváth István 111 -ad éves gazdász érzéssel szavalta el Kazinczy Ferenc „gróf Festetics György u-höz irt költeményét. A szavalatot a dalárda által énekelt Hymnus váltotta fel, mely után Bálás Árpád igazgató egy emlékbe szédet olvasott fel Erkövv Adolf és Galgóczy Károly után, melynek befejeztével a dalárda a szózatot énekelte s ez után az intézeti zenekar által játszott „Hunyadv" indulóval a fényes és örökre emlékezetes ünnepély, melyen részt vettek : gróf Festetits Tassilo, gróf Festetics Vilmos, Bermdák Sándor miniszteri osztálytanácsos Tormav Béla, az urodalmi tisztikar teljes számban, a hatóságok, a tanintézetek küldöttei, az intézeti tauárikar és hallgatóság stb. stb., befejeztetett. r. I. Alispáni előterjesztés az 1883. november 20-iki közgyűléshez az államuti kavics szállítás tárgyában. Mélyen tisztelt közgyűlés! Az állami fedanvag szállítási vállalat tárgyában, mely a vonatkozó szerződés meghosszabításával ujabbi 6 évre a magas minisztérium által a megye részére engedélyeztetett, a f. évi október 29-iki közgyűlés alkalmával fejeztetett ki azon kívánat, hogy — én ezen vállalat foganatosítása, illetőleg annak a megyére nézve lehető leghasznosabb és legnyereségesebb berendezése iránt tüzetes adatokat szerezve, azok alapján a vállalatnak az eddigi módtól eltérő kezelése iránt részletes javaslatot terjeszszek elő. Mindenek előtt, valamint azon alkalommal, úgy ez úttal is kötelességemnek ismerem ugyan kijelenteni azt. hogy én ezen főleg technikai műveletektől függő szakiigvben, tekintettel a vállalatból a megyére szerződésileg háramló nagy kötelezettségre, mely kockázatot egvá talán meg nem enged, az említett kívánatnak — a mint az kifejeztetett és a mire az célozva volt — megfelelő javaslatot saját felelősségemre nem tehetek ; más felől azonban tekintve a szóban forgó ügynek a megyére nézve kiváló nagy fontosságát és azon körülményt, hogy a kérdéses vállalati ügynek oly előzménye van. mely az én javaslatom alapján keletkezett akkor, midőn a most letellő 3 évi vállalatot a megye az én előterjesztésemre elfogadta és különösen figyelembe véve, hogy akkor valamint az én előterjesztésemnek meghatározott positiv célja és indoka volt, úgy a megye is azok helyeslésével a vállalat elfogadását és annak kivitelét ugyanazon célra és indokokra alapította: mindezeknél fogva kötelességemnek ismerem az ügy miben létére vonatkozó hivatalos adatok egybeállításával a tényállást a következőkben előterjeszteni: A nm. közmunka- és közlekedési minisztérium a Keszthely-baki útvonal kiépítésére szükséges segély adományozása végett intézett felterjesztésemre 1878. évi ápril hó 13-án 4855. sz. alatt kelt leiratában kijelenté, hogy az említett célra az országos utépitészeti alapból további segélyt nem adhat; tekintve azonban a kérdéses útvonal fontosságát, hajlandónak nyilatkozott a megye területén átvonuló államutakra szükséges fedanyag szállítását az ls80. évvégével letellő szerződés lejárta után ugyanazon vállalati árak és feltételek mellett a megyének átengedni oly kikötéssel, hogy a közmunka erővel cszközlcndő szállítás utáni nyeremény a Keszthely-baki útvonal kiépítésére lbrdíttassék. Ezen magas miniszteri rendeleten alapult, s az abban kikötött feltételekre irányult az én előterjesztésem, melyet az 1880. évi junius hó 16-án tartott közgyűlés 7015 99. és 7616 UK), számú végzésével elfogadott azon utasítással, hogy egyrészről a minisztériummal a vállalati szerződés 6 évre megköttessék és más részről a vállalati k. telezettség biztosítása tekintetéből Rechnitzer Salamonnal az alvállalati szerződés szinte 6 évre oly képen köttessék meg, hogy a közmunka erővel cszközlcndő szállítás utáni nyeremény egészben a megye javára marad, ott azonban, hol a megye közmunka erővel nem szállít, tartozik nevezett alvállalkozó a szerződési teljes kötelezettséget saját kizárólagos felelősségére és az egész vállalatért szavatoló teljes óvadék letétele mellett teljesíteni, egyszersmind pedig köteles az a végre kijelölt megyei útépítési munkát a mérnöki tervezet és előirányzat szerint a vállalati első évben a megállapított törlesztéses fizetésekért teljesíteni. Az ez érdemben megkötött szerződést azonban a magas minisztérium egyenlőre csak 3 évre hagyván In lyben, az ehhez képest módosított mind két oldalú szerződéseket az 1880. évi szeptember hó 6-án tartott közgyűlés 8972 9954 153. számú határozatával újból elfogadta és foganatba vétetni rendelte, melynek értelmében a nevezett alvállalkozónak eredetileg 6 évre szóló kötelezettségére nézve megállapíttatott az, hogy ha a magas minisztérium az egyelői' - 3 évre engedélyezett vállalatot további 3 évre is a megye részére engedélyezné, az esetre ezen 3 évre is az alvállalat néki átadatni fog, s viszont ő is köteleztetett az eredetileg 6 évre megállapított megyei útépítési munkákat egészben teljesíteni és az erre vonatkozó kötelező nyilatkozatok a foganatosítandó útépítési tervezettel együtt az 18X0. évi dec. hó 6-án tartott közgyűlés 1445 ISO. számú határozatával ismét elfogadtatván, a kivitel azok alapján elrendeltetett, s itt még megjegyzem, hogy a nm. belügyminisztérium 1S80. dec. 26-án o9,603. sz. a. kelt leiratával a vállalati szerződés megkötéséhez szükséges jóváhagyását csak akkor adta meg, miután az alvállalkozóval kötött és felterjesztett egyezmény által biztosítottnak látta azt, hogy ezen vállalatból a megyére károsodás nem háramlik. A fentebb előadott hivatalos adatok igazolják azt. hogy a kérdéses vállalat létesítése közgyűlési határozatokkal állapíttatott meg és a foganatosítást illetőleg megjegyzem, hogy a most letellő 3 évi szerződési kötelezettség egészben teljesítve van és abból a megyére kár vagy anyagi hátrány neui bárainlott, az alvállalat eredményére nézve pedig megjegyzem, hogy a vállalkozó szerződési kötelezettségét a megye irányában is teljesítette, a kijelölt útszakaszt Pacsától-Pölöskéig kiépítette, az a járási útfelügyelő urak közben jöttével bizottságilag a helyszínén felülvizsgáltatván, szabályszerűen átvétetett é - a felülvizsgálati jegyzőkönyv, valamint a számadás is a mult évi májusi közgyűlés által tárgyaltatván elfogadtatott és helybenhagyatott, sőt a magas minisztérium is ezen útépítési munkálatot saját utépitészeti felügyelőjével félülvizsgáltatván, azt teljesen kielégítőnek találta — és a vállalati haszon eredmény ezen letelt 3 év alatt a közmunkával eszközölt szállírás után összesen 34328 frtot tesz ki, mely összeg a fentebbi útépítési k Itségek fedezésére fordíttatott. Mindezek után a most kérdésben forgó ujabbi 6 évi vállalat berendezésére nézve kiemelnem kell azt, hogy biztos, alapos és így egyedüli helyes számítással a megye ezen vállalatból csak is annyi nyereményt várhat, mennyit közmunka erővel szállítani képes, mert azon való tulterjedés oly kockázat lenne, melyet én egy évenkinti 60 és néhány ezer forint értékű szerződési kötelezettséggel szemben nem javasolhatok; s miután a vállalati kötelezettség pontos teljesítése minden körülmények között biztosítandó és erre más mód alig lehetséges mint az, melv az eredetileg és 6 évre kötött alvállalati szerződéssel eléretett, mint azt a letelt 3 évi eredmény is igazolta, de mert — a mint már fenntebb is megérintém — a vállalat ujabbi engedélyezése esetére az alvállalat 3 évre az eddigi vállalkozónak biztosíttatott oly feltételek mellett, melyek viszont a megyére nézve is teljes biztosítékot nyújtanak egy felől az iránt, hogy a szérződési kötelezettség egészben és pontosan teljesíttetik, valamint más felől az iránt is, hogy a közmunka erőveli szállítást a tnegye saját javára szabad tetszése szerinti mérvben eszközölheti; mindezeknél fogva az ujabbi 6 évi vállalatból 3 évre az alvállalat az eddigi válalkozóval meghosszabbítandó lenne, a további 3 évi vállalat berendezése pedig egyelőre függőben maradhatna oly célból, hogv az iránt a most megkezdendő 3 évi vállalat utolsó évében az addig elért eredmény és szerzendő tapasztalatok alapján esetleg a viszonyoknak és netáni változásához képest történjék tüzetes intézkedés; végre ezen alvállalatért kötelezett megyei útépítési munkát illetőleg megjegyzem, hogy válalkozónak e részbeni kötelezettsége és az azzal célzott előny kettős szempontból veendő számításba, t. i. egyfelől hogy vállalkozó kötelezte magát az egész útépítési munkát vagyis a most kiépítés alá kerülő baki útszakasz kiépítését a vállalat első évben egészben teljesíteni és másfelől az azért járandó összeg a közmunkával szállított állami kavics után időnként esedékes nyereményből az