Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

II. évfolyam. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. SyiWfler petitsora 12 kr. Zala-Egerszeg, 1883. december 2. i, Éivslsí és nap. a 48. szám. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye, Megjelenik minden vasárnap. Megyei közgyűlés. Zahunegye törvényhatósági bizottságának november hó 26-án Glavina Lajos főispán úr őméltóságának elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésén egyik legfőbb tárgyat az 1884. évi közmunka beosztás és utépítészeti tervezet i negál lapifá sa képezte. Felolvastatott mindenekelőtt a kir. államépitészeti hivatal jelentése, mely mellett a megye 1883. évi országos közmunkájának természetben történt leszolgálásáról, a fenmaradt hátralékokról, a váltsági összegeknek miként lefizetéséről szóló kimutatásokat és a computus alkalmával bizottságilag tárgyalt hiányokról, kívánalmakról és észrevételekről felvett jegyzőkönyveket beterjesztette. E jelentéssel kapcsolatban tárgyaltatott az 1884. évben természetben leszolgálandó közmunkának a megyei utakra előirányzott beosztási tervezete és az 1884. évre előirányzott útfenntartási költségvetés. Végre olvastatott e tárgyra vonatkozólag az állandó választmány véleményes jelentése. Miután a felolvasott jelentés szerint az 1883. évre előirt természetbeni szolgálmány legnagyobb részt leszolgáltatott, a többszöri felszóllalás dacára a közmunka köteles szoIgáirnányát teljesíteni nem akarók után a járási computusi bizottságok által kirótt 293 frt. 60 kr. birságnak a jövő 1884. évre való előiratása, az összeírás téves volta, elhalálozás és ismeretlen helyre történt költözés folytán pedig 10 kettős fogatú igás és 31

12 kézi napszámnak pedig leírása elhatároztatott. A váltsági összegek, régibb hátrálékok és le nem szolgált közmunka után kivetett előbbi évekbeli bírságok 2195 frt 98 kr. kivételével lefizettetvén, ezen összegből a computus alkalmával kiderített különféle és a computusi jegyzőkönyvekben részletesen elősorolt indokoknál fogva 029 frt. 76 krnak leírása elrendeltetett, mig 1589 frt. 90 kr., mint olv összeg, mely az illető hátralékosoktól behajtandó, 1884. évre előiratott. Ezután tárgyalás alá vétetett az 1884. évben természetben leszolgálandó közmunka beosztási tervezet, melyet, miután az a járási computusi bízottságok által a járások igényeinek legjobban megfelelő és az utfentartást legcélszerűbben előmozdító módon lett összeállítva, a közgyűlés egész terjedelmében elfogadott azzal a megjegyzéssel azonban, hogy a tapolczai járásban a tördemicz- badacsony- és lesencze-tomaji útra beosztott Gulács község összes közmunkáját a gyulakeszi- balaton edericsi uton szolgálja le és hogy a paesai járásban a szent-mihály- nagy-kanizsai útra beosztott Alsó-Rajk, Pötréte, Kerecsen és Orosztony községek a pacsa- rajki uton teljesítsék közmunka szolgálmányukat. Tárgyalás alá vétettek ezután járásonként a járási computusi bizottságok által az egves községek vagy magánosok folyamodványaira tett javaslatok, melyek közül csupán az általánosabb érdeküekre terjeszkedünk ki. A keszthelyi járási computusi bizottság a fenéki szárnyvonalra 1884. évben 300 halom szántói bazalt kő kihordását javasolta, azonban tekintetbe véve az utfentartási alap túlterheltségét, a közgyülé,s az állandó választmány véleményének elfogadásával a jelzett útvonalra csak 150 halom kő kihordását határozta el. - Tekintve azonban, hogy a fenéki szárnyvonal felette nagy fontosságánál és a közlekedés nagy élénkségénél fogva alapjából kiépítendő', figyelembe véve továbbá, hogy a jelzett útvonal egy része vámos ut és igy ama körülmény, hogy mennyi részt tartozik a vámos tulajdonos tatarozni és fentartani, kiderítve nincs: ez okból Svastits Benó alispán úr elnöklete alatt Sturm György kii-. főmérnök, a járási szolgabíró, továbbá Bogyay Máté, Koller Ferenc és Trsztyánszkv Lajos járási útfelügyelő tag urakból álló küldöttség megbízatott azzal, hogv a helyszínén megjelenve, állapítsák meg, mily terjedelmű a vámtulajdonos által tatarozandó és fentartandó útvonal s ezen eljárás ereredményéhez képest tétessék meg az útvonal kiépítése érdemében a szükséges intézkedés. Tárgyaltatott Festetits Taszilló gróf úr őméltóságának folyamodván va, melyben a keszthelyi kastélya előtt levő megyei ut áthelyezését kéri. — Miután a bemutatott tervezet szerint a keszthelyi grófi kastély előtt elvonuló út félkör alakba terveztetik az újból létesítendő kastélybeli előkert körül, mely áthelyezés által a megyei ut szabadabb és a levegőnek jobban kitett fekvésénél fogva sokkal könynyebben és aránylag olcsóbban tartható fenn, mivel továbbá ezen áthelyezést a gróf úr őméltósága saját költségén s a műszaki igényeknek megfelelőleg fogja átalakíttatni s mivel ezen művelet foganatosításával illetőleg a gróf úr őméltóságának azon kegyessége folytán, hogy a városi közönség használatára 20 kat. holdnyi területet diszes angol parkká átalakítva átengedni s örök időkre fentartását szerződés szeri ileg kötelezni méltóztatott, — Keszthely városa szépitészeti tekintetben és mint fürdőhely is felette nagy előnyben részesül: a közgyűlés a kérelmezett megryei ut áthelyezésébe a legna<7> J J <D gvobb készséggel beleegyezett. Bezéréd község közmunka hátrálékosaira nézve az állandó válaszniány javaslatához képest, tekintetbe véve, hogv nevezett község a f. évben szenvedett tűzvész miatt nem róhatta le közmunka szolgálmánvát, a kitüntetett hátrálékok töröltettek. Mivel továbbá Bezeréd községben a tűz által károsultak még a jövő évben is építkezéseikkel lesznek elfoglalva, méltányosság szempontjából a nevezett község tüzkárosult lakosai az 1884. évi természetbeni közmunka szolgálmány teljesítése, úgy a váltsági összeg megfizetése alól felmentettek. A pacsai járási computusi bizottság azon indítványára, hogy a honvédlovak is felvétesse„Zalamegye" tárcája. EGY HERCZEGN0. — Történeti kép. — IRTA: T. GÉZA. A nyári nap égetőn sütött alá az aacheni császári palota ólomfedelü tornyaira. Nyugotról, északról s keletről hatalmas várfalak küriték . . . mig a déli részen szabadon tekinthetett alá a büszke palotaóriás ... A várfalakból többhelyütt kisebb gömbölyű tornyocskák emelkedtek ki. A falakon belül a palota háta mögött terült el a szép császári kert; mig kívül süriin benőtt sötét fenyő erdő koszorúzta körül a hegyoldalt. N. Károlynak, a hatalmas frank császárnak, Aachen volt legkedvesebb tartózkodási helye. A hosszú fáradalmak - a véres harcok után miudig ide szállt pihenni. Akkor sem pihent ő soha, maga köré gyűjtvén az akkori művelt világ legnevezetesebb tudósait; velük tanult, olvasott és dolgozott. Hátul a palota kertben egy sugár növésű ifjú járt kelt az árnyékos sürü lombozatú fák alatt, ott vonva meg magát a nap égető tüze elől. Hosszú, aranyszőke szinű haja göndör fürtökben hullámzott alá a széles vállakra. Nagy ábrándos kék szemei, határozott vonású kerek arcza szellemiséget, értelmet tükröztek vissza . . . szabályos ajkakkal, pelyhedező állal. Kezében nagy könyvvel, fel s alá sétált az egyenes kerti uton. Majd az egyik siirübe rejtett kis padra leülve ... olvasott tovább. Felülről vidám beszélgetés, vig nevetés, kaczaj hangzott le a palota oszlopos erkélyéről. Szép, fiatal hölgyek ültek ott fenn az erkélyen, az akkori frank nemzeti viselet szerint aranynyal- ezüsttel gazdagon ékesitett drága öltözetekben. A szép ifjú mintha őt legkevésbbé sem érdekelné az a vidám beszélgetés, vig nevetés, kaczaj, — szemeit folyton a betűkre szegezve, komoly arccal ült olvasmánya mellett. Csak néha-néha nagy ritkán pillantott fel. A gondolata pedig dehogy is az olvasmányon, oda fennt járt az erkélyen. Mivel mulathatják olv jól magokat — azok a szép, fiatal hölgyek. Talán csak nem ő rajta van valami nevetni való? Lelke — dehogy is volt ott az ugráló — összefolyó hetükön, ott csüggött az azon a fekete szeműn, a sok szép között a legszebbiken. Alig merte a szemét fölemelni . . . de valahányszor feltekintett, sóvár szeme azokkal a fekete szemekkel mindig találkozott. No, hiszen, ha még ezutáu ezt a gondolatát tudták volna az ifjúnak azok a szép hölgyek, akkor lett volna még csak igazán nevetés! . . . Jobb is, hogy nem tudták, hogy még nem is gyanították! . . . Őrizte is, féltette is a szép ifjú a gondolatát, jobban mint a szeme világát.. Szemeit mereven a betűkre szegezve ült ott a kis padon. . . Végre elcsendesült a zaj ; a szép hölgyek bevonultak az erkélyről. Az ifjú félve, remegve kapta fél ismét szemeit a betűkről, . . . nem volt már senki az erkélyen. Csendes lett az is, csendesebb a kert. . . Ezernyi gondolatok között sokáig ült még azután ott egy helyben az ifjú, -— pedig az idő is már jól előhaladt. Majd egyszerre csak közvetlen feliette az ablakból egy pergamen darab hult alá ... Az ifjú mohó vágygyal kapott a pergamen után. Feltekintve az ablakra nem látott senkit . . . < »lvasni kezdé a pergamen levelet. . . Kedves Eginhard! Szívem rég óhajtott kivánsága önnel találkozni! . . Jöjjön az északi bástyafok alá, ha leszáll az est! . . . En ott leszek! . . . Név nem volt a levél alá írva. Megreszketett a kezében . . . Ki Írhatta ezt a levelet? tiinődék sokáig magában. Eírinhárd fels alá járkálva a sziik kerti uton. O nem írhatta, ö Bizonynyal valamelyik udvaihölgy űz vele tréfát... Akár ki legyen is az, ha leszállt az est, ott lesz a bástyafok alatt. Eginhard hóna alá csapva könyvét, még egyszer föltekint az ablakra, a kertből távozott. Leszállt az est. . . . Csendes lett minden. Itt-ott hangzott még fel a völgyből egy-egy barangoló pásztor kiáltása. . . . Az aacheni büszke várfalak komor tekintettel néztek alá a tátongó sötét völgybe. ... A tornyok közül csak olykor-olykor csillant elő a halvány világú, szende hold, mintha buvósdit akart volna játszani, vagy valakire leskelődött volna az est homályában. Az északi bástyátok alatt a hegyoldalon egy nyu Iánk termetű karcsú fiatal alak állt; gondolatokba merülve, tekintetével folyton a nyugati várfalak félé nézve. Eginhard volt ez ifjú, kivel már ma a császári kert árnyas fái alatt is találkozánk. . . . Eginhard szegény iró-deák volt Károly udvarában, s a császár különös kitüntetett kegyence. Károly felismerve a törekvő ifjú szép tehetségeit, udvarába hivta. Az ifjú arcán bizonyos vidámság, duzzadó piros ajkain a pajkos, hamisas mosoly játszadozott... Ugyan ki adhat itt az udvari nők közül a szegény Eginhárdnak ilv későn, este, itt a hegy oldalon találkozót?... Akár ki legyen is az, de szerfölött érdekes lesz. . . . ilv gondolatokkal volt elfoglalva az ifjú, midőn a nyugati bástyafalak közül egy nő alak bontakozott ki lassankint az est homályából. Eegyeneseu felé tartott. . . . A hölgy már a 'bástyafok alá ért. . . . Eginhard gondolata ellenére is mélyen megilletődött. Mint a villám érte e váratlan meglepetés. Zavarodva tekintett az odaérkezett csinos hölgyre. . . Nem tudta, ébren van-e, vagy álmodik? ... A niit még legmerészebb álmaiban sem mert volna képzelni soha, a császár lánya állt előtte, az a fekete szemű. Égin bárd, hogy zavarát azzal is takarja, eléje sietett, hogy üdvözölje őt . . . de szólni nem tudott. . . . térdre esett, hogy az odaérkezett hölgynek kezet csókoljon. Keljen fel gyorsan, Eginliárd! szólt az ifjúké zét megfogva, és mosolyogva szép tiszta hangon a hölgy. Szólásában a legkisebb elfogulatlanság nélkül, mint a kinek e megtiszteltetés legkevésbbé sem volna feltűnő. Szép hercegnő akadozott remegő hangon Eginliárd, ennyi bizalomra, kitüntetésre én érdemetlen vagyok! , - ügy-e bizony nem gondolta volna szolt ismét nevetve a hercegnő — hogy ön a császár lánynyal valaha is találkozzék e helyen ?! . . . Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva.