Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-11-18 / 46. szám

Megyei élet. Zalamegye közigazgatást bizottsága november havi gyűlé­sét a nagymegyeház gyüléstermében 13-án tartotta Glavina Lajos főispán úr őméltóságának elnöklete alatt. Felolvastatott mindenekelőtt Mángin Károly me­gyei tiszti főorvos urnák jelentése megyénkben az 1883. évi október hónapban észlelt közegészségügyi állapotról. A jeleutés szerint a felnőttek közegészségi állapata az egész megye területén kielégítő, sőt a megye keleti és északi részén igen kedvezőnek mondható; a Mura mel­letti vidékeken a csáktornyai és letenyei járás egyes községeiben a betegedések száma némileg szaporodott ugyan, azomban a kóresetek legnagyobb részben enyhe letolyást vettek és igy a halálozási arány csekély ma­radt. A gyógykezelések alá került betegségek legna­gyobb százalékát a légzőszervnek hurutos bántalmai képezték, előfordult több bélhurut, néhány váltóláz; az uralkodó kórjelleg tehát határozottan hurutosnak mond­ható. A lendvai járás vend községeiben rögös köthár­tyalobban szenvedők folytonosan hatósági felügyelet mel­lett gyógykezeltetnek, ugyanezen kórnak két esete a csáktornyai járásban is hivatalos gyógykezelés tárgyát képezi. - Gyermekeknél a közegészségügyi állapat, habár szintén kielégítő, mégis kevésbbé volt kedvező, mert eltekintve attól, hogy a heveny fertőző kórok egyike, a vörheny a csáktornyai járás VII. hegykerületében még meg nem sziint, ugyan e kórnak szórványos esetei más helyeken is mutatkoztak; igy Nagy- és Kis-Kanizsán, hol egyes esetek roncsoló torok lob tünetei közt halállal végződtek. A csáktornyai járásban uialgó vörheny jár­vány állásáról beérkezett kimutatás szerint Merhatovecz, Zebanecz és Mura-Szerdahely községekben a járvány egész tartama alatt eddig megbetegiilt összesen 57 gyer­mek, ezekből meggyógyult 3(1, meghalt 11, további gyógykezelés alatt maradt 10; minthogy e három köz­ség lakóssága összesen 1525, tehát a járványban meg­betegült eddig a lakósságnak 3"74"'„-ka; a meggyógyul­tak a megbetegülteknek 63-2 n/„-át képezik, meghalt a megbetegültek 19-3" ,,-ka, további gyógykezelés alatt maradt 17'f>"'„. Tisztán roncsoló toroklob előfordult Zala-Lövőn egy, mely halállal végződött; ugyan e ve­szélyes kórnak Zala-Egerszegen egy családban három esete lépett fel, melyek közül két esetben a gyermekek élete szerencsésen megmentetett. Szoboticzán egy s ugyanazon család 3 gyermeke pedig szelid lefolyású himlőcsbe esett, de az orvosrendőri intézkedések azon­nali életbe léptetése által a kór elszigeteltetett és tova terjedése megakadályoztatott. Boncolás teljesíttetett 10 esetben; hatszor törvényszéki megbizás folytán, négyszer rendőri tekintetből. < »ngyilkosságot egy egyén követett el gyufa fejecsek vétele által. Véletlen szerencsétlenség­általi halálnak hatan lettek áldozatai és pedig Zánkán és Arácson egy-egy egyén borforráskor a szénenynyel telt pincében megfúltak, Hányon, Kútfejen és Vaspörön egv-egy kis gyermek a vizbe fúlt, Kanizsán pedig egy 2 éves fiú gyufával játszván, véletlenül elégett. A himlő ojtás mindenütt befejeztetett, himlő járvány az egész megye területén sehol sincs, sőt a valódi himlőnek egy esete sem észleltetett. A főorvosi jelentés, mely a közegészségügy állapotát a lefolyt hóban elég kedvező­nek tünteti fel, tudomásul vétetett. Langviz, Fűzvölgy és Németszentmiklós községek folyamodványai, hogy árva értékeiket maguk kezelhes­sék, a minisztériumhoz telterjesztetett, honnan azomban némi hiány pótlása végett visszaküldetett. A folyamod­ványok kellőkép felszereltetvén, ismét felterjesztettek, mialatt az árvaszék nevezett községekből az árvaértéke­ket szintén bekivánta. Ez ellenében a közigazgatási bi­zottsághoz felfolyamodtak, hogy mig kérvényük a mi­nisztériumnál érdemlegesen el nem intéztetik, az árva értékeket ne kelljen beszolgáltatniok. A közigazgatási bizottság felfolyamodó községek kérelmének helyt adott. Olvastatott a megyei árvaszéki elnök ur jelentése, mely szerint október hóban 167 ügydarabbal több lett elintézve, mint a mennyi befolyt és hogy az 1882. évi hátralék teljesen feldolgoztatott. A jelentés tudomá­sul vétetett. Az árvaszéknél levő hátralékokat illetőleg az ár­vaszéki elnök úr megbízatott, hogy a novemberi rend­kívüli közgyűlésre tegyen részletes és kimerítő jelentést a hátralék mennyisége iránt és hogy mennyi Írnoki erő alkalmazandó a végből, hogy az egész hátralék rövid határidő alatt feldolgoztassák, hogy így a közgyűlés a szükséges intézkedést megtehesse. A Hév vizén felállítandó távirda állomás ügyében a minisztérium föltételei a keszthelyi uradalomhoz el­küldetvén, onnan ama nyilatkozat érkezett, hogy a feltételeket nem fogadja el. E nyilatkozat a miniszté­riumhoz felküldetik. Több hadkötelesnek nősülési engedély iránt, vala­mint egyeseknek a hadsereg kötelékéből való elbocsáta­tásuk érdemében beterjesztett kérvényeit a közigazga­tási bizottság a folyamodókra nézve kedvezőleg in­tézte el. Olvastatott a budapesti távirda igazgatóság érte­sítése, melv szerint Zala-Szent-Gróthoi) f. hú 4-én kor­látolt szolgálattal távirda hivatal lett életbe léptetve. (Mvastatott a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministeriumnak f. hó 8-án 36188 sz. a. a gőzkazá­nok megvizsgálása tárgyában valamenyi m. kir. állain­épitészeti hivatalhoz és valamennyi közigazgatási bizott­sághoz intézett következő körrendelete: Addig is, mig a gőzkazán-ügy kimerítően rendeztetnék, a jelenleg fennálló szabályoktól eltérőleg a kazánpróbák tekinteté­ben elrendelem, hogy a viznyomási próba két légkör­nyomással. vagy ennél kisebb feszélvlyel működő ka­zánoknál az engedélyezendő legnagyobb feszély kétsze­resével történjék ugyan, két légkör-nyomásnál nagyobb feszélvlyel működő kazánoknál azonban egy légkör­nyomással nagyobb feszélvlyel ejtessék meg, mint az engedélyezendő legnagyobb feszély egy és félszer véve. Egy légkörnyouiás alatt azon feszél értendő, mely minden cm.-re egy kilogrammnyi nyomást gyakorol. A ministeri rendelet tudomásul vétetett és jövőben a gőz­kazánok megvizsgálásánál miheztartás végett szolgáland. Több baksai lakós ama körülményből, hogy Baksa a csendőrség életbe léptetése alkalmából az őrsállomástól elesett, azon kérelemmel fordult a közigazgatási bizott­sághoz, hogy hasson oda, miszerint Ramócsa helyett őrs állomásul Baksa jeleitessék ki. A közigazgatási bizottság tekintettel arra, hogy Ramócsa egyenesen a minisztérium által jeleltetett ki őrs állomásul s ott már a szükséges intézkedések megtétettek, egyelőre nem látja indokoltnak az őrs állomási hely megváltóztatása iránt lépéseket tenni. Olvastatott a kir. adófelügyelő úr jelentése, mely szerint szeptember hóban hátralék maradt 1,029,21.") frt 73 kr., i lihez a IV. évnegyedi adót 069,741 frt 45'., krt hozzáadva, összesen behajtandó volt 1,598,957 frt 18 1 '­2 kr., ebből október hóban lefizettetett 155,349 frt 80 kr. s igy még ez évben behajtandó 1,443,607 frt ."18 1 'j kr. 1SS2. évbeli október hóban befolyt egyenes adóban 152,796 fri 57 kr. s igv a f. év október havá­ban 2552 frt 23 krral több folyt be. ()któber hóban szőlőváltság, bélyeg- és illeték fejében, fogyasztási, had­mentességi dij és egyéb tartozások fejében befolyt 242,365 frt 96' ., kr. Mult év hason időszakában 174,367 frt. 88 1 kr. és igy a f. év október havában 67,998 frt | krral több. - Fizetési halasztás engedélyeztetett 1 és hadmentességi dij 3 esetben. A szőlőváltsági kötvények hiányos bevezetése foly ­tán több bessenyei lakósra a szőlődézsina váltság hely­telenül vettetvén ki, az illető lakósok ez ellen a köz­igazgatási bizottsághoz felfolyamodtak. Ez ügy az adófelügyelőséghez megvizsgálás végett kiadatván, az adófelügyelő úr jelentése szerint a hibás kivetés nem roszakaratu szándékból, hanem téves számvevői könyve­lés folytán támadt s a hibák kiigazítása iránt a szük­séges intézkedés megtétetett. Az adófelügyelőség a zala egerszegi községi jegy­L)e akinek a szive beteg, nem gyógyítja azt meg semmiféle légváltozás. Olyan az, mint a delejtü. Hiába térítjük más irányba, csak vissza-vissza fordul mindig­azon sark felé, mely bár nem melegít, de magához von ellenállhatlanul. Vissza kívánkozott ő is szülőföldjére, itt akart meghalni. Es vágya teljesült, megpihenhet. Csak egy rövidke ut van még hátra: mely a teme­tőbe visz. Es mégis milyen hosszú az is. Végig vi­szik még a hosszú soron, hol először pillantotta meg boldogtalan életének boldogságát, elviszik az ablak alatt, hol oly soksor nézte őt óra hosszat, aztán befor­dulnak vele az „akáezfa" utczába, hol a templom áll. melyben most azt a másikat temetik — élve. Vájjon melyik boldogabb a kettő közül?. . Amint ide ért a gyászkiséret, mindenkinek szivét egy oly megnevezhetlen sejtelem fogta el, valamitől tartott mindenki. A kocsis is érezte azt: önkénytelenül megrántotta a gyeplőt. I)e éppen az ellenkezőt érte el vele. A lovak, a helyett, hogy gyorsabban ügettek volna tova, megálltak egy helyben, mintha oda lettek volna szegezve. Benn a templomban épen e pillanatban volt vége az esketésuek. Mindenki elveszité fejét, halkan sut­togtak. Csak Mariska nem értett az egészből semmit. Végre megindult oda kinn a kocsi. Mintha kő esett volna le a szivekről, könnyebbülten sóhajtott fel mindeuki, „hála Isten." E pillanatban Mariska mit sem sejtvén, mielőtt valaki meggátolhatta volua, oda lépett a templom küszöbére. Bái­lépett volna Egy pillantás a gyászkiséretre és megértett min­dent. Megdöbbenéstől lenyűgözve állt meg ott mozdu­latlanul, — aztán elmosolyodott: azt hitte, hogy talán mégis csak álom az egész. De ez álomnak is sok volt. Azt a roppant terhet, mely egyszerre szivére nehezedett, az ö gyenge alkata nem birhatta meg: terhe alatt" összeroskadt eszméletlenül. * * Mire a lúgosban az utolsó rózsák elhervadtak, Mariska is künn pihent már a temetőben. És a fájó szivnek jó hely a temető földje. Fel­szárit az minden könyet, behegeszt minden sebet, ha még annyira fájt is. Meg aztán, higyjétek el, nem oly hűvös, nem oly sötét ám a sírnak éjszakája. Ridegebb is annál, feketébb is annál sok embernek keble. A halottak országában nem kérdik senkitől sem, melyik templomban dicsérte az Istent; békességben megfér ott minden ember- „Csendről, nyugalomról be­szél" ott még az őszi szél is. S mégis mikor megkondultak a harangok tompán busán; mikor letették azt koporsót az anya­földbe, melv olv drága kincset, Mariska tetemeit rej­tette: vájjon meiy szem maradt volna szárazon? Az apáé bizonyára nem. Hiszen legtöbbet ő veszített, IIa a fának letépik egyik virágját, mit bánja az; marad rajta elég; ha az égnek lehull egy csillagja, megérzi-e? fényes marad anélkül is. De mi pótolhatná az apa veszteségét, kitől egyetlen gyermekét szakitja el a halál .... .... Eh! de hagyjuk el! Ez eddig póezis; hadd jöjön most már egv kis próza. Még alig hervadtak el a koszorúk azon az újon hantolt siron; — még alig száradtak fel a reá hullott könyek; Mariska apja már másról álmadozott: a képviselőségről. Képviselő akart lenni minden áron. Vájjon miért? Hogy a „polgári házasság" mellett emelje fel szavát? Tudja az Isten! De én azt még ezek után sem hiszem. Zalai K. Soma. zőt a közadók behajtása körül tanusitoti hanvag eíjárá sáért 25 írttal megbírságolván, ez ellen utóbbi a köz­igazgatási bizottsághoz fellebbezett. A közigazgatási bizottság a mulasztást beigazolva látván, felfolyamodót kérelmével elutasította. Mivel azon körülmény, hogy a Zala-Apáti és Keszt­hely között közlekedő póstajárat azáltal, hogy Sármel­lékre kell mennie, a közlekedést mód nélkül megnehe ziti ugy hogy beigazoltatott, miszerint Egerszeg és Zala­Apáti között egy levélre a válasz csak hat nap alatt érkezhetik meg: a minisztérium megkerestetni határoz­tatott, hogy Zala-Apátit és Keszthelyt Sármellék fi­gyelmen kiviil hagyásával közvetlen összeköttetésbe szíveskedjék hozni, a mi annyival is inkább eszközöl­hető. mivel a legújabban Zalavárott életbe léptetett pós­tának küldöncjárata Sármelléken keresztül menvén, in­nen az a sármelléki pósta küldeményeit tovább szál­líthatja. A kir. tanfelügyelő úr a községi faiskolák ügyében a közigazgatási bizottság határozata folytán ez ideig be­terjesztett szolgabírói j -leütések alapján részletesen is­merteié az egyes községi faiskolákat; a legtöbb község­ben faiskola nincs, a hol van, esetleg nincs bekerítve, vagy nem eredeti rendeltetési céljára van fordítva. Igen kevés oly község létezik, melyek a követelménveknek teljesen megfelelő faiskolákkal bírnának. Mivel a közigazgatási bizottság által a faiskolák ügyében még április hóban kiadott rendelet a legtöbb szolgabirói hi­vatal által vagy nem lett végrehajtva, vagy ha esetleg intézkedés történt is, az nem a végzés szellemében esz­közöltetett, a mennyiben a végzést az illető községi elöljárókkal csak egyszerűen közölték s az ennek alap­ján beérkezett bármily tartalmú jelentéstikkel megelé­gedtek, holott a közi -azgatási bizottság által a faiskolák körül tapasztalt hiú tyok pótlása iránti hivatalos intéz­kedésre lettek felhíva : a közigazgatási bizottság a szol­gabirói hivatalokat újból felhívja, szigorúan intézkedje nek a tekintetben, hogy minden egyes községben 1884. évi február hó l-ig legyen faiskola, az eredeti céljától el ne vonassék, hanem kizárólag rendeltetésére fordíttas­sék. kellőleg bekeríttessék s mint kizárólagos iskola vagyon*az iskola gondnoknak átadassék illetve felügye­letére bizassék. - A mi a faiskolák területét és beke­rítését illeti, az újonnan kihasítandó faiskolák területe le­galább 1000 méter legyen sa kerítések bármily anyag­ból készíthetők, csakhogy a célnak megfelelőleg t. i. a faiskola terményeit minden kártételtől megvédje. A baksai és tiirjei izraelita zúgiskolák bezáratását a közigazgatási bizottság elrendelte s az illető szolgabi­rói hivatalokat a végzés foganatosításával megbízta. Egy­úttal a szülők köteleztetnek, hogy míg a törvénv kötel­ményeinek megfelelő felekezeti iskolát nem állítanak fél, tanköteles gyermekeiket a baksai községi illetve tiirjei róni. kath. felekezeti iskolákba járassák be. Mivel továbbá a baksai izr. zúgiskola — hol bizonyos Eiseher Dávid metsző tanított már egyszer hatóságilag bezá ratott s azt nevezett metsző újból megnyitotta, s igy mind ő, mind a tankötelesek szülői a. hatósági intézke­dés elleni engedetlenséget tanúsítottak, az ottani községi iskola alap javára a szolgabirói hivatal utján pénzbir­ságra ítélendők. Tárnok község a minisztérium által kiszabott köve­telményeknek eleget tevén, iskolájának államivá tétele iránt az iratok a minisztériumhoz félterjesztetnek. A keszthelyi polgári fiú- és felső leányiskola, a zala-egerszegi polg. fiú- és felső leányiskola, a zala-mi­hályfai községi, a perlaki állami, a hodosáni állami és a szepetki községi iskolák 188 3' 4. tanévi költségvetései, a minisztériumhoz fidterjesztetnék. Linter János keszthelyi, Bődy József zala-egerszegi polgári és Horváth János kursáneczi állami elemi isko­lai tanítók Il-ik ötödéves pótlékuk ügyében beadott kér­vényeik pártolólag felterjesztetnek. Draskovecz község tanítója ellen panasz emeltetvén, hogy az magyarul nem tiúl, a közigazgatási bizottság­oz ügyben a vizsgálat eszközlésére a zágrábi érseket kérte fel: a zágrábi érsekség ez ügyet megvizsgálván, a tanító ellen felhozott vádat alaptalannak találta. — A/, érsekség ez átirata tudomásul vétetett. Gyüjtsíink tanszermúzeumunk emelésére. A „Zalamegye" nov. 11. számában volt olvasható a Z. Egerszegen létesült tanszerniuzeuini bizottság szer vezete, alapszabályai és czélja velős — rövid fogla­latban. Kétséget sem szenved, hogy megyénk intelligenti­ája minden tekintetben örömmel fogadta e nemes s üdvös intézményt, ennek szükségességéről és messzeki­ható horderejéről meg van győződve s remélhetőleg minden lehetőséget el fog követni, hogy (megyénk e tenszerniuzeuma az országszerte alakúk) tanszermúzeu­mok sorában méltó helyet foglaljon el. Az intelligens osztály ekként gondolkodóihoz ezúttal nincs szavunk csak nemes támogatásukba helyezett reményünknek adunk kifejezést de igenis szólni akarunk azokhoz, kik a tanszermúzeum üdvös intencióját rosszul fogják fel. vagy helytelenül magyarázgatják. Annál is inkább tesz.sziik ezt, mivel tudomásunkra jött, hogy a legkii­lönlegesobb combinátiókat fűzik a tanszermúzeumhoz, melyek ennek lényegévi 1 homlok egyenest ellenkeznek. Egyesek „A B ('" gyűjteménynek, mások holmi irka gyűjteménynek stb. nevezik s tájékozatlanságukba a mosolynak egy sajátlagos neme vesz rajtuk erőt s minden további meggondolás nélkül pálezát merészel­nek törni oly intézmény felett, mely az ő értelmiségü­ket túlszárnyalja s melynek mélyre kiható lényege felülkerekedik az ő gondolkodásuk niveauján. Amily szerény s keveset mondónak látszik a laikus előtt a tanszermúzeum eszméje, ugyanoly messze­kiható s sokat mondó motívumok csoportosulnak az eszme körül. Igaz hogy az abez, meg holmi irkák is helyet foglalnak a tanszermúzeum keretében, sőt miután a nagy franczia szózata: „Az abez hatalmasabb min-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom