Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-15 / 28. szám

sajátitás vétsége forog fenn akkor is, ha az illető' találó tudta azt, hogy az általa talált dolgot ki vesztette el, mert különben nem kívánná a találótól, hogy az általa talált dolgot annak adja át, a ki azt elvesztette. — De mindezeknél még bővebben mutatja a kir. ügyészség állításának hiányosságát azon indokolás, mely­lyel a 365-ik §-a a bizottságok és az országgyűlés elé terjesztetett; ebban ugyanis az foglaltatik, hogy jogtalan elsajátításnak lesz qualificalandó azon eset is, ha valaki észre veszi, hogy egy harmadik valamely tárgyat elejtett és oda menve és keresi, azt megtalálja, ha a feljelen­tést elmulasztja, igy tehát kétséget nem szenvedh t, hogy a Zobó József által elkövetett cselekmény másnak, mint jogtatan elsajátításnak, nem minősíthető. (Vége köv.) Páris 1882. december 26. Azon ünnepek sorozatában vagyunk, melyeken a ki csak teheti, családi körben otthon tölti az estéket. A gyermekeknek ajándékaik feletti öröme; a kis Jézus­ról való kérdezősködésök mind olyanná teszik e napot, hogy annak kellemessé tételére irányulnak a törekvések Magyarországon a csendes, Arany János által oly reme­kül leirt családi körben; — itt e nagy városban pedig, a hol oly roppant azok száma, a kik a családi életet nélkülözni kénytelenek, — ezen estéket is mulató he­lyeken, de itt is többnyire megbeszélés folytán, együtt töltik, a mi annak szintén családias színezetet kölcsönöz. E szokásnak mi is, — a párisi magyar egylet, hódolva, egy karácsony estei mulatságot rendeztünk. — Ezelőtt azonban, — csütörtökön f. hó 21-én—már egy hazafias kötelességet rótunk le: egybe gyűltünk a magyar körben Arany János emlékezetét nicgiinnep. Ini. A költő arcképe babér koszorúval volt díszítve; az estélyt az ismert zongoraművész, Bertha Sándor vezette, szép szavakban emlékezvén meg a költőről, kinek el­hunyta a nemzetnek egv rég nem érzett fájdalmat oko­zott, kit tisztelt és szeretett mindenki, a ki csak ismerte műveiből vagy személyesen is. Majd felkérte Halasy Ala­dárt az emlékbeszéd felolvasására. A nagy gonddal ké­szített beszéd kiterjeszkedett a költő irodalmi működésé­nek ismertetésére és nagy tetszésben részesült. — Bertha Sándor, ki a költővel személyes ismerettségben is volt, bemutatta őt a családi és baráti élet köréből. Sajátságai közül felemlité azt is, hogy Arany János, különösen mi­dőn évekkel ezelőtt hallása és látása meggyengült, ma­gányos óráiban guitározni szokott, mások előtt azonban soha nem, igy tehát ő sem hallhatta, — Bartalus barát­jától azonban kapta Aranynak egy coinpositióját, verses­szerzeményét melyet zongorán el is játszott. Érdekes adat ez is Arany költői mély érzeimei és nagy költői szelleme megvilágítására, mert ez is mutatja, hogv meny­nyire áthatott volt ő költészete szellemétől és mily híven akarta és tudta azt tolmácsolni; — az illető kis darab, mit Bertha szives volt nekünk eljátszani, teljesen azt a régi, zamatos egyszerű melodrámát adja vissza, a mint azt talán a régi korban hegedűseink népballadáinkhoz énekelték, krónikásaink a hős mondákkal együtt meg­írhatták. Miután még néhány költeménye elszaval tátott, az Arany estély ünnepélyes része véget ért és átválto­zott egyszerű összejövetellé. — Figyelemre méltó, hogy szombaton a párisi írói kör is' tartott Arany estélyt. Nemcsak azért figyelemre méltó, mivel a francia nem igen szokta más nemzet íróit és költőit magasztalni, mindig saját dicsőségével, gloriejával lévén eltelve, hanem azért is, mert ők is valóban a szá­zad legnagyobb költői közé helyezendőnek tartják. I)e megnyugtatással észlelhetjük ebből azt is, hogy a magyar nyelv és irodalom iránt fokozódik a ügyelem és érdeklő­dés, a rokonszenv, s a mi fő — miveltségi állapotunk ismerete és hogy a franciák, kik eddig Petőfin kivül alig ismertek más magyar költőt, a Rákóczy indulón ki­vül más zenét, és kik legújabb időkig a cigányokat bo­héinieneknek cseheknek, a magyar zenét — azon a meg­jelenésekor oly botrányosan híres „Lisztes," ma már azom'hai nem lisztes, hanem elkorpásodott könyv után cigány zenének nevezték, mondom a franciák most már nem csa; azt olvassák, a mit felőlünk németül, és német­ből framiául kapnak, hanem e reánk nézve oly káros közvetít® félrevetésével egyenesen magyarból is fordí­tanak. Vaiárnap - mint karácsony este jó magyar társas vacsorán gyűltünk össze, melyről a gulyás és csusza természetesen el nem maradhatott. Volt jó francia, és jó magyar lor is, tehát jó kedv is. A véget nem érő toasz­tok helyett az alelnök mondott egy felköszöntőt a ma­gyar haza-a és nemzetre, majd a titkár a francia nem­zetre és afrancia köztársaságra, mindkettő után felhang­zott a lelles kiáltás, hogy éljen és erősödjék mindegyik békében, ó barátságban. Az estély nagyon kedélyesen barátságba] végződött. Egy két órával még 25-ikéből is megtoldván karácsony éjt — széledt el a társaság vi­rágos kedvel. Karásony éjjelén a kocsi közlekedés nem szűnik meg, a botok nyitva vannak; korcsmák egész éjjel nyitvák. Átéli időszakban ez a legélénkebb este. Ma megkezdődi azután a farsangolás és tart még a böjtben is. Sajátság! Párisnak, liogy a karácsonyi napokban a boulevardokn vásáros bódék vannak elhelyezve, a mik­ben mindenfie gyermek játékok, narancs stb. áruitatnak, e szokás a tegényebb iparosokra, szatócsokra előnyös, minthogy ilvnkor valamit esak össze keres, elad, nyer mindegyik. Germekeknek különösen feltűnik s megtetszik, a mit a sáttokban látnak, igy gondolható, liogy sokat eladnak. Szveszter éjjelén ezekhez még minden féle egyéb bohósága járul, a miről majd akkor tán fogok írni. Yn. Helyi, Begyei és vegyes hirek. Arany laos emlékszobrára a zala-egerszegí „Tár­saskör" 5 foritjt küldött be szerkesztőségünkbe, melyet a helybeli takiikpénztárban elhelyeztünk. Előző gvüj­tésünkhöz (P>0 frt Ol kr. s egy arany, mely a takarék­pénztárban 5 ft 55 kron váltatott be) ez utóbbi összeget hozzáadva, gyűjtésünk eredménye 70 frt 61 kr. Kérjük lapunk in. t. olvasó közönségét, kik e nemzeti célra ada­kozni lapunk utján szándékoznak, szíveskedjenek azt mi­előbb eszközölni, mivel e hó második felében a lapunk­hoz befolyt összeget Budapestre fogjuk küldeni.— A muraközi népiskolák állapetának megvizsgálása ügyében kíküldendő bizottságba, mely Gönczy Pál vallás­és közoktatásügyi m. kir. miniszteri tanácsos őméltósá­nak elnöklete alatt e hó közepe táján kezdi meg műkö­dését, meghívattak Zalamegye fo és alispánja, a perlaki és esáktonyai járások szolgabírói, továbbá Bessenyey Ernő és Urváry Lajos képviselők, Zalamegye kir. tanfel­ügyelője, végre a zágrábi érsekség, illetve annak képvi­selője. Tekintve, hogy a bizottság tagjai Muraköz ma­gyarosodásának ügyét szivükön hordozzák, más részt a muraközi iskolák állapotát részint tapasztalatból, részint a közigazgatási bizottsághoz beadott jelentés alapján is­merik s igy már előre is kellőkép vannak tájékozva, a bizottság működéséhez a legszebb reményeket fűzzük. Kóvetesre méltó példa. Skublics Jenőné született Speletics Paula úrhölgy ő nsga — kiuek a jótékonyság terén széles körben ismert neve van — a szokásos uj évi üdvözletek megváltásáért a kórházi szegények közt leendő kiosztó; végett üt forintot küldött a helybeli plé­bánia hivatalhoz. A nemesen gondolkodó lélek találéko­nyan szokta fölhasználni a jótékonyság gyakorlására kínálkozó alkalmakat. A helybeli szilveszteri táncestély a legsikerül­tebbek közé tartozott. Az első uégyest 28 pár táncolta. Jelen voltak Csillagh nővérek, Gaál H. Pacsáról, Hetésy Irma Lövőről, Kerkapolyi nővérek Szent-Tamásról, Ki­kokker Irma, Künigmayer nővérek, Pamer Anna, Rajky Irén, Ruzsich Anna, Sáska nővérek Lövőről, Skublics Eugenia, Skublics nővérek Szent-Mihályról, Szecsődy nővérek, Tahv Irma, Cziklin Karolin N-Kapornokról, Vizy Gizella. Emelték az estély fényét és diszét jelen­létükkel Baranyay Ödönné, Gyömörey Vincéné, Szilv Dezsőné őnagvságaik. A kedélyes mulatságnak az uj év reggele vetett véget. Jótékonyság. A zala-egerszegi takarékpéntár rész­vénytársaság a tiroli árvízkárosultak javára, valamint Arany János emlékszobrára 25—25 frtot adományozott. Ugyancsak Arany János szobrára a takarékpénztár igaz­gatósági tagjai között eszközölt gyűjtés folytán a követ­kező adományok folytak be: Händler István 3 ft, Weis Ede 1 ft, Deutsch Manó 50 kr, Weisz Sándor 50 kr, Hein­rich Vilmos 50 kr, Ragendorfer Samu 50 kr, Rosenthál Ignác 50 kr, Dr. Gráner Mihály 2 ft, Rosenberg Sán­dor 50 kr, Graner Jakab 50 kr, Mayer Jakab 50 kr, Boschán Emil 1 ft. Nagy Károly 50 kr, Geiringer Zsigmond 50 kr, Poliezer József 50 kr, Rechnitz Samu 30 kr. Gyászhír. A nagy-kanizsai kegyes-tanitórendi társ­ház tagjai fájdalmas szivvel jelentik felejthetetlen kedves társuknak, nagytiszteletü Groszmann Ignácz főgvmn. tanárnak munkás élete 37-ik, szerzetes életének 20-ik, áldozárságának 12-ik s tanári működésének 15-ík évé­ben a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után 1882-ik év december 31-én reggeli 2 és fél órakor hosz­szu és kínos szenvedés után genyvérben (pyoemiában) történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 1-én délután 3 és fél órakor kisértettek az I. n.­kanizsai temetkezési vállalat által a főgymn. kápolnából örök nyugalomra. Az engesztelő sz. mise-áldozat a ki­szenvedett lelke üdveért f. hó 2-án 10 órakor mutatta­tott be a városi templomban a mindenhatónak. Áldás és béke lengjen az ifjúságot gyengéden szerető tanár és kedves rendtárs porai fölött! Az ujevi üdvözletek megváltása. Vettük a követ­kező sorokat: A in. kir. Belügyrainisterium kezdemé­nyezése folytán az újévi üdvözletek megváltása fejében a helybeli „Vörös-Kereszt" egylet javára a következő ado­mányok folytak be: Svastits Benó 2 ft, Rósás Lajos 1 ft, Gózony László 1 ft, Skublics Zsigmond 1 ft, Mihálovits Lajos 50 kr, Trstyánszky < )dön 50 kr, Thassy Kristóf 1 ft, Braunstein Pál 50 kr, Horváth Bertalan 50 kr, Kro­setz János 1 ft, dr. Mángin Károly 1 ft, Nagy Lajos 50 kr, Gyömörey Vince 2 frt 20 kr, Szegliő István 1 ft. Hra­bovszky Flórián 1 ft, Somogyi János 1 ft, Gidró László 1 ft, Ruzsics Imre 1 ft, Szalay László 1 ft, Czinder Ist­ván 50 kr, Bülcs György 50 kr, Prosteán Miklós 30 kr, Vízi GyuIaöO kr, összesen: 20 ft 50 kr. - Szívesked­jék egyúttal ezt lapja legközelebbi számában nyilvános köszönet végett közzétenni. — Zala-Egerszegen 18K3. január 2. Hollósy József s. k. egyleti pénztárnok. Zalamegye fiatalsagának több tagja a megyei nagy bált Zala-Egerszegen az „Arany Bárány" szálloda nagy termében f. évi február hó 5-én fogja rendezni. A meghívók szétküldése a napokban fog eszközültetni. Áthelyezés. Máyer Ákos urodalmi számtartó ki mint jeles gazdatiszt több éven át itt működött s váro­sunkban és vidékén mindvégig közbecsülésben állott — mint értesülünk Sorokra, a szombathelyi püspökség Vas­megvébeu fekvő urodalniába helyeztetett át. Az eltávo­zása feletti általános sajnálkozást csak az az őszinte öröm oszlatja el némileg, hogy a püspökség ezen főfontosságú gazdaságára való áthelveztetése reá nézve minden esetre előléptetés. — Szylveszter- estélyt rendezett a csáktornyai polgári­egylet, melyen kizárólag az egyleti tagok s ezek család­jai vettek részt, s mely állott kedélyes közvacsorából, fesztelen, házias jellegű mulatozásból s a fokozott vidám­ságsziilte táncból. Természetesen a felköszöntőkben sem volt hiány; rendkívüli tetszést arattak Samu Jázsef ké­pezdei igazgató szellemes toasztjai (legkivált a nőket il­lető !) Alszeghy az ó-esztendőt buezuztatta el sikerült be­szédben; poharat emeltek még: Margitai, dr. Krasovetz, Vrantsits stb. csak a következő évben oszlott fel a ke­délyes. társaság. — Értesítés. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület jotékonycélu sorsjegyeinek húzása 1882. évi december 31-éről a nagyméltóságú m. kir. pénzügyministeriumnak 1882. évi december 22-én 75,567 sz. alatt kelt magas hol rendeletével 1883: évi julius 1-ső napjára halaszta' mely napon a húzás visszavonhatlan s okvetlen me. ,°.'"i ténend. Az elhalasztás indoka az, hogy a kibocsát'^ ^ jegyeknek csak egy ötödét sikerült értékesíteni/ e ' SO rjó­lett 20 ezer darab sorsjegynél több volt a közönsegnexi kint, melyért sem az érték nem küldetett be, sem a sors­jegyek vissza nem érkeztek s igy a kitűzött jótékony­cél kívánt mérvben nem éretvén el, bizonnyára a minden szép-, jó- és nemesért lelkesülő érdekeltek szives bele­egyezéssel veszik tudomásul s a célt továbbra is kegyes pártfogásba részesitik. Mire nézve hazafias bizalommal tiszteletteljesen felkérem mindazokat, kiknél még sorsje­gyek vaunak, hogy azt értékesíteni mielőbb szívesked­jenek. Ujabb meg-endelések köszönettel vétetnek s posta fordultával eszköz Itetuek. A húzásnak 1883. évi julius 1-ső napjára történt elhalasztásával sem a tervezetben, sem egvéb intézkedésekben változás nem történt. A nyeremény tárgyak MUhofer n.-kanizsai ékszerész testvér uraknál vannak elhelyezve s mindenkor megtekinthetők. Továbbá minden értesülés a nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület nádorutcai ovoda-épületében levő irodában nyer­hető, hová a levelezések is bérmentve intézendők. Nagy­Kanizsa, december 31-én 1882. Hazafias tisztelettel a sorsjátékot rendező bizottság nevében Sonissieh Lőrinc, bizottsági elnök és pénztárnok. Köszönet nyilvánítás. A „Zalamegye" tekintetes szerkesztőségének Zala-Egerszegen. Engedje meg, hogy becses lapja hasábjain mi aluirt rom. kath. iskolaszék tagjai mély hála-köszönetünknek kifejezést adjunk a nmlgú vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák azon nemes jótékonyságáért, melyből népiskolánkat Bergbaus é.s Gönczy Pál által készített Magyar-korona országai, Európa, a tiild öt része fali abroszaival, valamint dr. Rasch K. természetrajzi, Bopp K. természettani, és Gön­czy Pál által készített métennérték fali ábráival Zalame­gye tek. kir. tanfelügyelőjének hathatós közbenjárása folytán megajándékozni kegyeskedett. Melyért fogadja a nmlgú vallás- és közoktatásügyi miniszter ur közsé­günk nevében leghálásabb és hódolatteljes köszönetüket s egyúttal kivánjuk, hogy a magyarok istene országunk előhaladása és művelődése érdekében viruló egészségben s erőben még igen sok időkig éltesse. Szt. l'éterur 1882. évi december hó 27-én az iskolaszék nevében: Dely Jó­zsef isksz. elnök. Salamon László isksz. gondnok. Boda Gyula igz. tanitó és isksz. jegyző. A közmunka- 03 közlekedéiigyi m. kir. miniszté­rium részéről ezennel közhirré tétetik, hogy az egyszerű levélsuly az osztrák-magyar monarchia belforgahnában, az osztrák cs. kir. kereskedelmi minisztériummal egyet­értve, 1883. évi január hó I tői kezdve 15 grámról 20 grámra emeltetik fel. A második sulyfokozat 250 grámig, és a Németországgal való forgalomban az első sulyfoko­zat 15 grámig és a második 250 grámig, továbbá a boszniai, Herczegovina és a novibazári pasalikkal való, valamint a nemzetközi forgalomban a 15 gramonkint emelkedő sulyfokozat ezentúl is megmarad. A zala egerszegi önk. tűzoltó-egylet zártkörű tánc­vigalma f. hó 13-án tar tátik az „Arany Bárány"-hoz cimzett szálloda nagytermében. Belépti díj szeinélyonkint egy forint. A rendezőség a meghívóban fölkéri a höl­gyeket, hogy minél egyszeriiebben öltözködjenek, sőt azon óhaját fejezi ki, vajha minél többen honi ruhában jelennének meg. Dicsérjük a rendezőség iigybuzgóságát, csak azután azokat a honi ruhákat el ne áraszsza a drága csipkék özöne! Meghívás. A zala-egerszegi „Nőegylet" f. 1883. é. január hó 13-án d. u. 2 órakor a női par-iskola termé­ben rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: I. Evi jelentés. 2. Pénztári kimutatás. 3. Indítványok tárgyalása és 2 választmányi tag uj választása. Vetések állása megyénkben. A földtnivclési-, ipar­és kereskemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósí­tóitól beérkezett jelentések alapján az alsó-lendvai járás­ban a buza-'és rozsvetések az agyagos rónafekvésü helyeken levő vetések kivételével — szépek; a repce jól áll; a novai járásban a késői vetések szépen gyara­podtak, a koraiak a nedves időjárás folytán sárgulni, illetőleg rozsdásodni kezdenek; tapolcai járásban a bur­gonya rothadásnak indul, a sümegi járásban a takarmány szűken van. Öngyilkosság. Adorján János hegymagasi lakos m. évi december hó 16-án lílé.v István raposkai lakos által orozva meggyilkoltatott, a tettes elfogatván, az illető bíróságnak átadatott. Véletlen balál. Mult évi december hó 9-én Kapocs Antal liahoti lakos az apátság erdejében fát vágván, egy vastag ág által agyonüttetett. Alapszabaly jovahagyás. A balaton-egyletnek alap­szabályai a nmltsgu in. kir. belügyminisztériumnak m. é. 67693. sz. a. kelt rendeletével a jóváhagyási záradék­kal elláttattak. Névmagyarítások. Szommer Pál zala-egerszegi ille­tőségű pozsonyi lakos saját, valamint Zsófi nevű kiskorú leánya vezetéknevének „Nyári"-ra kért átváltoztatása a nm. belügyminisztériumnak m. é. 65849. sz. a. kelt ren­deletével megengedtet tt. — Friedinann Alajos tapolcai illetőségű s ugyanottani lakos saját, valamint kiskorú Adel, Árabella, Flóra és Árpád nevű gyermekei veze­téknevének „Feleki"-re kért átváltoztatása a nm. bel­ügyminisztériumnak ni. é. 70873. sz. a. kelt rendeleté­vel megengedtetett. — Stechlich Lajos nagykanizsai illetőségű s ugyanottani lakos vezetéknevének „Mezei"-re kért átváltoztatása a nm. belügyminisztériumnak m. évi 70876. sz. a. kelt rendeletével megengedtetett. Baleset. Donkó Mária férj. Horváth Márkné f.-bisz­triczei lakosnő f. évi január 2-án a beltelkéu állott magas jegenyefát valószínűleg tüzelő-anyagnak levágatni akar­ván, hogy a dülés bizonyos irányt nyerjen, a fára köte­let erősítettek. A kötelet nevezett nő is húzta, hogy a fát kidönteni segítse, de a fa esése közben (50 éves kora mellett gyorsan elmenekülni nem tudván, a ledőlt fa által agyonszakittatott. Uj megyei postahivatal. F. évi január h* -én zalamegyei Cserencsócz községben kir. po. <al lépett életbe, mely levél és kocsipostai kiilc \

Next

/
Oldalképek
Tartalom