Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-15 / 28. szám

.[•int a személyforgalomban szemelv és kilo­éterenkint az I. kocsiosztályban 6 kr,, 11-ban 5 kr., a Ill-ban 3 kr. fizettetik. A közönsé­,es teherforgalomban 100 kiló után és klmtrkint az L osztályba tartozó árúkért 0-92 kr., a 11. oszt. 0-66 kr. és a terjedelmes árukért 1'18 kr. vétetik. Alispán urnák zajos éljenzéssel fogadott ezen részletes és az ügyet minden oldalról meg­világosító előterjesztése után Háczky Kálmán elnök ur indítványára az értekezlet alispán ur­nák egyhangúlag köszönetet szavazott az ügy érdekében ez ideig kifejtett tigybuzgóságáért s egyúttal felkéretett, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel szíveskedjék ezen ügyet felkarolni. Alispán ur előterjesztése után hosszas vita fejlődött ki a körül, váljon most már Z.-Eger­szeg város vegye-e kezébe folytatólag az ügyet, vagy pedig az érdekeltségi körből egy bizottság alakíttassék a mozgalom vezetésére, a mely bi­zottságban városunk, mint testület venne részt, a városi képviselő testületnek levén feladata saját kebeléből ezen bizottságba tagokat kikül­deni. — Ez utóbbi indítvány lett majdnem egy­hangúlag elfogadva s a bizottságba beválasztat­tak: Bezerédy Elek, Csillagh Gyula, Csertán Károly, Csertán László, Czigány Lajos, Deák Mihály, Farkas József, Guttinann Gyula, Háczky Kálmán, Hegedűs Károly, Nagy Károly, Orosz Pál, Sélley László, Skublics István, Skublics Jenő, Skublics László, Skublics Zsigmond, Stol­czer Jakab, Svastits Benó, Szekeres József, Szily Dezső, Tarányi Ferenc urak, továbbá a csáesi és egerszegi uradalom és Zala-Egerszeg város. E bizottság azon inegbizatással küldetett ki, •liogv alakítsa meg az érdekeltségi kört. a pálya nyomjelzési munkálatok teljesíthetésére engedé­lyért folyamodjék, az előmunkálatok alapján a kiépítés létesítése céljából érintkezzék, egyezked­jék a vasúti társulattal, a tárgyalások folyamán megállapítván a kiviteli módozatokat, vég-elhatá­rozás végett az érdekeltségi kör elé terjeszsze és annak elhatározásához képest a kivitelt eszközölje. Végül az értekezlet egyhangú óhaja vala, hogv az indóház ne Kaszaházán legyen, mert ezáltal városunk nem nyerne semmit, hanem a fehérképi-utca végén és pedig oly helyen, hogy ha az egykor már tervbe vett szent-iván-csák­tomvai vasútvonal a régi nyomjelzési előmun­kálatok alapján esetleg kiépíttetnék, az építke­zés városunktól folytatólag a régi terv alapján minden fennakadás nélkül eszközöltethessék. Ezekben foglaltuk össze az értekezlet lefo­lyását. - Részünkről a bizottságba választott férfiak ügybuzgóságát, az ügy iránti érdekelt­ségét ismerve, legkevésbbé sem kételkedünk, liogv a megindult mozgalom már a közel jövő­ben sikerre vezetend s így nincs messze az idő, midőn a rég óhajtott vasúton az első gőzmoz­dony a lakósok lelkes örömnyilvánulása közt városunkba fog robogni! Zala-Egerszeg, 18s:'.. Julius 12. A városi képviselő testületi, hó 12-én tartott gyű­lésének lefolyását a következőkben adjuk : A f. lió 2-án tartott képviselő testületi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után dr. Czinder István képviselő ur inditvánv<'zá, hogy az asztalos ipartanmíi­helv felszerelése tárgyában, valamint az ipariskolára ké­rendő államsegély ügyében készített kérvényeknek a miniszter úr őnagyniéltóságánál leendő átnyujtására felkért > e megbízatás teljesítését elvállalt Svastits Benő alispán é> Árvav István városi képviselő urakon kívül még l d­v.irdv Ignáe polgári iskolai igazgatóis küldessék ki. hogy a mennyiben a miniszter úr (»nagyméltósága előtt tüzete­sen az intézetet érdeklő speciális tanügyi felvilágosítások szükségeltetnének, mint intézeti szakközeg, azokat meg­adhassa. - A tett Indítvány elfogadtatván, a polgári iskola igazgatója a küldöttség egyik tagjává pótlólag megválasztatott. Ugyancsak a mult kéj)viselő testületi gyűlésnek az izr. hitközség számára adományozott városi telekre vo­natkozó pontját illetőleg olvastatott Kesszeldorfci Mihály­nak 1 ísf)H. évi május hó 20-án az akkori városi elöljá­róság által kiállított cserelevéle, mely szerint a kérdéses telek neki akkor más földért cserébe adatott. Tekin­tettel arra. hogy a cserelevélben említett földeket Kes­seldorfer Miháb a városnak máig sem adta át, hanem annak ez ideig tényleges birtokosa és haszonélvezője, ezeu ügyben a városi tanács, Ruzsits Károly képviselő és a városi jegyző urak azon megbízatással küldettek ki. hogy a telekkönyvet megvizsgálni, a helyszíni szem­lét megejteni szíveskedjenek, hogy így az ügy állásáról kellő tudomást szerezve, arról a képviselő testületnek mielőbb jelentést tegyenek. Addig is a július 2-án tar­tott képviselő testületi ülésnek a telek átadása érdemé­ben hozott határozata, a mennyiben ilykép idegen va­gyonnal rendelkezett, az (igv tisztába hozataláig függő­ben tartatik. Olvastatott a közegészségügyi bizottságnak junius 28-án tartott üléséről felvett s lapunk 2i>. számában közzétett jegyzőkönyve: E jegyzőkönyvben foglalt egyes igen is fontos pontok tárgyalása, tüzetes megvi­tatása vette igénybe a gyűlés legnagyobb részét. A városban igen elterjedett köp'ölyözés-és érvágásra vonatkozólag a városi elöljáróság megbízatott, hogy a. városi rendőri kapitányt szigorúan utasítsa a tekintetben, hogv ezután azt csak a törvény értelmében erre jogo­sítottak gyakorolják és pedig csakis olyanoknál, akik e tekintetben orvosi rendelvényt mutatnak fel, mely rendelvényekét a köpölvözést teljesítők tartoznak mind­addig megőrizni, mig e nemű eljárásukra nézve a járási orvos a vizsgálatot nem teljesíti. A város egyes utcáinak csatornáztatására nézve tett közegészségügyi indítványt illetőleg a t. alispáni hivatal mégkerestetni határoztatott, hogy szíveskedjék kiadni azon lejtmérési munkálatokat, m> lyeket még boldogult Ürmén vi József főispán a csatornázási ügyben a megyei építészeti hivatal által készíttetett s a mennyi­ben ez iratok nem volnának meg, vagy pedig az egész város csatornáztatására vonatkozó leitmérési munkálatok abban foglalva nem volnának, úgy a városi tanács meg­bizatik, hogy kérjen fel külön díjazás mellett egy szak­értőt a lejtmérési munkálatok mielőbbi teljesítésére és e kész munkálat alapján fogj a a város a csatornázási munkálatok tervszerű kivitelét eszközölni figyelemmel arra, hogy a munkálatok első sorban ott lesznek foga­natosítva, hol azokra legégetőbb szűkség van. Addig is a városi tanács megbízatott, hogy szigorúan intézkedjék, hogy az udvarokból a levegőt fertőztető anyagoknak az utcára való kifolyása beszüntettessék s az e rendelet­nek nem engedélmeskedők a szolgabírói hivatalhoz bün­tetés végett azonnal beterj esztendők s ha esetleg a szol­gabírói hivatal a rendeletet át hágókat nem büntetné meg, ugy arról az alispáni hivatalnál rögtön tegyen jelentést. alig tudott határt szabni jó kedvének; a bájos Irmesinda arcán is ott ült az elégedettség mosolya s láthatólag kitünteté Reináldot, mint a terv készítőjét. A többi ven­dégekben is újra felébredt a lélek s a legundokabb or­giákkal pecsételők meg e nevezetes nap eseményét. * * * Két hó mult el, midőn egyik napon, még egész váratlanul megjelent Goslarbau Wolkbrand. A király­kétség és remény közt ingadozva vonszolá szobájába a porral lepett lovagot s remegő hangon, mint ki életéért könyörög, szóla hozzá: Nyugtass meg jó hívem, volt-e rövid távollé­tednek eredménye? Igen felség válaszolt Wolkbrand — sikerült nagy nehezen nőd szívét megnyernem s holnap, midőn az éj felváltja a fáradt napot, Berta királyné szolgád karjai közt fog mulatni Hainfeld árnyas lugasában. Alig hiszek füleimnek szólt Henrik be­szélj ! mikép történhetett ez, csak bátran! mondj el mindent, hisz jól tudod, hogy teljhatalommal ruháztalak fel s nem sértesz, bármit mondasz is; Berta már rég megszűnt nőm lenni s beszélhetsz róla ép úgy. mint bár­mely más köznapi kedvesről. Ez aljas beszéd még inkább felnyitá a cimbora száját s csakhogy érdemét nagyobbítsa, nem restelte a v alóban megtörténteket, egyes hazug pikáns részletekkel is fűszerezni. Pedig ha a hainfeldiek, kik a királyné mellett voltak, beszélhetnék el Wolkbrand diadalát, akkor Henrik lázas öröme aligha le nem hűlne. Berta királyné ugyanis nem szabadulhatva e gya­lázatos királyi udvartiszt folytonos szerelmi ostromaitól, végre is Henrik szász herceg tanácsára találkát adott neki Hainfeld parkjában. Henrik király rögtön elkészült a reá nézve olv fontos cselekményre s másnap reggel kijelenté Wolk­brand előtt, hogy a találkára ő fog helyette elmenni. Ámulva hallá a lovag e tudósítást s már-már bánni kezdé aljas tettéi, látva, hogy az eddig kiküzdött siker legszebb reményei szétporlódtak. Azonban Henrik min­den kérés dacára is megmaradt a mellett, hogy ő még pedig egyedül fog Hainfeldre menni s a találkán megjelenni. Elmenetele előtt Iriaésiodát kereste fel, ki még mit sem tudott ez „örvendetes" hírről, mert ez Henrik s Wolkbrand titka maradt. Jöjjön csak kedvesem - szólt belépve a szép nőhöz hadd öleljem át karcsú termetét; hadd nyom­jam eper-ajkira a buesu csókját. Xe tréfáljon Henrikem — szólt ijedten a nő miért hagyna el ép most, midőn vigaszára olv nagv szükségein van . . . fáj, még mindig fáj a gondolat, hogy esak ,,kedves", csak .,szerető" vagyok . . . Nyugodjék meg egyetlenem • vága közije Henrik hisz ép azért távozom, hogy Irmesindám fejére a királyné koronáját elhozzam. Xe keltsen még nagyobb vágyat szivemben oh Henrik! mert hisz ez csak még égetőbbé teszi a sebet a csalódás után. Reméljen édesem; — szólt Henrik- nem kél fel újból a nap, midőn márvány homlokán a királynői diadém ragyog. Oh! bízom s reménylek hát újra; hisz ön meg nem csal . . . Nyújtsa ide azt az édes szavakat öntő ajakát, hadd csepegtessem szerelmem erejét szívébe. Szenvedélyesen átölelé a királyt 's bíbor ajkát nyujtá a koronás _kedves"-nek. Sötétedni kezdett, midőn Henrik király a parkhoz közeledett. Leszállva lováról, halk léptekkel indult a Wolkbrand által megjelölt helvre. El fog-e jönni? . . . alig tudok most is hitelt adni Wolkbrand szavainak ... de meg nem csal, azt szintén jól tudom, mert félti bőrét, mely ha valaha ugy most igen könnyen elhagyhatja gazdáját. A égre elérte a kisded, de sűrű lugast s félrevo­nulva, remegő szívvel várt a történendőkre. Kevés idő múlva halk léptek közeledtek a puha pázsiton s egy gyengéd női hang félénken ejté ki Wolkbrand nevét. — Itt vagyok. — Suttogá az ál Wolkbrand. Dr. Mangin Károly megyei ügybuzgó főorvos és vá­rosi képviselő ur majd egy óráig tartó s a jelenvoltak figyel­mét teljesen lekötött beszédében a maga valóságában lep­lezte le a hiányokat, melyek közegészségügy tekintetében városunkban észlelhetők, melyek legnagyobb kincsünknek, egészségünknek megrontására oly nagy mérvben közre­működnek. Az általa részletesen elősorolt hiányok annyi­val is inkább lesújtók, mert a legtöbbnek orvoslásához csak jó akarat keil és következetesen alkalmazott szi­gorú eljárás, hogy a közönség ne legyen annak tuda­tában. miszerint nem teljesítés esetében semmi bünte­tés sem éri. Indítványozza tehát, hogy a házigazdák szigorúan utasitassanak, miszerint minden este házuk előtt a jár­dát megöntöztessék és naponként söpressék, a nem tel­jesítők megbüntetés végett azonnal bejelentessenek, a szekérutakról a szemét és trágya az utkoprúk által pon­tosan eltávolittassék, a szállodák árnyékszékei rendsze­rint fertőtleníttessenek, a vágóhídon a marhák a szakkö­zeg által mindenkor megvizsgáltassanak, a mészárszé­kekben a községi orvos a husszemlét minél sűrűbben eszközölje, úgy i piaci szemle is ponto-:.iü fogaaato-dt­tassék; ez indítványok egyhangúlag el lettek fogadva. Főkép sötét színekkel ecsetelte a vágóhíd körül ta­pasztalt rendetlenséget és tisztátalanságot, pedig mint lielvesén megjegyzé — ez oldalról is nagy veszély fe­nyeget bennünket; mivel az egészség fen tartására zin­téii egyik elengedhetlen kellék a levegő tisztán tartása, a mi főkép ugy érhető el. ha a lehetőségig megakadá­lyozzuk a. levegőt megrontással fenyegető gázoknak fej­lődését, melyek a legveszélyesebb betegségek és járvá­nyok csiráit szokták tartalmazni. Nem akarjuk a t. ol­vasó közönség kedvét elvenni azon ázsiai állapot leírá­sával, melyet főorvos ur a bét folytán a vágóhíd meg­szemlélésekor észlelt, elég. ha affeletti csudálkozásunkat fejezzük ki, hogy ily körülmények között a vágóhíd körül levő lakók közt valami járványos betegség nem ütött ki. Kijelenté egyúttal, hogy a tapasztaltak folytán jelentést tett az alispáni hivatalnál s onnan legközelebb a közegészségügyi törvényen és a miniszteri rendelete­kim alapuló részletes utasítás fog jönni a vágóhidnál szükséges intézkedések tekintetében. Kétségkívül elismerés illeti a főorvos urat. midőn specialiter városunk közegészségügye érdekében ilv nagv buzgalmat fejt ki. Végül miután a f. hó 10-én a szent-iván-egei\-..( - i szárny vasút építése ügyében tartott értekezletből kikül­dött bizottságba Zala-Egerszeg város, mint testület lett felvéve azzal a megjegyzéssel, hogy a képviselő testület lesz hivatva a város érdekeit képviselő tagokat válasz tani : ez okból a város részéről a vasúti bizottságba ta­gokul beválasztattak: Boschán Gyula. dr. ('zinder Ist­ván, id. ('zinder István, Farkas Dávid, Fischer László, Fischer Miksa, Hollósy József, llubay György, Isoó Alajos, Kaiser József, Kovács Károly, Krosetz János, dr. Mangin Károly, Ruzsieh Károly és Szigetby Antal képviselő urak. Az idő előrehaladottsága folytán a tárgysorozatnak a közmunka célszerű kezelésének megállapítására vo­natkozó része "a legközelebbi képviselő testületi ülésre halasztatott. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az uj év negyed alkalmával tisztelettel fel­kérjük lapunk pártoloit, kiknek előfizetése lejárt szíveskedjenek azt mielőbb megújítani, hogy a la p s zétküldésé ben fennak adás jie támadjon; ki k p edig hátralékban vannak. azokat~á~hátra­lékos összeg mielőbbi bekiildéséer kérjük! Á lap kiadó-hivatala. Jöjjön ki! hangzék ismét az előbbi szólító szava. Az ál-lovag előcsúszott buvhelvéből; azonban alig, hogv a lugasból kilépett, jobbról-bairól hatalmas ütések érék úgyannyira, hogy azok felfogására elégtelennek mutatkozék hirtelen kirántott kardja. Üssétek esak a gazt, még védekezik ; - dör­gött Henrik a szász herceg szava — aztán lepedőt fe­jére, s gyorsan szállítsátok Goslárba Henrik királyhoz, hogy lássa gyalázatos tervének eszközét; legalább meg­győződik, hogy csattanós találkában részesülnek a csá­bítók Hainfeld várában. Az ál-lovag szavát elfojtá a dűli s habzó ajkai nem bírtak hörgésen kivül egyéb hangot kibocsátani. A vitézek pedig, mintán hatalmasan elpáholták a sö­tétben Wolkbrandnak vélt királyt, jól beburkolva, az e közben megérkezett kocsira emelek s gyors haj­tással indulának Goslár vára felé. .Midőn megérkeztek, már virradni kezdett s a vár falán álló őr látva Henrik szász herceg lovagjait, felnyitá a kaput. Nem megyünk be kiálta az egyik hainfeldi lovag csak ezt a kis ajándékot vidd fel Henrik ki­rálynak, melyet Berta királyné s a szász herceg küld általunk, mint egy fölséges kaland eredményét. Henrik király a lepedőben már kijózanodott az ütések által okozott kábnltságból, de hallgatott. Midőn az őr kijött a kapun, hogv e fura módon hozott ajándékot megtekintse, a szász lovagok már megfordultak s vágtatva mentek Haiufeld felé. - Az őr kibontva a leplet, a már kellő nap sugárinál bámulva ismeré meg a királyt s a várba akart rohanni. Megállj szerencsétlen; kiálta Henrik ha életed kedves, egy lépést se tovább; menj a forráshoz s hozz v izet. Azután pedig néma légy, hogy örökre el ne némítsalak. Az őr remegve esküdözött a királynak, de ennek dacára i- megtudta a világ IV. Henrik e furcsa esetét, pedig biztosra vehetjük, hogy avval ő senki előtt sem dicsekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom