Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-29 / 30. szám

Zalamegye jegyzői egyletének f. hó 24-én Keszthelyen tartott nagygyűlése. Illés Lőrinc nemes-apátii körjegyző egyleti elnök d. e. 9 és íél órakor szép számú hallgatóság előtt s az egyleti tagok élénk érdeklődése mellett a városház termében a gyűlést következőleg nyitotta meg: Tisztelt közgyűlés! Mielőtt a közgyűlést megnyitnám, mindenek előtt tekintetes Gózony László megyei főjegyző ur egyletünk tiszteletbeli elnökének szíves üdvözletét kell tolmácsolnom. Ugyanis megbízott, hogy egyletünk iránt táplált jó indulatát és üdvözletét nyilváníthassam, valamint másrészt sajnálatát fejezhessem ki a felett, hogy elfoglaltsága miatt közgyűlésünkön ez úttal meg nem jelenhetett; midőn ezen megbízatást a legszívesebb készséggel teljesíteném, ezzel kapcsolatosan fel kell említenem, hogy a zala-egerszegi járás szolgabirája tekintetes Zarka Miklós ur, a ki a körünkben eltöltött rövid idő alatt megmutatta, hogy a jegyzői kar ügye iránt melegen érdeklődik, egyletünknek általam szintén üdvözletét nyilvánítja és eredményes működést kíván. Midőn ezen két tekintélyes megyei tisztviselőnek egyletünk pártolására irányuló jóakaratát tolmácsolni szerencsém van, felhasználom az alkalmat arra, hogy tisztelt kartársaimat, kedves barátaimat felkérjem, miszerint ha azt akarjuk, hogy egyletünk áldást hozóan működhessék, úgy erkölcsi kötelességünknek tekintsük azt szellemi és anyagi támogatásainkkal előmozdítani. Végül üdvözlöm a tisztelt közgyűlés minden egyes tagját és felkérem önöket, hogy a tárgyalandó ügyekhez komoly férfiassággal, higgadtan és tárgyilagosan hozzá szólani szíveskedjenek. Ezennel a közgyűlést megnyitóttnak nyilvánítom. Az éljenzéssel fogadott eme megnyitó beszéd után felolvastatik ezen elnöki jelentés: Tisztelt közgyűlés! Ha egyleti életünk lefolyt éveire vissza tekintünk, minden habozás nélkül be kell vallanunk, hogy egyleti működésűnk nem épen szerencsés körülmények között mozgott; meglehet, hogy az egylet élén állók gyengesége miatt nem mutathatunk fél kézzel fogható eredményt, de másrészt bátran kijelenthetem, miszerint sok más tényező is járult ahhoz, hogy a kezdetlegesség határát mind ez ideig alig valánk képesek átlépni; nem bocsátkozom azon okok taglalásába, melyek nézetem szerint az egylet működési körét elzsibbasztva, azt legbuzgóbb törekvése mellett is majdnem tétlenségre kárhoztatták, mert azok érintése könnyen a csüggedés fájó érzetét keltené fél bennem, in kább reményteljesen a jobb jövőt tartva szem előtt erősen hiszem, hogy Zalamegye jegyzői kara nem-marad hátra azon megyei egyletek mögött, melyek a haladás útjára lépve, a jegyzői kar óhajtásait a magán és közjóra irányuló törekvéseit sikerre vezetni akarják, hanem megyei egylete által azok mellé sorakozva a küzdelemben férfiasan részt venni és az országos központi egyletet a kitűzött cél elérésének kivívásában gyámolítani törekedend. Egyletünk ez ideig két főirányban kezdte meg működését; jelesül: a tekintetes megyei bizottsághoz kérvényt nyujtottunk be, hogy a jegyzői minősítés szabályrendeletileg megállapíttassék és hogy a jegyzői kerületek a népességi terület figyelembe vételével újra szerveztessenek, a felállítandó kerületek nagyságához képest a jegyzői fizetések lakbéren kivid 600, 700 és 800 frtban állapíttassanak meg. Kérvényünk -— mint már jelenteni szerencsém volt egy bizottsághoz utasíttatott vélemény adás végett és mielőtt elintézés alá vétetett volna, annak első része az országgyűlés által hozott s legfelsőbb helyen szentesítést nyert törvény által megoldást nyervén, az a feletti intézkedés önmagától elesett; kérelmünk második részére a kiküldöttség a megye bizottsága előtt máig sem adott véleményt; a mit utánjárásaim folytán ez ügyben az intéző köröktől felvilágosítást nyerhettem kimerülten reggel tér haza? kérdem tőle. „Oh uram! tudja mi nem vagyunk ám a munkára szorulva, van egy kis házunk, szőlőnk és földünk, alhatunk akár mindig, még sem fogunk koplalni," felel ő vissza. „No de hiszen ép az imént panaszkodtak a szegénység felett, s különben mindenki csak nem oly vagyonos a városban, hogy ne szorulna a munkára" ? ellenvetém én. „Haha! biz nem ám! szólal fel a negyedik de nem is lehet ám, mert mi lenne akkor a világból, hova lenne a tekintély? Hanem én meg ugy vélem a dolgot, hogy hát tudja józan házas emberek vagyunk ugyan, de hát néha mégis .... no hiszen tetszik tudni .... az ember nem szereti, ha felismerik, hová is lenne a respektus, mit koma?biz de furcsa lenne, haha! jobb csak maradjon setét." „De végre is uraim mondom én, — hisz önök csak néhányan vaunak, hát a város közönsége és érdeke? Vagy nem akarnak haladni"? „Uram! szól komolyan az első — a mit mi akarunk, az kell és az jó a városnak is, és ami a mi érdekünk, az a város érdeke is, akarunk haladni mi is, de a végre nem költekezünk, úgy is megjön az magától, halad most minden, ha akar, ha nem; aztán nem akarjuk ám, hogy végre ne mi legyünk az urak itthon, azért az ur csak hagyjon békét nekünk, hiába beszél, minket nem lehet capaeitálni, ugy-e koma, vagy mi"? „Már bizony ugy van, maradunk a régiben" végzi emez. „Na hát esak maradjanak! Isten áldja az urakat" mondom boszusan s ott hagyom őket. Boszuságomat felejtendő, lapot veszek kezembe, azonban mi előszűr is szemembe ötlik: tisza-eszlári sakter .... Cholera .... Eh! mindenik csak gonoszság, nyomorúság .... Menjünk aludni .... Kop-kop .... Ah mi az? . . . Kopognak? • • . - Ali! . . . Hol vagyok? .... Lám, hisz ithon vagyok! . . . . Sajó urak ? . . . Hát nem utaztam ? .... S az egész csak álom ? abban áll, hogy a jegyzői kerületeket az egész megye területén ez idő szerint megbolygatni nem fogják, hanem rendes uton egyik község a másik körjegyzőséghez át1 csatolható, valamint ezúttal a fizetések általános felemelése sem javasoltatik, de egyes körjegyzőségek a segéd fizetés iránti kérelmet megindíthatják és a tek. megyei alispán ur a megejtendő tárgyalások befejezése után azt saját hatáskörében 200, 250 frtban megállapítani fogja; egyelőre tehát általánosságban véve fizetéseink rendszeres javításától elüttettiink ugyan, de egyes kartársainknak meg van adva a remény, hogy a segéd tartást illetőleg igen csekély részben kárpótoltatni fognak. A megyei jegyzői nyugdíjügyre vonatkozólag jelentésemet még sötétebb színben kell a tisztelt közgyűlés elé terjesztenem; ugyanis a megye törvényhatósági bizottsága által 187l>. évben alkotott szabályrendeletnek némely, a korosabb kartársainkra nézve sérelmes §§-ai az egylet által módosíttatni céloztatván. ebbeli törekvésének keresztül vitelére sincsen kedvező helyzetben, mivel azoknak megváltoztatása a hátra levő díj részletek befizetésétől tétetett függővé és mivel a szabályrendelet 11. S-a szerint a nyugdíj képesség csak 1885-ik év végével kezdődik; azonban kilátásba van helyezve, ha az említettem szabályok értelmében a hátra lévő díjak befizetve lesznek, az egylet által beterjesztendő indokolt kérelemre a korosabb kartársaknak már eddig eltöltött szolgálati éveik méltányos figyelembe fognak vétetni. A mint alakuló gyűlésünk elhatározta, megyei egyletünk az országos központi egyletbe tagként belépett és'pedig 1880 1. évről 112 taggal 32 frt, 1881 2. évről (i!) taggal 34 frt fit) kr. tagsági díj fizetési kötelezettséggel, melyből számadásunk szerint 23 frt befizettetvén, igy két évről még 43 frt 50 kr. tagsági dij hátralékunk van; továbbá a beterjesztett pénztári számadása szerint három év alatt egyletünk részére befizettetett (>2 frt tagsági díj, kiadás pedig tesz 112 frt 37 krt, tehát tagsági díj hátralékunk a 200 frtot meghaladja. Ezek után mielőtt jelentésemet befejezném, táplál a remény, hogy megyebeli minden kartársunk eddig elmulasztott kötelességeit helyreütni, jövőre pedig az egyletet szellemi és anyagi pártolásával gyámolítani és igy annak felvirágoztatását előmozdítani törekedik. Ugy vagyok meggyőződve, hogy összetartott erővel az eredményt habár lassan, fokozatosan, de végre is biztosan elfogjuk érni és évenkint örvendetesebb jelentésekről vehetünk tudomást. Az elnöki jelentés felolvasása után elnök maga és tiszttársai nevében a következő szavakban mond le: Tisztelt közgyűlés! Három éve mult, hogy egyletünk vezetésével közgyűlésünk bizalma bennünket megtisztelt. Megvallom, aggódva léptünk ezen általunk nem keresett állásra tudva, hogy a kezdet nehézségei majdnem legyőzhetetlen akadályokat gördítenek töretlen utunkra. Igaz, gyakran csüggedés környezett bennünket, mert a legjobb akarat és faradsággal tett törekvéseinknek is semmi vagy épen igen csekély eredménye lett. Azonban jobb érzetünk tudatában, mert hittük és hiszszük, hogy minden egyes kartársunk a kornak tömörülésre, összetartásra intő szavát előbb-utóbb megszívlelni és követni fogja, egyletünk ügyét nem ejtettük el, hanem a jobb jövő reményében vetett bizodalommal azt gyenge tehetségünk szerint megőrizni iparkodtunk. A megtisztelő bizalmat. melylyel bennünket megajándékozni méltóztattak, megköszönve, midőn magam és tiszttársaim nevében lemondok. egyúttal arra kérem tisztelt kartársaimat, hogy azon szívélyes barátságba, melylyel engem és tiszttársaimat megajándékoztak, továbbra is megtartani szíveskedjenek. Ezután volt elnök indítványozta, miszerint a közgyűlés korelnök vezetése alatt az uj tisztikart válaszsza meg, mire Wehofsits Adolf szent-balázsi körjegyző a közgyűlés nevében volt elnököt elnöki tisztjének újbóli elfoglalására és a gyűlés vezetésére felkérte, de az a bizalmat megköszönve, lemondása mellett megmaradóit, minek folytán a közgyűlés kor-elnökül Stingly Károly gelsei körjegyzőt kérte fel, a ki elnöki székét elfoglalván Talabér Gyula galamboki körjegyzőt jegyzőnek kinevezte és a tisztújítást megejtette. Megválasztattak : elnökül Illés Lőrinc nemes-apátii, alelnökül Simonffv János boczföldi, főjegyzőül Faits József bnesu-szent-lászlói, jegyzőül Csupor Endre ságodi, pénztárnokul Zagyvay Ferenc szent-iváni körjegyzők, mindannyian egyhangúlag. Választmányi tagokul választattak : \ öezköndy László zala-egerszegi, Szotny Kálmán dióskáli, Sabján József pacsai. Pintér István sümegi, Rajz Kálmán káptalanfai. Molnár János őrvényesi, Simonffy István gulácst, Sarkady Károly zsidi, Milkovits Géza zala-szántói, Ehrenreieh Nándor mura-szerdahelyi Huszár Nándor csáktornyai, Vizniathy Sándor goriesáni, Tivadar Ferenc dekánoveczi, Hajgató Lajos felső-szemenvei, Némethy Ágoston szécsi-szigeti. Ehrenreieh János alsó-lendvai, Nagy Sándor bellatinczi, Duzár István nagy lengyeli. Kotnyek Ferencz pákai, Stingly Károly gels'ei és Talabér Gyula galamboki körjegyzők; végre tekintetes Gózony László megyei főjegyző ur tiszteletbeli elnöknek és tekintetes Zarka Miklós szolgabíró ur tiszteletbeli főjegyzőnek a közgyűlés lelkesedése között egyhangúlag kikiáltattak. Illés Lőrinc újonnan megválasztott elnök elnöki székét elfoglalván kijelenti, hogy ezen tisztséget az ügyiránti szereteténél és az iránta nyilvánuló bizalomnál fogva elfogadja ugyan, de elvárja, hogy az egylet minden tagja, különösen a választmányi tagok az egylet irányában elvállalt kötelezettségüket pontos lelkiismeretességgel telj esitendik. Ezután elnök előterjeszti az országos központi egylettől az 1871. XVIII. t. c. módosítása érdemében áttett kérdéseket az azokra adandó válaszok tüzetes megvitatása végett. Minthogy a feltett kérdések a községi közigazgatás minden egyes ágát, ugy a jegyzői kar minden érdekeit felölelik és így természetüknél fogva behatóbb tanulmányozást igényelnek, mely célra a közgyűlés elegendő idővel nem rendelkezvén, a közgyűlés I ez okból Némethy Ignác, Stingly Károly, Wehofsits Adolf, Talabér Gyula és Ferenczy János egyleti tagoki ból álló bizottságot küldött ki kebeléből oly felkéréssel ' hogy a feltett kérdéseket alaposan tanulmányozva azokról kimerítő válaszokat készítsenek és azokat további eljárás végett az egyleti elnökséghez lehető rövid idő alatt bemutassák. Elnök a megyei nyugdíjügy állapotát előterjesztve kéri a közgyűlést, hogy ezen bennünket és utódainkat oly közelről érdeklő ügyet elintézni illetőleg a nyugdíj alap megállapításának módozata felett határozatot hozni sziveskedjék. Ámbár az 1871. XVI11. t. e. a megyéket a jegyzői nyugdíjalapnak saját hatáskörébeni felállítására törvényszeriileg kötelezte, de sok megyében a szabályrendelet megalkotásán kiviil más nem tétetett, tehát a központi egylet megkerestetik, hogy az adandó körülmények felhasználásával teljes erővel oda törekedjék, hogy a jegyzői nyugdíj-ügy törvényhozás utján országossá tétessék. Wehofsits Adolf szent-balázsi körjegyző indítványozza, hogy a megyei egylet eredményesebb miiködhetése tekintetéből járási körök alakíttassanak, mert a megyei egyleti gyűlésre külümböző okoknál fogva mindegyik kartársunk meg nem jelenhetik, holott a körgyűléseken minden nehézség né lkiil részt vehet és így az egyletet minden kartársunk sikeresebben támogathatja. A közgyűlés az indítványt elfogadja és az egyleti elnökséget felkéri, hogy a tekintetes megye hatóság illetve a tek. alispáni hivatalhoz kérelmet nyújtson be, mely szerint a körjegyzőket járási körök felállítására a szolgabírói hivatal utján utasítani szíveskedjék. Vizniathy Sándor goriesáni községi jegyzőnek már mult évben beadott indítványa, hogy a marhás járlatok épen ugy mint a lójárlatok minden adóhivatalnál, illetve szolgabirói hivatalnál kaphatók legyenek; mivel a megye székhelye egyes vidékektől távol fekszik, minél fogva van eset, hogy a jegyző nem várt körülmények miatt időelőtt készletbe lévő járlataiból kifogyván, szükségleteit a közelebb fekvő adó- vagy szolgabirói hivataloknál rövid idő alatt beszerezhetné és így a közérdek semmi hátrányt nem szenvedne. Ezen indítvány Wehofsits Adolf ama kibővítésével fogadtatott el, hogy ha lehetséges lenne, a forgalom gyorsítása te kintetéből a posta hivatalok utján lennének a marhás járlatok kaphatók. Az elfogadott indítvány a központi egylethez pártolás végett felterjesztetik. Di'skay Imre indítványozza, hogy a jegyzők a végrehajtás kötelezettsége alól mentessenek fel, mivel az össze nem egyeztethető, hogy a jegyző, a ki állásánál fogva a népnek tanácsot adni, azt minden tekintetben védelmezni hivatva van, ugyanaz egyúttal saját községének végrehajtója is legyen és ezen működése által megfosztassék a hivatalnak pontos betöltéséhez okvetlenül megkívántató erkölcsi tekintélyétől. Az indítvány elfogadtatik és pártolás végett az országos központi egylethez felterjesztetik. Ugyan csak Diskay Imre indítványozza, hogy a jegyzők egyleti gyűlések alkalmára a községek által fuvar és napidíj illetményben részesítessenek, mely követelmény azonban mint korai elutasíttatik. Vöezköndy László z.-egerszegi községi jegyző indítványozza, hogy a jegyzők fizetéseiket ne a községtől, hanem a megye vagy állam pénztárából húzzák. Minthogy a jegyzői fizetések megállapításának az 1871. évi XVIII. t. e. §-ai módosításánál van helye, ennél fogva ezen indítvány a jelen közgyűlés által kiküldött s máimegnevezett bizottságnak kiadatik a végből, hogy a fizetés megállapítását az említett t. e. illető szakaszába illeszsze be. Wehofsits Adolf szent-balázsi körjegyző indítványozza, miszerint a jegyzők munka szaporodás alkalmával segítséget kapjanak. Az indítvány elfogadtatván, az egylet nevében a tettes megyei hatósághoz ez érdemben kérvény felterjesztése elhatároztatott. Fa>ts József b.-szt.-lászlói körjegyző indítványozza, hogy tekintetbe véve, miszerint köztisztviselők minősítéséről szóló törvény megalkotása előtt többen a jegyzői pályára, készültek és már több évig segédkezvén magukat a jegyzői hivatal elviselésére kiképezték, azonban az említett törvény szigora által a vizsga letételétől elüttetvén pályájuktól megfosztattak: tekintetbe véve továbbá, hogy ezen ifjak most már más alkalmazásba ali." léphetnek és igv jövőjüktől, ha véglegesen megfosztva nincsenek is, de állásuk minden esetre meg van nehezítve, a központi egylet megkéressék, hogy a nagyméltóságú belügyminisztériumhoz felterjesztést intézzen az iránt, hogy azon ifjak, a kik két évig vagy tovább segédkeztek és fél év alatt a vizsgát letenni képesek, azoknak rendeleti uton engedtetnék meg a jegyzői vizsga letétele. Az indítvány pártolás illetőleg eljárás végett a központi egylethez felterjesztetni határoztatott. Eklök előterjeszti, hogy az országos jegyzői gyűlésre a közgyűlés képviselőket jelöljön ki. Vizmathy Sándor goriesáni és Stingly Károly gelsei körjegyzők képviselőül megválasztatván, részükre ezen határozat kivonata kiadatni rendeltetik. A jövő évi nagygyűlés az alapszabályok értelmében Csáktornyán megtartatni határoztatott. Végre Wehofsits Adolf indítványára a közgyűlés elnöknek, a gyűlés tapintatos vezetéséért, továbbá Reischl Vencel város biró urnák a városház termének szíves átengedéséért köszönetet szavaz. Ezek után elnök a megjelent kartársaknak a közgyűlésen tanúsított szíyes megjelenésükért, ugy az tigvek tárgyalásánál kimutatott komoly higgattságukért, részvétükért köszönetetet mondva a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. A pénzintézetek és részvényvállalatok' országos nyugdíj egyesülete Magyarország pénzintézetei és részvénvvállalatai ma már nemzetgazdaságunk oly nagy számban fennálló tényezői, hogy mén" kell ragadnunk minden momentumot, mely azok felvirágoztatását és megszilárdítását célozza. Egy ily fontos mozzanat azok tisztviselői nyugdíjaztatásának kérdése is. Fontos, mert e kérdés kiható ereje épen ugy a messze jövő, mint a jelené és mert