Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-05-13 / 19. szám

dő leteltével a járáskörök a könyveket egymás közt kicserélnék. Ilykép a központi könyvtár minden egyes könyve eljutna mindegyik járásküi'hüz. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a járás­kör vagyona készpénzben 274 frt 75', 2 krt tesz s a se­gélyegyletnek tó'ke- és kamatban van még ezenfelül 184 frt 67 kr. vagyona, mely jelentés örvendetes tudo­másul vétetett, ugy szintén az elnöknek azon jelentése, hogy a pártoló tagok száma járáskörünkben 41-re szapo­rodott. A „Zalai Tanügy"-nek mint megyei lapnak párto­lását a közgyűlés magáévá tette s a tagokat annak meg­rendelésére felkérte. A „Tanítóegyleti Közlöny" eszméje pártolásra talált, elvben az el is lett fogadva, azonban a járáskör a kivi­tel módozatának tárgyalásába részéről csak akkor bo­csátkozik, ha az ország többi tanitó egyletei is pártolják ez eszmét és kivitelére nézve hasonlóan közreműködnek, miután a tulajdonképi cél általa csak igy érhető el. Egyéb belügyek elintézése után elnök a gyűlésen megjelent vendégeknek szives türelmükért a járáskör nevében köszönetét fejezte ki. Végezetül Sipos János plébános és iskolaszéki elnök ur meleg szavakban mondott köszönetet a járáskörnek, hogy közgyűlését ott tartotta, a mi által a népben a tanügy iránti érdeklődést felkeltette; megelégedésének és örömének adott kifejezést a sikerült és változatos tárgyú gyűlés lelett s az ég áldását kivánta a járáskör további működésére. A közgyűlés a vendégek éltetése közt oszlott szét 3 41 órakor. A Zalamegyei „G AZDASÁC i I EGYESÜLET" hivatalos értesítője. legyzökönyve u Zulainegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1883. évi május hú 6-án tartott rendkívüli közgyűlésének. JELENLEVŐK: Háczky Kálmán elnük, Bessenyey György, Szilly Dezső, Farkas Ferenez, Skublits László, dr. Mangin Károly, Erdős Géza, dr. Czinder István, Szigethy Antal egye­sületi tagok — ez utóbbi ugy is mint titkár s küzgyü­lési jegyző, llanthy Károly egyesületi pénztárnok. Elnök ur a megjelenteket üdvözülvén a gyűlést meg­nyitotta, melyen következő határozatok hozattak: 36; lUf). Tárgyalásra kitüzetvén Bogyay Máté ut­áltai az alapszabályok 43-ik §-a megváltoztatására be­adatott indítvány, mely az alapszabályok 52. §-a értel­mében véleményezés végett a 1". é. április hó 8-án tar­tott küzgyülés 28. sz. a. hozott végzésével az igazgató választmánynak kiadatott, az alapszabályok 53. § ren­delkezése szerint egész terjedelmében felolvastatott Bo­gyay Máté ur indítványa, mely következőkép hangzik: Tekintetes megyei gazdasági egyesület! A Keszthely-vidéki gazdakörnek f. é. március hó 18-ik napján Keszthelyen megtartott gyűlésének határo­zata folytán azon tiszteletteljes indítványunkkal járulunk a tekintetes megyei gazdasági egyesülethez, miszerint az alapszabályok 4.3. tj-át, mely szerint a vidéki gazdakö röknek rendelkezésére a rendes tagok tagsági dijának 1 , része és az évi fizetéses tagok járuléka egészben bocsájtatik rendelkezésére, megváltoztatni kegyeskedjék a képen, hogy a kör kebeléhez tartozó évi fizetéses ta­gok alapítványai után járó kamatok, ugy a rendes ta­gok évi tagsági dijainak féle része engedtessék a kör rendelkezésére. Ezen indítványunk indokolására bátrak vagyunk azon körülményt felhozni, hogy a rendes tagok száma a „Keszthely-vidéki gazdakör" megalakulásátóli neveze­tes szaporodás mellett negyvennégyet tesz, s itt már je­lentékeny szaporodást alig remélhetünk, — az évi fize­téses tagok száma összesen még eddig két egyénből áll; ha az s feltéve, hogy ezek száma nevezetesen emelke­dik, eként fokozódott és állandósított jüvüdehnet, mely csak is a kör életrevalóságának leend kétségbe vonhat­lan bizonyítéka, összegezzük is, alig tudunk oly mennyi­séget kihozni, melyből a rendes kiadások fedezhetők lesznek, pedig ha a kör hivatásának megfelelőleg áldá­sosán működni akar, több tekintetben szükséges leend, hogy anyagi erővel is rendelkezhessék, melynek hiánya, mint már több példa igazolta, a legéletrevalóbb vállala­tokat is pangásra kárhoztatta. Midőn ezen indítványunk tárgyalását a legközelebb megtartandó évi rendes közgyűlésre kitüzetní kérjük, teljes tisztelettel maradtunk a tekintetes megyei gazda­sági egyesület alázatos szolgái a Keszthely-vidéki gazda­kör megbízásából Bogyay Máté m. k. helyettes elnök. Továbbá az alapszabályok 53. i?. rendelkezése ér­telmében felolvastatott az igazgató választmánynak az indítvány felől az 1883. évi április hó 21-én tartott ülé­sében jegyzőkönyve 8 105. száma alatt megállapított véleménye.*) Ezek felolvasása után a közgyűlés egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, miszerint az indítvány oly uj alapszabály alkotását célozza, mely az alapszabá­lyok 43-ik i?-át lényegesen megváltoztatná, az alaki el­járást illetőleg tehát az alapszabályok 54. §-a értelmében annak elfogadásához az összes tagok két harmadának szavazata kívántatnék meg. Minthogy azonban az indítványozott intézkedés az egyesületnek a 49. értelmében teloszthatlan alapva­gyona jövedelmét tényleg felosztaná annyi részre, a hány kör alakul, s az egyesület egységét megdöntené, az in­dítvány elfogadásával az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt s hatáskörét meg nem tartaná, mi által az egyesület magát a nméltgu földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által az alapsza­bályok bemutatásakor 46892. sz. a. hozott helybenha­*) Az igazgató választmány véleménye egész terjedelmében lapunk mult számában közöltetett. Szerk. gyási határozatban jelzett eljárásnak kitenné, a küzgyü­lés az indítványt az egyesület egységével, fenuállhatásával, alapszabályai alapelveivel, az alapvagyon rendeltetése céljával, mindezeknél fogva az egyesület hatáskörével elenkezőnek egyhangúlag kimondván elvetette. (Folyt, köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Zalamegye alapítványi választmányát főispán úr őméltósága, mint alapítványi választmányi elnök, f. hó 26-án d. e. 10 órára Zala-Egerszegre a zalamegyei gaz­dasági egyesület helyiségében tartandó rendkívüli ala­pítványi választmányi ülésre hívta meg. A gyűlés tár­gyát a Zala-Egerszegen a Deák szobor mögött levő ház­nak megvásárlása iránti határozat hozatal képezi. Üdvözüljük főispán úr őméltóságát ezen, hazafias érzü­lete sugalta kezdeményezéséért. A Deák szobor előtti most már elég csínnal rendezett tér ezen ház által egé­szen el van éktelenítve, inig megvétele és lerontása folytán a megyeház előtt egy egészen szabad és tágas tér létesülne. Meg vagyunk győződve, hogy a t. választ­mányi tag urak, kik hazafias érzületüknek s a közjó iránti lelkesültségüknek már oly sokszor fényes tanújelét adták, nem riadnak vissza az áldozattól s me­gyénk büszkesége iránti mély kegyelettől vezéreltetve, a vételre szükséges összeget készséggel megfogják szavazni. A helybeli önk. tiizolto egylet betégsegelyezesí alapja javára f. hó 6-án a Cassinó termében rendezett s tombolával egybekötött táncmulatságon oly kevesen jelentek meg, hogy a tánczmulatság meg sem is volt tartható, azonban a tombola tárgyak az estélyen elárve­reztettek, melyből befolyt 60 frt 72 kr., belépti díjból 12 frt 50 kr., felülfizetésből 5 frt 30 kr., összesen 78 frt 52 kr., melyből az 58 frt 32 kr. kiadást levonva, a tiszta jövödelem 20 frt 20 kr. volt. Felülfizettek: Ru­zsits Károlyné 40 kr., Barkóczy Károly (Sümeg) 20 kr., Szeghő István 1 frt, Gidró László 1 frt, Thassy Kristóf 1 frt, Vidos Károly (Letenye) 20 kr., Ehrenreich Nán­dor (M.-Szerdahely) 50 kr., Gyüre József 1 frt. Saj­nos, hogy e közhasznú emberbaráti intézmény iránt a küzünség oly részvétlenséget tanúsít. Igaz, hogy nem volt valami kellemes idő, de ha télen a zord idő a bá­lok látogatottságára nincs befolyással, úgy május hóban az esős idő az elmaradás mentségéül épen nem szolgálhat. Kinevezés. Trsztyánszky Ödün eddigi helyettes pótiilnök úr a megyei árvaszéknél engedélyezett pótiil­nüki állásra főispán úr őméltósága által kineveztetett. A Boba-Janoshaza-Sümegh-tapoIczai másodrendű vasút ügyében a Sümeg és Tapolcza-vidéki értelmiség a f. hóban tartott megyei törvényhatósági közgyűléshez kérvényt adott be, hogy a kérdéses szárnyvasút kiépí­tését az utfentartási alapból nyújtandó segélyadás által elősegíteni szíveskedjék. A bizottsági küzgyülés át­hatva annak tudatától, hogy a kitűnő bort termelő és produetiv néptől sűrűn lakott vidék mily érzékenyen nélkülözi a vasúti összeköttetést s annak iétesítése ipa­iának emelésére, termelő képességének fokozására mily jótékonyan fog hatni, a segélyezést elvben elfogadta s a hozzájárulás mérvének megállapítása végett Svastits Benó alispán ur elnöklete alatt bizottságot küldött ki, melynek tagjaivá Tolnay Károly, Skublits Jenő, Eper­jessy Sándor, Nóvák Ferenc törvényhatósági bizottsági tag urak és Sturm György kir. főmérnök úr, mint a megyei államépítészeti hivatal főnöke megválasztattak. A balaton-melléki kirándulás véglegesen megálla­pított programmja a következő: Indulás 1883. jun. 9-én d. ii. 4 órakor vasúton, Budapestről külön vonattal a déli vaspálya indóházából. Megérkezés Siófokra este i órakor, Balaton-Füredre a „Kisfaludy" gőzössel 9 óra­kor. Ünnepélyes fogadtatás, kivilágítással a tavon. Küzvacsora. — Vasárnap: Reggel kirándulás Tihanyba gőzösön. A Garay-kunyhó ünnepélyes fölavatása. A zárda megtekintése. Visszaérkezés B.-Füredre délben. Közgyű­lés. Borkiállítás megnyitása. I). u. 2 órakor díszebéd, d. u. 5 regatta, vitorla- és halászevezőverseny. Este hang­verseny és táncvigalom. Hétfő: Reggel indulás a ,.Kis­faludi" gőzössel Badacsonyba. Megérkezés után kirán­dulás a kőkereszthez és a szirtharanghoz. Villásreggeli. Továbbutazás Keszthelyre. Innen a város megtekintése után kocsi kirándulás a közel fekvő Hévviz fürdőbe. Délután 6 órakor díszebéd Keszthelyen. Este vissza­utazás hajón; Siófoktól vasúton a fővárosba. Rész­vétjegyek junius 4-ig kaphatók, az írók és művészek társasága helyiségében (nemzeti szinház bérháza I. em.) Egy jegy ára: Balaton-egyleti tag részére 16 frt, nem tagok részére 19 frt. Ez összegbe az utazási kültségek vasúton, hajón és kocsin, a fenn jelzett küzüs étkezések, regatta, hangverseny, táncvigalom és kiállítási jegy, va­lamint a lakás ára és zene benfoglaltatnak. Eljegyzés. Grumdner Agnes úrhölgyet, Medgyesy József árvaszéki számvevő özvegyét, legközelebb elje­gyezte Junkner Károly mérnök úr, a helybeli államépi­tészeti hivatal tagja. Jutalmazás. Sáringer Károly magyar-szerdahelyi küzségi derék tanító, ki a faiskola okszerű kezeléseért a megyei gazdasági egyesület által is ki lett tüntetve, gyümülcskiállitásával pedig a megyei gazdasági egyesü­let legutóbbi gyümölcskiállításán dijat nyert, ujabban az eperfa- és selyemtenyésztés okszerű kezelése körül kitej­tett ügybuzgóságáért Bezerédy Nándor úr, mint a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek a se­lvemtenyésztés emelése céljából kiküldött megbízottja ál­tal öt drb. arany jutalomban részesült. — Midőn megye­beli kartársunknak e kitüntetése felett őszinte szívből ör­vendünk, más részt azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha fó'leg falusi kartársainkra e kitüntetés buzdítólag hatna! Köszönetnyilvánítás. Tekintetes Csertán László felső-nemes-apátii földbirtokos úr az alsó-ns.-apátíi, községi népiskolában t". hó 6-án tartott nyilvános évi vizsgálatot becses megjelenésével szerencséltetvén, a vizsgálat be­fejeztével tíz forintot volt szives átadui avégből, hogy ezen összeg a szorgalmas és jóviseletű növendékek ré­szére beszerzendő jutalom könyvek vásárlására fordít­tassék. A derék és önzetlen tanügybarátnak ezen, a népnevelés oltárára hozott áldozatáért a jutalmat nyert növendékek nevében hálás köszünetét nyivánítja Kovács György alsó-ns.-apátíi községi tanító. Gi Óf Festetich Benó megyei segéd tanfelügyelő úr f. hó 12-én az iskolák látogatása végett hosszabb körútra indult. A szombathelyi ünnepélyekről szóló múltkori köz­leményünkbe téves felcserélés által jutott bele, hogy Stegmüller Károly szólt versekben, mit ezennel oda módosítunk, hogy a papnöveldében Oláh János mondott versekben felküszöntőt. Eljegyzés. Szabó Vilmos varbói földbirtokos a na­pokban váltott jegyet Sólyomy Irma kisasszonynyal, Só­lyomy Lipót edelicsi földbirtokos bájos leányával. Kinevezes. A m. kir. igazsá'gügyminiszter Haba István csáktornyai lakost a palánkai kir. járásbíróság­hoz végrehajtóvá nevezte ki. Szabadságoltatas. Baksay Sándor keszthelyi csend­őrbiztos úr a csendőrtiszti vizsgálatot letévén, próbaszol­gálat tétel végett hat hóra, Derencsér Pál közigazgatási kiadó úr pedig szembaja miatt tökéletes felépüléséig szabadságoltattak. Új megyei postahivatal. Folvó hó 1-én zalame­gyei Szent-Péterur községben kir. postahivatal lépett életbe, mely levél és öt kilográm súlyt megnenihaladó kocsi postai küldemények felvételével, továbbításával és kézbesítésével foglalkozik és a pacsai kir. póstahivatallal naponként közlekedő gyalogkűldöncjáratok által van összekötve és kézbesítő kerületét Gétye, lgrieze, Ne­messzer, Szt.-Péterur és Vörrű községek képezik. Savanyú Józsi megyénkben. Stirvakv József és Tarsoly Imre szent-gróthi állomáson beosztva levő köz­foglárok t'. hó 6-án reggel 7 8 óra közütt őrjárat al­kalmával a nyavaládi erdőben levő nyári birka akolban Savanyú, Nárai és Orbán fegyveres csavargókra buk­kantak, kik közül a két utóbbi a foglárokat észrevevén, az állás hátulját, ami csak szalma fonásból volt, kibon­tották és szaladva Keled felé a foglárok sikertelen lü­vüldüzései közt a sűrű vágásban eltűntek. A pandúrok ekkor a birkaállás kutatásához fogtak és Savanyú Józsi, aki eddig bent rejtőzködött, látva, hogy a foglárok reá törnek, a hosszú, félig a földben levő s oldalt szalmá­val font akol egyik végén kiosont és gyors szaladásban keresett menedéket. A foglárok űzőbe vették, reá lőttek. Savanyú a foglárok lövéseit kikerülendő egy fa mögé húzódott s üldözőire lőtt, kik magukat biztosítandók szintén fa mögé húzódtak s ily helyzetben egymásra több lövést tettek s a lövések által Sirvakv József fog­lár a jobb kéz kis ujján és a kézfejen könnyű sértést szenvedett, Tarsal Imre foglárnak pedig mindkét csiz­mája a lábfejen keresztül lüvetett, azonban testi sértés nem okoztatott. Savanyú a lüvüldüzés közben folyton visszahúzódott s végre futásnak eredve a sűrű vágásban Bügüte irányában elmenekült. A csavargók ellenében azon területen a szigorú rendőri nyomozás azonnal fo­ganatba vétetett s egyúttal a szomszédos Veszprém és Vasmegyéknek azon vidékkel határos szolga bíróságai hason intézkedés eszküzlése végett ez esetről értesíttettek. Nagyon valószínű ugyanis, hogy nevezett csavargók az üldüzés elől a szomszéd megyék egyikébe menekültek. Tolvajlás. Dervarics Sándor egyházbükki lakosnak két darab lovát f. hó 11-én virradóra a rétről eltolva­jolták; a lovak nyomán a tetteseket F. Bagódig esapáz­ták, hol azok nyomát elvesztették. Betörés. F. hó 11-én a délelőtti órákban üzvegj Nagy Gyürgyné sárhidai lakósnak zárt szobájába mig o mezei munkával volt elfoglalva ismeretlen tettesek behatoltak és ágya fejében volt erszényét eltol­vajolták. Az erszényben 91 frt készpénz és 2 darab marha járlati levél volt. A gyanú Szabó Borbála sárhi­dai lakóst terheli, mint aki az egerszegi bürtünhelyisé­get nagyon jól ismeri. Színészet. Faskas Gusztáv színigazgató Eperjes ről julius hó közepén szándékozik városunkba jönni 40 tagból álló társulatával. Az engedélyért illetékes helyen — mint értesülünk — a kérvényt már be is adta. Az izr. hitközségek anyakönyveinek vezetese tar­gyában a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ininiszte rium a megyei törvényhatóságokhoz a következő ren­rendeletet intézte: „Több felől panasz emeltetett, hogy az izraeliták a születési, esketési és halálozási anyaköny­veket rendetlenül vezetik. Illusoriussá válik ezáltal egyrészről a népmozgalmi adatok helyes felvétele, más részről közvetlenül sértik az állani érdekeit, külüuüsen az általános védkötelezettség igazságos és szigorú ke­resztülvitelének lehetetlenné tétele által. Az izr. anya­könyvek rendetlen vezetésének leglényegesebb oka ab­ban rejlik, hogy az anyakönyvek vezetésével megbizott egyének gyakran megbizathatlanok. A fennálló tör­vényes rendszabályok szerint az izr. hitközségi elöljáró­ságra nehezedik ugyan az anyakönyvi kezelésért a fe­lelősség súlya s habár nem korlátozható az elöljáróság azon egyén választásában, aki által saját felelőssége alatt az anyakönyveket vezettetni akarja; mindamellett, miu­tán az anyakönyv vezetés eminenter államiigy s a helyes vezetés ellenőrzése, a kormány feladatai közé tartozik : szükségesnek találom az izr. anyakönyv vezetők minő­sítésének szabályozását. E célból felhívom a küztür­vényhatóságot, hogy a területén lévő minden egyes izr. hitközségben az alkalmazott anyakönyv vezezető — le­gyen az rabbi vagy más egyén — képessége és meg­bizhatósága iránt meggyőződést szerezzen akár közvet­lenül, akár közvetve, az illetékes politikai hatóság utján és azok alkalmazhatósága, vagy elmozdítása iránt, a le­hető legrövidebb idő alatt javaslat kíséretében jelentést tegyen. Kijelentem ez alkalommal s adja ezt a küz­türvényhatóság miheztartás végett tudtára az izr. hitküz­ségeknek, hogy jövőben anyakönyv vezetőkül csak oly egyének választathatnak meg, kik legalább a polgári iskolát, vagy a gymnasinm, illetőleg a reáliskola négy alsó osztályát sikerrel végezték s ezt bizonyítványnyal is igazolni képesek; továbbá, kik az állam hivatalos nyelvét annyira birják, hogy e nyelven képesek az anyaköny­veket vezetni s végül, kik képesek magyar állampolgár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom