Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-22 / 29. szám

Ferenc, Plihál Ferenc, Skublics István, Skublics Jen®, Sparzáín Pál, Szily Dezső, Szűcs István, Szigethy Antal. 18 142. 143. 144. 175. 185.195.198. 201. 202. 189. az egyesület rendes tagjaiul felvételre jelentkezett (I rész Károly, Zechnieister Viktor, Tornyos Gábor, Pfannel Károly, Baronyi Ede, Baronyi Benedek, Kaiser József, Zagyvái Ferenc, Noszlopy Gyula, Csupor Endre, Simouffy János, < )kolicsányi Dénes, Csendes József, Arvav Lajos, Mojzer Ferenc, Flieg József urak az 1883. évi január 1-ről Csesznák József ur kijelölése szerint az 1884-ik évi január 1-től kezdve a felvételre ajánltatnak. 19 154. 163. 188. 203 1883. Schleifer Jakab bérlő, Pálti Elek földbirtokos, Vrancsits Károly szolgabiró, Ehrenreich Nándor jegyző, Juhász Sándor, Novosol József községbiró, Hoehmuth Fülöp, Hoehnmth Hennán, Roniay Mihály, Vértessy Béla segédszolgabiró, Göde Lajos ;zolgabíró urak az egyesület egy írttal évi fizetéses tagjaiul jelentkezvén, minthogy ily tagok az alapszabályok 9. §-a értelmében csak föld-, szőlő-, kert-, erdő- s kézművesek lehetnek, a választmány a kivánatot teljesíthetőnek nem tartja. 20/200—1883. Dr. Horváth Károly ur apát, zala-egerszegi esperes plébános zala-egerszegi plebánosi hivataloskodása idejére az egyesület rendes tagjául a felvételre jelentkezvén, a választmány a kivánatot teljesíthetőnek véleményezi. Az idő előre haladván, elnök ur az ülést bezártnak nyilvánította. Kmf. Háezky Kálmán s. k. elnök, Szigethy Antal s. k. titkár mint jegyző. JEGYZŐKÖNYVE a Zalameiiyei gazdasági egyesület Keszthelyen 188o évi julius hó 8-án tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők: Háezky Kálmán elnök, Balázs Árpád, Szűcs István, ('sertán László, ('sertán Károly, Szily Dezső, Koller István, Skublics Gyula, Svastits Gyula, Skublics Jenő, Bogyay Máté, Baranyay udön, Hensch Árpád, Besse­nyey Ernő, Forster Ferenc, Trsztyanszky Lajos, Nóvák Ferenc, Sparszam Pál, Yillási Pál, Oanády Gusztáv, Szűcs Dezső, Hertelendy Imre, Hertelendy Ferenc, Hertelendy József, Dr. Mangín Károly, Sólyomi Lipót, Györífy Pongrác, Szigethy Antal titkár egyesületi tagok stb. ez utolsó ugy is mint jegyző. Háezky Kálmán elnök ur a megjelent tagokhoz a következő beszédet intézte: Tekintetes közgyűlés! Üdvözlöm a tek. közgyűlés megjelent tagjait! Örömömre szolgál, hogy nekem jutott a szerencse az egyesületnek most már az alapszabályok értelmé­ben évenként a nyár folytán Keszthelyen tartandó rendes közgyűlései sorozatát a jelen alkalommal első ízben a t. tagok ily jeles érdeklődése mellett megnyit­hatni. Az egyesületnek alakulása óta kiváló figyelme pontját képézte „Keszthely". S méltán! mert hazánk mezőgazdászata történelmében nevezetes helyet foglal el. A hazafiúi érdemeiért halhatatlan nevü gróf Fes­tetich György hazaszeretete áldozatkészségéből itt emel­tetett hazánkban azon első csarnok, a melynek járatlan téreken, úttörő jeles férfiai az azelőtt csak nevéről ismert, parlagon hevert, elhanyagolt mezőgazdászatot a tudomány polcára emeltél: föl, s az okuló gyakorlat és kutató el­mélet világító fáklyájánál a mezőgazdászatot minden ágában mint tudományt tanítván és megismertetvén, en­nek gyakorlati hasznait áldásként észrevehetőleg szét­árasztván, niegérlelék azon most már szilárd hit gyanánt általában bevallott meggyőződést, hogy mezőgazdászati alapos ismeretek nélkül okszerű mezőgazdászatot űzni nem lehet, virágzó mezőgazdászat nélkül egy nyers­termelő ország, miként kedves hazánk is anyagi jólétben nem emelkedhetik, e nélkül pedig erős s hatalmas állam nem létezhet, hogy tehát a mezőgazdasági tudo­mányos haladás — és ettől föltételezett virágzó mező­gazdaság hazánk egyik létfeltételét képezi. Mélyen érezte ezt a Zalamegyi i gazdasági egyesii- • let; épen azért megalakulása kezdetén első teendői közé sorozta oda hatni, hogy az idők s változott viszonyok folytán megszűnt „Georgicon" helyett egy országos gaz­dasági tanintézet állitassék fél, — mely törekvéseinek, úgy azon felszólalásainak azon erélyes mozgalomnak, a melyet a megyében támasztott, s erélyes feliratokban és fellépésekben nyilvánult, midőn a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet további megtartása kérdésbe hoza­tott, sikerült annak itteni végleges f ntartására hatható­san közreműködni. Ezen nyomon haladt az egyesület, midőn átalakí­tott alapszabályaiba felvette azon intézkedést, hogy egyik rendes közgyűlése évenkint a nyár folytán Keszthelyen tartassék, azon hit is vezetvén őt ebben, hogy a mező­gazdasági fejlettség magas fokán álló keszthelyi urada­lom bő tapasztalatú gazdatisztjei ; a keszthelyi kir. tanintézet tudományokban jeles tanárai — mint az egyesület tagjai a tanácskozásokban könnyebben részt vehetvén, dús elméleti és gyakorlati ismereteikkel, az egyesületet hatalmasan istápolni fogják. Az egyesületnek nem is voltak hink Keszthelyhez kötött reményei, mert örömünkre a keszthelvi gazdakör a vidék élénk érdeklődése mellett megalakult, s hiszem, hogy a mint anyagi ereje képessé teszi, a cselekvés te­rére is kilépni és sikeresen működni fog, a mint hogv a közgyűlés folyamában annak beterjesztett költségve­tésével s az anyagi segélyezés iránti előterjesztésével találkozni is fogunk. Hiszem, hogy velem együtt érez a tek. közgyűlés, midőn sajnálatomat fejezem ki a felett, hogy azon kör­nek fényes nevű elnöke gr. Festetieh Tassiíó úr ő mga, bizonyára elodázhatatlan okoknál fogva, ezen elnökség­ről lemondott, de él bennem a hit, hogv úgy magas személyes tekintélyével és rokonszenvével, valamint ha kell legjobb akaratú nagy uri kegveivel a keszt­helyi vidéki gazdakört megyéje és a vidék jóléte eme­lésére támogatni fogja. Egyesületünk emelkedésére reményt nyújt az is, hogv habár nem is tömegesen — de az előző évekhez képest aránytalanul nagyobb számban léptek be az egyesületbe a rendes tagok, úgy, hogy ezek száma f. é. január 1-től fogva 46 ujon belépett taggal szaporodott, a mi minden esetre örvendetes jelensége az egyesület iránt emelkedő bizodaloiunak s a mezőgazdászat iránti ér­deklődésnek. Nagy megnyugvással jelezhetem azt is, hogy a nagyszámban kibocsátott aláirási felhívások s ivek még legnagyobb részben vissza nem érkezvén, a tagok sza­porodása még mindig remélhető. Azonban sajnos, hogy a folyó s felhasználható jövö­delem nem annyi, hogy az egyesület nagyobbszerii, tá­gasb terjedelmű gyakorlati működésekre vállalkozhatnék s ez csak is majd a tagok szaporodásával s a kamat és tagsági dij-hátralékok befizetése folytán lesz lehetséges. Ez utóbbi eddig igen lagyhán történt, mert az 18*2. év végén maradt 4150 frt alapító tőke kamathátralék­ból a 910 frt behajtatlanság cimén leirt összegen kivid csak 60 frt folyván be, juuius hó 30-án 3180 frt ka­mathátralék, — a 2846 frt rendes tagsági díjhátralék­ból pedig a behajthatlanság cimén leirt 835 írton kivül 196 frt folyván be, junius 30-án még 1815 frt tagsági díjhátralék maradt. Ezen kétrendbeli 256 frt összeg, niiiit folyó jövedelem egészen rendelkezés alá esik ; ezen, valamint az 1881-ik évi gépkiállításon egyesek által átvett gépek áráról kiállított kötelezőkön alapuló tarto­zások hátralékos kamatjai érdemében is a tek. közgyű­lés tüzetes intéztézkedését fogom kérni. A közgyűlés egyik fontosb tárgyát képezi a szarvasmarha tenyésztés emelése céljából a megyei sza­bályrendelet megalkotásához a javaslat elkészítése, a melyre a kész tervezet elő fog terjesztetni. Egy másik fontos tárgv leend a tűzkár biztosítás iránt a kölcsönösség elvén s alapján általam előadandó, illetőleg írásban a tárgysor szerint előterjesztendő indit­vány, a melyet a tek. közgyűlés figyelmébe melegen ajánlok. Ezeket jelezve s a tek. közgyűlés tanácskozásai­hoz szerencsét kívánva a közgyűlést ezennel meg­nvitottnak nyilvánítom. A gyűlés megnyittatván a következő tárgyak vé tetnek fel s intéztettek el : 50 142. 143. 144-, 175. 185. 195. 198. 201. 202.189- 1883. Grész Károly, Zechnieister Viktor, főtdő Tornyos Gábor, Pfannel Károly, Baronyi Ede, Baronyi Benedek, Kaiser József, Xagyvay Ferenc, főtdő Noszlopy Gyula, Csupor Endre, Simonfly János, Okolicsányi Dénes, Csen­des József, Arvay Lajos (tapolczai), Mojzer Ferenc, Flieg József urak az 1883-ik évi január 1-től kezdve, Csesznák József ur kijelentett kívánsága szerint az 1884-ik évi január hó 1-től kezdve jelentkezésük folytán az egyesület rendes tagjaiul felvétettek s részükre a fel­vételi okirat kiadatni határoztatott. Titkár jelentése szerint a Grész Károly, Zech­nieiszter Viktor, Pfannel Károly, < >kolicsányi Dénes urak által a folyó 1883. évre beküldött 5 frt, összesen 20 frt rendes tagsági díj általa Hanthy Károly pénztár­nok urnák átadva lévén, ugv ezen összeg, valamint a felvett tagok által fizetendő tagsági díjak is bevételre utalványoztatnak. Ugyanannak jelentése szerint a felvétel reményé­ben az első magy. biztosító társaság soproni főügynök­sége, a ..Zalamegye" szerkesztője, az egyesület pénztár­noka értesítve, az illetőknek pedig az alapszabályok, a szőlőszeti pályamunka, s biztosítási kedvezmény jegyzék megküldve lévén, e tekintetben további intézkedés nem szükségeltetik. (Folyt, kör.) 230/1883. A zalamegyei gazdasági egyesület folyó 1883-ik évi julius hó 31-én délelőtti 9 órakor Zala-Eger­szegen saját háza termében rendkívüli közgyűlést tart, a melyre a t. tagok minél nagyobb számban meg­jelenni kéretnek. A közgyűlés kiváló tárgyát képezi a szarvasmarha tenyésztés emelése céljából alkotandó megyei szabály­rendelet javaslatnak a t. törvényhatósági bizottság fel­hivása folytán a gazdasági egyesület t. évi julius hó 8-án Keszthelyen tartott közgyűlése határozata értelmében megállapítása; továbbá a keszthelyi rendes közgy űlésen elintézetlen maradt folyó ügyek. Zala-Egerszegen 1883. évi julius hó 21-én. Háezky Kálmán m. k. elnök. 230/1883. A zalamegyei gazdasági egyesület folyó 1883-ik évi julius hó 30-án délután 3 órakor Zaia-Egersze­gen az egyesület saját helyiségében tartandó igazgató választmányi iilésre, a melyen a Zala-Egerszegen 1883-ik évi julius hó 31-én tartandó közgyűlésen elintézendő ügyek előkészítőleg fognak tárgyaitatni, az igazgató választmány t. tagjai minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Zala-Egerszegen, 1883. julius 21. Háezky Kálmán m. k. elnök. Helyi, megyei és vegyes hirek. Hirdfitmeny. Zalamegye törvényhatósági bizottsága f. évi julius hó 30-án délelőtti 10 órakor rendkivüli közgyűlést tart. melynek tüzetes és kizáró tárgyait ké­pezendik: 1. A nmlgú vallás- és közoktatásügyi minisz­térium folyó évi junius hó 29-én 4615. sz. a. kelt rende­lete, mely szerint a Perlakon mára jövő 188 : l tanévre felállítandó s fokozatosan fejlesztendő 6—6 osztályú ál­lami fiú- és leányiskola céljára, a megye tulajdonát ké­pező perlaki úgynevezett „filanda" épületet átengedni kéri. 2. A nagyméltóságú közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium f. évi 22301. sz. alatt kelt leirata Nagy-Kanizsa városnak a kövezet vámszedési engedély meghosszabbítása iránt benyújtott folyamodványa tár­gyában. 3. A nmlgú belügyminisztérium rendelete a megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. t. c. 16. §-a alapján alkotott megyei szabályrendelet tárgyában. — Miről a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjait szives megjelenés végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy a közgyűlés a nagy megyeháznál folyó építési munkálatok miatt a megyei szállásház termében fog megtartatni. Zala-Egerszegen 1883. julius hó 19-én. Glavina Lajos s. k. főispán. Király ö felségének regedei fogadtatására vonat­kozólag vettük Bellatinczról a következő, bennünket valóban lekötelező sorokat: Király ő felsége Stájeror­szágban legközelebb tett kőrútjában folyó hó 9-én kel­lemesen meg volt lepve Regede Magyarország határszé­lén fekvő városban a száz meg száz torokból harsogó éljenzés által. Különösen szemébe tűnt a 43. tagból álló, a regedeiek által a rend könnyebb fenntarthatása céljá­ból meghitt diszes egyenruháju muraszombati tűzoltóság, a minthogy ennek parancsnokát Kovács Károly muraszom­bati kir. járásbirósági albiró urat magához is hivatta, és nyájas leereszkedéssel tudakolta lakhelyüket és a csapat létszámát, — kifejezést adván egyszersmind ő felsége a két szomszéd nemzet közt uralkodó szép egyetértés fe­letti megelégedésének. Egyébiránt az ez alkalomból Vas- és Zalamegye délnyugati részeiből oda sereglett magyarok a regedeiek által valamint máskor, ugy ez­úttal is különös előzékenységgel és kitüntetéssel lettek fogadva. -V- Bizony, bizony okulhatnának ezen a szom­széd horvátországi testvéreink, a kiket pedig még szo­rosabb kötelék fűz Magyarországhoz, mint a stájereket. Meghívás. A zala-egerszegT.szent-iváni szárnyvasut ügyében a bizottsági tag urakhoz a következő meghívás küldetett szét: A zala-egerszeg-szent-iváni szárnyvasut ügyében a megválasztott bizottság t'. 1883. évi julius hó 22-én délutáni 3 órakor Zala-Egerszegen a zalamegyei gazdasági egyesület helyiségében ülést tart, melyre t. uraságodat mint a bizottság tagját tisztelettel meghívom. Zala-Egerszegen 1883. évi julius hó 14-én. Háezky Kál­mán m. k. megbízott elnök. Helyreigazítás. Lapunk f. évi julius kó 15-én megjelent 28-ik számában a zalaegerszeg-szt.-iváni szárny­vasut ügyében kiküldött bizottság tagjai névsora közlé­sében elnézésből kimaradt mltgos gr. Szécheny Béla ur, a bak-pölöskei uradalom tulajdonosa, továbbá Szigethy Antal ur neve ki egyszersmint a bizottságnál a jegy­zői teendők teljesítésére felkéretett. A helybeli polgári iskola felsőbb osztályait illető leg félreértések kikerülése végett értésére adjuk a t. szülőknek, hogy valamint ez ideig, ugy ezután is a fel­sőbb osztályokba járó növendékek a polgári iskola meg­felelő osztályaira előirt tananyagot minden egyes tan­tárgyból a törvény által megszabott óraszámban elvége­zik, csakhogy e köteles tantárgyak a jövő 1883 4-ik tanévtől kezdve a délelőtti órákban taníttatnak. — A délutáni órákban a szaktanítás foganatosíttatik, míg a gymnasiumba átmenni szándékozó növendékeknek a d. u. órákban a latinnyelvi tanóráik lesznek. A zala-egerszegi önk. tűzoltó-csapat f. évi aug. hó 5-én Lacher J. kaszaházi vendéglős kerti helyiségé­ben a fiumei orsz. tűzoltó közgyűlésre utazó tűzoltók uti költségeinek részbeni fedezésére zártkörű nyári tánc­mulatságot rendez. Belépti díj : egyleti tagoknak s család tagjai számára személyenkint 20 kr. — nem tagok ré­szére 30 kr. Kezdete d. u. 4 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a teremben fog megtartatni. A nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület mindkét óvodájának záróünnepélye, mely eddig mindenkor a polgári egylet kertjében tartatott, az idén f. hó 28-án délután a sörházkertben lesz 20 kr. belépti díj mellett. Gyermekek a belépti díjnak felét fizetik. TÜZ volt f. hó 16-án reggel 5 órakor Nagy-Kani­zsán a Teleky-utcában. A gyorsan ott termett tűzoltók­nak sikerült a tüzet az egyébként csendes időben azon­nal elnyomni s így csak a kigyulladt pajta lett a lángok martaléka. Hymen, liedl Gusztáv, a tapolczai gazdasági felső népiskola rajztanítója, legközelebb tartja esküvőjét Singer Anna kisdednevelőnével. A menyasszony esküvő előtt a keresztény vallásra tér. Nemzetközi hajóverseny a Balatonon. A balaton­egylet sport-szakosztálya aug. 22. 24. és 26. napján Balaton Füreden nemzetközi hajóversenyt (vitorlás, evező, uszó-ver­senv) rendez és galamblövészetet. A versenynapok közt levő napokat az egylet zászlójának felszentelés! ünnepélye, egy kisebb kirándulás, hangverseny, táncmulatság stb. fogja kitölteni. Az első kirándulás fényes sikere kétség­telenné teszi a versenyek és a velők összekötött mulat­ság sikerét. A szakosztály egyúttal a versenybizottságot is megválasztá. A versenybizottság gr. Eszterházy Mihály, gr. Nádasdy Ferenc, Szarvasy Sándor, Voung Rikhárd, Feny­vessy Ferenc, Hentaller Lajos, a résztvevő hajó-egyletek egy tagja és Silberer Viktor. Versenybíró: br. Vécsey Jó­zsef. Indító: Balogh Kálmán, boy-felügyelő Salamon Ádám. Jury: br. Vécsey József, Thaisz Elek, Young Rikhárd. Ütem és sulymérő: Szalay Imre, pénztárnok Jalsovics Aladár. A szolgabírói hivatalban a héten helyezték el a Wertheim-szekrényt. Mint lapunk t. olvasói ugyanis em­lékeznek, a legutóbbi megyei közgyűlés a sümeghi szol­gabirói hivatalnál történt feltörés folytán elhatározta, hogy a megyei szolgabirói hivatalok ily tűzmentes szek­rénynyel ellátandók. Esküvő. Czukelter Béla árvaszéki dijnok f. hó 17-én vezette oltárhoz Bozzay Rózsa kisasszonyt. A „Zalamegyei általános tanítói testület" f. évi augusztus 27—28-án Balaton-Füreden tartandó közgyű­lése tárgyául a központi választmány f. hó 2-án tartott ülésén a következő tételeket fogadta el: 1. elnöki je­lentés, 2. mit vár a népiskola az óvodától, 3. a közpon­tosító módszer és annak egy nagy hibája, 4.'a járás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom