Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-09-30 / 39. szám

Bessenyei György kir. ügyész vádinditványát következőleg adja elő:'Fennforgó, mint határozottan rablási szándékból elkövetett rablás bűntettének mintegy palástolásául felhozott zsidóügy csak haszontalan ürügy volt s a dolog annál szégyenletesebb, mert a rablás csaknem az egész község szemei előtt és a lakósok tudtával követtetett el. — Tekintve azt, hogy a rögtönitélőbiróság csak önbeismerésre, vagy legkevesebb két tanú összehangzó vallomására alapíthatja Ítéletét, mellőzve a tárgyalás folyamata alatt felmerült egyes, terhelő mozzanatokat, kizárólag csakis azon tanúskodásokat sorolom elő, melyek a vád- és végindítvány alapjául szolgálnak. Ezután constatálja azt, hogy a rögtönitélő bíráskodásra vonatkozó rendelet Söjtörön az illetékes közigazgatási hatóság által szabályszerűen lett kihirdetve augusztus hó 29-én d. u. 5 órakor és ugyanazon nap este 9 órakor Deutsch József söjtöri lakos boltját kirabolták. Hogy csakugyan rablás követtetett el, kitetszik a következőkből: A rablás idegen vagyonnak elvétele erőszak, vagy az élet és egészség ellen irányuló fenyegetés által. Hogy Söjtörön csakugyan ily rablás követtetett el, a tárgyalás' alatt kihallgatott tanuk vallomásai eléggé igazolják." Hogy a községben nagyobb eniberesoporto.sulások' voltak és ezek fenyegető állást foglaltak ottlevők ellen, kitűnik Szekeres László és Tapp József elöljárók nyilatkozataiból, melyek szerint a tömeg közül egyik hangosan kiálta: „Még csak az elöljárók kellenének, hármat közülök bizonyosan kivégeznénk". E fenyegető nyilatkozatok folytán az elöljáróság is meg volt rémülve és passiv szerepre kényszerítve, visszavonult, mintegy szabad folyást engedve a vérfagyasztó dráma kimenetelének. Félemlítő fenyegetés hogy csakugyan volt, kitetszik onnan is, mert Nikla József, Szekeres László, Tál Teréz, Asboth Anna, Gyuricza Boriska és Pécsy István tanuk vallomása szerint mikor a tömeg az utcaajtót hasztalan döngetve, az udvarba vonult, lövés történt, a mi az ott benn volt egyének ellen kétségkívül veszélyes fenyegetés. Hogy élet ellen való fenyegetés esete is fennforgott, igazolják Tál Teréz, Asboth Anna, Gyuricza Boris és Pécsy István tanuk, kiknek vallomása szerint egy ember a tömeg közül Gyoricza Boriskához ment és fejszéjét reá emelve, igy fenyegeté: „Te Boriska! ha tudnám, hogy te engem elárulsz, uton-utfélen agyonütnélek és ha tudnám, hogy te engem valakinek megmondasz, itt mindjárt összevagdalnálak.'- — Hogy rablás is volt, azt a tanuk eléggé igazolták, midőn vallották, hogy a betörők a konyhaajtót bevágták és azután a boltba behatolva, annak tartalmát legnagyobb részt mind elvitték. E rablás bűntettére nézve a teljesített rendőri nyomozás folytán négy egyén lett a rögtönitélő-biróság elé állítva, kikre nézve éjt elmebeli tehetségüket tekintve a törvényszéki orvos által előadott vélemény szerint, korukat tekintve pedig a felolvasott anyakönyvi kivonatok szerint semmi kifogás sincs. Kis Balisa Ferenc a rablás bűntettében bűnös, mint a ki tanuk vallomása szerint az udvarra tóduló tömeg közül az istálló előtt nyugvó cselédekhez ment és Gyuricza Boriskára kis fejszéjét reá emelve őt fenyegető szavakkal illette és igy tette rablásnak venndő. I '<idolja tehát Kis Balisa Ferencet, mint augusztus 29-én Deutsch József kárára elkövetett rablás bűntettében bűnöst és a rögtönbiráskodási szabályzat 1-ső §-a értelmében ha/állal megfenyíttetni indítványozza. Horváth .József, Szakáll György és Doniján Pál vádlottakra nézve, tekintetbe véve, hogy Horváth József maga beismeri, hogy egy marok kendert és egy vasalót talált, de hogy a rablásban részt vett volna, teljesen nincs beigazolva, továbbá habár Szakáll György ellenében bebizonyult, hogy nála 27 patkó találtatott, melyek tulajdonát nem képezték, de Asboth Anna tanúsága szerint csak az van igazolva, hogy almáriomban mécset keresgélt, de azt nem látták, vitt-e valamit el vagy sem s végre Doniján Pál ellen csak Stoll tanúskodik, hogy hóna alatt valamit vitt, e körülmények nem olyanok, melyek rögtönitélő-biráskodásnak alapját képezhetnék, de igenis képezik bűnvádi eljárás tárgyát. Indítványozza tehát, hogy Horváth József, Szakáll György és Dómján Fái ellen a rögtönbiráskodási eljárás besziintettessék és ügyük rendes bünfenyitő uton intéztessék el, mely ideit/ vizsgálati fogságban tartassanak. Elnök felhívja Kis Baksa Ferenc védőjét a védelem előadására, mire Horváth József védőügyvéd védence érdekében körülbelül a következőket mondotta: Tekintetes rögtönitélő bíróság! A rögtönbirósági eljárás és vizsgálat tegnap esti fél 10 óráig tartott s így nem maradt elegendő időm arra, hogy védenceim érdekében alapos védbeszédre készülhettem volna és mert a tek. rögtönitélő biróság a védelem részéről előterjesztett azon kérelmet, hogy a védbeszéd megfontolásása rövid idő engedélyeztessék elvetette, s mert a tek. rögtönitélő biróság a védelem részére még annyi időt sem engedélyezett, hogy a kihallgatott tanuk vallomását összegezhesse, védelmemet egyedül az emlékezetembe maradt tanú vallomására alapítva röviden AJiövetkezőkben terjesztem elő. A rogufiiu,.... ra adott miniszteri engedélv kihirdetését szabályozó 1879. évi 34461. számú bel- és igazságügyi miniszteri rendelet határozottan moghagyja, hogy a rögtönbiráskodásra kiadott engedély a ' helyiségekben és pusztákon kellő módon eszközöltessék olyannyira, hogy a kihirdetési engedély megadásától számítva 14 nap alatt mindenkinek tudomására jöhessen, s igy kétségtelen, hogy a statáriom kihirdetése és a tény elkövetése közti idő kiterjedésének annyinak kell lenni, hogy a kii íirdetés mindenkinek tudomására juthasson; már pedig az iratok mellett levő jelentésből kitűnik, hogy a rögtönbiráskodásra kiadott miniszteri engedély Söjtör községben egy munka napon f. évi augusztus 29-én délután f> ti óra között épen oly időben hirdettetett ki, a midőn a nép legnagyobb része a mezőn volt, s igy legtöbben a kihirdetésről tudomással nem birbattak, áll ez különösen védencemre, nevezetesen Kis Baksa F erenc védencemre, — a ki Vas József, Papp József, Borozsán József, Németh János, Balázsi Viki s több más tanuk egybehangzó vallomása szerint azon a napon, a midőn a statáriom délután 5—6 óra közt Söjtör községben kihirdettetett s a mely napon esti 9 óra tájban Deutsch József söjtöri kereskedő boltja bizonytalan tettesek által megtámadtatott—Vas József söjtöri lakos szőlőjében a hegyén dolgozott — a honnan ugyan ő ittas állapotban csak is esti harangszó után érkezett haza, s igy a kihirdetésről tudomással nem bírhatott, következtetve reá nézve a rögtönbiráskodási eljárásnak még akkor sem volna helye, ha a vádbeli cselekmény ellene bebizonyitottnak tekintethetnék. — Ezen ügyben a rögtönbirósági eljárásnak helye nem lévén, kérem a rögtön bíróságot, hogy magát ez ügybeni bíráskodásra ill ktéktelennek kimondani méltóztassék. Ha azonban ez meg nem történnék, ez esetre kifogást teszek a vizsgálat alatt kihallgatott tanuk ellen, különösen Gyuricza Boriska tanú ellen, a ki a kihallgatás és a vádlottali szembesítés alkalmával elismerte, hogy Kis Baksa Ferencre haragszik, vele szemben ellenséges viszonyban áll Pécsy István és Asboth Anna tanuk pedig ugyan ezen ügyből kifolyólag Ki napig fogva és letartóztatva voltak, s igy ezek, valamint Tál Teréz tanú is -a ki a kihallgatása alatt az előbbiekkel ellentétes, önmagával pedig összeütköző vallomást tett kifogástalan tanuknak nem tekintethetnek. következve vallomásaikat ez ügyben érvényesnek elfogadni nem lehet; oly két kifogástalan tanú, kik összehangzó vallomást tettek volna, nem lévén, rögtönbiráskodásnak helye sincs. Eltekintve mindezektől, ha a kihallgatott tanuk vallomásai által Kis Baksa Ferenc ellenébe bebizonyitottnak lehetne venni azt, hogy védencem a Deutse József boltjának megrongálásánál jelen volt és ez alkalommal Gyuricza Boriskához azon fenyegető szavakat mondotta volna: „Te Boriska! ha tudnám, hogy te engem elárulsz, uton útfélen levagdalnálak, s ha tudnám, hogy megmondasz, azonnal levágnálak", a vádbeli cselekményrablás bűntényének nem minősíthető, mert a btkv. 344. §-a csak oly cselekményt tekint rablásnak, ha valaki idegen ingó dolgot annak birtokosától vagy birlalójától ez vagy tnás jelenlevő ellen alkalmazott erőszak vagy fenyegetés közben oly célból visz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa a btkv .'>47. §-a pedig veszélyes fenyegetés alatt oly cselekmény közvetlen elkövetését érti, mely által a fenyegetettnek élete, testi- épsége, vagyona rögtön bekövetkezhető veszélynek tétetik ki; Kis Baksa Ferenc vádlott által állítólag elmondott fenyegető szavakba nem foglaltatik oly fenyegetés, a mi fenyegetettre vagy vagyonára és életére rögtön bekövetkezhető veszélyt hozhatott volna; mert a;, állítólagos fenyegetés csak később bekövetkezhető sérelmet foglalván magában, olyannak tekinthető nem volt, melyből azt következtetni lehetett volna, hogy Kis Baksa Ferenc állítólagos fenyegetését azonnal végrehajtsa, mert Gyuricza Boriska vallomásába maga azt mondotta, hogy Kis Baksa Ferenc fenyegetéseitől nem félt, mert ugy is tudta, hogy az őtet nem bántja, arra nézve pedig, hogy vádlott a boltból valamelyes ingó tárgyat el vitt volna, egy tanú sem létezik, igy védencein cselekménye rablás bűntényének nem minősíthető, így fölötte rögtönbiráskodási eljárásnak helye nem lévén, ezt ellene beszüntetni és védencem ügyét a közbüntető törvénykezési eljárás alá áttenni kérem és indítványozom. Szakáll György védencemre vonatkozólag pedig tisztelettel előterjeszteni, mikép ez ellenében csak egyedül Asboth Anna állítja azt, mikép ő tettes volna, hogy a zavargás idejében ez Deutsch József szobájában levő almáriom aljában valamit keresett; de azt sem látta, hogy ez onnan valamit elvitt volna, ezen egyedüli egy aggályos tanú vallomása terhelőnek nem tekinthető. Igaz, hogy a rendőri kutatás alkalmával vádlott Szakáll György házában egy füzér lópatkó találtatott, erre vonatkozólag azonban Nóvák József tanú hit alatti vallomásával bebizonyította, hogy Szakáll György a nála talált lópatkókat. a közúton haza menet közben Taránvi ur majorja melletti árokban találta, de Deutsch József kárvallott, sem ismerte azokat magáévá, igy ez ellenében büntetésre méltó cselekmény fenn nem forogván, ezt ártatlannak kimondani és őt szabadon bocsáttatni kérem. Dr. Czinder István Horváth József vádlott védő ügyvéde védbeszédét következőkben adja elő: Tekintetes rögtönbiróság! A kir. ügyész nr védencem Horváth József ellen a rögtönbirósági eljárás beszüntetését és annak a rendes bűnvádi útra áttételét indítványozván, midőn ezen indítvány első részéhez én is hozzájárulok és ennek elfogadására a tek. rögtönbiróságot kérem, az indítvány második része ellen következő védelmet vagyok bátor előterjeszteni. Sem a jelen statáriális eljárás utján, sem a rendes bűnvádi uton nem állapítható meg a rablás tényálladéka, sem általában a vádlottak ellenében, sem különösen védencem Horváth József ellen. Mert a rablás fogalmának egyik lényeges alkotó eleme: a jelenlevő valamely személy ellen alkalmazott erőszak, vagy fenyegetés. Erőszakról szó sem lehet; ilyen az egész tárgyalás során nem constatáltatott; fenyegetés alatt pedig oly cselekmény értetik, a mely az elvinni szándékolt idegen ingó tárgy eltulajdoníthatására irányulva rögtön bekövetkezhető súlyos veszély kilátásba helyezésével valódi kényszerállapotot létesít. Tál Teréz. Gyuricza Boriska, Pécsi István és Asbóth Anna tanuk - eltekintve attól elfogadhatók-e ezeknek vallomásai bizonyítékul vagy nem? — azt állítják, hogy Kis Baksa Ferenc, egyik vádlott következő szavakkal fenyegette volna Gyuricza Boriskát : „ha megtudom, hogy szólsz, uton-utfélen levagdallak, ha tudnám, liogv elárulsz, mindjárt agyonvagdalnálak." Ezen fenyegetés azonban, ha valóban megtörtént volna is, nem valamely ingó tárgy eltulajdoníthatására, hanem csak a. fenyegető személyének eltitkolására volt irányozva, nem rögtön bekövetkező, hanem csak jövőben bekövetkezhető veszélylyel fenyegetett és nem is idézett elő olyan kényszerállapotot, a mely büntető törvényeink értelmében a rablás tényálladékához megkívántatnék, mert hiszen egyebektől eltekintve —

; Gyuricza Boriska maga is mondja, hogy nem ijedt meg, mivel — úgymond ugy is tudta, hogy Kis Baksa Ferenc nem bántja, Horváth Józsefre nézve pedig épen senki sem állítja, hogy ő bárki ellen is akárminemü erőszakot, vagy fenyegetést is alkalmazott volna. Pécsi István tanú azt állítja, hogy ő Horváth Józseffel az udvarban találkozott volna és azt is látta volna, midőn ez a konyhaajtót feszegette, Asbóth Anna tanú pedig azt vallja, hogy ő Horváth Józsefet a boltajtóban látta volna álldogálni. Ezen vallomások, még ha valóknak elfogadhatók is, a rablás tényálladékát meg nem állapíthatnák; de ettől eltekintve különben sem képezhetnének azok törvényes bizonyítékot, mert Pécsi István és Asbóth Anna ép ugy, mint Tál Terézia és Gyuricza Boriska aggályos tanuk, aggályosak pedig azért, mivel először vallomásaik önmagukban is ellemnondásosak és egymásközt s a többi tanukkal is ellenniondásban vannak; mivel másodszor a kérdéses alkalommal a károsult fél szolgála tában állottak és végre, mivel a szőnyegen levő ügyben ők is. mint gyanús egyének hoszabb ideig letartóztatva voltak és a jelen tárgyalás csakugyan igazolta, miszerint ellenük igen nyomós gyanuokok forognak fenn arra nézve, hogy a fosztogatásban és a károsult ingóságainak eltulajdonításában ők is részt vettek. Minthogy ennélfogva védencem Horváth József ellen a rablás tényálladéka helyre nem állítható, de egyéb büntetendő cselekmény sem eonstatálható: tisztelettel kérem a* tek. kir. törvényszéket, mint a rögtönbiróságot, méltóztassék védencem ellen a rögtönbirósági eljárást beszüntetni s őt, mint bűntelent, teljesen felmenteni és azonnal szabadlábra helyezni. Korács Károly Doniján Pál védő ügyvéde védbeszédében megtámadja, hogy a rögtönitéld bíráskodás Söjtörön szabályszerűen lett kihirdetve, védence a kihirdetésről semmi szin alatt tudomással nem bírt, mert tanuk igazolják, hogy az nap gép mellett dolgozott késő estéig. Kifogásolja Pécsy István és Asboth Anna tanukat, mint aggályosakat, a kik ugyanezen ügyben 16 napig letartóztatva voltak s igy vallomásuk hitelt nem érdemel. Miyél tanuk által beigazolva nincs, hogy védence a rabláson jelen lett volna és hogy onnan valamit elvitt volna, kéri a törvényszéktől, mint rögtönitélő bíróságtól, védencére a rögtönbiráskodási eljárás beszüntetését és védencének, mint kinek büntetlensége tárgyalás folyamán eléggé kiderült, azonnali elbocsátását. Végül károsult Deutsch József védője dr. Fárnek László kéri fele kárát megállapittatni. Ezután felolvastattak az 5 napi tárgyalásról vezetett összes jegyzőkönyvek, a mi mintegy 5 órát vett igénybe. A jegyzőkönyv felolvasása után 4 és fél órakor a biróság tanácskozásra vonult vissza; elnök figyelmeztetésére a közönség a teremből távozott, az ítélet kihirdetése kedd délelőttre jeleztetett. Kedden délelőtt 10 órakor lett kihirdetve az ítélet, mely szerint Kis Baksa Fenne, Horváth József és Szakáll György bűnügye a rendes bünfenyitő törvényszékhez áttétetil: és ügyük végleges elintézéséig vizsgálati fogságban tartatnak. Donján Fái büntetlensége kiderülvén, felmentetett és azonnal szabadon bocsáttatott. Kir. ügyész Dómján Pál felmentése ellen felebbezett, a törvényszék a felebbezést visszautasította. Az elutasító határozat ellen a kir. ügyész ismét felebbezett. A Zalamegyei gazdasagi egyesület hivatalos ertesitöje. .1 e g y z ő k ii n y v e a zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen, 1883. éri szeptember hó 9-én tartott renkivü/i'közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán elnök, Skublits Jenő, Szilv Dezső, Szigethy Antal egyesületi tagok, ez utóbbi ugy is mint jegyző. Elnök ur a gyűlést megnyitván következő tárgyak intéztettek el: 78 249- 1883. Sopronmegyei gazdasági egyesület a Kapuvárott 1883. évi szeptember hó 15— 16-án rendezendő lódijosztással és mezei gazdák versenyével összekötői gazdasági kiállítás előrajzát megküldvén a közgyűlés a jelzett kiállításnak az egyesület részéről küldöttségileg leendő látogatását, elhatározta; a küldöttség tagjául Háczky Kálmán egyesületi elnök ur elnöklete alatt Bessenyey Ernő, Bogyay Máté, Csertán Károly, Csertán László, Koller r erenc, Koller István, Königmaye.r János, Skublics István, Skublics Sándor, Szily Dezső, Straka Gábor, Szűcs István urak, egyesületi tagok választattak oly felkéréssel, hogy f. é. szeptember Íió 14-én este Sopronban kiildöttségi elnök urnái találkozni szíveskedjenek. 79/261- 262. Bubb Károly ur zala-szt.-mihályi lakos jelentkezése folytán 1883-ik évi január 1-től számitott időszakra az egyesület tagjául felvétetett, kívánsága szerint a földmivelési szakosztályba osztatott, s részére a felvételi okirat, az egyesület által díjazott, szőlészeti pályamunka, az alapszabályok egy példánya s a tűzkár biztosítási dij leengedési kedvezmény jegyzék megküldetni, a ..Zalamegye" cimű lap s az egyesületi „Értesítő" kiadó tulajdonosa s az első magyar általános biztosító társaság értesíttetni határoztatott. Az 5 f. évi tagsági díj postautalványon bekiildve s az utalvány Hanty Károly pénztárnok urnák átadva lévén, utasíttatik, hogy az összeget átvévén, a folyó bevételek között számolja el. 80/268- 1883. Az egyesület 1884-ik évi munkaterve tekintetében a mai napi közgyűlésre kibocsátott elnöki meghívóban a, tagokhoz intézett felhívásra egy indítvány sem adatván be, a munkaterv kidolgozására egy bizottság küldetett ki, s annak elnökéül Háczky Kálmán ur, tagjaiul Bogvav Máté, Balázs Árpád, Bekkor Antal, Hensch Árpád, Koller István, Koller Ferenc, Königtnayer János, Skub-