Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-09-02 / 35. szám

Zsidóellenes zavargások megyénkben. Szomorú eseményeknek volt szinlielye megyénk a lefolyt héten. A szélrózsa minden irányában megindult a kárhoztatandó mozgalom. Legtöbb bel ven ez csupán a zsidók ablakainak beverésére irányúit, de egyes községekben máivalóságos rablássá fajult. Kanizsán, Keszthelyen, Sümegben, Tapolezán, Tiirjén, Tüske-Szent-Péteren, Szent-Ivánon, Nován. Bohlogfán, NagyLengyelben, Zala-Koppányon a zsidók ablakait beverték. Veszedelmesebb mérvet öltött a zendülés Söjtörön, Szent-Gróthon, Szent-Péteruron, Sárhidán, Zala-Lövőn, mint mely helyeken a neki vadult nép nem elégedett meg a puszta ablakbeveréssel, hanem azon kivül féktelen dühében egyesek boltjait feltörte, onnan az árúkat kiszórta és elrabolta. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a helybeli népség a rablás- és fosztogatástól magát mindenütt egészen visszatartotta. Igy Söjtörön az elöljáróságnak az első nap sikerült a mozgalmat elfojtani, sőt egyes elfogatási is eszközölt és csak később, midőn a környékbeli puszták- és községekből tört be a nép, akkor fordult elő a rablás. Igy az ott elfogottak és városunkba bekisértek mind kivétel nélkül más községbeliek. Hasonlóan nyilatkozhatunk Lövőről is, hol meg a zavargók legnagyobb kontingensét a szomszéd Vasmegyébó'l átjöttek képezték, amint hogy az ottani zavargás és rablás miatt elfogottak nagyobb része, ugy a két sebesült is vasmegyei. Hogy a zavargóknak vezetői vannak, az kétséget sem szenved. Idegen kéz, idegen érdekek szolgálatában állva, különféle ferde és minden alapot nélkülöző hirekkel izgatja az amúgy is földhöz ragadt népet és használja föl önző céljainak elérésére. Az emberbaráti szeretet súgalta nemes feladat vár e váltságos pillanatokban magára az értelmi osztályra. Hasson ez a népre szép szóval, igyekezzék felvilágosítani, hogy mennyire félre van vezetve és hogy mily káros hatással van e kivételes állapat a kereskedelem- és iparra, és ezek által közvetve magára, a népre. Igv lesz az üg'vbuzP'ó hatóság

1 üdvös inO J O ^ o o tézkedéseinek valósággal foganatja, legfőkép ezen az utón fog helyreállni legközelebb egész megyénkben a csend és nyugalom, ami megyénk minden egyes, józan gondolkozású polgárának legfőbb óhaja. — Jegyzőkönyv, felvéve Keszthelyen a „Dunántúli önk. tűzoltó egyletek kerületi szövetségének 18,88. évi augusztus hó 12-én tartott ötödik közgyűlésén. 1. Elnök a gyűlést megnyitván a megjelent tagokat, valamint a nagyszámú hallgatóságot melegen üdvözli s egyúttal jelenti, hogy a tegnapi napon esti 7 órakor tartott előértekezlet által kiküldött 3 tagból um. Fájdalma meghatott - mondám. - Ne vegye rosz néven, ha zavarom. Napok óta figyelemmel kísérem önt s bánata szomorúsággal tölti el szivemet. Ön igen szenved; jöjjön, hagyja el e szomorú helyet. Bizzék bennem, én jó barátja kívánok lenni. Fájdalma enyhülni fog, ha azt ketten érezzük! Megfogtam kezét. Nem vonta visszva; dult vonásai lassankint tünedeztek arcáról. Könnyeit letörölte s szelíden felelt: Köszönöm részvétét urain; fájdalmam kiirthatlan ugyan, de rokonszenve már is enyhítette azt. Oly jól esik, ha valaki együtt érez velünk. Ön ismeretlenül is sajnál engem, a nélkül, hogy tudná, megérdemlem-e szánakozását. . . . - Arcából ítélem az embert, mondám. Meggyőződésem, hogy ön jellemes ember s fájdalmából látom, hogy rettentő csapás érte. Ne csodálkozzék tehát, ha emberbaráti szivem részvétre gerjedt. - A csapás, mely ért, rettenetes. E néma sír takarja mindenemet. A mint e sír örökre zárva marad, úgy az én fájdalmam is végtelen leend. — Ne essék kétségbe barátom! Ön ifjú, az idő kitörli majd a közeli napok rettenetes emlékét. Lassankint elmosódik elméjében a kedves arc, más érzés foglalja el az előbbi helyét; ön feledni fog s boldog lesz ínég! Szomorúan rázta fejét. Soha! soha! Halottam emléke örökké élni fog szivemben. S ki volt e hallott, kit ön oly mérhetlen fájdalommal gyászol? kérdém aggódva. Reám nézett, nem tudta, közölje-e velem titkát, vagy elhallgassa azt, soká nem felelt. Gondolatai egymást űzhették agyában, nem tudván, adjon-e s minő választ kérdésemre. Végre megszólalt: On barátjának fogadott engem. Bizalommal viseltetett irántam, e bizalom kötelességemmé teszi a v iszont bizalmat. Ebnondandoni önnek, ki volt e nő. Ítéljen aztán, lehet-e őt feledni, lehet-e Laurát más nővel pótolni ? Elvezettem rejtek helyemre, hol kevésbbé vehettek bennünket észre. Ifjú barátom a következőket mondotta el nekem: (Folyt, köv.) Trsztyánszky Lajos keszthelyi és Henez Autal nkanizsai főparancsnok, továbbá Rafensberger Ignác szombathelyi alparancsnok és szabályszerű meghatalmazással ellátott képviselőkből álló igazoló bizottság írásbeli jelentése szerint megbizó leveleiket a barcsi, bobai, bticsuszent-lászlói. Csáktornyái, csornai, csurgói, jánosházi, kapuvár-garthai. keszthelyi nagy kanizsai, pápai, 1. répce vidéki (sajtoskáli i, soproni, szombathelyi, söjtöri, zalaegerszegi és szent-gróthi egyletek képviselői adták be, kiknek megbízásai a küldött bizottság által megvizsgál tatván, teljesen szabályszerűeknek találtattak, mi okból a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A jelentés tudomásul vétetvén, a fentebb elősorolt képviselők igazoltaknak kimondattak s a közgyűlés határozatképesnek nyilváníttatott. 2) Ezek után elnök felolvasta a szövetség választmányának az 1881. évi augusztus hó 28-án tartott közgyűlésétől a mai napig terjedő idő alatti tevékenységeés munkásságáról, nem különben a szövetség keblében ez idő alatt történt eseményekről szóló terjedelmes jelentését. Tudomásul vétetett s egyúttal elnök urnák buzgó fáradozása- és tevékeny munkásságáért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. 3) Elnök javaslatba hozza, hogy a gyűlés folyamára a rendes jegyző mellé kisegítőül egy ideiglenes jegyző is választassék. Elfogadtatott s a gyűlés folyamára id. jegyzőül egyhangúlag Ehrenreich Nándor, a muraszerdahelyi egylet főparancsnoka kéretett fel. 4) Elnök felhívja a gyűlést a jegyzőköny hitelesítése végett egy három tagú bizottság kijelölésére, minek folytán a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Szeghő István zala-egerszegi elnök, továbbá Trsztyánszky Lajos keszthelyi és Reményi Samu csurgói főparancsnok urak küldettek ki. 5. A napirend 3. pontja alapján elnök felhívja a közgyűlést, hogy a pénztári számadás megvizsgálására bizottságot küldjön ki.— A pénztári számadás megvizsgálására az előértekezlet által kijelelt Ivósa Gusztáv jánosházi főparancsnok, továbbá Schleifer Izidor keszthelyi ' és Máyer József szombathelyi egyleti tagok kiküldetvén, jelentésük a gyűlés folyama alatt beváratik. 6. Ezek után a napirend 4. pontja értelmében a tisztviselők és választmányi tagok választása forogván fenn, elnök úgy a maga, valamint tiszttársai s a választmányi tagok ne/vében is lemondását bejelentve, kéri a közgyűlést az új központi választmány megválasztására. A felhívás általános helyesléssel fogadtatván, a választmány egyhangúlag a következőkép választatott meg: elnök: P. Szabó Károly (Pápa), alelnök: Kovács Károly (Zala Egei szeg), jegyző: Szokoly Ignácz (Pápa), pénztárnok: Szvoboda Venczel (Pápa). Választmányi rendes tagok: Teuffel Mihály és Szelestey Lajos (Pápa), Rösch Frigyes (Sopron), Kósa Gusztáv (Jáuosháza), Pölez Pál (Keszthely), Rafensberger Ignác (Szombathely), Reményi Saniu (Csurgó). Póttagok: Heim Ignác (Pápa), Henez Antal (N.Kanizsa), Puly István '(Söjtör), Kunczy Mihály (Kapuvár). 7. A napirend 5. pontja értelmében a jövő közgyűlés székhelyének kijelelése forogván fenn, a csurgói egylet részéről meghivás jelentetett be azon határozott kijelentéssel, hogy a városi hatóság meghívása a legközelebbi választmányi ülés elé pótlólag be fog nyújtatni. A közgyűlés — tekintettel a szívélyes meghívásra legközelebbi 1885. évben megtartandó VI. ker. közgyűlés helyéül egyhangúlag Csurgó városát jelelte ki. 8. Á pénztári számadás megvizsgálására kiküldött bizottság nevében Kósa Gusztáv jánosházi képviselő jelenti, hogy a pénztári számadás rendben van. Miután a közgyűlés a beadott jelentésből arról értesült, hogy az 1881. évi augusztus 28-tól mai napig terjedő .számadási időszakról vezetett számadás mely szerint a bevétel 391 frt 54 krt., a kiadás pedig 238 frt 57 krt tett s ekként 155 frt 97 kr., készpénz mutatkozik — teljesen rendben van, pénztárnok urnák - a fenntartandók fentartása mellett — a felmentvény megadatott. 9. A napirend (3. pontjában foglalt azon inditványnyal összefüggőleg és kapcsolatban: „miként lehetne a szövetséget bensőbbé, összetartóbbá, szervezettebbé tenni, hogy léte több tevékenységet biztosíthatna?" Teuffel Mihály pápai képviselő a következő indítványt terjeszti elő u. ni. A fentebbi kérdésben emiitett cél elérhetése tekintetéből kerestessék meg és kéressék fel a m. kir. belügyminisztérium az iránt, hogy a dunántúli kerület területén lévő összes törvényhatóságokat rendeleti uton szíveskedjék arra utasítani, hogy a dunántuli tűzoltó szövetség által — tűzoltási iigvben — hozzájuk intézett megkereséseknek kellő időben eleget tegyenek; továbbá ugyanezen rendeletben a nevezett törvényhatóságokat utasítsa még arra is. hogy a területükön levő összes községeknek mielőbb hozzák tudomásukra, hogy múidazon helyekről, hol tűzoltó egyletek alakultak vagy alakulni fognak, a szervezkedés helyes iránya s az egyöntetűség létrehozhatása céljából mindennemű, a szervezkedést, egyeuruházatot és felszerelvényeket illető felvilágosítások és utasítások végett a kerületi szövetség — ; ez idő szerint — Pápán székelő központi választmányához forduljanak. Az indítvány egész terjedelmében egyhangúlag elfogadtatván annak mielőbbi kivitelével a választmány megbízatott. 10. Ugyancsak a napirend 6. pontjával összefüggőleg Trsztyánszky Lajos keszthelyi főparancsnok a következő indítványt terjeszti elő: „Mondja ki a közgyűlés, hogy a dunáutuli önk. tűzoltó szövetség, az országos szövetség gyűlése által az egyenruha és rangjelzés tárgyában hozott határozathoz szigorúan ragaszkodik, miért is az összes dunántúli egyleteknek kötelességévé teszi az orsz. szövetség által e tárgyban hozott határozatok szerint alkalmazkodni s az egyöntetűség elérhetése végett ezen határozatokat mielőbb foganatosítani, mivégből az erre vonatkozó orsz. közgyűlési határozat minden a dunántuli kerületben levő tűzoltó egyletnek kiadandó. Egyhangúlag elfogadtatott s a határozat mielőbbi végrehajtásával a választmány illetve az elnökség megbizatott. 11. A napirend 7. pontja alapján Kovács Károly zala-egerszegi főparancsnok indítványozza, hogy a ker. szövetség ez időszerinti hivatalos lapjának a „Magyar Tűzoltó" című lap költségei fedezésére egy alaptőke sze reztessék össze s a nevezett lap költségeit a szövetség ezen alap kamataiból fedezze, miért is mondja ki a szövetség közgyűlése, hogy a dunántuli kerületben levő egyletek kötelesek a nevezett alap javára egy év leforgása alatt egy-egy táncvigalmat rendezni s annak tiszta jövedelmét a szövetséghez beküldeni. Mire hosszabb eszmecsere és Teuffel Mihály ur, mint a „Magyar Tűzoltó" lap felelős szerkesztőjének azon felvilágosító nyilatkozata után, hogy mivel a lap nem a ker. szövetség, hanem az ő kizárólagos tulajdonát képezi s ez okból a szövetségnek a lap irányára nézve — még segélyezés esetére is — a hivatalos rovaton kivül befolyást nem engedne, sem meg nem tűrne, határoztatott: A kerületi szövetség összes tagegyletei felhivatni rendeltettek, hogy a „Magyar Tűzoltó" cimű szaklapot legkevesebb egy-egy példányban járatni, az előfizetési dijakat rendesen beküldeni s egyébként is támogatni erkölcsi kötelességüknek tartsák. 12. A balaton-furedi önk. tűzoltó-egylet következő indítványa u. m. mondja ki a közgyűlés, hogy a ny

rári tiszti zubbonyokra rangjelzésül csak is a vállzsinórok alkalmazandók. — Mint az orsz. tűzoltó szövetség közgyűlése által a rangjelzés tárgyában hozott határozattal össze ütköző s a fentebbi 10. pont alatti elfogadott inditványnyal ellentétes — egyhangúlag elvettetett. 13. Raffensberger Ignác szombathelyi képviselő indítványozza, miszerint „Tekintve azon körülményt, hogy az egységes csavar mielőbbi behozatala tárgyában hozott országos közgyűlési határozatoknak ez ideig mi eredménye sem lett, az e tárgyban hozott határozatok végrehajtása sürgettessék meg. A m. kir. belügyminisztérium felkéretni rendeltetett, hogy az orsz. tűzoltó szövetség által az egységes csavar behozatala tárgyában beadott kérelem fölött mielőbb intézkedni szíveskedjék. Az e tárgybani kérelem fölterjesztésével az elnök bízatott meg. 14) P. Szabó Károly elnök indítványozza, miszerint Keszthely város hatóságának, lelkes és vendégszerető közönségének, nem kiilöuben tűzoltó egyletének a közgyűlés ünnepélye alkalmával tanúsított fáradozásuk és vendégszeretetükért, továbbá a m. kir. gazdasági tanintézet t. igazgatóságának a gyülésterem átengedéseért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék. Az indítvány lioszszan tartó zajos helyeslés közt egyhangúlag elfogadtatott s nevezetteknek jegyzőkönyvi elismerés és köszönet szavaztatott. Több tárgy nem lévén, ezzel a dunántuli tűzoltó egyletek kerületi szövetségének ötödik közgyűlése tel oszlott. Kint'. Jegyezte: Szakoly Ignác s. k. jegyző. Csáktornya, 1883. aug. 20.*) Szent-Istvánnap Csáktornyán. Tűzoltók gyakorlata. Magyar horvát testvériség. Csendes városunk ünnepet ült. Reggel 7 óra tájban a középületeken lengő zászlók, a hullámzó néptömeg, az a sok sürgés-forgás, mely városunk utcáit élénkké tette, mind azt hirdették a közönségnek, hogy a mai nap nem tartozik a hét közönséges napjai közé, és nem is volt az, mert első sorban e napon ünnepeié Magyarország első királyának szent Istvánnak névnapját, valamint 800 éves szentté avatási ünnepét s így délelőtt a buzgó hivő sereg sietett az úr házába hálaadóját leróni; a templom zsúfolva volt ájtatoskodó hívekkel. 11 órakor volta szokásos s az ugynevett „magyar mise;" alkalmi beszédet tartott f'tdő Dolmányos Döme hitelemző úr; mise alatt Hühner Károly kántor ur válogatott és művészi praecizióvai előadott énekei, melyek a buzgó hivek lelki épülését nem kis mérvben elősegítették; mise végén felharsant a szivet gyújtó Kölcsey Hymnusa. Délután a közönség a csáktornyai önkéntes tűzoltók nyilvános gyakorlatára seregeit. Derék tűzoltóink ismét bebizonyították, hogy egyetértéssel és törhetlen akarattal mennyi szépet és hasznost lehet teremteni! A vidéki tűzoltók közül jelen voltak: a varasdiak (34 tűzoltó és 20 zenész) perlakiak és muraszerdahelyiek. A tűzoltó csapat zeneszóval ifjú Szeivert Antal másod parancsnok vezénylete melett 5 óra körül indult ki a „Szeivert"-féle kertből s a főtéren keresztül és Ilidutcán át az úgynevezett „mászó" házhoz érkezett. Itt vette kezdetét a tűzoltók nyilvános gyakorlata. A létrákon és a köteleken való mászás teljesen kielégítő volt. A közreműködők minden mozdulatainál teljes gyakorlottság, ügyesség és szabályszerűség volt észlelhető. A mászó gyakorlatok befejeztével a kürtös vész jelt adott, mire a tűzoltók mindegyike saját eszközeivel sietve sietett, hogy mielőbb megjelenjék a megmentésre kiszemelt épülethez, a községi elemi népiskolához. Itt pár perc alatt megvolt a leszerelés. A szivattyúsok megkezdték a fecskendezést, a mászók gyorsan a háztetején voltak. A gyakorlaton leginkább kitüntette magát Miklanecz Ferenc ur bámulatos gyorsasága és ügyessége által. Az iskola épülettől azután elmentek a „Szádár"-féle épülethez, hol ugyanazon gyakorlatokat még egyszer producálták. A feladat sikeres megoldását nagyon elősegítették, hogy a kutak igen alkalmas helyen vannak felállítva és hogy az összes szerek jó karban vannak tartva és gondozva, s e körül a főérdem Pruszavecz Alajos szertárnok s jelenleg város bíró urat illeti, a ki szertárnoki hivatalát páratlan buzgósággal és ritka jó akarattal teljesíti. A gyakorlatokat figyelemmel kisérő közönség minden részrehajlás nélkül elmondhatja, hogv tűzoltóinkat kitűnő vezetés és példás rend s dicséretre méltó ügyszeretet jellemzik. Gyakorlatok után ugyancsak zeneszó mellett viszszatértek a fent említett kertbe. A kis kert e napon egy egész nagy országot foglalt ölében; a ki ott volt, az az életet úgy találta és látta, a minőnek csakugyan kellene lenni az egész világon s különösen nálunk Magyarországban, hol vegyes ajkú nép lakik. E kis kertben úgy vallás-, mint nyelvre-nézve volt legalább is 4—5 felekezet és nemzetiség képviselve. *) Mult számból térszüke miatt kimaradt Szerk.