Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-08-05 / 31. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg\ 1883. augusztus 5. 31. szám Előfizetési dij: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre I ft. Hirdetmények: .'< hasábos petitsor eg\ -zer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélvegdij 30 kr. Nyilttér petitsora 12 kr. a es A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez k üldendők. Kérmentetlen leveleket esak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Megyei rendkívüli közgyűlés. — 18»3. julius hó 30-án. — Főispán úr őméltósága a megjelent bizottsági tagokat üdvözülvén, jelzi a tárgyakat, melyek ezen rendkiviili közgyűlés összehívását szükségessé tették s ezután a közgyűlést megnyitja. Előterjesztetett a nagyméltóságú vallás- és közoktatási minisztériumnak a megye közigazgatási bizottságához f. évi junius hó 29-én 4615. sz. a. intézett rendelete, melylyel kijelenti, hogy miután a muraközi népiskolák állapotának megvizsgálására kiküldött bizottság jelentéséből arról győződött meg, hogy ezen állapot megjavítása végett más intézkedések mellett néhány községben okvetlenül állami iskola állítandó, hajlandó Perlakra egy fokozatosan fejlesztendő hat osztályú állami fiú- és leány iskolát állítani fel, amelyeknek első osztályai már az 1883/4. tanévben megnyitandók. A nagyméltóságú vallás- és közoktatási minisztériumnak a muraközi népnevelés és a magyar nyelv érdekében tett kegyes intézkedését a közgyűlés hálás köszönettel fogadja és a Perlakon felállítandó 6—6 osztályú állami fiú- és leányiskola céljára a perlaki u. n, „filanda" épületet készséggel átengedi, fentartván a megye közönségének tulajdoni jogát annyiban, hogy ha a kerdéses épület a jelzett iskolai célra valamikor használtatni megszűnnék, — az e feletti teljes, rendelkezési jog a megyére visszafog szállni. o Felolvastatott a nagyméltóságú ni. kir. belügyminisztérium rendelete, melylyel a megyék háztartásáról szóló 1883 évi XV. t. c. 16 §-a alapján a f. évi április hó 19-én tartott közgyűlésben alkotott szabályrendeletet jóváhagyván, felhívja a törvényhatóságot, hogy a megyének ezen szabályrendeletben megállapított szolgabirói járások szerinti beosztását a járási székhelyek inegjelelése mellett a többi minisztériumnak is hozza tudomására, melv alkalommal a nmlgú igazságügyi miniszter urnái a törvénykezési és közigazgatási öszhang érdekében az eltérések megszüntetését illetőleg a törvénykezési beosztásnál szükségesnek mutatkozó változtatások elrendeltetését is kérelmezheti. A megyék háztartásáról szóló 1883. évi X\ . t. c. 16 §-a feladatává teszi a megyéknek, hogy járások szerinti beosztásuk iránt szabályrendelettel intézkedjenek s egyszersmind követendő irányelvül tiizi ki, liogv ez alkalommal a járások területei és székhelyei a járásbíróságok területeivel és székhelyeivel megegyezőn állapíttasanak meg. A törvény ezen rendelete alapján a f. évi augusztus hó 9-én tartott közgyűlésen alkotott megyei szabályrendelettel a megye járásainak száma 11-ben állapíttatott meg, s ez alkalommal a törvénykezési és közigazgatási kerületek között létesítendő öszhangzat figyelembe vétetett s így az idézett törvény Ki. §-ában a közigazgatási és törvénykezési kerületek egyező megállapítására nézve kimondott elv a szabálv-rendeletileg megállapított közigazgatási beosztás keretében foganatosítandó, mire nézve ezen közigazgatási beosztás a járások székhelyét, kiterjedését és népességét tekintve, — az egv novai járás kivételével, teljesen alkalmas alapot ad. - Xem említve tehát a novai járást, mely csekély terjedelménél és 13 ezerre rugó népességénél fogva nem alkalmas arra, hogy egy felállítandó járásbiróság keretét képezze, a többi 10 járás közül 8-nak székhelyén már létezik járásbiróság; — kettő azonban t. i. a perlaki és pacsai ez ideig járásbírósággal nem bir. Ezen két járásban tehát a járásbiróság felállítása nemcsak a törvénv által követelt öszhang létesítése végett szükséges, hanem az igazságszolgáltatás érdekei szempontjából is, amennyiben ezáltal a nagykanizsai és csáktornyai járásbíróságoknak túlságos terjedelme, mely az igazságszolgáltatást e két járásban nehézkessé teszi s a feleknek rendkívüli költséget és időveszteséget okoz — arányosan kisebbíttetnék. Léteznek még ezenkívül a megyében néhány közigazgatási és járásinrósági kerület között kisebb nagyobb eltérések, m&lvek célszerűen megszüntethetők azáltal, ha alapul a közigazgatási beosztás vétetik. Igy 1) a letenyei közigazgatási járás községei közül az alsó-lendvai járásbírósághoz tartóz«') Dobri, Kerka-Szent-Miklós, Kerkn-SzentKirály, Lovászi, Kerka-Teskánd, Korka-Tótfalu, Lendva-Fjfalu, Pincze, Kútfej. Széesi-Sziget, Tormaföld, Kislakos és Vétveni a letenvei járásbíróság területéhez; 2) a kanizsai járásbírósághoz tartozó SzentLiszló község a letenyei járásbírósághoz; 3) a sümegi járásbírósághoz és a keszthelyi közigazgatási járáshoz tartozó Zala-Szent-László község a keszthelyi járásbiróság területéhez; és végre •4) az alsó-lendvai járásbírósághoz és a zalaegerszegi közigazgatási járáshoz tartozó l'usztaSzentpéter a zalaegerszegi járásbírósághoz lennének csatolandók. Ezek azon változtatások, melyek által a közgyűlés Zalamegyében az 1883. évi XV. t. c. 16§-át valósíthattalak találta, minélfogva azok elrendelését a nmlgú igazságügyminisztcriumnál felirattal kérelmezni elhatározta. Végül olvastatott a nmlgú közmunka- és közlekedési in. kii-, minisztérium körrendelete, mely mellett Nagy-Kanizsa városnak a kövedet vám szedési engedély további meghosszabbítása iránt benyújtott folyamodványát tárgyalás végett leküldöttc. A kérvényben felhozott indokok, úgy a város közérdekű közlekedési nagy forgalma, valamint a kereskedelem előnyössége s nem kevésbbé a város anyagi helyzete szempontjából teljesen igazoltak levén, a közgyűlés a város kérelmét teljes mérvben pártolta s a szóban forgó folyamodványt mellékleteivel együtt azon jelentéssel határozta el a nmlgú közmunka és közlekedési minisztériumhoz felterjesztetni, hogy az 1879. évi junius hó 16-án engedélyezett és a f. évben lejáró kövezetvám szedhetési engedély érvényét a magas minisztérium további négy évre meghosszabbítani kegyeskedjék. Páris nyáron. IK8.-5. julius 10-én. Számító ember, különösen ha még egy kevéssé kényes is hozzá, azonnal azt kérdi a tél közeledtével, hideg van-e Párisban'? Kire bizton mondhatom, hogy deák ember ellehet a nélkül, hogy a „charbonniernek" egy son hasznot hajtana, kivéve néhány privilegizált napot. Hisz a szénkereskedő sem halhat éhen. Mert ha takarékos embernek elég a jó öntudat is, hogv van az udvarán fa, ennek esak az a jó, ha fogy. Tűrhetők a telek. Kinek ma van lakása és holnap nincs, és holnap után ismét annak hiányában szűkölködik meg még a hírhedt párisi gainin is melegedhetik. Csak be kell mennünk télen át a jól befűtött templomokba és láthatunk minden meleg léget fúvó-cső rácsán ö 6 ilyen tvpust. Nyáron ui/t/an min mennek hüseini és lopni. A rendőrség adandó alkalommal razziát tart és mindig akad igy ä propos néhány police correetionnel elé való gyanús egyénre. Hogy mennyi itt a gaminek száma, az hihetetlen. .Manilestátióknál. rendzavarásoknál, utcai jeleneteknél különösen összeterelődnek, mintegy harangszóra. Megvannak a szokott helyeik és így nyáron csapatosan láthatjuk őket p. a Stpiare St. Jacqueon. Néhány souért manifestál ő bárki ellen; mindegy neki, ha a legitinista fehér zászlót nyom kezébe, vagy az anarchista feketét aggat a fülére. Ha akarnám (Isten ments, de csak felteszem) jó borravalóért _vive le roi"-t kiált, a másik pillanatban „á has les sergots" rendőrök csúfneve . A mi illeti Parisban a nyarat, az idén ;rz rendkiviili forró. Eldöntetlen ül hagyom, váljon az esak ISS.'i. kedvéért van-e, vagy minden évben ilyen. A gazdag emberek segítettek magukon, mert mint más években, úgy az idén is, nyár elején a grand Prix utáni napokban elhagyták Parist és mentek vidékre, fürdőkbe Viehybe, Trouvillebe, vagy feljebb Ostendébe. De ha kiteszi ez a lakosságnak legfeljebb 5 százalékát, jön helyébe 6 százalék idegen; ép azért nem kezdem én ugy, mint sokan, midőn akár higli life tónusból, akár mert rá vannak szokva nagyokat mondani vagy írni, igy szólnak : ..Mindenki elhagyja Parist, senki sem marad itthon." Fel teszem az illetőről, hogy e nagy mondást nem érti ugv, mint mikor mi szerény ép észszel beszélünk, hanem hogy kit kell érteni o két név alatt: „Mindeki" és „senki" - - gyanítom. Monsieur „Mindenki" egész családjavai együtt egy kiesit büszke és gőgös firma -inért ne? hisz gazdag ember, teheti. Leányai divatot esinálnak, kokettiioznak stb; fiai kocsikáznak, lovagolnak, pénzt költenek, udvarolnak ete. Télen fürdőkről és nyári kirándulásokról. nyáron soiréekről és opéra bálokról álmadoznak. Azokból a hagatelle cédulákból, melyeket Lau százas és ezeres bankóknak keresztelt el. mondom ezekből a Pannemaker fametszetekből egy csomót oly biztos helyre tevén, honnan azokat ismét cl ni-m költheti, haza jön és folytatja kocsik ázásait és lovaglásait az Elyséei mezőkön és a boulognei erdőben. IXy-e ez az itt említett Mindenki ? A sieur -Senki" az egy más fajta napszámosa a nemzetnek. U is menne ni ilatui, nyugodni, de azt mondja, hogy nem lehet, mert élni hogy is mondják nálunk) muszáj és hogy élhessen — dolgozni muszáj. Es minden muszáj és dolgozás mellett is megtörténik vele az a fura dolog, hogy nem tud megélni. Ugy ám!... Tehát ne mondjuk, hogv ez miért ment el, ez meg miért maradt itt, mert akkor solt furcsa dolog is kerülne elő! Elég az hozzá, hogy sokan elmentek, sokan jöttek és fognak jönni. Az olaszok itt voltak. Eltették Garibaldit. Ismét elmentek. Akárhogyan akarják is sokan az ő kívánságuk epéjébe margarirozni az egé-z ünnepély emlékét, megbocsátjuk nekik és felrójuk a ;'il> fokú melegnek. Magvarok jönnek. Franciák örvendenek. Szívesen fogadják őket. A Cölnische Zeitung in flagranti egy „döröghetnék" philippikát csinál a „Chauvinismus", „ungarischer Schwindel" ellen. Nem baj. IIa ezt az újságot ki lehetett szedni, ily hőség mellett miért ne lehetue ennél még vadabb cikkeket is írni. A Cölnische Zeitung jó lesz legyezőnek. A télre való visszapillantás mellett lehűltünk, a kölni újsággal legyezhetjük magunkat, tehát nézzünk néhány nyári képet. < 'sak ugy nagyjában madártávlatból nézegessünk s az utakat „mit Meilenstiefeln" tegyük meg. A jó időnek vasárnapra kell jönnie, inert hétköznap a ki dolgozik, ugy sem élvezhet sokat. Es akármilyen rossz idő van is hétköznap, avval nem törődik a párisi, megy dolga után. Az utcák ép oly népesek, legfeljebb jobban sietnek az emberek, az öntözők pedig nyugodhatnak. De ha vasárnapra rossz idő jön, akkor sok „appositiót" kap az eső, meg az ország, meg a világ, meg nem toni én mi. IIa ellenben, mint rendesen vasárnaponkint szép idő van, akkor megyén ki reggel az egész bourgeois család extra muros. Kenyeret, sajtot szóval valami enni valót magukhoz vesznek és künn töltik a napot „sub tegmine fagi" élvezve a Halle aux Vins-ből az „interiora nota"-t. A kik viszont itt benn akarnak déjeuner-t enni, elvégzik jó korán, liogy hajóra vagy lóvonatra feljuthassanak, mert nagy a tódulás és mégis mily rend van. A párisi tramwayk (értem a központi társaságét kitűnően mennek. A nagy pmnibusokhoz >5, a lóvonatokhoz '2 erős nagy normandiai ló van fogva. Tissot Victor beszéli el ismert munkájában a következő adomát: „Egy zalamegyei paraszt Kanizsáról Kapornakra akart menni. Társa mondá, bog)' üljön fel a vonatl-a Kapornakra!!) Nem mehetek vasúton feleié, mert sietős a dolgom." No hát hiszen nem ugyan még a jövő század regénye eseménye gyanánt is csak rendkívüli költői phantasiával szerepeltethető kapornaki hanem a Zákány-Kaposvári vasutn'l hallhatta ezt Tissot ur adoma gyanánt, de miként nem áll az, hogy a mi vonataink ily lassan mennek, áll az, hogy