Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-10-28 / 43. szám

ményezést, s mint oly egylet, mely a legtöbb hazai írót egyesíti a maga kebelében s szervezeténél fogva a tár­sadalommal szabad érintkezésben áll, számithatui vélvén közművelődési egyleteink szives bizalmára és rokonszen­vére, kitűzött célja elérésére hazafias közreműködésüket és támogatásukat kivánja igénybe venni. Tervünk az, hogv a központhi-i. Budapesten egyelőre az írok és művészek társaságának osztálya gyauánt egy állandó orgánum léte­síttetvén. általán a közművelődési egylet­ű g v s különösen a nyilvános felolvasások é s előadások számára, ezen orgánum mentül előbb lépjen szoros érintkezésbe a már fennálló ily célú egye­sületekkel, Ind pedig ilyenek még nem jöttek létre, ala­kulásukat előmozdítsa; az egyletek működését folytonosan világlatban tartsa s megismertesse, azt a szükséghez ké­pest erkölcsileg gyámolítja, irány és tanácsadással tá­mogassa; továbbá különösen oda hasion, hogy nyilvános felolvasások mentül sűrűbben és rendszeresebben tartas >anak s az érdeklődés felköltése és fokozása tekintetéliől. valamint hogy a célbavett művelő hatás i.s nagyobb és biztosabb legyen: az egyletek közvetítésével és a vidék mentül csekélyebb anyagi megterhelésével időnkint a központból országos nevű irók és tudósok is előadások tartása végett k i-k i rá u dul j a n a k a v i d é ki városok ba. E célból felkérjük az ország különböző helyein létező összes közművelődési, valamint egyátalán olv egyesületeket, melyek, bár csak hébe-korba, nvil­vános felolvasások rendezésére is vállalkoznak, szíves­kedjenek címüket, székhelyűket az alantirt választmánynál mielőbb bejelenteni, s egyút­tal alapszabályaikat, évi jelentéseiket vagy évkönyveiket is hozzánk bekiildvén, velünk érintkezésbe lépni. Felkérjük továbbá: szíveskedjenek bennünket mi­előbb értesíteni a felől: kivármak-e a központból felol­vasókat? és ugyan mikor és milyenszakból ? Mi, mig egyfelől az ez iránti bejelentéseket és kérelmeket tar­tamijuk világlatban, másfelől feladatunkul ismerjük a fővárosi irói körükben haladéktalanul megindítandó moz­galom utján mielőbb egy minden szakra s a legismertebb és legkitűnőbb nevekre kiterjedő oly felolvasási névjegy­zéket állítani össze, mely a t. egyletek kívánságának, s a köztnivelődés szem előtt tartott érdekeinek teljesen megfelelend. A felolvasók leutazásának körülményeire nézve a részletes megállapodás csak esetről-esetre levélváltás utján lesz elérhető; de már most előzetesen kötelességünknek tartjuk a tisztelt egyletek figyelmébe ajánlani, hogy a cél érdekében s a központi és vidéki szellemi élet minél sűrűbb kölcsönhatásának megvalósítása szempontjából fölötte kívánatos a tervezet felolvasási kirándulásoknál minden fölösleges ünnepélyesség és azzal járó költség elkerülése; ellenben éppen azért, hogy az ilv kirándulá­sok ne esak kivételesen történhessenek s az illetőkre nézve áldozattal ne járjanak, szükséges lesz, hogy a t. egyletek a kiránduló útiköltségeinek fedezését alig fölül­múló s esetről-esetre megállapítandó tiszteletdíjat előre biztosítsák s mérsékelt belépti díjak által be is szerezzék. Ezen utóbbi intézkedésre annál nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert míg egyfelől a közreműködendő felol­vasók nevei s a megállapítandó tiszteletdíjak mértéke biztosítékot nyujtandanak arra nézve, hogy itt minden nyerészkedési célzat ki van zárva, másfelől — a külföld tanúsága szerint a nyilvános felolvasások rendszeres intézménynyé csak ott fejlődtek s üdvös hatásukat teljes mértékben csak ott érvényesíték, hol a közönség nieg­-zokta bennük nem ünnepies jellegű szórakozást, de oly élvezetet és tanulságot keresni, melyet hallgatójának meg is kell fizetni. Végül megjegyezzük, hogy ha ez uton a felolvasá­sok terén élénkebb mozgalmat sikerült megindítanunk, szívesen fogjuk működésünket arra is kiterjeszteni, hogy a jelesebb felolvasások füzetekben, sajtó utján is elter­jesztessenek a közönség között. Ezekben körvonalozott működési tervünk kivitele s általa közmüvelődéstígyünk jelentékeny lendülete most már teljesen a t. egyletek buzgalmától és kitartásától van függővé téve ! Ívelt Budapesten, 18K3. okt. 19-én. A niagy. irók és művészek társaságának választmánya. Csakugyan a térje. Csorog róla a viz. Fázni lát­zik. Szegény, oh. mint sajnálja. Átkarolja gömbölyű karjaival, oda tapasztja forró ajakát a torzomborz ba­juszra, sir, kaczag, örvend, tombol. Te vagy az édes angyalom, kedves mindensé­gem, én édes egyetlenem. . . . Hogy vagy? Ugyan so­kat aggódtam miattad. Xo de hála Isten. Itt vagy ölelő karjaim közt. Nem hűltél meg? Jaj ha utóbb megbe­tegszel?! . . . E közben Klára is leérkezett a lámpával; s embe­rünk kibontakozhatik a kedves ölelések közül. Itt a sürgöny, meg a vevény, tessék aláírni. A nagyságos asszony az átázott távirat kihordót csókolta össze-vissza. Mind a hárman közel vannak az elájuláshoz. Klára irigyli a nagyságos asszonyt, mert az az ördöngös táv­irat kihordó ugyancsak szép ember volt, a távirat-kihordó boszankodik. hogy nem Klára esett karjaiba, s a nagy­ságos asszony erről jobb lesz nem is beszélni. Cudarul megjárta. Végre felocsúdott s izgatottan törte fel a sürgöny pecsétjét. ., Lekéstem a vonatról, s ígyesak holnap mondhatod meg, hogy megbocsátasz a te gonosz férjecskédnek." Ha nem lett volna olyan tapasztalatlan uj menyecske, ez elkésés alatt bizonyosan valami szerelmi akadályra gondol vala, s tán joggal is; de Aranka türelmesen vára­kozott újra másnapig. Nagyon naiv asszony volt! Helyi, megyei es vegyes hírek. A magyar szent korona orszagai voros-kereszt egyletének zala-egerszegi fiókja, saját célja és a helybeli szegények javára, Zala-Egerszegen az „Arany-Bárányá­hoz cimzett szálloda nagy termében, f. 1*83. október hó 29-én zártkörű táncestéiyt rendez. Belépti díj sze­mélyenkint 1 frt. Kezdete esti 8 órakor. Feliiltizetések köszönettel fogadtatnak. A nagykanizsai k sdedneveio egyesület javára f. hó 20-án a -Szarvas- vendéglő dísztermében rendezett jótékonycélú hangverseny mint bennünket értesítenek kitűnően sikerült s az egyesület javára 53 frt 17 krt jövedelmezett. A jótékony cél iránti tekintetből a hang­versenyen közreműködött Canissa Fischer Paula művésznő is, a ki legközelebb érkezett oda amerikai művész út­járól. — Éneke elragadta a jeleu volt közönséget. A hangversenyen nagy tetszést aratott Tuboly Viktor ügy v. ur _A versenyekről" ciinű hatással elszavalt versével, melv költeményt szerző szívességéből lapunk tárca rova­tában közöljük. Felolvasás. Dr. Lipp Vilmos úr. a keszthelyi al gyninasium derék igazgatója, mint a keszthelyi polgári olvasókor ügybuzgó elnöke, nevezett kör helyiségében érdekes felolvasást tartott. A felolvasás tárgyát a -Haj­dan és most J összehasonlítása és párhuzamba állítása képezte. A felolvasót a szép számmal jelen volt közön­ség élénk óvatióbau részesítette, evvel akarván kifejezni köszönetét azon szellemi élvezetért, melyben felolvasá­sával részesíté. A zala-egerszegi polgári iskola mellett szervezett asztalos ipartan műhely ipartanítójává a vallás- és közok­tatásügyi ni. kir. miniszter Mendly Károly okleveles ipartanítót nevezte ki. Miután az asztalos ipartan­műhely a kinevezés folytán legközelebb meg lesz nyitva: felhívjuk a városi hatóság figyelmét, sziveskedjék mi­előbb intézkedni. hog\ a tanműhely helyisége rendelte­tésének átadható legyen. A megye' litfelügyelö tagurakhoz alispán úr a közmunka computus ügyében a következő iratot intézte: A törvényhatósági bizottság őszi közgyűlése f. évi ok­tóber hó 29-én és következő napjain fogván megtartatni, a t. október hó 5-én 14966. szám alatt kelt rendeletem­mel a közmunka computus megtartására kitűzött határ­napok részbeni megváltoztatása szükségessé vált; miért is a folyó évi közmunka computusnak a járások székhe­lyein leendő megtartására a következő ujabb határnapok tűzetnek ki u. m: Zala-Egerszegen október hó 27 én; Sümegen, Pacsán, Nagy-Kanizsán, Nován október hó 31-én; Keszthelyen, Nagy-Kanizsa városában november hó 1-én; Tapolczán. Perlakon november hó 2-án; Letc­nyén és Csáktornyán november hó 3-án. Miről tekinte­tes uraságodat oly felkéréssel, értesítem, hogy a fentebb kitűzött ujabb határnapokon megtartandó járási compu­tusban résztvenni sziveskedjék. Zala-Egerszegen, 1883. évi október hó 24-én Svastits Benó sk. alispán. Jótékonyság. Kaiser József ur valamint a megelőző években, úgy a jelen évben is tiz forintot adott át az elemi iskola igazgatójának a végből, hogy azon, szegény elemi iskolai tanulók számára Íróeszközöket szerezzen be. A szives adományért a népiskola igazgatósága a szegény tanulók nevében forró köszönetét fejezi ki a lelkes tan­ügy barátnak. Halalozás. Dr. Boros Károly, szombathely egyház­megyei áldozár, szentszéki ülnök, a szépművészetek és I bölcsészet tudora, évek során át szombathelyi plébános, f. hó 24-én esti 8 órakor végelgyengülésben elhunyt. Nyugodjék békével! Általanos köszönet nyilvánítás. Mindazon nemes keblű jótevőink, — kik községünk szerencsétlen tüzká­rosultjai nyomorainak enyhítésére, akár saját filléreik megosztásával, akár közreműködésük által részvétteljes odaadásuk tanúsítása mellett segélyt nyújtani szívesek voltak; fogadják a károsult lakósság é.s a község elöl­járóságának hálás köszönetét, a vész pillanatában olv nagy értékkel biró adományaikért. — Bármiféle segé­lyezést forró köszönetünk nyilvánítása mellett ezután is elfogadunk és kérünk a még mindig nyomorral küzdő károsultak részére. Szepetken 1883. október hó 25-én. Simon János biró. Molnár István h. kjegyző. Eljegyzés. Jegyet váltott folyó hó 20-án Kovács Gyula stridói állami tanító ur Czukelter Hermin kisasszon v­nyal, Czukelter József megyei főszámvevő úr kedves leányával. Kedelyes időtöltés és a jótékonycél érdekében fi­gyelmeztetjük a t. olvasó közönséget a holnap f. hó 29­én az „Arany Bárány" casinói helyiségében a helybeli Vörös kereszt egylet által rendezendő séta-hangverseny­nyel összekötött tánczestélyre. Szives megjelenésre ké­retnek azok is, kik netalán tévedésből meghivót nem kaptak. Belépti jegy 1 frt. Földrengés volt f. hó 23-án Nagv-Kanizsán éjjel 11 óra tájban. A hullámszerű földrengés lassan kezdő­dött s kelet felé irányult. Az erős lökésre az ablakok is zörögtek. A földrengés két másodpercig tartott. -Keszthely- laptársunkat figyelmeztetjük, hogy­ha máskor lapunkból egész önálló cikket átvesz, mint legutóbbi számában _A megyei élet" cimű s a közigaz­gatási bizottság e havi üléséről szóló cikkel tevé, legyen szives legalább megemlíteni, hogy tőlünk vette át. Erre annyival is inkább kérjük: mert volt alkalmunk tapasztalni, hogy ha a többi megyei laptól 5- li soros hirt vesz át, meg szokta említem a forrást. Szivesked­jék a jövőben nekünk is hasonló mértékkel mérni: mert hát „quod uni justum, alteri aequum". Gyászhír. Alinásv Gyula ebergéDvi földbirtokos, Alrnásy Sándor országgyűlési képviselő testvére, 00 éves korában elhunyt Ebergénvben. Béke hamvaira! Eicliberg Adolf úr, a ki a nagy-kanizsai izr. ke­reskedelmi és elemi iskolánál télszázadot meghaladó időn át részint mint tanitó, részint egyúttal mint igazgató de­rekasan működött s a kit az ottani hitközség bokros érdemeinél fogva hat évvel ezelőtt teljes fizetéssel nyug­díjazott oly felkéréssel, hogy az igazgatói teendőket továbbra is vigye, a f. tanévben hajlott kora miatt az igazgatóságról is lemondott s ez alkalomból az izr. is­kola tantestülete f. hó 20-án búcsúzott szeretve tisztelt igazgatójától. A tantestület érzelmeit Boronkay Károly, mint legrégebben ott működött tanító tolmácsolta. — Szívhez szóló szavai az agg férfiút annyira megindítot­ták. hogy a meghatottságtól nem tudott szólni. Kinevezes. A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter Kovács Gyula hodosáni állami iskolai segéd­tanítót az újonnan felállított stridói állami iskolához ren­des tanítóvá, helyébe pedig Csiszár Ferenc tanítóképez­dét végzett tanítójeleltet segédtanítóvá nevezte ki. A belügyminiszter egy, már az 1*77. évi tisztují­tások alkalmával létesült megállapodáshoz képest ujab­ban is kimondotta, hogy miután a megyei tisztikar a tiszujitás tartania alatt is létező testület, melynek tagjai bárha választás alá esnek is, a tisztükkel járó köte­lességek teljesítése és az abból folyó felelősség alól ad­dig. mig utódjaik hivatalukat szabályszerűen einem fog­lalják. tel nem menthetők -ebből természetesen követ­kezik. hogv az általuk még tényleg betöltött tisztviselői állásokkal egybekötött törvényes jogaik gyakorlásától nem foszthatok meg. vagyis, hogy hivatalukkal össze­kötött szavazati jogaikat, a tisztikar lemondása után fo­ganatosított választások alkalmával is minden akadály nélkül gyakorolhatják. Segedjegyzöi alias rendszeresitese a boezfoldi korjegy2Ösegben. Miután a nagy kiterjedésű, 0 közsé­get és mintegy 3600 lakost számláló boezföldi körjegy­zőségben a körjegyző a mindinkább szaporodó hivatali teendők pontos ellátását egyedül nem teljesítheti s a körjegyzőségben a segédjegyzői állomás felállítása a köz­igazgatás érdekében szükséges: az alispáni hivatal a se­gédjegyzői állást elrendelte és segédjegyzőnek f. hó 24 én Horváth Lajos okleveles jegyző úr lett megválasztva a járási szolgabiró úr elnöklete alatt tartott gyűlésen. Szerencsetlenseg. László József nagy-kanizsai la­kósnak Lajos nevű 2 éves fia a napokban a szomszédba ment s ott a takaréktűzhelyen egy csomó gyufát talál ván, elkezdett agyufáv il játszani s a szálakat ogyenkint meggyujtá, miközben ruhája az égő gyufától véletlen meggyuladt. A kis fiú ijedségében az udvarra szaladt és jajveszékelve anyját liitta segélyül. Mire a halálra ijedt anya gyermekének segélyére ment és nagy ügygyei bajjal égő ruháitól megszabadíthatta, a kis gyermek oly égési sebeket szenvedett, hogy dacára a szorgos orvosi ápolásnak, f. hó 21-én elhunyt. Egy ujabb, szomorú példa arra, hogy a szülők nagyobb gondot fordítsanak kisdedeikre; mert nem tudják gyakran, honnan támad a pótolhatlan veszteség. Beküldetett. II über Győző óraművész tudatja a a n. é. közönséggel, hogy helyben, édes anyja üzletében (pósta utca) fog folytatólag dolgozni és az órásságba vágó minden munkát a legjutányosabban fogja kiszolgáltatni. Ciyany Üldözés. Folyó hó 25 én délután 2 óra táj ban 15 vándor cigány szekér vonult végig Zala-Szent­Györgyön tömve számtalan apró purdékkal, 2 -.'} ló egy-egy szekérrúdhoz fűzve; többen a purdék anyókái közül vastag csomókban hányták le szerte szét szeke­reikről a Ind és pulyka tollakat, miket utjokban nagy ügyességgel sikerült nekik imitt amott elcsenni. Éppen szomszédomból is egy jó vastag nyakú lúd röpentetett hallójukba; szegény párának még a neki hányt kukorica sem juthatott bügyébe, kitekerték biz annak a nyakát; eleget sivított, futott utánna a hon való fiatal menyecske, mind hiába, az ő ludja nem röpült vissza. Pedig nem messze vitték a ludat. A cigány sereg a csébi határszé­len a nviresbe letelepedett; lovaikat leverve a rétre sá­tort ütöttek, s csakhamar lobogott a tűz minden sátor előtt. A mint azonban így sülnek főinek a ludak és puly­kák, jön egy halastói szekér annyi fegyveres emberrel, a mennyi csak rá fért, s gyalog is követik őket bottal, durungokkal. Hová mennek ? kérdem. Üldözzük uram a cigányokat. Buesutáról elloptak négy lovat; mink buesu­taiak vagyunk, foglárt Egerszegen nem kaptunk mert nincsennek otthon; azt mondta a csendbiztos úr, fogjuk el magunk őket és kisérjük be Egerszegre, majd kivál­tatja őket. Kíváncsi voltam a történendőkre, házi füty­kösöm éppen kezemben volt, inasam is utánunk indultam, annál is inkább, mert a cigány tanya éppen csébi tagom mellé esett, a hol vetéseim vannak. A mint ezen jó 1 1 2 kilométernyi távolságra levő tanyának fele útját ellia­ladám , iszonyú zsibaj, lánna hangozott el messze a ezigány sátorból; jajveszékelés, puffogás, mi több még puska pattanás is. Megálltam, noha látkörömet a nyires egészen elfogta, de meggyőződtem, miszerint itt komoly jelleget öltött az üldözők és üldözöttek találkozása. Pár perc múlva azonban a lárma csillapult, a jajveszékelés tompább lőn. Elmentem egész tagomig, ott láttam, hogy megkötözték a vajdát, egy másik zingortissal s hajtották 1 a réten legelő lósereg közé, onnan a lósereggel \ issza a szekerekhez; lovaikat befogták s a 15 szekeret a meg­kötözött pár cigánynyal hajtották vissza végig Zala Sz.­Györgyön. Hallottam ekkor, hogy 2 sebesült cigány is lett volna a szekereken, kiket úgy tettek fel a szeke­rekre, di- azt nem láttam. Furcsa kis komédia volt biz ez, bámulhatja még a törvényhatóság is. Z.-Szt.-György | 18S3. október 25. Tihorcz Lajos plébános. A zala-egerszegi iparos fjisag önképző- és be­tegsegélvző egylete f. évi novmber hó l-éu d. u. 2 óra­kor a polgári iskola rajztermében közgyűlést tart követ­kező tárgy sorozattal: I- Két bizottsági tag választása. 2 Az egyleti orvos választása. 3 Az egyleti szolga fize tésének megállapítása. 4 A november hó 25-ére tervezett táncmulatság iránti végleges intézkedés. 5) Indítványok. A magyar bortermelök országos szövetkezete megyénkben Balaton-Füreden és Lesencze Tomajon er­jesztő telepeket állított és szerelt fel, melyek már mű­ködésben vannak, az idei terményt a szövetkezet által megállapított rendszer szerint dolgozzák fel. A termelők (akár tagja az szövetkezetnek, akár nem), e telepekbe beadhatnak szőlőt vagy mustot; az erjesztő helyiségek gépek stb. használatáért mitsein fizetnek, csakis az eladott boroknak általuk meghatározott minimális ára után 5°. ,,-ot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom