Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-15 / 28. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. julius 15. 26. szam. Előfizetési dij: Ej^észévre 4 ft., Félévre I í ft., Negyedévre I ft. í Hirdetmények: \ 3 haeábos petit or egy . • . 9 kr., többszöri birde- j télnél ; kr., Bélyegdij ( iÜ kr. j Xyilttór petitsora 12 kr. számra %ÖJ ott .sor. e meJ A ifp szellemi és anyagi részét illető közlemények a szí r­k i szt őséghez k üldendől.. Bérmentetlen leveleket esak ismert kezektől fo­gadunk el. Kéziratokat nem klildiink vissza. társadalmi. Wtis k gaásati kiiap, A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap ; >"rr"r hm* - ­Értekezlet a helybeli szárnyvasut Iiuyóhon. Városunkat és közei vidékét kétségkívül örök hálára kötelezte le azon néhány önzetlen férfiú, a kik jól tudva azt, hogy egy ily nagy kiterjedésű megye székhelyének legfőbb létér­deke. hogv vasúti összeköttetése legyen: egész zajtalanul, de annál nagvobb hévvel és buzga­lommal indították meg a mozgalmat egy, szent­iv án-eoerszeg-i szárnvvasút létesítése érdemében. n n j Az eddig 1 esak magán jellegű és kizárólag bizalmas körben tárgyalt ügy nyilvánossági jel­leget f. hó 10-én d. u. .'5 órakor a zalameeyei o J gazdasági egyesület háza nagytermében tartott értekezleten nyert, a inelv értekezleten mind a közel vidéki érdekeltség, mind maga a város tekintélyes tagok által volt nagy számban kéjt­viselve. Az értekezletet Háczky Kálmán ur nyitotta meg, üdvözölve a szép számmal egybegyűlt s az ügy iránt érdeklődő közönséget, beszédében hangsúlyozva egv úttal, hogy néhányan pár héttel ezelőtt bizalmas értekezletre gv ültek egy be ~,/ o J és áthatva a szenl-i\án-egerszegi szárnvvasút O O «/ kiépítésének szükségességétől, felkérték alispán 'urat, hogv a déli vaspálya társulat üzletigaz­gatóságát ezen ügv ben szíveskedjék megkeresni, váljon hajlandó-e a társulat ezen szárny vasutat kiépíteni es minő feltételek alatt es eljárásának eredményi1 szíveskedjék egy legközelebbi érte­kezleten előterjeszteni. Tudomása levén arról, hogy alispán ur ezen megbízásában szíves volt eljárni, hogy az eredményt megtudhassuk s an­nak alapján a szükséges további intézkedések megtétethessenek, hívta egybe mai napra az ér­tekezletet. I logv a rendszeres tanácskozás-menete megtart a ssék, kérdést intéz, nem-e vélik szüksé­gesnek ez értekezletre egv elnök és jegvző vá­lasztását V Ezen. a dolog ternr szetéből fol\ ó kérdés eldöntése körül többrendbeli felszólalás történt. Egy rész támaszkodva arra. hog\ a mai tanács­kozás csak még bizalmas értekezlet jellegével j bir és mintegy eszmecseréül szolgál, ez okból elnök és jegyző ne választassék. inig mások élénken hangsúlyozták a gyakorlati élet igazolta azon eljárást, hogv ily értekezleteken elnök és jegyzőnek okvetlenül kell lenni már azért is, mert ha — a mint valószínű — az értekezlet egyes határozatokat hoz, úgy e határozatoknak i az érdekeltekkel való közlését ily kép senki sem foganatosítaná. — Ezek tekintetbe vételével az értekezletre elnöknek Háczky Kálmán és jegy­zőnek Szigethy Antal urak lettek megválasztva. Ezután Svastits Benó alispán ur részletes jelentést tesz mégbizatásáról. Előadja, hogy há­rom ízben is értekezett személyesen a déli va­suttársulat üzletigazgatójával, a ki azon bíztató Ígéretet tette, hogy a társulat a lehetőségig min­dent el fog követni ezen szárnyvasút kiépítése érdemében, azonban az ügy sikeres kivitele te­kintetéből szükségesnek tartja, hogv az érde­keltség forduljon az igazgatósághoz és egyúttal körvonalazza az általa hozandó áldozatokat. Hajlandó ugyancsak a társulat az előleges nyom­jelzési munkálatokat saját szakembert v ei teljesí­teni. mely esetben csak a* általa kikiildendő mérnök napi díjait; valamint a kivitelnél alkal­mazandó napszámok fedezését követeli az érde­keltségtől. Igaz, hogy az üzletigazgatóság újabb pályák építését elvileg beszüntette, de ez a jelen esetre nem alkalmazható; mert irt csak szárny ­vasútról van szó. - felkérte egyúttal az igaz­gatót. a szent-iváni vasúti állomás 1881. és 82. évi forgalmi kimutatásának megküldésére, hogy annak alapján a létesítendő szárny vasút jöve­delmezőségét részben meg lehessen állapítani. A már megkapott és az értekezleten felolvasott kimutatásból csak a személy és közönséges te­heráni szállítást véve figyelembe, 1881-ben Sz-. Ivánról elutazott 0031 és oda érkezett 9048 személy; feladatott közönséges teheráni 111957 nun., leadatott 47539 mm.; 1882-ben elutazott 9513, oda érkezett 9492 személy; feladatott 121472 mm. és leadatott 51408 nini. közönsé­ges teheráni. Ugyancsak alispán ur kijelelve a vaspálya érdekkörébe tartozó községeket, megszerezte a hivatalos adatokat ezen községek lakósságára, adóképességére, területi nagyságára, az 1882. évi termés eredményére, úgy az 1882. évi őszi és 1883. évi tavaszi vetés minő területen esz­közöltetett, mely adatok segélyével biztosan meg­állapítható a szállításra képes anyag nienm isége. Előterjesztése szerint a szárnyvasút érdekkörét a zala-egerszegi járásból 41 község, a novai járás­ból 35, összesen 7G község képezi 2(5898 lakos­sal, 99419 frt 82 kr. összes egyenes államadóval. 86526 kat. hold kiterjedéssel, melyből 38790 hold szántóföld, 1 1 779 h. rét, 2589 ít. szőlő, 7827 h. legelő, 22080 h. erdő és 3457 h. terméketlen. Ezen területen az 1882. évi összes termés volt: őszi buza 41961 liectolitei^ őszi rozs 50914, őszi árpa 116, őszi repce 150, tavaszi buza 1030, tavaszi rozs 822, tavaszi árpa 16246, zab 14826, köles 333, kukorica 14831, magbiikköny 2815, borsó, lencse és bab 129, kendermag 510 heti., fonal 166 métermázsa, répa 316 mm., burgondi répa 78651 hectoliter., takarmány répa 57470 mm., lucerna," lóher 17170 mm., mohar 3750 mm., a kaszálókon termett széna és sarjú 40290 mm , ugar volt 6436 hold, bor volt 18909 hec­toliter; öszszes szemgabna termés 150 ezer hec­toliter. — Ezen hivatalos adatokat további el­járás végett az értekezlet rendelkezésére bocsátja. Jelentette egyúttal alispán ur, hogy a szál­lítási illetékek közlésére vonatkozólag is megke­reste a vasúti igazgatóságot, de e tekintetben azon értesülést nyerte, hogy az alkalmazandó díjtételeket a magas kormány az engedély ok­mányban határozza meg; azonban mégis tájé­kozásul közölte a kőszeg-szombatheh i helyiér­dekű vasútnak engedélyezett díjtételeit, melyek r, jj' i&m&gjtB r m Ámulat fogá el a jelenlevőket e vakmerő szavak hallatára s nem tarthaták vissza ajkukon a meglepetés kifejezesét, mely egy halk „ah"-ban nyilatkozott. - De a fejedelem arcán támadt szigor elnémítá a bámulat ily fajta további nyilvánulását s az urak csendben várák Henrik szavait. Esküm kötelez s tartom is azt; — szólt ő s megfogom mutatni a gőgös szent atyának, hogy biro dalmamban én vagyok az egyediili ur. Tudjátok úgyis jó urak, hogy nőnkhez Bertához rokonsági kötelék fűz s csak istennek tetsző dolgot viszek véghez, midőn e tarthatatlan kapcsot, dacára a római szék makacsságá­nak — szétszakítom. Engedd jó uram! — szólt közbe a thüringi Reináld hogy mint egyik feltétlen híved némi meg­jegyzéseket tegyek szavaidra ... A pápával kikötni nem lesz tanácsos; tudod, hogy Gergely atyának nagyon hosszú keze van, mely igen ügyesen feltudja használni a birodalmi zavarokat; s ha tőle nem sikerül az elvá­lást kinyerni, hanem önmagad eszközlöd azt. könnyen ellened támadhat a választó fejedelmek sokasága s akkor mi kevesen leszünk koronád megmentésére. - Merészek szavaid Heináld: — válaszolt Henrik - de megbocsátom azokat tudva, hogy a túlságos ag­godalom mondatá veled. Nincs ugyan szándékom ily egyezkedést megkísérteni, mert hisz tudod, hogy Gergely pápa hajthatatlan ... de ha tud z más utat, melyen haladva egyszerűbben elérhetném célomat, mondd ki bátran és siker esetén tied lesz a limburgi apátság, mely most a folyton akadékoskodó Konrád kezében van.*, Szavaidtól bátorítva oh király ! halljad vélemé­nyemet. A legegyszerűbb mód. mely e gyűlöletes köte­léket eltávolíthatná az lenne, ha Berta királyné hűsége vonatnék kétségbe. - Kz majdnem lehetetlen — szólt Henrik — hisz ismered Bertát s így tudnod kell, hogy ő lege sekélyedd okot sem uyújt a hűségében való kétkedésre. Oh! ha ezt tapasztalhatnám, könnyen segíthetnék bajomon. *) Ismeretes tény az. hogy Hemik igen gyakran világiakra ruházá az egyházi javak birtoklását. A találka. Történeti epizód. -­Irta: P. F. Vígan perdül a kocka, ürül a serleg Goslár várá­nak termeiben: aranynval bőven díszített lovagok töltik be az asztalok körét. IV. Henrik a németek hírhedt császára mulató magát a vár falai közt, — rendezve szokásos orgiáit. A „jóbarátok" arcain a kimerültség honol már s esak a fejedelem jókedve tartja beiinök a lelket. Nem derül inára zord hadti arca a csábbítóan szép hölgy t k édes mosolyára, mert bis/, elég volt a sok élvezetből a kifáradt tagok pihenni vágynak. Csak Henriknek id mosoly bágyadi ajakán, édesen - ringatva ölében szép kedvesét, a bájos Inuesindát. De hisz ez nem is csoda; ily arc, ily ajkak egy márvány szívet is életre hoz­nának. — Egy heti múlatás után nem vágyik-e nyuga­lomra s/ép kedvesein; szólt hölgyéhez Henrik. Mintha areáu valami titkos vágyat látnék ülni, mely hallgatag marad s esak némán remél. Szóljon Irmesindám. mi bántja szívecskéjét? öntse ki vágyait Henrikje előtt. Iiis/, jé! tudja, hogy uiucs mit megtagadnék a szépek legszebbikétől. Valóban Henrik, — szólt a szép nő — szivembe látott. Vágyam van, de csak egy, mely azonban nem reményiem, hogy egyhamar teljesedésbe menjen. Ki vele esak hölgyem! szívemmel együtt min­denem rendelkezésére áll s esküszöm, hogy teljesülni kívánsága. Ám legyen. Szólt mosolyogva Irmesinda. — Akarom tehát, hogy a mai naphoz egy évre, mint ki­rályié üljek Henrikem oldalán s fejemet a császárné koronája díszítse. Nem akarok többé „kedves" lenni, bauem neje annak, kié szívem. Ne feledd uram, válaszolt Reináld ravaszul mosolyogva hogy a nő könnyen esik, csak alkalom kell hozzá. De hol a férfiú, kire csak legkisebb gyanú is lehetne?! — vágott közbe Henrik türelmetlenül. Adj hát kezembe mentő eszközt, melylyel ez átkos viszony felbontható lenne. E párbeszéd alatt a szép Irnu sinda arcán a re­mény egv-egy futó mosolya tünt fel s szemei fürkészőleg tekintének Reináld hunyászkodó vonásaira. Mintha biz­tatni akarná e gazt tervének nyílt kifejtésére, melynek sikerülte megvalósítaná fényes álmait. Ugyanekkor felkelt Henrik s a már titokzatosan mosolygó Reináld­nak intve a szomszéd szobába sietett. Add tehát elő tervedet — szólt hozzá — mely ha kivihető, igéretemen felül is tarthatsz számot kegyemre. Halld tehát jó uram szolgád tervét, mely aligha fog meghiúsulni. Wolkbrand, e fiatal deli gróf, ki a ízómszéd szobában oly búsan hajtogatja a serlegeket, már régóta él-hal Berta királynéért; a mult havi udvari ünnepélven folyton arra fuggeszté sóvár tekintetét s ke­reste az alkalmat, hogy csak pár szót is válthasson vele s midőn ez megtörtént, egészen átalakult ez ember s ismét a régi cimborát ismertük fél benne. - Küldd őt Berta királvnéhez udvartiszt gyanánt de ugy, hogy előbb tárja fel előtted szive szándékát s te adj hatalmat neki az udvarlásra és kötelezd, hogy az esetleges eredményt veled tudassa. — Ha ennek sem sikerül elcsábítani a királynét, ugy csak nyugodjál meg jó uram a kegyetlen sorsban és, tűrj. Én tűrjek! kiálta Henrik — nem soha. Menj, hívd Wolkbrandot, meglássuk, nein csalt-e a látszat s valót beszéltél-e?! A megegyezés megtörtént s a gyalázatos terv ki­vitelére megtétettek az előkészületek úgyannyira, hogy már másnap indulhatott Wolkbrand Hainfeldre a királyné udvarába. Még ez estét együtt tölté a király semmittévő barátaival. Ismét szólt a zene, zengett a dal. Henrik tog

Next

/
Oldalképek
Tartalom