Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-10 / 23. szám

Melleklet a „ZALAMEGYE

1 1883. evi 23-ik szamához. A kenyérről Tápszereink között alig vau egy. mely olv fontos szerepet játszanék, mint. a kenyér, A konyhától a palotáig ez kivétel nélkül használatban van és épen ezért talán nem leszünk terhére az igen tis/.telt olvasó közönségnek, ha a kenyérről egyet-mást irunk. Hogy a liszt kenyérré legyen, az különféle operatióknak vettetik alá. Yizzel tésztává gyúrják, inelv tészta a melegítés által kenyérré lesz. A vizzel való kezelésnél a lisztnek oldható alkatrészei dextrin, fehérnve) oldott állapotba mennek át. az oldhatlan anvagok keményítő. síkén is egyesülnek többé kevésbbé vizzel. Ha a vizzel gyúrt tésztát azonnal a kemencébe tennők a kenyér nehéz, emészthethetlen lenne. A kenvérnek könnyebb emészthetősége végett a tésztát erjedni kell engedni, mi által a keményítő egy része dextrinné és cukorrá változik, a cukornak egy részéből borszesz és szénsav lesz, meiy utóbbinak eltávolodása okozza a kenyér lyukacsosságát. A lisztnek alkatrészeire való felbontása az erjedés kelés) által történik, mely erjedéstől függ a ken vér jósága és aromája. Erjuuyagnl vagv sörélesztőt vagv tésztasavanvt sütni valót) haszuáluuk. A sörélesztőt rendesen finomabb lisztfélékhez szokás használni, de nagv mennyiségben a tésztának sajátságos kesernyés izt kölcsönöz. A jó és hatásos tésztasavanv készítése a következő módon történik: a félre tett tészta darabot 7 -8 óráig állni hagyjuk, mi által térfogata a képződő szénsav által megkétszereződik és borszagot terjeszt. IIvénkor vizzel és liszttel újra meggyúrjuk, .még pedig addig, míg a térfogat kétszeres nem lesz. E másodszori gyúráskor a tésztának meglehetős keménynek kell lenni. Hat óra múlva e műtétet újra ismételjük, csakhogy több vizet veszünk, hogy a tésztasavanv meglágyuljon. Az igy jól elkészített tésztasavanvt vizzel összekeverjük s fokozatosan kozzáadunk lisztet folytonos kavarás között. A dagasztás nagy ügyességet tételez fel; mert jó kenyeret csak ugy várhatunk, ha a tészta egész tömegében egyenletes. A kenyérsütéshez szükségelt só mennyiségnek is meghatározottnak kell lennie. Párisbau .'5(10 kgr. liszthez 1 kgr. sót vesznek. Angolhonban 4 krg-ot. Középszámítással legtanáesosabh 25 kgr. liszthez 1 1 kgr. sót venni. A kenyérnek rendesen határozott súlyúnak kell lenni. Hogv ezt elérhessük, tekintetbe kéli vennünk azon vízmennyiséget, mely a sütés alkalmával elszáll. 117 kgr. tésztából 100 kgr. kenyér nyerhető. ti kgr. sulvu kenyérhez li'tjö kgr. tészta kell. 4 .. ..' „ 4-50 .. 3 n - „ 3-50 ,. _ ., 2 .. ., „ 2-3 1 - - H8 l - 7 A jól megdagasztott tésztát -erjedni engedjük meleg helyen, mely erjedésnek nem szabad nagvon soká tartani, a mennyiben ecet és tejsav képződik, ami a kenyérnek savanyu i/.t kölcsönözne. A tulerjedésnek egv másik hátrányos következménye az. hogy a sikér folyadék alakjában kiválik és ez által a kenyér nyúlós, ragadós lesz. A sülés ideje a liszt mineműségétől és mennyiségétől függ. 1 kgr. sulvu kenyér megsül 1 óra alatt, nagyobb sulyúaknak 2 3 4 óráig >s a kemencében kell lenniük. II. . 1 kenyérképződés processusai. A kelés alkalmával a keményítőből képződött cukor felbomlik alkohol és szénsavra. A szénsav, mely már közönséges hőmérséknél is gázalakú, át meg átjárja a tésztát és ennek térfogatát tetemesen nagyítja. A kemencében ez még nagyobb mértekben történik, amennyiben a melegség által nagy mértékben kiterjesztett szénsavon kivüí, az alkoholgőzök is hozzájárulnak a kenyér térfogatának nagyításához. Azon mértékben - a mint a térfogat nagvobbodás történik a kenyér emészthetősége is fokozódik. A kemencében levő nagy hőség első sorban a tészta felszínét éri legjobban, mely a nagy mértékben képződő keményítő gummitó! (dextrin) megbarnul. K barnulás fokozódhatik a megfeketedésig, a mikor a dextrin alkatrészeire bomlik és esak a szén marad ott. Epen ezért a kemence hőmérsékletének egyenletesnek kell lenni, hogv a kenyér kérge szénné ne változzék, mialatt belül még nyers. A nagy hőség következtében a tésztában volt viz gőzölögni kezd, mely gőzképződés befolyással van némileg a kéreg színére, amennyiben utóbbit fényessé teszi. Ezen cél jobban el van érve az által, ha a tésztát a kemencébe vetés előtt vizzel megkenjük, vagy vizbe mártott fadarabot teszünk a kemencébe. A kenyér bele kevésbbé változott keményítőből, részben dextrinből és vizből áll. A különböző' kenyérnemek. .V tésztához különféle anyagok kevertetnek (komló, cukor stb. s így különféle elnevezést nyer. mint: 1. Luxus kenyér, mely igen finom lisztből készül és különösen cukor- és tojással kevertetik. E kenyér nem sokkal több sikért tartalmaz a közönségesnél, de nincs benne annyi tojás fehérje és igy nem oly tápláló. 2. Dextrin kenyér, melyet Parisban készítenek és arról nevezetes, hogy 1—4 százalék keményítő cukrot tartalmaz. 3. Sikér kenyér. Ugyancsak Parisban állítják elő orvosi célokra. Kitűnik az által, hogy a finom búzaliszt tésztához a kemenyitő-gvártásnál melléktennényül nyert sikért keverik. 4. komisz kenyér fekete lisztből készül, mely jól elkészítve a legtáplálóbb. csakhogy nagyon ritkán vesznek annyi fáradságot, a mennyi ennek jó elkészítéséhez kívántatnék. Rendesen sok vizet vesznek hozzá, hogv a kenyér súlyosabb legyen és ezzel ugy tápláló erejét, mint jó izét is elrontják : végre ö. A kétszersült (Zwiebach), mely lapos négyszegletű darabokból áll. A lisztet nagyon kevés vizzel tésztává gyúrják, mely tésztát sokszorosan át kell lyuggasztani. hogy a kemencében képződött vízgőzök mintegy megköttessenek. A kemencében nem hagyjuk tovább 2.) percnél, ekkor kiveszsziik és száradni engedjük. Igy elkészülve nagyon sokáig elállnak, csakhogy használat alkalmával jó vizbe mártani. A jól elkészített kenyérnek apró egyenletes lyukacsokkal kell bírnia, a bél és kenyérnek mindig szoros összefüggésben kell lenni. A kéregnek nem szabad tul barnának lenni és az Ízletes kenyérnek főkelléke, hogy ne tartalmazzon sok vizet. A sütőre nézve a víznek nagyobb mennyisége nagy előny, a mennyiben egyrészről a dagasztás meg van könnyítve, másrészről a kenyér súlyosabb lesz és a t. közönség a kenyér egv része helyett vízért adja pénzét. A vi/, tartalomnak nem szabadna 30—40 százaléknál többet kitenni, pedig a vett kenyérben 50 55 százalék vizet is lelhetünk. Ilyen sok vizet tartalmazó kenyér sokkal nagyobb hőséget igényel, de ennek ize, szaga és tápláló hatása a nagy viz tartalomnál fogva csökken. A gabonalisztet gyakran keverik burgonyával, hüvelyes növények lisztjével; Belgiumban rézvitriollal, tinisóval vagy niagnésiunimal. Ezen anyagok hozzájárulnak a kenyér fehérségéhez, de az egészségre nézve hátrányosak. A konyhasó is növeli a kenyér súlyát, de ebből csakis határozott mennyiséget vehetünk, inert ez megboszulja magát azon kenyérsütőu, ki nagyobb mennyiségben keveri a liszthez, mint mennyire szükség volna. A sónak hiányozni soha sem szabad, mert ez bár kis mértékben növeli a kenyér tápláló erejét.. Ha a gabona nedves időben hordatott be, ugv a gabonaszemek, valamint a belőlük készített liszt könnyen megpenészesednek. A kenyéren élősködő penészgoiiiba (Oidium aurantiacum) leginkább nedves helyen lép fel nagyobb mennyiségben, azért arra kell törekednünk, hogy a gabona száraz időben hordassék be. hogy a liszt száraz helyen tartassék és ugyancsak a kenyér is. A megpenészedett liszt nemcsak nem tápláló, de mérgezőlég is hat a szervezetre; azért ilyen liszt használatánál kelletinél több sót és kevesebb vizet ajánlhatunk, mint melyek a penészgoiiiba mérgező hatását megakadályozzák. Balassa Benő. A Zalamegyei „GAZDASÁGI EGYESÜLET" hivatalos értesítője. Jegyzökönyve n Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszci/en 1883. évi má/us hó 6-án tartott rendkívüli közip/üléséilek. (Folytatás) 41 113 1883. A f. 1883. évi január hó ü-iki közgyűlés 10 I!!.'!. 1882. sz. a. hozott végzésével Thassy Lajos volt pénztárnok urnák 1882. évi január hó 1-től 18,x2. évi jun. hó 12-ig s Hanthy Károly pénztárnok urnák 1882-ik évi szeptember hó 18-tól december 31-ig \ezetett számadásai megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése és az igazgató választmánynak a f. é. április 2l-én tartott ülése jegyzőkönyvi l.'i 11,3. sz. a. adott véleménye alapján tekintettel azon körülményre, hogy a Thassy Lajos pénztárnok ur által az esedékesség napján be nem váltott szőlőváltsági kötvényeknek az esedékesség után felvett, a beváltáskor a kötvény névértékű összegéből levont kamatok és a kisorsolás után kifizetett kamatok kamatjai között valamely figyelmet érdemlő nagv kiilömbség nincs, Thassy Lajos ur az 1882-ikévi január hó 1-től 1882. évi junius hó 12-ig, úgy Hanthy Károly pénztárnok ur az 1882. szeptember 18-tól 1883. december 31-ig terjedő időről vezetett számadásaira nézve a további számadás és felelet terhe alól felmentetik. Thassy Lajos ur számadásai kiadási rovata első tétele alatt előforduló 2 frt 10 kr. és 7 frt 98 kr. ingatlanokra vezetett végrehajtása zálogjog bekeblczésérti il leték fejében fizetett 10 frt 08 kr. összeg a számadás vonatkozó kivonata kiadásával pénztárnok ur által mint az egyesület követelése nyilvántartatni, a 12 drb. ezüst 1 frtos, öt drb. ezüst busz krajcáros pénznemüekuek vert pénz gyanánti további kezelése beszüntettetni, s figyelemben tartás végett megjegyeztetni határoztatott, hogy az 1882-ik évi pénztári kezelés alatt maradt egyesületi vagyon volt a bezárt s jóváhagyott számadás szerint: 1. pénztári maradvány: a) vert pénz 5 drb. ezüst két forintos, 12 drb. ezüst egy forintos, 5 drb. ezüst húszas; b) folyó készpénz 374 frt 41 kr. 2. alapító tőke kötvényekben 9301) frt - kr. 3. ideiglenes magán „ 744 frt — kr. 4. szőlőváltsági „ 11200 frt — kr. 5. fold teher mentesítési kötvények 1ÍÍ80 frt kr. (5. egyesített államadósági „ 300 frt — kr. 7. 5" ,,-os papirjáradék 1300 frt — kr. 8. takarékpénztári betét Ii20i> frt 8(i kr. 9. alapító tőke kamat hátralék 4150 frt — kr. 10. tagsági díjhátralék 284(> frt kr. 11. magán kötv. után kamat hátralék 4:1 frt 32' ,kr. összesen: 38149 frt 59

Skr. ehhez jön a jelen végzés értelmében a vert pénzneműekből folyó pénzek gyanánti kezelésre átutalt 12 drb. ezüst oé. 1 frtos s 12 drb. ezüst húszas értéke 13 frt 75 kr. s a nyilvántartatni rendelt követelés 10 frt 08 kr., tehát összesen 38173 frt 42' , kr. azaz liarniinenyoleezer egyszáz hetvenhárom forint negyvenkét s fél krajcár áé, és öt drb. eziist két forintos. Ezen végzés Thassy Lajos és Hanthy Károly uraknak kiadandó. 42 114 1883. Farkas Dávid kertészeti szakosztályi pénztárnok ur az 1880. évi január hó 1-től 1882. év szeptcuibar nyertek volna, az 1874. 34. t. e. 39. §-ában foglalt minősítés szerint kétségtelenül zugirászoknak tekintendők, de a kik különben is általánosságban zugirászoknak ismervék. Ez okok alapján a közgyűlés arra kéri a kir. törvényszék elnökét, hogy a zugirászat megakadályozására a szükséges óvó rendszabályokat megtenni szíveskedjék. Utóhang az orsz tűzoltói ünnepélyekről Az első aradi önk. tüzoltókar f. évi április hó 8-án tartott évi rendes közgyűlésén a tüzoltókarnak képviselője a mult évi augusztus hóban városunkban megtartott országos tűzoltói közgyűlésről és annak főbb mozzanatairól kimerítő jelentést tevén, e jelentés alapján a közgyűlés köszönő illetve elismerő nyilatkozat küldését határozta e| egyhangúlag Glavina Lajos főispán ur őméltóságához, a megye részéről tapasztalt szives fogadtatásért, a városi elöljáróságnak azon magyar vendégszeretetért, melylyel a város lakosai a messze vidékről egybese reglett tűzoltókat fogadták. Szegi lő István úrhoz, mint a magv. tűzoltók VI. orsz. közgyűlése központi rendező bizottsága elnökéhez az országos tűzoltói közgyűlés és a rendezett kiállítás létesítése körül kifejtett ernyedetlen buzgalmáért. Kovács Károly főparancsnok úrhoz hálás elismerésül azon odaadó ragaszkodásért, melyet találtak mind a főparancsnokságnál, mind a csapat egyes tagjainál. A közgyűlési határozat alapján készített és elküldött iratok közül a birtokunkban levőket nyilvánosságra hozni kötelességünknek ismerjük; mert míg egy részt fényesen tanúskodnak azon meleg rokonszenvről, mely az aradi tűzoltók keblét irányunkban hevíti, más részt ellensúlyozzák, illetve valódi értékükre devalválják egyik, pedig hozzánk sokkal közelebb fekvő tűzoltó egylet itt volt képviselőinek közgyűlésükön tett aiua jelentését, hogy kellő fogadtatásban nem részesültek. Zala - Eiierszeii városa tel,-, törvényhatósági bizottságának. Nagyérdemű törvényhatósági bizottság ! A legmagasztosabb polgári erények iránti elismerésből eredt szavakkal, az első aradi önkéntes polgári tüzoltókar által t. évi április hó 8-án tartott közgyűlésnek megbízásából, van szerencsénk Zala-Egerszeg városa érdemes polgárságának, azon előzékeny modora, hagyományos magyar vendégszeretete és áldozat készségéért, melyet a mult év augusztus havában Zala-Egerszegen tartott VI. orsz. tűzoltói gyűlésen megjelent társegyleteknek képviselői iránt tanúsított, karunk hálás elismerését kifejezni. Ezen kellemes kötelességnek eleget tevén, azon őszinte óhajunkat fejezzük ki, hogy a polgári szeretetnek szent köteléke, melv esak igen rövid időre Iliinket egymáshoz fűzött, a hazafias és humanisztikus érzelmek által minél jobban megszilárdíttassék. A közgyűlés megbízásából Aradon 18^3. április hó 14-én hazafiúi üdvözlettel: Tel,-. Szei/hő István urnák, a magyar tűzoltók I I. orsz. közi/1/ülésének központi rendező' bizottsága elnökének. Mélyen tisztelt elnök úr! Az első aradi önkéntes polgári tüzoltókarnak t. évi április 8-án tartott rendes közgyűlésén, a mult év augusztus havában Zala Egerszegen tartott VI. országos tűzoltói közgyűlésről és annak nevezetesebb mozzanatairól karunk képviselője által jelentés tétetvén, lelkes örömmel vétetett tudomásul az ernyedetlen buzgóság és kitartó odaadás, melyet címed az orsz. tűzoltói közgyűlés és a rendezett kiállítás létesítése körül kifejtett. Ezzel címed az országos tűzoltói intézmény magasztos eszméjének előmozdításában oly lendületet idézett elő, mely humanisztikus feladatunknak a kitűzött célja felé való közeledését minél jobban előtérbe helyezte. A midőn címednek nemes törekvéseért a közgyűlés nevében a legmélyebben érzett hálás elismerést kifejezni szerencsénk van, fogadja egvuttal azon biztosításunkat, hogv az 1882. évi augusztus havában Zala-Egerszegen tartott VI. országos tűzoltói gyűlés karunk történeti lapjaira nézve egy örökké felejthetetlen mozzanatot képezend. A közgyűlés megbízásából Aradon 1883. április hó 12-én bajtársi és hazafiúi üdvözlettel: Tek. Kovács Károly urnák, a zala-egerszegi tüzoltókar főj) a r a n c s u o k á n a k. Szeretett Raj társ! Azon örökké lángoló érzelmek, melyek tettekben nyilvánulnak és a megható ragaszkodásban kifejezést nyernek, indították a f. évi április 8-án tartott közgyűlésen megjelent karunknak tagjait is. hogy tolmácsolói legyenek azon hálás elismerésnek. melyet úgy a parancsnoksága alatt álló tüzoltókar tisztelt tagjai, mind pedig a t. főparancsnok ur azon alkalommal kivívtak, midőn az elmúlt év augusztus havában hazánk tiizoltó- | karai egy magasztos intézmény képviseletében Zala-Egerszegen megjelentek. Miután a VI. országos tűzoltói gyűlésnek szellemi eredménye egy elvitázhatatlan tény, intézőinek nemes törekvését koronázandja azon méltó hála, melyben egyedül a valódi érdem részesül: és azért Zala-Egerszeg városa, ennek buzgó tiizoltókara és érdemdús főparancsnoka iránt tartozó hálát azon elismerés képezendi, melyet a tűzoltói intézményről szóló történet lángoló betűkkel fóljegyzend. Karunkat bajtársi szeretetükbe ajánlva, maradtunk a közgyűlés megbízásából Aradon 1883. április hó 14-én. bajtársi és honfiúi üdvözlettel: Barabás Péter s. k. Xémethy Károly s. k. főparancsnok. titkár.