Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-05-20 / 20. szám

történt, melyek megyénkben a lónevelés előmozdításá­nak már is tapasztalható lendületét kedvező irányban emelni hivatva lesznek ; így a nagyméltóságú tüldmive­lés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a kellő számú és megfelelő minőségű apalovak hiányán segítendő, a mel­lett, hogy az állami fedező mének számát ez évben is­mét 13 darabbal és így összesen 54-re szaporítani ke­gyeskedett, a melyek által az ápril hó végéig fedezett kancák száma 1542 tesz ki és még azonkívül a magá­nosok tulajdonában levő legjobb minőségű és fedezésre alkalmasnak talált 19 drb inén számára 80 és 60 frtos dijakban kiosztandó 1440 frtnyi méntartási segélyt en­gedélyezni kegyeskedett, oly feltétellel, hogy az ekként díjazott magán méneket tulajdonosaik 1, legfeljebb 2 forintnyi díjszedés mellett közhasználatra bocsássák; to­vábbá ugyan a magas minisztérium ez évben ismét az állami ménesekben leendő felnevelés végett a megyéből több 1 éves méncsikókat vásároltatott, nevezetesen Zala­egerszegen megyeszerte hirdetményezett nyilvános eljá­rással 7 di bot, özszesen 1320 frt árért és egyes magá­nosoknál is többet; a fentebbieken kívül a megyei szabályrendelet értelmében teljesíttetett a megyebeli összes magán-mének megvizsgálása, melynek során te­nyész igazolványnyal elláttatott összesen 79 drb mén, a tenyésztésre alkalmatlanoknak talált mének pedig a fe­dezéstől eltiltatván, hatósági felügyelet alá helyeztettek; végre az 1*73 ik évi XX. t. c. értelmében az évi ló­összeirás teljesíttetvén, annak eredménye a megyebeli összes lóállományt következőleg tüntette ki, ugyanis: össze­Mén Herélt Kanca sen Tapolczai járás 15 869 827 1715 Sümegi n 11 549 645 1208 Keszthelyi V 17 719 720 1456 Kanizsai » 272 842 2367 3481 Pacsai 49 764 1043 1858 Zala-egerszegi n 74 497 1372 1943 Novai X! 153 214 1288 1656 Alsó-lendvai 110 213 2312 2635 Letenyei n 240 405 1759 2404 Perlaki n 302 577 2673 3552 ('sáktornyai n 136 99 2060 2295 Nagy- és Kis-Kanizsa v. 233 477 710 Összesen tehát a megye egész területén van 1379 5981 17543 24913 Az 1K83. évi 4-ik törvénycikkben az ezen évi had­jutalék országgyülésileg megaj állítatván, a folyó évi fő­sorozás az arra törvényszerűit március hó 1-től ápril hó végéig kitűzött határidő alatt megyénk 12 sorozó járá­saiban akadálytalanul és törvényszabta renddel és ered­ménynyel foganatosíttatott, mely alkalommal a megyére kivetett hadjutalék fedezésére, az utóállítási felülegek és az időközi elbocsátások által támadt pótlások leszámo­lása illetőleg betudása után összesen besoroztatott 707 újonc, 96 póttartalékos és ezeken kiviil a honvéd­séghez besoroztatott 700; a sorozó bizottságilag kétsé­gesnek talált hadképesség tekintetéből pedig felülvizsgá­latra rendeltetett összesen 269. A vadászati jegyek kiszolgáltatását a törvény az alispán hatásköréhez utasítván, ennek foganatosításául tisztelettel jelentem, hogy mult évi szeptember 1 tői folyó évi ápril hó végéig általam kiadott, a törvény végrehaj­tására vonatkozó miniszteri rendeletek értelmében 113 drb. 12 frtos, 7 drb. 6 frtos, 15 drb. 4 forintos és 15 drb. 2 frtos s így összesen 150 drb. vadászati jegy, melyekért a szabályszerű illeték fejében összesen 1488 frt szolgáltatott át a kir. adóhivatalba. Ugyanitt tisztelettel megemlítem, hogy a vadászat­ról szóló'1883. évi XX.t.c. 3 S-a szerint a törvény 2-ik i?-a alá nem tartozó földbirtokokon és a községek tulaj­donát képező területeken a vadászati jogot az egybatár­beli told birtokosok a községgel együtt legalább is 6 évi tartamra bérdeadni kötelesek lévén, feladatomnak ismer­tem a hatályba lépett törvény ezen rendelkezésének megyeszerte foganatot szerezni, miért is az érintett va­dászati jogoknak szabályszerű nyilvános árlejtés utjáni Imre és Juliska forró csókokkal siettek elhalmozni, s a/, igaz hála könyeivel öntözték a neinesszívü grófné áldástosztó kezeit. Könnyeiknél nem volt nekik egyebük ! * * * Három hét múlva víg zajtól zendült meg az X-i grófi kastély . . . A gróf és grófné fogadott leánya, a szép Juliska tartotta esküvőjét Bozóki Iliire katonatiszttel. Esküvő után Imre és Juliska .Marótfaluba utaztak, hogy Juliska bocsánatot kérjen szegény, ősz atyjától meggondolatlan tettéért! Elszakadtál tőlem .... — Népdal. — Elszakadtál tőlem álnok, csapodár Hejt mi haszna, hogy ha meg is bántad már -4 te pajzán, ingadozó életed h/temetett egy reménydus életet. Szeretnélek ugy szeretni, mint régen. De nekem már más nap ragyog az égen . . . Egy csillagom volt csak, az is lefutott. En szeretni soha többé nem tudok. Haragszom rád hiitelen szép angyalom. Mért csaltad meg a szivemet oly nagyon : De még az ugy megbocsát ha Ígéred, Hogy koporsóm könyes szemmel kiséred. Maroshaliui Gyula. bérbeadását és a vonatkozó bérszerződéseknek törvény­szabta jóváhagyás végett hozzám folyó évi juliushó l-ig leendő beterjesztését elrendeltem. A lefolyt X havi időszak alatt a megye területén előfordult tüzesetek száma «4 volt, melyeknél összesen 108,202 frtra becsült érték hamvasa tátott el, — ebből biztosítva volt 32,017 frt, s így a biztosítás nélkül szen­vedett kárral 76,185 frtnyi érték semmisittetett meg. A letelt 8 havi időszak alatt előfordult tüzesetek száma tehát az előbbi hasonló időszakhoz képest 37 apadást mutat, mert ennyivel volt kevesebb a tüzesetek száma, mint az előző időszakban, mind a mellett mégis szüksé­gesnek vélem, hogy a mult évi májusi közgyűlésben tett tüzrendőri intézkedések különösen a helyi őrködés és tűzbiztonsági felügyelet pontos teljesítése valamint tűzveszély eseteiben a köteles segély nyújtás akadálytalan kiszolgálása tekintetében most felújítva megyeszerte ismét elrendeltessenek. (Vége köv. A Zalamegyei „G AZDASÁGI EG Y ES 1 l jET" hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1883. évi május hó 6-án tartott rendkívüli közgyűlésének. (Folytatás.) 37 136—1883. Az igazgató választmány t. 1883. évi április 21-én tartott ülésében, Skublits Jenő alelnök ur előadá, hogy mint zalamegyei közgazdasági előadó a nmgú földmive­lés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumot felkérte, hogy a Zalamegyei gazdasági egyesületet anyagi segélyezéssel támogatni szíveskedjék, mely felkérésre azon választ nyerte, hogy ezt a nyert hitel erejéig az egyesület munkaterve és költségvetése felterjesztésével kész teljesíteni, sőt a vidéki köröket is munkatervük­nek s a költségvetésnek előterjesztése folytán segélyezi azon megjegyzéssel, hogy ínég a teljesen önálló gazda­körök munkaterve és költségvetése is mindenkor a gaz­dasági egyesület utján terjesztendő fel, s a segélyezés iránti elhatározás a gazdasági egyesület meghallgatása után fog történni. Erről a Keszthely-vidéki gazdakör t. elnöke utján azon célból értesítve lévén, hogy a mennyiben a folyó évre a kormány, de az egyesület részéről is a segélye zést igénybe venni szándékozik, a közgyiilésileg megál­lapítandó munkatervet s költségelőirányzatot az egyesü­let elnökségéhez mielőbb beterjeszteni szíveskedjék, hogy az még a jelen közgyűlésen tárgyaltathassék, s esetleg a ni. kir. minisztériumhoz felterjesztethessék. Bogyay Máté ur, mint a Keszthely-vidéki gazdakör elnöke arról értesíté az egyesületet, hogy az értesítést s illetőleg fel­hívást csak április hó 26-án kapván, sokkal rövidebb idő maradt, hogv sem a gyűlés megtartása esetében is az ebből kifolyó munkálatok elkészítése s a gazdasági egye­sület által megtartandó gyűlésre leendő beküldésére elég­séges lett volna, de szabatos munkálatot beterjeszteni nem is lehetett volna, mert a gazdasági egyesület által az aláirási ivek szintén csak a közel napokban bocsát­tattak ki s annak eredményétől függ, hogy a kör jöve­delme is mennyire fog szaporodni, miért is a jelen köz­gyűlésre sem a költségvetést, sem a munkatervet elő nem terjesztheti, tudomásul vétetett. 38 130—883. A Soproni kereskedelmi és iparkamara 1 127 8k;5. sz. a. kelt megkeresésében az 1882. évről a nmgú föld­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium­hoz felterjesztendő főjelentéséhez a mezőgazdasági viszo­nyok mikénti alakultáról a küldött kérdőpontok szerint értesítést kívánván, a megkeresvény az igazgató választ­mány 188'5. évi ápril 21-én 11 130. sz. a. hozott vég­zésével Skublits Jenő alelnök urnák oly felkéréssel ada­tott ki, hogy az egyesület titkárával egyetemben az ér­tesítés tervezetét beterjeszteni szíveskedjék. Ennek kö­vetkeztében Szigethy Antal titkár által beterjesztett vá­lasz-tervezete felolvastatott, mely is a következő: Tekintetes kereskedelmi- és iparkamarának. Sopronban. A tekintetes kereskedelmi- s iparkamara f. 1883. évi április hó 11-én 1127. sz. a. kelt átiratában a végett kereste meg egyesületünk elnökségét, hogy miután azon szoros összefüggésnél fogva, melyben hazánk kereske­delme a mindenkori termés, illetve a niarhateiiyésztés eredményével áll, a kereskedelem s forgalom híí képe csak ugy nyújtható, ha ennek keretében a mezőgazda­sági viszonyok mikénti alakulta is belevonatik, a mult évrőli főjelentéséhez leendő használatra szíveskednék a következő kérdésekre rövid, de kimerítő választ adni ugy mint: Milyen volt a termés, illetve tenyésztés általában, továbbá fajok, minőség, mennyiség szerint? Mely körülmények, különösen időjárási viszonyok folytak be a termés, illetve a tenyésztés alakulására? A termés s tenyésztés növekedett, vagy csökkent-e a megelőző évhez képest s mennyivel? A termés s kezelés ugy a tenyésztés s hizlalás te­rén mutatkoznak-e hiányok ? Milyen volt az üzlet menete s a kelendőség álta Iában ? Mely körülmények folytak be az üzlet menetére? Milyen volt a conjunctura és az ármozgás alaku­lása és mely körülmények voltak azokra befolyással ? Melyek voltak a termelés, illetve tenyésztés és üzlet esetleges akadályai s mely eszközüzükkel lehetne ezen bajokat elhárítani? Milyenek voltak a be és kivitel viszonyai általában ? Melyek a tárgyalt fajok vagy termények fókiviteli piacai ? Mely akadályok állják útját a kivitel növekvésé­nek s melyek szorítják le egyes talán megnyerhető piacokról ? * ' (Folyt, követ.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Miniszteri latogatas. Magas vendége volt Keszt­hely városának f. hó 17-én. E napon d. u. 1 1 ., órakor érkezett a keszthelyi vasúti állomáshoz gróf Széchenyi Pál in. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter ur őnagyméltósága. A pályaudvarnál gr. Festetich fasziló, továbbá Bálás Árpád gazdasági intézeti igazgató és Soos Mihály tanár fogadták. .\ miniszter eljövetelé­nek egyik célja volt a hatáskörébe tartozó gazdasági tanintézetet tüzetes vizsgálat tárgyává tenni, más részt gr. Festetich Taszilót meglátogatni s mintagazdaságát megtekinteni. A grófi kastélyba szállva, csekély pihenés után 2' ., órakor a miniszter Festetich Tasziló gróf kí­séretében a gazdasági tanintézetet ment megtekinteni; az intézet épülete előtt a gazdasági tanintézet tanári kara, a hallgatóság s nagy szánni közönség fogadta. Bálás Árpád intézeti igazgató a díszkapunál emelkedett szel­lemű beszédben üdvözölte a minisztert, kit a közönség a beszéd végeztével lelkesen megéljenzett, valamint a város kegyurát gr. Festetich Taszilót. Behatóan meg­szemlélte ezután a magas vendég az intézetet, annak belső felszerelését, majd az intézet gazdasági telepéhez kocsizott ki. A miniszter, ugy gr. Festetich Tasziló a tapasztalt rend felett teljes elismerésüknek adtak több izben kifejezést. Keszthely város küldöttsége 18-án a reggeli órákban tisztelgett a miniszternél, a ki ugyan az nap a délutáni vonattal elutazott. A város utcái ottléte alkalmával ünnepi fényben úsztak; a házak fel voltak lobogózva s az intézeti épület előtt díszes diadalkapu volt tiszteletére felállítva. Mephivó. A zala-egerszegi ügyvédi kamara rendes évi közgyűlésének megtartósára határidőül f. évi jtuiius hó 2-ik napjának d. e. 9 óráját Zala-Egerszegre, a ka­mara hivatalos helyiségébe tűzöm ki, a melyre az ügy­védi kamara i. t. tagjait tisztelettel meghívom. Tárgysor: 1. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Az 1882. évi kamarai működésről szóló jelentés. 3. A kamara pénztárának állapotáról szóló jelentés. 4. Az 1*8- .,. kamarai évi pénztári számadások felülvizsgálása s jóváhagyása. 5. Az 188 3 ,. kamarai év költségvetésé­nek megállapítása. 6. A bírságpénzek hovafordításának meghatározása. 7. Az ügyvédi lajstrom felolvasása. Kelt Zala-Egerszegen 1883. május hó 12-én. Arvav István mk. elnök. Az 1883. évi vedhimlöojtas a/, ojtási körök és az ojtást teljesítő orvosok megnevezésével. A tapolczai-, köveskállai és monostor apátii közegészségi körökben dr. Beszedics Ede tapolczai járás orvos. A balaton füredi közegészségi körben dr. Weisz balaton füredi körorvos. A sümegiben dr. Lukonieh Gábor körorvos, a csabren­dekiben Kauders Ede körorvos, a tőrjeiben Mehr Mór körorvos, a szent-gróthiban dr. Mizner Náthán körorvos. Keszthely mezővárosában a városi orvos. Keszthely p. városi közegészségi körben dr. Singer Bernát körorvos, a karniacsiban dr. Löwy Mór körorvos, Nagy-Kanizsa városában dr. Pick Albert és Rácz Antal városi orvosok. A szepetneki közegészségi körben Augenfeld Fülöp körorvos, a szent-balázsiban (i lezinger Zsigmond körorvos, a kiskoniároniiban Lereh Antal körorvos. Légrád váro­sában Hirschl Annin városi orvor. Apacsai közegészségi körben Rechnitz Ignác körorvos, a kapornakiban Si|>os Imre pacsai járás orvos. A zala-egerszegi I ső közegész­ségi körben Rigó Ferenc körorvos, a zala egerszegi ll-ikban dr. Grráner Adolf körorvos, a szepetkiben dr. Háry István járási orvos, a zala lövőiben dr. Kertész Nándor körorvos. Söjtör és Puszta-Szent-László közsé­gekben dr. Háry István z.-egerszegi járási orvos. A novai és pákai közegészségi kerületben Farkas Ferenc járási orvos. A baksai közegészségi körben Király Mór alsó­lendvai járási orvos, az alsólendvaiban Moser Samu kör­orvos, a bellatincziban dr. Polácsek Arnold körorvos, a dobronakiban Mihálovits István körorvos, a letenyeiben dr. Hamburger járási orvos, a bánokszentgyörgyiben dr. Hamburger járási orvos, a kottoriiban Rózsai Mór körorv., a perlakiban Mándl Antal körorvos. A szohoticzai és goriesányi közegészségi körükben dr. Böhm Sidney per­laki járás orvos. Csáktornya városában dr. Schwartz Albert városi orvos. A stridói közegészségi körber dr. Krásovecz Ignác járási orvos, a nedelicziben Szirtey Nándor körorvos, a niuraszerdahelyiben Grabovecz And­rás körorvos. Az egyenes avlofelszolamlasi bizottság Zalamegye területére az 1883-ik évre ekkép alakult meg. Belügy minisztérium által kineveztettek: elnökké Szigethy Antal; helyettes elnökké Arvay Lajos urak. Bizottsági tagokul a pénzügyminisztérium által megbízattak mint rendes tagok: Csillagb Gyula, Thassy Mihály, mint póttagok: Csertón László, Künigmáyer János urak; a megyei törvényhatóság részéről megválasztattak, mint rendes tagok: Skublics István, (iráner Jakab, mint póttagok: Isóó Alajos, Szily Dezső urak. A bizottság valósziníileg még csak október hóban kezdheti meg működését, mint­hogy az adókivető bizottságok csak e hó elején kezdték meg eljárásaikat. A zala-egerszetji tekeegylet f. hó 18-án tartott közgyűlésén felolvastatott Hajik István e. pénztárnok urnák az egvlet évi bevételei- és kiadásairól ve­zetett számadása, melynek megvizsgálására Szalay Fe­renc, Hollósy József és Udvardy Ignác e. tagokból álló számvizsgáló bizottság küldetett ki. Ugyanezek megbi­zattak, hogy a hátralékosok névsorát s az összes hátra­lékot egybeállítva, mindkét ügyre vonatkozó jelentéseiket az elnökségnek mielőbb adják be. A tisztújítás eredmé­nye: Szeghő István elnök. Kovács Károly alelnök, Bo­schán < ivula ügyész, Hajik István pénztárnok, Hanthy Károly ellenőr, Kaffehr Béla és Szalay László jegyzők. Választmányi tagok: dr. Gyömörey Vince, Gidró László, Rózsás Lajos, grf. Festetich Benó, Yizy Gyula, dr. Háry István, Udvardy Ignác, Horváth Berta, Simon István, Hollósy József, Somogy János, Szalay Ferenc. Végül az elnökség felkéretett, hogy a mult évi alapon Lacher József vendéglőssel a kaszaházi kertben az egy­let által eddig birt tekehelyiség bérbevétele iránt a szüit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom