Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-29 / 30. szám

egy intézet, egy vállalat első s legegerősebb támasz-osz­lopa a tisztviselői kar, melyet csakis a jelenneli megelé­gedettség és a jövőbeni bizalom képes szilárddá s mun­kaképessé tenni. Ez pedig az eddigi tapasztalatok nyomán egyedül a nyugdíj-intézmény istápolásának ki­zárólagos joga. Pénzintézeteink túlnyomó része foglalkozott már a maga körében létesítendő nyugdíj-alap kérdésével s ha azok egynehánya végeredményül tereintett és dotál is egy nyugdíj-alapot, az eltekintve egy-két intézet­től — soha sem fog rendeltetésének megfelelhetni, mert a dotatio csekélysége mellett nincs meg azon tömeges egyesülés, mely a nyugdíjintézmény feltétlen alapját képezi. A pénzintézetek saját nyugdíj-alap képzésével három lehetőségnek mennek elibe: a nyugdíj-alap ugyanis an nak idején kevésnek, nagynak vagy épen elégségesnek bizonyulhat. Ha kevés, a folyó nyugdjkötelezettségek betartása mellett meg lesz támadva az évi nyeremény; ha nagy, meg van rövidítve a múlt; ha épen elégséges­nek bizonyul, azon esettel áll szemben az intézet, hogy óriás tőkével oldotta meg azon feladatot, melyet sokkal csekélyebb kiadással is megoldhatott volna. 11a egy intézet nyugdj-igények alapításával köte­lezettségbe ment. azt be is kell, hogy tartsa. Pedig az eddigi, a minden mathematikai támpont nélküli önálló nyugdíjalap-képzés mellett, az azt létesítő intézet a leg­nagyobb bizonytalanságnak megy elébe, mert nem ren­delkezik azon tömeggel, melylyel az eshetőségek elleni jövő-biztosítás elmélete leszámol. Ez csak is egy közös nyugdíjintézet körében állítható elő, mert csakis itt a tömörülésben, a tömegben, tehát a nagy számokban ér­vényesül a véletlen törvénye és válik természetes do­loggá az, mi egyes elvont esetekben, mint véletlen köz­bejött esély szerepel. t )ka(3atolt tehát a pénzintézetek és részvény-válla­latok kebeléből kiindult azon mozgalom, mely a kölcsö­nös szövetkezés alapján egy „Országos nyugdíj-egyesü­letet- kíván létesíteni, okadatolt már azon indokból is, mert .Magyarország számban egy ezeret meghaladó pénzintézetei és részvény vállalatai magukban foglalják azon tömeget, mely nemcsak erkölcsileg biztosítja annak lételét, hanem birja azon mathematicai alapot is, mely egyedüli garantiája egy messze évekre kiható számítással dolgozó egységes nyugdíj-intézménynek. Üdvözöljük a pénzintézetek és részvényvállalatok e rendszeres nyugdíj-intézet létesítése iránt beindított mozgalmat, üdvözöljük a „Magyar országos bank rész­vény-társulatot", mert ismét egy oly hazafias intézmény életrehívásának állott élére, mely száz- és százereket ke­zelő pénzintézeti tisztviselőknek az aggkorra, vagy a véletlen esélyeiből származott nyomor és családtagjaik­nak a véginség ellen biztosítóval oly tényt mozdít elő, mely nein csak humanisztikus, hanem hazai intézeteink és vállalataink szempontjából tekintettel épen az általuk kezelt óriási éiték, mint közvagyonra —a leg­égetőbb szükség kifolyása is. üdvözöljük a ..magyar pénzintézetek és részvény­vállalatok országos nyugdíj-egyesületét" és azon remé­nyünknek adunk kifejezést, hogy ugy a pénzintézetek, mint egyéb részvényvállalatok, csak sorakozni fognak tudni oly intézmény zászlója alá, mely önjavukat célozva, messze jövőbe kiható számítása s végeredményével mo­rális tekintetekből is méltó helyet fog közgazdasági in­tézményeink sorában foglalni. Z. Helyi, megyei és vegyes hirek. A zala-egerszeg-szent-iváni szárnyvasut ügyében f. hó 22 én d. ti. 3 órakor a gazdasági egyesület háza nagytermében a bizottsági tagok élénk érdeklődése mel­lett tartott gyűlésen Háczky Kálmán ur a bizottság el­nökévé, Szigethy Antal úr jegyzővé, Hollósy József lu­pédig pénztárnokká választattak. Elhatároztatott egyút­tal, hogy a minisztériumhoz mielőbb kérvény intéztetik engedélyért a nyomjelzési munkálatok teljesíthetésére. Továbbá egy héttagú végrehajtó bizottság választatott, melynek feladatává tétetett a szükséges javaslatok készí­tése s egyéb, a dolog természetéből kifolyó ügyek elin­tézése. I') végrehajtó bizottság azután kész javaslatait a nagy bizottságnak időnkint és a szükséghez képest elő­terjeszti; a végrehajtó bizottság tagjai: Árvay István, dr. Czinder István, Háczky Kálmán, Kaiser József, Skublits István, Skublics Jenő és Szigethy Antal urak. — Hogy a nyomjelzési munkálatokra szükséges összeg előteremt­hető legyen, aláírási ivek kibocsátása lett elhatározva avval a megjegyzéssel, hogy az ezen célra aláirt össze­gek azon esetben, ha a vasút kiépítése megvalósul, a vállalkozó társulat által vissza lesznek térítve, esetleg ha részvény utján lesz az építkezés foganatosítva, úgy az aláirt összeg a részvénynél betudatik. — Mihelyt az engedély a magas kormánytól megjő, a végrehajtó bi­zottság felhatalmazást nyert. hogy a nyomjelzési mun­kálatokra, valamint a kiépítés érdemében szükséges tár­gyalásokra nézve magát a déli vasúti társulattal azonnal tegye érintkezésbe és eljárásának eredményét helyben­hagyás végett a nagy bizottság elé terjeszsze. Nagylelkű adomány. Bánok-Szent-György mező­város községe a baladó kor követelésének eleget teendő, torom éra felállítását határozta el, legkevésbbé sem riadva vissza a beszerzéssel járó s a község pénztárát nagy mérvben igénybe vevő eme kiadástól. Alig értesült a község ezen szándékáról Kovács Zsigmond veszprémi püspök őnagyniéltósága. szülőhelye iránti ragaszkodásának a tá­volból is tényleg kifejezést adandó, száz forintot kegyes­kedett jelzett célra a községnek küldeni. Sietett is a község elöljárósága e nagylelkű adományért meleg han­gon irt sorokban köszönetét nyilvánítani őnagyniéltósága iránt, a kit mindenkor büszkén vall magáénak. Gyászhír. Ozv. Horváth Pálné, szül. Faics Teré­zia, valamint gyermekei: Horváth Pál —- neje szül. Szekér Etelka úgyszintén gyermekei: Pál, Miklós és Etelka, továbbá Horváth Franciska férjezett Udvardy Ignáczné — férje, úgyszintén gyermekeik: Franciska, Ignác és Ilonka nevében és Horváth György, nemkü­lönben az összes rokonság legnagyobb fájdalommal adják tudtul Horváth Pál nagy-kanizsai községi népiskolai igazgatónak, 00 éves korában, boldog házasságának 33. évében, hosszú szenvedés után, a halotti szentségek fel­vétele mellett f. hó 24-én délelőtt 10 órakor történt ha­lálát. A boldogultnak földi maradványai f. hó 25-én d. u. 5 órakor fognak Cseplits István temetkezési intézete által a városi közsirkertben a rom. kath. anyaszentegy­ház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni, a lelke j üdvéért bemutatandó engesztelő szent uiise-áldozat pedig f. hó 26-án déh lőtt 10 órakor a szent Ferenczrendiek templomában tartatik meg. Kelt Nagy-Kanizsán, 1883. julius hó 24-én. Áldás emlékére! Az elhunytról, a ki Nagy-Kanizsán 1847-ben kezdte meg tanítói pályáját s az időtől kezdve kezdetben mint segéd, utóbb mint rendes, 1873. óta pedig mint igazgató tanító véglehel­letéig N.-Kanizsa város tanügyének szolgálatában állott, e sorokban emlékszik meg .Zala" laptársunk: „Horváth Pál, nagy-kanizsai községi iskolai igazgató hosszú szen­vedés után kedden délelőtt 10 órakor elhunyt. A derék tanférfiú az elmúlt télen valami kelést kapott nyakán, mely gyógyithatlannak bizonyult s ennek áldozata lett a közbecsülésben állott derék igazgató tanító, ki a hely­beli iskolánál évtizedeken át buzgón működött úgy a tanügyi hatóság, mint a szülők nagy megelégedése mellett. Elhunyta általános és őszinte részvétet keltett városszerte, inert a boldogultat nyílt, derék jelleménél fogva mindenki tisztelte és szerette. — A közbecsülést és közszeretet leginkább igazolják a testületek,- családok­és egyesektől küldött szebbnél szebb koszorúk, melyek­től ravatala egészen el volt halmozva. Koszorúkat küldtek a nagy-kanizsai községi iskolaszék (A népiskola érdem­dús igazgatójának), a népiskolai tantestület (szeretete jeléül Horváth Pál igazgató tanítónak), a nagy-kanizsai polg. isk. tantestület (kartársi szeretete jeléül); Rózsa­völgyi és Rituper család (a felejthetleu jó barátnak). Boronkay Károly (a jó kartársnak), Paukovics család Zala-Egerszegről, Matkovics család (sírodon túl is gyá­szoló keresztgyermekeidtől), Janda család, a gyászoló család (felejthetlen atyjuknak szerető gyermekei.) stb. Temetése őszinte tisztelői, önzetlen barátai és hálás ta­nítványainak legnagyobb részvéte mellett volt. Á Szécsenyi-Kolonics féle 63 frt évi díjai járó alapítványi segély, melyben az egyház, haza különösen pedig a népnevelés körül érdemeket szerzett férfiakat szokták részesíteni, Kovács Sándor széles körben ismert érdemes söjtöri tanítónak adományoztatott. Eljegyzés. %úr János zala egerszegi adófelügyelő­ségi fogalmazó úr t. hó 26-án jegyezte el Pámer Antal helybeli ügyvéd úr bájos leányát Anna kisasszonyt. A pécsi dalárda külföldi körútjára megindulván első hangversenyét f. hó 24-én tartotta Nagy-Kanizsán a „Zöldfa" kertben nagy számit hallgatóság jelenlétében a következő programmal: „Edes leánykám" Huber Ká­rolytól, „Röslein im Wahl" Abbtól, „Lehullott a rezgő nyárfa" s még három népdal; „Fájó emlék" Zimaitól, „Waldesgruss" Abbtól, „Ki a gonddal" Riegerstől. A közönség egészen e1 volt ragadtatva a kitűnő szabatos­sággal előadott darabok hallatára, zajos éljenzés kisérte mindegyik darabot s főleg a jeles karmester Hoíffer ré­szesült lelkes és méltán megérdemlett kitüntetésben. A rendőrség egy rózsabimbókból művészien készített lantot kötött a dalárda zászlajára, A lant fehér atlasz szalagján e felirat volt olvasható: „Nagy-Kanizsa a Pécsi Dalárdának 1883. julius hó 24-én." A hangver­senyt társas vacsora követte az „Arany Koronádban, hol lelkes felköszöntőkben éltették a dalárdát, mely elő­ször vállalkozik a külföldnek megmutatni, hogy e téren is megálljuk a versenyt nyugat civilizált népeivel. Koszorúzza honfiaink fáradozását nagy útjukban oly si­ker, minőt első felléptükkel megyénkben arattak! Gyászhír. Balaton József közszeretetben álló pákai plébános és megyei bizottsági tag urnák anyja legköze­lebb elhányt. Temetésén a környék intelligentiája szép számmal volt képviselve, ezáltal akarván tisztelői és bará­tai részben enyhíteni a derék férfiúnak mély fájdalmát. A keszthelyi „Lőrinc" napi országos vasár mint bennünket a keszthelyi városi tanács értesít — a folyó évben kivételesen augusztus hó 9-ik napján az az Lőrinc nap előtti csütörtökön tartatik meg. Tüz. Breuer testvérek és Dukász Sándor bánok­szent- györgvi gőzinalonitulajdonosok lábos pajtája ki­gyulladott és a pajta alatt levő gőzcséplőgép leégett. A tüz valószínűleg szándékos gyújtogatás folytán támadt. Savanyú Józsi ismét megyenkben. E valóban köz­veszélyes és a dunántul egyes megyéit rettegésben tartó rabló, kinek fejére 1500 frt van kitűzve s ki legköze­lebb Vas- és Veszprém megyékben garázdálkodott és legutóbb a bobai gróf számadó gazdáját, mert ez tartóz­kodási helyét a bíróság előtt elárulta, kánnibáli módon megkínozta, üldözői elől menekülendő átjött megyénkbe és Káptalanfa, Nyirád körül csavarog. Elfogatása iránt a t. alispáni hivatal által a legerélyesebb nyomozás telje­sítése végett főesendbiztos ur rögtön a hely színére kül­detett ki. Villám Csapás. F. hó 21 én a délutáni heves zápor ' közben lecsapott a villám Nagy-Lengyelben egy lakóház melletti cserfába — és Gellenházán szintén egy lakóház melletti jegenyefába, min ikét helyen kár nélkül. Sárhi­dán azonban ugyancsak f. hó 21-én a villámcsapás foly­tán két ház leégett s a kár 500 frtra lett hivatalosan becsülve. Lolopas. F. hó 23-án éjjeli 11 óra körül Nagy­Lengyelben ismeretlen tettesek eltolvajoltak Szabó Miklós kárára egy pár lovat. — Szintén ezen éjjel Kökényes-Mindszenten Fitos Károly kárára 2 lo­vat. Mindkét lielveu a lovak az udvarban levő szekér mellé voltak kikötve. — Hallomás szerint ugyanezen éjjel Teskándon két lovat és Petrikereszturott egy lovat eltolvajoltak. — Novában pedig a mult hét foly­tán 5 db. került a lókötők körmei közé. Névmagyarosítás. Stelzig Alajos prágai születésű, letenyei illetőségű ugyanottari lakós úgy saját, valamint Alajos és József nevü kiskorú gyermekei vezetékne­vének „Aradi"-ra kért átváltoztatását a belügyminiszté­rium f. évi 41867 VII. b. sz. rendelettel megengedte. Elveszett puska. F. hó 23-án este 9 óra után Egerszeg és Bak között elveszett egy kétcsövű, hátul­töltő puska, melynek ágya fekete fényezett, tartószíja sárga, egy fehér gombbal; a puskatartó bőr barnasárga, a balcsövön közép tájon egy kis lyuk van. A becsü­letes megtaláló illendő jutalmat nyer; sziveskedjék ez érdemben magát jelentem Puszta-Magyaródon Szeider Mátyás urnái, vagy lapunk szerkesztőségénél. Szent István elsó királyunk szobrara városunk­ban a városi tanács által eszközölt gyűjtésnek kimuta­tása: Zala-Egerszegi takarékpénztár 25 frt,Farkas Dá­vid, Kaiser József, Hubay György, Árvay István, Vas­Zalai takarékpénztár 5—5 frtot; Árvay Lajos, Dr. Man­gin Károly, Rosenberg Henriette, Hollósy József 3—3 frtot; Weisz Ede, Horváth József ügyvéd, Varga Vil­mos, Dr. Czinder István, Hajik István, Boschán Gyula 2 2 frtot; Deutsch Manó 1 frt 50 kr., Eizenstädter Zsigmond, Rozenthál Ignác, Findeizen József, Heinrich NN . és L., Breisach Sámuel, Fenyvesi Miksa, Noszlopi Pál, Boschán Emil, Horváth Miklós, Kohn Samu, Sipos János, Klosovszky Márton, Mayer István, Engelsmann Izrael, Szalay Ferenc, NYeisz Izidor, NVeisz Sándor, Goldtinger János, Büchler Jakab, Hubinszky Adolf, Dr. Gráner Mihály, Lázár Antal, Gráner Géza, lteeli­nitzer M. L., Rem József, Hidegh József, Szigethy An­tal, Szigethy Zoltán, Erdős Írnák, Erdős Géza, üsz Béla, Fischer Miksa, Fáugler Mihály, Schütz Sándor, Mayer Jakab, Kovács József, Csillagh Lászlóué, Geirin­ger Ödön, Boldizsár Gáspár, Isoó Alajos, Marton Lipót, Udvardy Ignác 1—1 frtot; Lengyel Lároly 61 kr.. Ro­zenberger Zsigmond, Kummer Gyula, Muzsik Mári 60- 60 krt; Grünvald Jakab, Behm János, Endrész Róza, Farkas Ferenc, Grünvald Lajos, Boschán József, Part Sándor, Klein Ignác, ifj. Hajmásy István, Somody Sándor, Bencze Uyörgyné, Pirity János, \Y einberger Hermann, Singer Adolf, Krób Pál, Fürst Mór, Hein­rich Zsiga, Musquitter J. Rechnitzer Ignác 50—50 krt; Erdősi Lina, Fischer Lajos, Krizsmanits Jánosné, llolzer Ferenc, Nagy Károly, Komin Sándor, Ragendorfer Ja­kab, Ravasz István 40 40 krt; Mayer Franciska, Eizler Tóbiás, Schlemmer Kárloy, Fürst Fülöp, Pauk Ede 30—30 krt; Ungár Frigyes, Kozma Dénes, Gecsovits Ferenc, Kohn Lajos, llaas Samu, W eisz Mátyás, Czit'rák József, Markó Kálmán, ifj. Némethi Ignác, Schmal Ignác, Kovács József barom orvos, Guth Rudolf, Kraus Mikó, Csontos Károlyné 20 20 krt; Weisz Sándor, llolczhaui­mer József 10—10 krt. Főösszeg: 137 frt II kr. Zala­Egerszegen 1883. julius hó 17-én. Horváth Kálmán, v. rendőr kapitány. Baleset. Golombos András perlaki lakós f. hó 14-én éjjel Horvátországból vasúti talpiákat szállítván, a kocsin elaludt s kocsija a perlak-ottoki útvonalon az árokba dűlvén, a kocsi terhe agyonzúzta. Hirtelen halál. Gaál Ferencné szciit-balázsi lakós f. hó 19-én délután 2 órakor őrlés végett a malomba ment. Oda érve elájult s haza vitetvén, egy óra múlva meghalt. Hirtelen halálát szívszélhűdés okozta. Ugyan csak szivszélhűdésben halt meg hirtelen f. hó 25-én Tóth János alsóbagodi községbiró is. Vasúti menetrend Szent-Iván (Zala-Egerszegről.) Nagy-Kanizsa félé indul d. e. 10 óra 19 perc, este 9 óra 5 perckor és éjfélután 2 óra 42 perckor. Szombathely felé indul reggel 7 óra 52 pőrekor, délután 4 óra 55 perckor és éjfélután I. óra 43 perckor. A N.-Kanizsa felé indulás jelzi a Szombathelyről jövő vonatok idejét, valamint a Szombathely felé indulás a Nagy-Kanizsa felől jövő vonatokét. Irodalom. Ujfalvy utazása Páristól Suniarkánilig, a cime az uj műnek, mely mint a Re'vai testvérek kiadásában megjelenő „Világ­hírű utazás k Könyvtárá" nak immár harmadik nagy munkája leg­közelebb indult n eg és melynek első három füzetét mi is vettük. — Széchenyi keleti utazása és StanJev csak ueiu régen befejez t.l epochális műve, mely ugyancsak az utazási kü, vvtárnak diszpéldá nyait képezi, méltó bevezetői voltak azon ágnak, melyért eddigelé kénytelenek voltui k külföldre fordulni. Ma már a legjelesebb útle­írásokat, a leghíresebb utazók kiváló müveit magyar nyelven olvas­hatjuk és ép ez a legtöbb ok, hogy most Ujfalvv müvét is őszinte örömmel üdvözöljük — A mint az eddig megjelent füzetekből meggyőződhettünk, itt még kevésbé van az olvasó annak kitéve, hogy az ut :eirás száraz, vagy talán tudomámos modora untatni fogja őt. Hogy e g anu eloszoljék, elégnek tartom annak felemlí­tését, hogy Ujfalvy ur cs ik utazott, de hoíy mit tanult, és tapasz­talt az uton, azt Ujfalvvné asszony irta inej saját észleletei és feljegyzései nyomán, még pedig a legérdekesebb, a legvonzóbb, egy szóval azon kellemes, kedves, elragadó modorban, a inint csak francia tud irni. A jelen füzetek az elindulást, az utazó párnak Párisból való távozását, az előkészületeket a hideg ellen tárgvazzák élénk festéssel, megkapó részletekkel tarkítva. A mit különösen megakarunk jegyezni, azon körülmény, hogy több é> pompásabb képet még az illustrativ tekintetében ^alái páratlanul álló nímet diszmüvekben sem láttunk. Az utazásnak legszebb részei — és ilven számtalan volt — művészi kiviteli rajzokban van ak megörökítve, úgy hogy csak szemléletébe elmélyedve, az olvasó szellemileg csakugyan maga is megteszi az utat az írónővel együtt. — A mű előfizetési ára ugyanaz, mi az előbbieké volt. Bgé ;z évre (26 füzet) 8 frt, félévre (13 füzet) 4 trt ügy füzet ára csak 30 kr. — Ha az első füzetekről bárkinek is alkalma lesz véleményt mondani, vé­leménye csak a legőszintébb ajánlat lesz. Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán cimü röpirat küldetett be szerkesztőségünkbe Irta: Demokritos Kiadta Szüts és társa könyv­kereskedése. Ara 40 kr. XYILTTÉR ) Felhívás. Az igazság kiderítése tekintetéből f lhívoni fíerecz Ja',ms zala egerszegi lakóst, hogy f. hó 22-én tek. Zarka Miklós szolgabiró úrhoz intézett s engem rágalmazó le veiében felemlítettek valódiságát t'. évi augusztus 5-ig bizonyítsa be, ellenkező esetre őt, mint haszontalan pi­masz. alávaló álorcáskodó, s más becsületét pelengérre tevő aljas gazembert tekintem; — egyúttal vegye tudo­másul, hogv a törvényes lépéseket a büntető törvény­könyv értelmében fogotn ellene megtenni. Andráshida, 1883. julius 26-án. Hártl János körjegyző. *) K rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a szerk. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: UDVARDY IGNÁC.

Next

/
Oldalképek
Tartalom