Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-03 / 22. szám

minőség tekintetében is, a virágzás kitűnően sikerült, a fejlődés már augusztus közepére felette előre haladt; sajnos hogy az augusztus 22 25-ike körül beállott és késő őszig folyton tartott esőzés miatt az érési fejlődés meghiusult, sőt oly rendkivül rothadás állott be, mely mennyiségét is nevezetesen megcsökkentette, a minősé­gét pedig megrontotta. A termelés és kezelés terén különösen a borterme­lés, de a mezőgazdálkodás többi ágában is főkép a nép­nél, kisebb birtokosoknál léteznek hiányok, melyek ré­szint a gazdálkodási szakértelem hiányából, részint az okszerűbb kezelésre szükséges befektetési tőkék hiányá­ból erednek. A ló, szarvas és sertés marha tenyésztés terén még szembeötlőbb hiányok léteznek, melyek nagyrész­ben a népesség szaporodása folytán a megélhetési kény­szer nyomása alatt csenevész állatok tartása s elszapo­rodása, részint elégséges legelők hiánya, de azon közha­tósági mulasztás folytán is előállottak, hogy a tenyész­tésre alkalmatlan magállatoknak tenyésztésre használata nem gátoltatik és az állattenyésztés emelésére az állam részéről a szükséges nagy mérvű teenndőkhöz képest felette csekély előmozdító intézkedés tétetik. Hizlalás mint rendszeres mezőgazdászati ipar ág e megvében nem űzetik, a hizlalás a legkorlátoltabb mérvben, s lehet mondani, hogy csak esetlegesen történik. Az üzlet menete s kelendősége általában lanyha, az ármozgás korlátolt volt. Hogy mely körülmények folytak be az üzlet me­netén'. a eonjunctura s ármozgás alakulására, hogy milyenek voltak a be- és kivitel viszonyai általában, melyek a termények és állatok lő kiviteli piacai, mind ezen körülmények a nagytermelő államok s országok termelési és a nagy fogyasztási államok sükségleti vi szunyáitól, azon államok és hazánk közötti kereskedel­mi és szállítási körülményektől függvén, mindezeket csakis hazánk és velünk vám kereskedelmi szövetség­ben álló Ausztria nevezetesb kereskedő városai össze­köttetéseiből, a nevezetesb vasúti állomások forgalmi kimutatásaiból lehet kitudni; a termelő, kinek terményeit, állatait a legköz\ etlenebb kereskedő szokja legtübbnyire a vele összeköttetésben álló nagyobb városbeli kereskedő megbízása folytán elszállításra megvenni, azon körül­ményt, hogy hová iráuyíttatik a vett áru, s miért csak az ígért áron s nem magasabbért adhatta el áruit, ­nem észlelheti. Egyébként megyénk terményei és állatai fő kivi­teli piacai Bécs, Budapest; a terményekre, még fő­kép Muraköz terjedelmes kukorica termelésére Trieszt is. Mindezen kérdett körülmények alakító és mozgató indokai nem itt a megye területén keletkezvén és fej­lődvén, azok általunk mégsem határozhatók Kivitelünk növekvésének kedvező kereskedelmi s vám szerződések hiánya, a vasúti társaságok által gyak­ran irányunkban önkényesen alkalmazott magas szállítási dijak s egyéb előgördített nehézségek állják útját; borainkra nézve azonban úgy az itthoni, valamint a kiil­töldi kereskedőknek lelketlen hamisításai is, melyek a köztudomás és évek óta úgy a képviselőházban és a sajtóban, min! a közéletben hangoztatott panaszok szerint az egyesek dicséretes buzgalma s fáradozásai anyagi áldozatai után alig megszerzett külföldi kis piacot hami­sítványaikkal elárasztván, boraink keresletét hosszabb időre tönkre tették. Nem tudjuk tehát eléggé szorgalmazni, hogy kor­mányunk felhasználva a franciaországi szőlőpusztulás kínálkozó alkalmát, országos nagy áldozatokkal is segé­lyezze az ország nevezetesb borvidékein bortermelő szö­vetkezetek, szüretelő s pince egyletek alakulását, köves­sen el tehetségében álló minden lehetőt ezen egyletek, szövetkezetek áruinak a kiildfóldre előnyös szállíthatása eszközölhetésére, alkottasson szigorú törvényt a gyártott bornak természetes borok gyanánt forgalomba bocsátha­tása megakadályozására s a természetes borok hamisí­tására, s hogy ezen intézkedések a velünk vám területi közösségben levő osztrák tartumányokbeliek által ki ne játszathassanak, igyekezzék az osztrák kormányt is arra birtií, hogy saját törvényhozása utján a bőrgyártást és hamisítást tiltó hasonló törvény hozatalát eszközölje. A felolvasott tervezet egész terjedelmében elfogad­tatván, a soproni kereskedelmi s iparkamarának meg­küldetni határoztatott. 39 136—1883. Az alapszabályok 16. értelmében a nyár foly­tán Keszthelyen tartandó rendes közgyűlés f. 1883. évi julius hó 8-ára délelőtti 9 órára tüzetett ki, elnök ur felkéretvén, hogy a helyiségről, a hol a közgyűlés meg tartathassék. intézkedni szíveskedjék. 40 129—1880. Olvastatott az igazgató választmány 1883. évi áp« rilis 21-éu tartott ülése jegyzőkönyvének 19 129. szám alatt nyilvánított véleménye s indítványa az iránt, hogy miután a megyei tanfelügyelőnek a közigazgatási bizott­sághoz beterjesztett jelentése szerint több néptanító a gyümölcsfa tenyésztés körül nagyobb szorgalmat tanú­sított, jutalomban részesítessék. A indítvány elvben elfogadtatván, mielőtt a köz­gyűlés a jutalmazás iránt érdemileg határozna, szüksé­gesnek látja, hogy kiküldöttje által az eredményről t. i. a néptanítók díjazása tekintetében a f. 1883. évi ápril 8-ki közgyűlés 25 94. száma alatt hozott végzés V. pontja alatt kijelölt körülményekről, ugy arról is, hogy az ille­tők a gyermekeknek a gyümölcsfa tenyésztésre gyakor­lati oktatásában minő sikert képesek felmutatni, győ­ződjék meg. E végből Zala-Mihályfára Szűcs Dezső, Csáktornyára és Kursaneczre Szabó Imre, Tapolczára Bogyay István, Balaton-Füredre Ecsy László. Magyar­Szerdahelvre Séllyey László, Bellatinczra Hajós Mihály, Söjtörre Farkas József urak oly felkéréssel küldetnek ki, hogy a jelzett körülményekről a helyszínén értesü­lést és meggyőződést szerezni, az eredményt s vélemé­nyünket az egyesülethez beterjeszteni szíveskedjenek. (Vége köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Zalamegye alapitvanyi választmánya május hó 26-án főispán ur őméltóságának elnöklete alatt városunk­ban, a gazdasági egyesület helyiségében tartott rendkí­vüli alapítványi gyűlésén a Deák-szobor mögött levő ház megvételét egyhangúlag elhatározta és Svastits Benó alispán, Arvay István és Skublics Zsigmond urakból álló bizottságot küldött ki kebeléből a házvételre, továbbá a sétatér meghosszabbítása után fennmaradó helyen a nemesi pénztár saját használatára egv csinos és a választmány szükségletének megfelelő épület felál­lítása érdemében szükséges tervezet elkészíttetése végett. A ház vétele a héten meg is történt és lerontása legkö­| zelebb foganatba lesz véve. Az alapítványi választmány , e hazafias tettével városunk közönségét kétszeres hálára kötelezte, mert mig a tér nagvobbításával a Deáktér kellemes üdülő helyül fog szolgálni, más részt a terve­zett ház felépítése által városunk egy díszes épülettel gazdagabb fog lenni. Kinevezés. Az igazságiigyminiszter előterjesztésére O felsége a nagykanizsai törvényszékhez elnökké Ta­mássv Béla nyugalmazott törvényszéki bírót nevezte ki. Hymen. Bösel ián Gyula úr, a helybeli ügyvédi kar egyik tehetséges tagja, f. hó 5-én tartja esküvőjét Va­rasdon Leitner Adel kisasszony nyal. Sétateri zene. Mult pénteken délután a Deák-téri sétatéren a helybeli zenekar játszott. Első ízben ugy hallottuk, hogy a néhány év előtti szokás szerint a hely­beli fiatulság rendezte azt a szépnem szórakoztatására, később azonban — és pedig illetékes helyről, azon meg­bízható értesülést nyertük, hogy sem a kezdeményezés, sem a kivitel nem a helybeli fiatalság részéről történt, a mennyiben a fiatalság a felett sem tanácskozást nem tartott, sem pedig határozatot nem hozott, a mely uton t. i. ily ügyekben eljárni szokott és a mennyiben azon urak közt, a kik a zenét rendezték, a helybeli fiatalság körén kívül álló urak is vannak, hanem az egész egy­oldalú kezdeményezésre vezethető vissza s a szüksé­ges pénzösszeg ismerősök körében aláírási-ív utján lett összegyűjtve. A mily mértékben üdvözöljük e téren a kezdeményezést, oly mértékben kell sajnálkozásunkat kifejeznünk a felett, hogy nem az első ízben nyert ér­tesülésünk felel meg a valóságnak; mert így a fiatalság, első sorban és közvetlenül nem érdekelvén őt az ügy, alig fog buzgolkodni és közreműködni a cél elérésére. Boldogult grf tolnai Festetich György tetemei, melyek ideiglenesen a szent tamási templom sírboltjába helyeztettek el, a nemes gróf végakaratához képest má­jus hó 28-án szállíttattak át nagy fénynyel a molnárii te­metőben számara készített sírboltba. A gyászszertartást megelőzőleg Szabó János szent-tamási apát fényes segéd­lettel tartotta a gyászmisét, mely alatt a rába-hidvégi dalárda meghatóan énekelt. A szebbnél szebb koszorúk­kal ékesített érckoporsót azután a gyászkocsin vitték a molnárii temetőbe. — A drága-halott hamvait rejtő ko­porsót a gyászoló családnak férfi tagjai gyalog, a nők pedig kocsikon kisérték a molnárii köztemetőbe. A gyászszertartáson a családtagok közül jelen voltak az özvegy grófné, fiai Tasziló, Jenő és Pál, leánya Sina, vője grf Kinszky Zdenkó s menye Hamilton hercegné. A nagy munkaidő dacára, a hétköznap tartott gyászün­nepélyen a nép ezrei vettek részt. A szegeny gyermekek karácsonyfajara adakoz­tak : Szabó Lajos 20 kr., Mondschein Hermann 20 kr., Krób Gyula 20 kr., Surányi Zsigmond 33 kr., Surányi Zsigmondné 20 kr., Köbli Györy 11 kr., összesen 1 frt 24 kr. Ezen összeget, mely szerkesztőségünkbe külde­tett be, az egylet pénztárába beszolgáltattuk. A zala-egerszeqi ipartanodai bizottság május hó 31 én tartott ülésén Udvardy Ignác, mint az ipariskola igazgatója, előterjesztette az általa készített s mind a három osztály tananyagát felölelő tantervezetet, mely szerint az előkészítő osztályban heti 6, a többiben pedig heti 8 órában lennének az iparos tanoncok oktatandók. A beterjesztett javaslatot a bizottság egész terjedelmé­ben elfogadta. Figyelemmel arra, hogy a jövő 1883 4. tanévben az ipariskola Il ik osztálya is meg lesz nyitva, a bizottság a jövő tanévre a következő költségvetést állapította meg: tanítói fizetésekre 783 frt 33 kr., szolga fizetésére 40 frt, szegény tanulók tankönyveire 50 frt, ugyanazok számára írószerekre 30 frt, rajzniintákra és nyomtatványokra 50 frt, lámpákra 25 frt, világításra 200 frt, fűtésre 96 frt, rendkívüli kiadásokra 100 frt, összesen 1374 frt 33 kr. — E költségvetés azon kére­lemmel fog a város t. képviselő testületéhez beterjesz­tetni, hogy azt elfogadni s annak alapján a magas mi­nisztériumhoz a t. kii-, tanfelügyelőség utján a hiányzó összegnek államsegély által való iodöztetése végett ideje korán kérvényt beadni szíveskedjék. A bizottság ugyanis azon erős hit- és szilárd meg győződésben van, hogy az iparosok értelmi fejlesztésére oly nagy be­folyással bíró ipariskolák csak ugv tarthatók fel, ha a. magas kormány részéről hathatós anyagi támoga­tásban részesülnek. — Az ipariskolánál az előkészítő osztályban a vizsgálat junius hó 24-én délután 1 és fél órakor, az I. osztályban pedig junius 29-én, szintén d. u. 1 és fél órakor iesz megtartva, julius hó 1-én pedig d. u. 1 és fél órakor lesznek kiosztva a tanoncok bizo­nyítványai s lesz bezárva az ipariskolában a tanév. Azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha iparosaink e vizs­gálatokat tömeges látogatásukkal szerencséltetnék, hogy megjelenésükkel ezen iskola iránt érdekeltséget mutatva, ez a tanoncokra buzditólag hatna. Egyáltalán fel kellene már hagyni ezen iskola iránt helyivel közzel észlelhető közönvnvel, sőt lehet mondani ellenszenvvel, mely jobban a kevéssé művelt és teljesen műveletlen élemnél észlel­hető, kik azt akarják, hogy a jövő nemzedék is ép azon szellemi sötétségben botorkáljon, mint ők. Vé­gül a t. szolgabírói hivatalhoz, mint első fokú iparható­sághoz. kérvény intézése határoztatott el, hogy ezentúl az iparos tanoncok felszabadításánál azoktól az iparis­kolai bizonyítvány, mint a felszabadíthatás egyik kelléke, mulhatlanul megköveteltessék. Kinevezés. A pénzügyminiszter Mráz Zsigmond zala-egerszegi pénzügyi titkárt Liptómegyébe adófel­ügyelővé, Várady Sándor I. oszt. pénzügyí fogalmazót pedig a zalamegyei kir. adófelügyelő mellé Il-od oszt. pénzügyi titkárrá nevezte ki. Áthely ezés. Az igazságügyminiszter Thaly József komáromi kir. törvényszéki aljegyzőt saját kérelmére a keszthelyi kir. járásbírósághoz helyezte át. Eljegyzes. Gráner Géza úr, helybeli fiatal keres­kedő, május hó 31-én tartotta eljegyzését Szommer Berta kisasszony nyal Gelséről. A zala-egerszegi önk. tüzolto-egylet május hó 26-án tartott választmányi gyűlésén intézkedés történt a szertárnok előterjesztése szerint a hydrophoron szük­séges javítás eszközöltetése érdemében. — Tekintve, hogy a hydrophor, lajtoskocsik és létrák kikölesönözés­kor gyakran kisebb nagyobb mérvben megrongálva ke­rülnek vissza, az egyleti elnök indítványára a választ­mány egyhangúlag elhatározta, hogy az egyleti szerek ezentúl csak azon esetben fognak kiadatni használat végett, ha a kikölcsönöző irásbelileg kötelezi magát a használat alkalmával a szereken esetleg okozott kár megtérítésére. Továbbá a hydrophor mellé a kikölcsönző terhére egy szakértő szivattyús is alkalmazandó fél napra , egy frt, egész napra 1 frt 50 kr. díjazással. Egyéb folyó ügy elintézése után elhatároztatott, hogy az egylet julius hó 8-áu a Ivozeukrauez kertben tekeversenvnvel egybekötött nyári táncmulatságot fog adni. Belépti dij tagoknak 25 kr., nem tagoknak 40 kr. lesz és egy tekejegy ára 3 dobásra 20 kr. A mulatság rendezésével a választmány a tisztikart bizta meg. Uj járásbíróság. Az igazságügy miniszter által az 1875. évi XXXVI. törvénycikk módosításáról és a kir. járásbíróságok számának szaporításáról legközelebb elő­terjesztett törvényjavaslat szerint megyénk területén Per la kon, a nagykanizsai törvényszék kerületében, járásbíróság felállítása van tervezve. A nagy-kanizsai közkorhaz építését az építészeti bizottság véleményes jelentése alapján a május 23-án tartott közgyűlésen a városi képviselő testület a Hirschel­Bachrach cégnek adta ki. Az iskola es temetö-utcát összekötő uj utcát f. hó 1-én jelelték ki és legközelebb át fogják adni a köz­lekedésnek. Ez utca megnyitását már a harmincas évek­ben sürgette a megye és az akkori főbírót Csillagh La­jost megbízta a szükséges intézkedések foganatosításával, de a kisajátítás nehézsége és a kisajátítási költségek hiánya folytán a megnyitás egész napjainkig elmaradt, míg legújabban a város áldozatkészsége által ez ügy végleges megoldást nyert. Az uj-utca — eltekintve at­tól, hogy a közlekedést nagy mértékben megkönnyití közegészségi szempon tból is előnyünkre fog válni, mert az eddigi vízállás szabályszerű lecsapolás által a város azon részén meg lesz szüntetve. Hirtelen halai. Gróf György nemes-apátii cseléd május hó 20-án hirtelen elhunyt. A megejtett orvosren­dőri vizsgálat szerint rajta a külerőszak semmi nyoma sem volt észlelhető. Gyilkosság. Szarvaskenden (Vasm.) bizonyos Lei­dinger nevű korcsmáros borjuvásárlás végett május hó 29-én reggel 5 órakor Döbör-hegyre menvén, az útban ismeretlen tettes által agyonlövetett és reggel 9 órakor az ut mellett halva találták. A hulla mellett egy revol­ver volt s a szerencsétlen zsebéből 25 frt ja hiányzott. Bizonnvára gyilkosságnak lett áldozata. Zala-Egerszegen május hóban elhaltak: l én Hor­váth Gizella 2 hetes, béres gyermeke, nehézkórban; 3-án Bedő János 3 hetes, földuiives gyermeke, gyenge­ségben; 4-én Hermán Mári 12 éves, árva, agybántaloni­ban és Geiringer Zsigmond 53 éves, kereskedő, szív­zsirosodásban; 7-én Maródi Ferenc 2 heti s, csizmadia gyermeke, idétlen szülés folytán; 15-én Horváth Mári 2 és fél éves, takács gyermeke, vizbefulás által; 17-én Simon Anna 2 hetes, földmives gyermeke, gyengeség­ben; 18-án Valentini Teréz 22 éves, csizmadia neje, tü­dősorvadásban; 19-én Gyarmati Károly 2 hónapos, cse­léd gyermeke, sorvadásban; 20-án Hánzler Mári 4 hóna­pos, cseléd gyermeke, sorvadásban; 26-án Takács Teréz 3 hetes, napszáinosné gyermeke, hasmenésben; 31-én Hóbár Gyula 2 éves, cseléd gyermeke, görvélykórban. Zala-Eoerszeg, 1883. május 31-én. Rigó Ferenc körorvos. A gépkezelök és fűtök számara az allami közép ipartanodaban rendezett második tanfolyam eredménye. A tanfolyam dr. Herich Károly min. oszt. tanácsos által mult évi november 2-án nyittatott meg és f. évi május 3-ig tartott, mely idő alatt csak a főiinnepnapokon nem volt előadás. E tanfolyamot a beiratkozott 24(J munkás közül 180 végezte el, a többiek — kiknél a kellő szor­galom és kitartás hiányzott — évközben kimaradtak. A szóbeli előadások köznapokon estve 7 órától 9-ig tartat­tak, vasár és ünnepnapokon délelőtt 9—12-ig néptanitás vagy kirándulások voltak. A tanfolyam egész tartama alatt 28 kirándulás volt a fővárosi nagyobb gépgyá­rakba, gépraktárakba és gőzmalmokba. Előadatott e tan­folyamon a locomobil s cséplőgép — és a különböző rendszerű stahl gőzkazánok és gépek szerkezete és ke­zelése. Az előadásokat Kotzó Pál, Táborszky Ottó és Melegh Béla gépészmérnökök tartották. A locomobil és cséplőgép kezelésére vonatkozó gyakorlati oktatás, me­lyen a tanulók egy művezető vezetése alatt 15—IS tag­ból álló csoportokban 3 nap gyakorolták magukat a lo­comobil és cséplőgépek szerelésében és járatásában ­ápril hó 2-án kezdetett meg az államvasutak gépgyárá­ban s ugyanazon hó 29-én fejeztetett be. A cséplési gyakorlat, melyre a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minisztérium által 300 kereszt buza vásároltatott, ápril hó 30-án és május 1-én tartatott meg és e gyakor­laton a locomobil és cséplőgépkezelők több csoportra osztva, s egymást felváltva a cséplésnél előforduló kü­lönböző müveleteket többször átdolgozták. A stahl ka­zánok és gépek kezelői pedig 2 napon 3 5 tagu cso­portokba osztva a nagyobb gőzmalmok és fővárosi viz­vezetési kazáu és géptelepein tanulmányozták a gőzka­zánok és gépek kezelését. A képesitő vizsgálatok Hege­dűs Károly igazgató elnöklete alatt ápril 5-én kezdettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom