Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)
1883-07-08 / 27. szám
jét befedjük. A kis kasban a tovább építésre és hasításra a méheknek helyük nem lévén, kénytelenek a felső fiókba építeni. A mint ide átjöttek. ha az anya is itt vau, akkor a méhek máihatalmunkban vannak; mert a kereteket tetszés szerint kiszedhetjük és az okszerű méhészet követelte elvek szerint bánunk el veliik. Ezután a kis szalma kast alulról kiveszszük és a fióknak a tetejébe helyezzük, de előbb a Hók és a kas közé Hanemann-féle rácsot teszünk és pedig azért, hogy igy az anyát a felső kasból elzárjuk, hogy oda ne menjen és ne hasíthasson, melynek folytán a méhek azt, a mint a fiasítás belőle kifogyott, tele hordják mézzel. Ha mézzel tele van hordva a kas, azt levehetjük és a mézet felhasználhatjuk s a fiók. a keretes lépekkel és méhekkel megmarad. — Ezen fiókot -nagyobbíthatjuk akként, hogy alá vagy fölé ugyan akkora, lépkezdetekkel ellátott fiókot helyezünk s megvan a Dzierzon kaptár. Ezen Dzierzon-féle kaptárokat azután okszerűen kell kezelnünk. Nyáron át többször megnézzük méheinket s ha a bent levő keretek tele vannak mézzel, azokat kiszedjük, a melleket róluk megvizesített tollal leseperjük s a kamrába teszszük, míg helyettük lépkezdetekkel ellátott kereteket állítunk be. Üervelnünk kell arra is, hogy a herék túlságosan el ne szaporodjanak. A raj ugyan első éveiben rendszerint dolgozó méh sejteket épít s azokban dolgozó méheket nevel, ha azonban annyira felszaporodnak, hogy a kaptárban már nem férnek el, akkor rajzáshoz készülnek és hozzá fognak a here lépek építéséhez, hogy ezekben heréket neveljenek. Ha már most rajt akarunk, akkor a here hasítást nem akadályozzuk meg, ha pedig nem akarunk rajt, akkor az anyát a Hanemann-féle rácscsal kisebb térre elzárjuk. Kis terén az anya fiasít ugvan, de kevesebbet s ugy megszorítva levén, a rajzásról leszoknak, a méhek pedig a csekélyebb fiasítás táplálása- és gondozásával nem lévén oly nagy mértékben elfoglalva, e helyett nagyobb mennyiségben gyűjtik a mézet. — Az anya elzárása végett veszünk egy fekvő Dzierzon kaptárt, abban az anyát a fias lépekkel és egv pár üres léppel a kaptárnak egyik felébe egv akkora rácscsal, hogv a kaptárt keresztvágásban elrekeszsze, elzárjuk; ha a röplyuk felőli részbe zártuk az anyát, akkor a röplyukat is elzárjuk rácscsal. llykép az anya nem Hasíthat annyit, a mennyit akar s igy nem lesz túlnépesedés s a rajzás szüksége sem következik be; de meg nem is mehet ki s igy nem is rajozhatik. Ha az álló kaptároknál az anyát íi felső osztályba zárjuk, akkor az alsó osztályba csupa üres lépeket teszünk és ezeket befedjük rácscsal, a felső osztályba pedig az anyát helyezzük el a fias lépekkel. Ekkor a méhek az alsó osztályba tiszta színmézet hordanak. Ha száraz vagy rossz az időjárás és niélieink mézet nem hordhatnak, akkor azokat etetegykor csalfán melengeté: szépség, kincs, hír, dicsőség, ragyogás minden muló a földön; örökké csak a szerelem boldogíthat, mert az maga az örökkévalóság. ... És a néma levél beszél tovább. Egy-egy sóhaj minden szava, telve epedő költészettel, titokzatos mély fájdalommal, örök szerelemmel, a miről csak költők álmodoznak. Az a fehér liaju asszony meg oly méla mozdulatlanságban bámul maga elé, mint a kit a halál készül bilincsekbe verni . . . Kiinti a havas uton vad robajjal zúg végig a téli éjszakának fagyos szárnyú fergetege, tompa bugással tolakodik be a kandalló öblén keresztül, de az a haldokló asszony vihar zúgásán által is csak azt a néma levélkét véli hallani: „Te nem szerettél soha!" Egy fájó könnycsepp tűnik elő bágyadt szempillái alul; egyetlen egy — talán az utolsó. Végig reszket a a búszántotta arcon, aztán oda hull a fakó levélkére, oda simul láthatatlan testvérei mellé, kik oly régen várnak már reá — reá, az utolsóra. Váljon kit illet, kit sirat az az utolsó könnycsepp ? Ki tudná azt megmondani! Hiszen az ő tavaszának oly sok ,halottja van. Nem csak szivében; de a temetőben is. Es ezek még ott is szünes-sziintelen várják azt a hires szép leányt, holt szivekben is feltámadó, újra élő szerelemre . . l'gy ,érzi, úgy gondolja azt az a mozdulatlan aszszony is. Es ez oly jól esik neki . . . Csak az a fájó kétely ne szúrná őt tövisével, hogy hát ha mégis hazugság csak — a síron túl is élő szerelem! Meg azután... fehér hajú asszony nem szeretőnek való! Hanem azért azt a fakó levelet haldokolva is ellenállhatlan erővel szoritja merevülő ujjai közé. Azt majd csak magával viszi el a koporsóba, el a temető földjébe, hogy ott is hallgathassa azt a bűvös regét, melynek minden szava sóhaj, telve ábrándos költészettel, titokzatos mély fájdalommal, örök szerelemmel, a miről csak költők álmodoznak . . . niink kell. A Dzierzon-féle kaptárnál, lia a kamrában keretes mézünk van, az etetés egyszerűen abból áll, hogy egy-egv keretet a kaptárba helyezünk. Vagy adunk nekik folyós mézet. E tekintetben a következő praktikus eljárás alkalmazható: A kereteket — tudvalevőleg — a Dzierzon-féle kaptárban rendszerint befedjük keskeny deszkácskákkal, melyek egyikén t. i. a középsőn egv akkora lyuk van vágva, hogy abba egy befőttes üveg szája bele ülik. Ily be főttes üveget megtöltünk hígított mézzel, száját vászondarabbal bekötjük és szájával lefelé irányozva a lyukra helyezzük, s a méhek a vászondarabon keresztül szivárgó mézet kiszopogatják. Szeptember elején bekövetkezik a szüret, de egyúttal a télire való berendezés is, Ekkor átvizsgáljuk a kaptárokat, szem előtt tartva, hogy a jó telelés biztosítja a jövő évi méhészkedés sikerét. Ha nincs fiatal erőteljes anya, a tartalék anyákból pótoljuk. A méhtáppal (kenyér) telt lépeket legbelül rakjuk, utánna a mézeseket, hogy mintegy 10 kilogramm méz legyen és végre a fias lépeket. A felesleges méz fogja képezni a hasznot. Október vége felé, midőn már a zord idők bekövetkeznek, a röplyukakat olyan ritka, rosta szövettel, melyen a méhek keresztül bújhatnak, befedjük, belül a hézagokat sarjúval vagy mohával kitömjük és ha van jól elzárható meleg méhesünk, abban elteszszük, ha pedig nincs alkalmas méhesünk, akkor kamrába, vagy egyáltalán olv helyre teszszük, a hol az idő viszontagságai ellen védve vannak s az emberek vagy az állatok háborgatásainak nincsenek kitéve. Ezekben foglaltuk össze az előadás azon részét, mely útmutatást nyújt a tekintetben, miként kell átmenniink az ósdi méhészkedésről az ujabb, okszerűbb méhészet gyakorlatára, miként kell kezdenünk, mint kell folytatnunk s azt hiszszük, hogy a ki a t. olvasóink közül a két számban közölteket megfigyelésre méltatja, s azok alapján az okszerű méhészkedéshez akar fogni, bizonnyára kellő útbaigazítást nyerend. Zala-Egerszeg, 1883. julius 5-én. Városi képviselő testületünk f. hó'2-án igen népes gyűlést tartott s tekintve az előfordult ügyek fontosságát, az ülés lefolyását lehetőleg híven és részletesen igyekszünk a t. olvasó közönséggel megismertetni. Városbíró ur előadja, hogy az eltörött harang költségeinek fedezésére a megyei püspök ur őméltósága a templom pénztárából 200 frtot utalványozott, melyhez hozzáadva a város kezelése alatt álló s a harangokra hagyományozott 07 frtot, összesen e célra 207 frttal rendelkezünk. Tekintve azonban, hogv az öntési költségek mintegy 335—350 frtra rúgnak, a még hiányzó 70—80 frt összeg megtérítése iránt kér intézkedést. — Mivel városunkban más hitfelekezetek is vannak, a képviselő testület ezen hiányzó összegnek a városi pénztárból való fedezését méltányossággal megegyeztethetőnek nem találja, hanem fölhívja a városi tanácsot, hogy a hiányzó összeget adakozás utján gyűjtse össze, mely célból a szükséges gyűjtő-íveket bocsássa ki s az adomány befejezéséről intézkedjék s annak idején a gyűjtés eredményéről a képviselő testületnél tegyen jelentést. Városbíró úr előterjeszti Theodorovich Károly urnák a városi képviselő testület 31. számú végzésére a kellő időben beadott felfolyamodványát, melyben iigvének személyes jelenlétében eszközlendő megvizsgálására egv bizottság kiküldetését kéri. - Felfolyamodó kérelmének hely adatván, az ügy megvizsgálására Isoó Alajos, Hollósy József és Fischer Miksa urakból álló bizottság küldetett ki azon kéréssel, hogv a bizottság megbízatásában mielőbb szíveskedjék eljárni. Olvastatott a községi iskolaszéknek a képviselő testülethez intézett átirata, melyben az ipartan műhely felállítása és a kertészeti iskola szervezése érdemében a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz feliratot kér intéztetni. Tekintve, hogy az ipartanmühely számára szükséges helyiséget a képviselő testület már megvásárolta, továbbá gondoskodott a kertészeti iskolának megfelelő kerti helyiségről is, a magas kormányhoz kérvény intézése hstároztatott el, hogy az ipartanmühely felszerelése s a kertészeti iskola létesítése már a jövő 1883 4. tanévre eszközöltessék, egyúttal, hogy a jövő 1883'4. tanévben a kereskedelmi iskola második osztálya is életbe legyen léptetve. Svastits Benó alispán és Árvav István városi képviselő urak felkérettek, hogy e kérvényt személyesen szíveskedjenek a miniszter ur őnagvméltóságának átnyujtani. Városbíró ur előterjeszti a helybeli ipartanodai bizottságnak az ipariskola 1883/4. tanévi szükségleteire vonatkozó és 1374 frt 33' t krra rúgó költségvetését, kérve a képviselő testületet annak elfogadására. Minthogy a város az elemi iskolai tanítók fizetéséhez, valamint a városban levő iskolák fenntartásához nevezetes összeggel járni, melv az összes városi jövedelmek jelentékeny részét igénybe veszi: ez okból ezen 1374 frt 33' t kr. ujabb tanügyi kiadásra nézve a magas minisztérium kérvényileg megkerestetik, hogv az ipariskolát államsegélyben részesíteni kegyeskedjék. Mind ez ügyben, mind az ipartanmühely érdemében felterjesztendő kérvény elkészítésére Arvay István, dr. Czinder István és Udvardy Ignác urakból álló bizottság küldetett ki, e kérvény átnyujtására Svastits Beuó alispán és Arvay István urak kérettek fel. Ez ügygyei kapcsolatban Zichy Jenő gróf ur ő méltósága, ki az iparos iskolák szervezése körül oly ki magasló érdemeket szerzett s az iparosok ügyének oly lelkes védelmezője és elősegítője, kérvényileg megkerestetni határoztatott, hogy az ipariskola ügyében városunkat magas látogatásával szerencséltetni szíveskedjék. Hogy az iparos tanulók az ipariskola szorgalmas látogatására minél inkább legyenek serkentve, a járási szolgabirói hivatal mint iparhatóság felkéretik, hogy az ipartanodai bizottság által kiadott bizonyítványnyal magukat igazolni nem tudó iparos tanoncoknak a felszabadulási engedélyt ki ne szolgáltassa. Svastits Benó képviselő ur a jelenvoltak ügyeimét teljesen lebilincselő beszédében felhívja a képviselő testületet, hogy a szent-iváni vasúti állomástól Zala-Egei szegig terjedő szárnyvasut kiépítése érdemében e hó 10-én d. u. 3 órakor a gazdasági egyesület helyiségében tartandó értekezleten a város magát annál is inkább képviseltesse, mert azáltal mutatja ki első sorban ezen a város felvirágoztatását célzó ügy iránti érdekeltségét s ha a jelenleg kínálkozó kedvező alkalmat elszalasztjuk. úgy a későbbi nemzedék lesújtó ítéletének teszszük ki magunkat — Az indítvány egyhangú lelkesed'ésssel elfogadtatott s a julius 10-iki értekezleten való megjelenésre városbíró ur elnöklete alatt Arvay István, dr. Czinder István. Hollósy József, Kaiser József és Kovács Károly urak kérettek fel avval a megbízatással, hogy a vasút ügyében tartandó amaz értekezleten a városnak ezen ügy iránti meleg érdekeltségének adjanak kifejezést s hogy a város egyúttal kész a kivitelhez anyagi áldozatokkal is hozzájárulni. Olvastatott a községi iskolaszéknek átirata egy segédtanítói állás rendszeresítése és ezen állásnak nőtanítóval leendő betöltése érdemében. — Az iskolaszék előterjesztését a képviselő testület elfogadta s a segédtanító fizetését 350 frtben állapította meg s a pályázat kikírdetésével az iskolaszéket bizta meg avval a megjegyzéssel, hogy a megválasztandó segédtanító a kézi munkát is tartozik tanítani. Az iskola helyiség érdemében szükséges intézkedéssel a városi tanács az iskolaszékkel egyetértőleg bízatott meg. Egyúttal a városi tanács megbízatott, hogy a kis dedóvoda háznál létező két kis szobának egygyé alakítását és kettős ablakkal való ellátását mielőbb eszközöltesse. \ árosbiró ur előterjeszti a helybeli izr. hitközség kérvényét, melyben a temetőjük mellett levő s a város tulajdonát képező legelőből 119 ölet, valamint a már beépített imaház helyét egy kiküldött bizottság által megbecslendő árért átadni kéri. Tekinttel arra, hogy az izr. hitközség tagjai a városi birtokosok egy részét képezik, ez okból az általuk közcélra illetve temetkezésre használandó ingatlan a hitközség részére dij mentesen átadatik. A helyiség megtekintésére és kijelölésére Kovács Károly, Hollósy József, dr. Mangin Károly kép viselő, Nagy Imre \árosgazda és Vöczköndy László vá rosi jegyző urak jelentésük bevárása mellett kiküldettek. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az uj évnegyed alkalmával ti sztelettel felkérjük lapunk pártoloit, kiknek előfizetés e lejárt" szíveskedjenek azt mielőbb megújítani, ho gy a la p szétküldésében fennakadá s ne támadjon; kik pedig hátralékban vann ak, azokata hátralékos összeg mielőbbi be küldésére kérjük. A lap kiadó-hivatala. A megyei közigazgatási bizoti ágnak a muraközi népiskolák ügyében kifejtett elismerést érdemlő, hazafias tevékenységét már is üdvös siker kiséri. Ugyanis a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter őnagyméltó sága junius hó 2í)-én 4(115 sz. a. kelt következő nagyhorderejű átiratot intézte a megyei közigazgatási bizottsághoz: „A muraközi népiskolák állapotának megvizsgálására küldött bizottság jelentéséből arról győződtem meg, hogy ezen állapot megjavítása végett más intézkedések mellett néhány községben okvetlenül állami iskola állítandó fel. — így hajlandó vagyok Perl a kon egy fokozatosan fejlesztendő hat-hat osztályú állami tíú- és leány iskolát állítani fel, a melynek első osztálvai mar az 188 : f. tanévben megnyitandók. Ezen iskolákat azonban csak akkor állíthatom fel, ha Zalamegye a volt selyemtenyésztő liázát és udvarát e célra átengedi. Ugyancsak hajlandó vagyok felállítani Stridón egy három osztályú állami iskolát, mely az 18s :; tanév elején nyittatnék meg és Rá ez k a n i zsá n egy k é t o s z t á 1 y u, továbbá G o r i s i c z á n és O r e h o v csákón egy-egy osztályú állami iskolát, melye].-, azonban csak az 188 4 tanév elején nyílnának meg. Ilihez képest felhívom a közigazgatási bizottságot, tudassa velem mielőbb, hajlandó-e Zalamegye Perlakon levő selyemtenyésztő házát átengedni s ha igen, ezen körülmény figyelembe vételével a fiú- és leányiskola további szervezetére illetőleg egv tanítói és egy tanítónői állomás szervezése és azok esetleges betöltése, valamint az iskolák berendezése stb. iránt tegyen javaslatot. Felhívom még a közigazgatási bizottságot, hogy a többi tervbe vett állami iskola felállítliatása érdekében az illető községekkel a tárgyalást indítsa meg és az eredményt velem tudassa. Trefort." — Jól tudva azt, hogy a közigazgatási bizottság minden egyes tagjának menynyire szivén fekszik Muraköz magyarosítása, legkevésbbé sem kételkedünk abban, hogy a kérdéses megyei épületet a nemes ügy érdekében a legnagyobb készséggel fogja felajánlani. Meghívás. Zalamegye jegyzői egylete ez évi nagy gyűlését Keszthelyen a városház termében julius hó
